Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)

1904-06-18 / 65. szám

2. oldal ZEMPLÉN. Junius 18. eszem ágában sincs a Főparancsnok urnák szemrehányást tenni, de lehe­tetlen közönyösen hallgatni akkor, mikor ilyen szomorú esetek keltik fel a szunynyadó aggodalmakat, mint a gálszécsi példa. Amit Önnek Írtam Főparancsnok ur, az másoknak is, mindnyájunknak szól és jól esnék a lelkiismeretemnek, ha valami eredményt érnék el fel­szólalásommal. Különben pedig igaz tisztelettel köszönti Önt, az a bizo­nyos Cítís. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. )( Szabadságolások. Áz alispán Diószeghy János varannói főszolga­bírónak junius 27-étől kezdődő 6 heti — Dr. Chudovszky Mór nagymihályi közkórházi igazgató-főorvosnak pedig junius 28-ától julius 19-éig terjedő szabadságot engedélyezett. )( Államsegélyek. A földmivelés- ügyi miniszter a főispán közbenjárá­sára a sárospataki ipari és gazdasági hitelszövetkezet gabona raktárának létesítéséhez az országos központi hi­telszövetkezet 20000 korona, a belügy­miniszter pedig a gálszécsi tűzkáro- sultak részére 500 korona államse­gélyt engedélyezett. )( A közigazgatási bizottság leg­közelebb julius 11-én d. e. 9 órakor tartja rendes havi ülését. Ugyanak­kor d. u. 3 órakor a gyámügyi feleb- viteli bizottság ülésezik. )( Uj körjegyzői állás. A Sztára, Izbugya, Oreszka és Krivostyán köz­ségekből újonnan alakított sztárai körjegyzői állás junius 21-én d. e. 10 órakor fog Sztára községben vá­lasztás úján betöltetni. Ezen állás ja­vadalmazása : 772 korona fizetés, 380 korona államsegély, 300 kor. lakpónz, 180 k. úti,- és 50 korona irodaáltalány. A kellően felszerelt pályázati kérvé­nyek f. hó 20-áig adandók be a nagy­mihályi járás főszolgabírójához. )( Sorozás Homonnán. A homon- nai járásban két nap alatt junius hó 10-én és 11-én folyt le a sorozás. Felhivatott 951 hadköteles, megjelent 233, távol maradt 718. Besoroztatott az ujoncjutalókba 33 és a póttartalékba 15, összesen 48. — Szerencsen folyó hó 10., 11. és 13-án volt a sorozás, vágyakat ébresztett bennem. Szeret­nék azon a hajón elmenni messzi idegenbe, járni, bújni a világot, mig ráakadok a társamra, akinek mindazt elmondom, a mire a magány s hü társam, a tenger tanított. — Jösz velem? — kérdezte az asszony s meleg lehellete végig per­zselte a fiú olaj barna arcát. — Megyek, szolgád leszek! — felelte a fiú s csókos ajka rátapadt az asszony gyűrűs kezeire. Együtt mentek a hajóra. De egyikük sem tudott aludni. A fiú boldog mosolylyal, az asszony gyötrő nyughatatlansággal súgta: mi lesz velem ? * A tropikus nap bevilágított egy keleti butorzatu szobába. Halványzöld selyempárnán végigdőlt a fekete szemű asszony. Lábainál a halászfiu kuporo­dott. — Elapadt a mesék forrása? — szólt szelíd gunynyal a nő. A fiú lehorgasztotta fejét. — Tudok egy mesét, aminőt még halandó nem mondott egy asz- szonynak sem. De hallgatást paran­csol az eszem. Félek, ha megtudod e mesét, megszűnsz úrnőm lenni s leszel a rabom ! — Vakmerő suhanc 1 — kacagott az asszony. Parancsolom: mond el a mesét. A fiú feje az asszony térdéhez simult, szőke haja a nő hideg kezét mely alkalommal