Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)
1904-06-09 / 61. szám
2. oldal ZEMPLÉN. Junius 9. a vidéken is érezhetővé vált és tulajdonítsák kérem ennek a körülménynek, ha egyes kérdésekben itt e vármegyében is az eredmény mögötte maradt a jó szándéknak. így történt, hogy annak a költségvetésnek a tárgyalása, melybe a sárospataki szolgabiróság fel van véve, még mindig csak küszöbön áll, hogy a járási számvevőségek is még csak a jövőben, de Zem- plénvármegyében valószínűleg az év folyamán lesznek felállítva és hogy a vármegyei telefonhálózat kérdésében csak az őszi közgyűlésen lesz javaslat tehető. A sátoraljaújhelyi városi telefonhálózat és ennek összeköttetése Budapesttel már engedélyezve van, a keresztülvitel csak azért késik, mert egy postapalotának a felállítását is kérelmeztük és ennek az ügynek az eldöntéséig a másik függőben van tartva. Mint Önök tudják, a beruházási javaslatból törvény lett és e törvényben Zemplénvármegyéről is történt gondoskodás, az úthálózati tervezetre vonatkozólag azonban — az azóta lefolyt idő rövidsége folytán — döntés még nem volt elérhető. És itt egészen őszintén már ma kénytőlen vagyok az Önök figyelmét arra felhívni, hogy a beruházási törvényben kimondatott, hogy csak azok a vármegyék részesíthetők ezentúl állami segélyben, amelyek legalább 10% útadót fizetnek. — Minthogy a vármegye közönségének bölcs belátásától fog majdan függni, hogy a két eshetőség közül melyiket választja, máris eljártam ebben az irányban, hogy a mikor őszszel döntésre fog itt kerülni az ügy, tisztán láthassa a tek. törvényhat. biz. a mindkét eshetőségből folyó helyzetet. Nem mulaszthatom el itt megjegyezni, hogy a tisztviselők fizetésfelemelésére megszavazott 2% pótadó fel fog a közeljövőben szabadulni. A hegyvidéki kirendeltség még csak ezután — minden valószínűség szerint e hónapban — fogja megkezdhetni rendes működését. A borok értékesítésének ügyében a Gazdasági Egyesület a kereskedelmi kamara meghallgatása mellett aTokaj-Hegy- aljára vonatkozólag különleges intézkedéseket tartalmazó tervezet elkészítését határozta el. Külömben a kormánynyilatkozatok az értékesítés kérdésében azt hiszem mindenütt teljes megnyugvást szerezhettek. A sztropkói telekkönyvi hatóság ügye pedig a mostani közgyűlés határozatával végleg elintézést fog nyerni. Tisztelt Uraim! Dacára az általam már említett kedvezőtlen viszonyoknak, mégis abban a helyzetben vagyok, hogy néhány végkép befejezett ügyre, néhány határozott eredményre is rátudok mutatni. Ilyenek a tanügy terén elért fényes sikerek. Zemplénvármegye ez évben az összes vármegyék közül a legtöbb állami iskolát kapta, számra nézve 21-et, most legutóbb még Királyhelmeczen is engedélyezve lett egy, miáltal a Bodrogköznek egy régi kívánsága teljesült. Azonkívül Homonnán a tan- felügyelői kirendeltség fel lett állítva és megkezdte működését. Továbbá örömmel jelenthetem, hogy sikerült a múlt közgyűlés — indítványomra hozott — azon határozatának, hogy a gyámpénztári tartalékalap évi jövedelmének terhére egy törlesztéses kölcsön vétessék fel, a belügyminiszter, egyszers- mint miniszterelnök urnák jóváhagyását megnyerni. így tehát, ha a tek. törvényhat. biz. is úgy akarja, az anyagi részre vonatkozó aggodalom el van végleg oszlatva, a régen elmúlt idők szomorú emléke pedig nem sokára szintén el lesz temetve. A vármegyei közigazgatás ez évben is határozott javulást mutat. A nép között gazdasági helyzetének javítására a hegyvidéki kirendeltség utján, ezúttal is vetőmagvak és állatok lettek több Ízben kedvezményes áron kiosztva. Különben ez utóbbi célra kötötte le a múlt közgyűlés az ebadó alapnak a felét is. Tek. tör- vényh. biz. 1 Most, hogy az országos politikában a nyugalom helyreállott, kilátás van végre arra, hogy mi is nyugodtan fogunk munkálkodhatni Zemplénvármegye fejlődésének előmozdításán. Arról pedig legyenek kérem meggyőződve, hogy én mint eddig, úgy ezentúl is egész időmet és összes erőimet