az egész járás terüle­téről 205 hadköteles vált be katoná­nak. hírek. — Kőműves-sztrájk. Szenzációs napja van ma Sátoraljaújhelynek. Ki­ütött a kőműves-sztrájk, mely onnan veszi eredetét, hogy a múlt évben városunkban megalakult úgynevezett „munkás önképző-kör“ kebelében jo­gosulatlanul működő orsz. épitőmun- kások szakcsoportja a munkásokat egy budapesti sztrájk-vezér ittléte al­kalmával munkabeszüntetésre izgatta. A kőmüvessegédek ebből kifolyólag f. hó 12-én gyűlést tartottak, ame­lyen követeléseiket memorandumba foglalták és egy 13 tagból álló végre­hajtó bizottságot küldtek ki, hogy ez a bizottság — követeléseiket illetőleg — az ipartestülettel lépjen érintke zésbe. Az ipartestület azonban meg­győződést szerzett arról, hogy az itt dolgozó nagyszámú kőmüvessegédek- nek munkaadójuk ellen panaszuk nincs és csakis a segédeknek egy kis töredéke, leginkább munkanélkü­liek állanak a mozgalom élén, akik teljesíthetetlen követelésekkel léptek föl, másrészről pedig a kórháznál és a törvényszéki palotánál épitŐ mun­kások a bérharc ellen határozottan állást foglaltak, — a 13-as bizottság­nak kérelmét elutasította. Azóta a kőmivessegédek egy része éjjelenként titkos gyűléseket tartott, melyeknek eredménye lett a ma kiütött sztrájk. A sztrájkolok főkövetelései a munka­bér emelése, a munkaidő csökken­tése és minden építkezésnél egy öl­töző-szoba felállítása. A munkát ma még csak a kisebb építőmestereknél dolgozó kőmüvessegédek hagyták abba, akik a hajnali órákban a tör­vényszéki palotánál és kórháznál munkában álló segédeket is a munka beszüntetésére kényszeritették, amely törekvésük részben sikerült is, mert * * többen ezek közül is beszüntették a munkát, nagy része azonban nem sztrájkol. Á rendőrkapitányság — miután a munkában álló segédek a sztrájkolok részéről munkájokban háborgatva és veszélyeztetve voltak — ma reggel a rendőrség mellé csen­dőrség és katonaság kivezénylését kérte. Most már a rendőrséggel egy század honvédség és megfelelő számú csendőr tartja fenn a rendet a kórház és törvényszéki palota építkezésénél és megakadályoz minden olyan kísér­letet, mely a sztrájkolok részéről a munkában álló kömivessegédek ellen irányul. Á hatóság egyébként minden irányban a legerélyesebb intézkedé­seket tett. Az iparhatóság a sztrájk­tanyát betiltotta és nagyobb csopor­tosulások megakadályozására a rendőr­séget vette igénybe. Holnap vasárnap délelőtt az ipartestület békéltető bi­zottsága fog a sztrájkolók ügyével foglalkozni és megkísérli a békés utón való kibontakozást. Reméljük, hogy a hatóságok és ipartestület békéltető bizottságának intézkedései sikerre fog­nak vezetni és a sztrájkolók hétfőn már munkába állanak. — Tízéves találkozó. Az 1893— 94. tanévben Sárospatakon érettségit tett iskolatársakat t i z éves talál­kozóra hívja fel ifj. Szinnyei En dre pozsonyi kultúrmérnök és Nagy Béla egri ref. lelkész. A találkozás ma van Sárospatakon, holnap d. e. istentisztelet és délben közebéd, 20-án pedig társas kirándulás lesz. — Adakozás a gálszécsi tüzká- rosultaknak. Azon tűzvész, mely Gál- szécs virágzó városát elhamvasztotta : oly nagyarányú volt, hogy minden­kinek, kit nemes szívvel áldott meg az ég: sietni kell a csapás enyhíté­sére annál inkább, mert a nemes szivü embertársak segítsége nélkül sokkal nehezebb lenne a megújhodás mun­kája. Gálszécs hamvai felett kell, hogy a könyörület és részvét virága kéljen ki, mely enyhítse a nyomort, bizalmat adjon a kétségbeesettnek, vigaszt a szenvedőnek. Mindenki, ki bármily csekély pénzbeli adomány­nyal is javítani akar Gálszécs szeren- csétleneinek sorsán: küldje lapunk ki- adóhivatala címére filléreit, mi azt köszönettel s hálával fogjuk nyug­tázni. Magunk részéről, e lap szer­kesztősége és kiadóhivatala 4 koro nával kezdi meg az adományok sorát. — Évzáró vizsga elhalasztása. A sátoraljaújhelyi „Caroliueum“ leány­nevelőintézetben, a városban szórvá­nyosan előforduló vörheny miatt elő- vigyázatból az elöljáróság elhatározta, hogy az évzáró ünnepség nem f. hó 25-én hanem 21-én, azaz kedden d. e. 8 órakor tartandó isteni tisztelet után lesz. — A felső-zempléni ev. ref. egy­házmegye uj tisztikara. A felső-zem­pléni ev. ref. egyházmegye tisztikara 10 éves megbízatása lejárván, f. évi március hó 22-én Sátoraljaújhelyben tartott egyházmegyei gyűléskor le­mondott, ennek következtében folyó évi junius hó 1-ig uj szavazás ren­deltetvén el, az egyházmegyében levő 29 egyház presbitériumának beérke­zett szavazata alapján újabb 10 évre az egyházmegyei tisztikar ekként vá­lasztatott meg: Esperes: Hutka Jó­zsef (29 szavazattal); egyházmegyei gondnok: Bernáth Elemér (29 szava­zattal) ; egyházmegyei papi főjegyző: Péter Mihály (27 szavazattal); világi főjegyző: Dókus László (29 szava­zattal) ; papi aljegyző: Sütő Kálmán (25 szavazattal): világi aljegyző: Bernáth Aladár (29 szavazattal); papi tanácsbirák: Kozma Antal, Tudja Mi­hály, Virág József (29—29 szavazat­tal), Szegő Benő, Kádár János (27—27 szavazattal); világi tanácsbirák: Dókus Gyula, Dókus Érnő (29—29 szava­zattal), Mándy István, Bessenyey Ist­ván (27—27 szavazattal), Nemes La­jos (25 szavazattal). — A tartalékos vasutasok elbo­csátása. A vasutas-sztrájknak ma már utolsó nyomai is eltűntek. F. hó 15. és 16-án bocsátották szabadságra a királyi parancscsal mozgósított tar­talékos vasutasokat. A mozgósító parancs nyolcezer embert állított az államvasutak szolgálatába; fűtőket, vonatmálházókat, kalauzokat, fékező- ket, őröket, csak éppen gép vezető szélye, égető, mint a csókod, kábító mint a narancserdők levegője. Meny­nyire szeretlek I Áz asszony odatapad a fiú gyor­san emelkedő mellére. S aztán kart karba fűzve, lassan, suttogva, bementek a fényes park útvesztőibe. Egy fehérruhás vizitündér szomorú arccal állt a halászfiu kunyhója előtt, ott, ahol az a szürke szempár álmo­dozva szokta követni a felhők járá­sait. Majd benyitott a szobába. Üres volt. A fiúval együtt elköltöztek a mesebeli királylányok, törpék, szelle­mek. Sivár, szomorú hely volt. A kis, fehérruhás tündér lehor- gasztott fejjel járt-kelt, a sziklás par­ton majd megállt, könnyes fejét le­hajtotta s beledobta magát a tenger hideg árjába. Felébredtél kis fiam? Milyen jó neked. Lásd, anyád nem tud felébredni, szüntelenül nyitott, éber szemekkel ál­modik. Meséket, álomképeket