kizárólag e vármegye érdekeinek fogom szentelni. Nagy és nehéz a feladat, tndom, mely előttem áll, mely reám vár, de ha önök az eddig tanúsított jóakarattal fognak engem a jövőben is támogatni, akkor a munka megfogja teremni a gyümölcseit, akkor a siker el nem maradhat. A közgyűlést megnyitom. Mikor gróf Hadik Béla főispán befejezte beszédéta közgyűlési teremben általános éljenzés és felzugó tapsvihar csendült fel s a közgyűlés a beszéd keretébe foglalt azon két indítványt, hogy őfelségéhez II. Rákóczy Ferenc hamvai hazaszállításának elrendelése alkalmából hódoló felirat, Jókai Mór özvegyéhez pedig Jókai Mór halála alkalmából részvét irat intéztessék — egyhangú lelkesedéssel elfogadta. A választás. Ezután következett a főügyészi esetleg alügyészi és egy szolgabirói állásoknak választás utjáni betöltése, illetőleg a kijelölő-bizottság megválasztása ; meg választattak: Nagy Barna, Molnár István és gróf Mailáth József, a főispán pedig kinevezte: Dr. Farkas Róbert, Spillenberg József és Dr. Ballagi Géza törvhat. tagokat. A kijelölő bizottság rövid tanácskozás után a főügyészi állásra mindkét pályázót é. p. Dr. Szirmay István al- ügyószt és Dr. Engel Jakab tokaji ügyvédet jelölte, egyben főispán a választás idejére — tekintettel, hogy az alügyészek egyike választás alatt áll, mig másika beteg, a főügyészi hely elfogadására Dr. Kossuth János vm. tb. főügyészt kérte fel. Ezután Dr. Engel Jakab a közgyűlés színe előtt kijelentette, hogy beadott kérvényét visszavonja s igy Dr. Szirmay István lett egyhangúlag főügyészszé megválasztva. Az alügyészi állásra a kijelölő-bizottság mind a négy pályázót jelölte betűrendben, é. p. Dr. Engel Jakab, Dr. Izsépy Tihamér, Dr. Kiss Ernő és Dr. Tátray Dezsőt. Szavazásra nem került sor, mert a közgyűlés zajosan foglalt állást.Dr.Táéray mellett, s igy elnöklő főispán őt jelentette ki megválasztott alügyésznek. A szolgabirói állásra ketten pályáztak, é. p. Dr. Bessenyey Zeno közig, gyakornok és Dr. Rajcsányi Gyula budapesti lakos, a kijelölő-bizottság csak Bessenyeyt jelölte, mert utóbbinak nem volt meg a kellő kvalifiká- cziója s igy Bessenyey lett' megválasztva. A megválasztott uj tisztviselők az esküt nyomban letették. Indítványok. Dr. Ballagi Géza emelkedett szólásra s kérte, hogy a tárgysorozatba felvett két indítvány első sorban tár- gyallassék s ezt a közgyűlés is elfogadta. Felolvasásra került első sorban Szirmay István és társainak indítványa, hogy: II. Rákóczy Ferenc hamvai Zemplénvármegyében és pedig vagy Sárospatakon, vagy Borsiban helyeztessenek el. Molnár J. sárospataki főbíró Sárospatak mellett érvelt, mert II. Rákóczy Ferenc ott töltötte gyermek-és ifjúsági éveit, de mert a Rákóczy-család tagjai is a sárospataki templom alatt nyugosznak ; dr. Zsindely István ama kérdést vetette fel, hogy milyen áldozatot hajlandó Zemplénvármegye a hazaszállított hamvak elhelyezésére fordítani. Matolai Etele kérte, hogy a törvényhatóság ez indítványt teljességében tegye magáévá, mert Borsi a kuruc fejedelem szülő-, mig Sárospatak lakóhelye volt. A közgyűlés ily értelemben határozott. Felolvasták ezután id. Meczner Gyula és társai indítványát, hogy gróf Tisza István miniszterelnökhöz és a kormányhoz üdvözlő felirat menesztessék a veszélylyel fenyegető vasúti sztrájk leküzdése és a vármegyei tisztviselők, valamint a községi és körjegyzők fizetésének rendezése érdekében tett intézkedésekért. Az indítvány szövegének felolvasása után természetes, hogy Búza Barna emelkedett szólásra. Nem engedte megtörténni a világ nyolcadik csodáját, azt t. i. hogy olyan vármegyei közgyűlés legyen, melyet ő addig, mig annak biz. tagja — ne gyönyörködhetne változatos szinpompáju elo- quentiával. Beszédének elején örömteljes kijelentést közölt a közgyűlés tagjaival. Hangsúlyozta, hogy nem obstruál és csak pár percig fo" visszaélni a közgyűlés figyelmével. És Búza Barna be is bizonyította, hogy szava- tartó ember: — csak 45 percig beszólt, mely idő allatt elmondta a vas- íti sztrájk teljes történetét előzményeivel, lefolyásával és következményeivel, elmondta általános megdöbbenésre még azt a törvényszéki beszédet is szóról-szóra, melyet egy törvényszéki tárgyaláson a sztrájk egyik vádlottjának képviseletében elmondott és lapjában is leközölt, elmondott szóval erről a dologról mindent, ami eszébe jutott. Nyilvánvaló volt azonban, „hogy Búza Barna nem hiába beszél. 0 időt akart nyerni arra, hogy beszédének tartalma alatt társai megfeszített toborzási munka árán összehozzák azt a húsz aláírást, ami az indítvány feletti névszerinti szavazást kérő iv aláírására feltétlenül szükséges. És ez a manőver részben sikerült is. Ugyanis míg idb. Meczner Gyula reflektálva Búza felszólalására, azt megdöntő és hatalmas érvekkel tette semmivé, azalatt a főispánnak a névszerinti szavazás elrendelését kérő kérvényt Búza Barna elvének társai benyújtották. A főispán a névszerinti szavazást el is rendelte, mely után a közgyűlési terem minden részéből éles megjegyzések röpültek Búza felé, hogy hiábavaló és haszontalan dolgokkal fecséreiteti el az időt Azonban a re- torsió azonnal bekövetkezett, a manővernek csak az első csatározása volt sikeres, a tulajdonképeni ütközet rájuk nézve annál csúfosabb vereséggel végződött: ugyanis ez indítvány mellett 9G-an ellene 29-en szavaztak. Érdekes, hogy a szavazás berekesztése előtt az indítvány pártolói közül mintegy 30-an jelentkeztek már szavazásra, Búza Barna s társai azonban ezt ellenezték; a főispán nem is fogadta el a szavazatokat, de egyúttal kijelentette, hogy az ellenzők kívánalmai iránt való tisztán udvarias- sági tényből nem fogadta el a szavazatokat, s ez a jövőre nézve prae- cedens nem lehet, s egyúttal a törvények és szabályrendeletek paragrafusaival dobálódzó uraknak felolvasta a vármegyei szabályrendelet 37. §-át, mely szerint a névsor felolvasása után, de a szavazás berekesztése előtt szavazásra jelentkezők szavazatát érvényesíteni kell. (Folytatjuk.) HÍREK. Állami gyermek-menhely fióktelepe a Bodrogközön. — jun. 6. A „Bodrogközi jótékony Nőegyesület“ elnöke, gróf Mailáth Józsefné áldásthozó intézmény létesítésére indított mozgalmat, midőn a m. kir. belügyiminisztertől kérvényezte, hogy a munkácsi állami gyermek-menhely- nek Királyhelmecz és Perbenyik községekben a nőegyesület védőszárnyai alatt telepe létesittessék. A kérelem teljesítve lett s az intézmény immár létesült s működésben is van. A nevezett két község képviselőtestülete május hónap 7-ik napján választotta meg az uj telep-bizottság 16 tagját és pedig felében nő, felében férfi tagokat, akik a következők: Perbenyikből: gróf Mailáth Józsefné, Mincsik Irma, gróf Mailáth József és Diószeghy Pál. — Kir-Helmecz- ről : dr. Fuchs Emilné, Pál Lajosné, ifj. Pauliczky Ferencné, Schuster Györgyné, Sohajda Jánosné, Szkicsák Istvánná, Aczél Izidor, Bodnár Ferenc, Farkas .Róbert dr., Mitrovich Endre, Szűk Ödön és Tóth Sándor. Hivatalból tagjai a telep-bizottságnak : Bencsik István, bodrogközi főszolgabíró, Egry Elek, járási közgyám, dr. Weinberger József telep- orvos, a két község bírói és jegyzői. A telep-bizottság május 14-ón alakult meg; az alakuló gyűlésen a felsorolt bizottsági tagokon kívül a munkácsi állami gyermek-menhely igazgató-főorvosa, dr. Nuszer Lajos is részt vett. Ez alkalommal a megalakult telep-bizottság elnökévé gróf Mailáth Józsefnét; a menhely-bizottság tagjaivá pedig kebeléből gróf Mailáth Józsefet és dr. Farkas Róbertét választotta meg. Az alakuló gyűlés határozatilag kimondotta, hogy az 1903. évi Y/c. számú belügyiminiszteri rendelet 66. §-ában felsorolt teendőit, nevezetesen a gyermek védő telep egyesület alakítását s az állami gyermekvédelemnek a telep területén a társadalom emberbaráti tevékenységével való biztosítását a „Bodrogközi jótékony Nő- egyesület“-ro ruházza át — fentartva magának az együttműködés, tanácskozás és ellenőrzés jogát. Nagyjában ezek a részletei annak az