látok mindenütt magam körül, regéket sut­tog még csókos kis szád is. Jöjj ide. így. S most elmondom neked mit is csinált Aladin, a török fiú, mikor a szellem azt a csodalám­pást adta a kezébe. Mese, mese, vigy bennünket nap­sugaras, tündérszép hazádba. A TAVASZI ÉS NYÁRI idényre selyemkei me, bársony, csipke és szalag szükségleteit vásárolja. selyemáruházában, Budapest, IV., Bécsi-utca 4. A legnagyobb választék mindenféle se­lyemárukban. Az idény összes újdon­ságai folyton raktáron vannak. Szabott árak, tnlkövetelés kizárva, minták vi­dékre kívánatra bérmentve küldetnek. érte. Mintha villanyütést kapott volna: „beszélj“ — súgta lágy, kérő hangon. Mint a szunnyadó föld öléből a kris­tálytiszta forrásvíz, úgy fakadt a fiú ajakán egy égő, szenvedélyes szerelmi vallomás. A mi költészet, ábránd, rajongás volt a fiú lelkében, mind fel­olvadt abban a hatalmas, mágikus érzésben, mely szivét őrült dobogásba hozta s halántékaiba kergette a vért. S mint tavaszszal a rétet ezer s ezer szindus virág borítja, oly ragyogó, színes nyelven beszélt a fiú szerel­méről, bujáról, sóvárgásáról. A feketeszemü asszony behunyta selymes szempilláit. Boldogító láz szökött szivébe, ajkába, amint per­zselő csókokkal borította a halászfiu szemét, ajkát. * A fiú meséi csak az asszony számára fakadtak lelkében. S viszont az asszony is rabja lett szenvedélyé­nek. Teltek a hónapok. A forró nya­rat egy gyönyörteljes ősz követte. De egyszerre, minden átmenet nélkül, a fiú jókedve méla szomorú­ságnak adott helyett. Nem tudta ennek okát s e miatt egészen elked­vetlenedett. Vizsgálta a szivét: szeret még? Igen. A szive hü, erős maradt, az édes méreg még ott égett, de a lelke vágyik valami után. Álig várta az alkonyatot, kisie­tett a tenger-partra. Álmodozva nézte a fehér párákat, melyek a meleg éj­szakában az ég felé emelkedtek. Távolról, a látóhatár legszélén egy árbocos hajó fehérlett. Megdob­bant a fiú szive. Megkapta lelkét a honvágy, vissza kívánkozott szegé­nyes, hideg hazájába, oda, a fjordok mellé, ahol a fehértollu vizimadarak pihennek, a hol az északi szél fel­borzolja a tenger vizét, a hol a csil­lagok fényesen, hidegen ragyognak. Fullasztja itt ez a tropikus meleg, megbénítja lelke szárnyait az a rab­ság, melylyel asszonyának meghódolt, ránehezedik agyára, szivére a fényes élet, izgatja a jázmin és narancsvirág illata, a buja flóra mérges lehellete. Hüs, szép honában a kedves, a mohos part az ágya, társa meg a tenger mormogása. Piros lesz a fiú arca, amint előre nyújtott nyakkal nézi a távolodó s eltűnő hajót. A fiú karjai lehanyatlottak. Vállán érezte az asszony két ke­zét. Ismét rab lett. Újból körülölelte a forró égöv izzó lehellete, agyára bágyasztólag nehezedett az az illat, mely a földből szállt fel. Édes zsib­badás ült a lelkén. Szenvedélyes szerelme elfeled­tette vele ezt a lidércfényt, melyet oly sokáig űzött s mely hideg honába csalogatta a fiút. Heves mozdulattal kebléhez szo­rította a feketeszemü asszonyt. — Miért is van szerelem a szi­vemben? Forró, mint hazád napja, kifürkészhetlen, mint a tenger sze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom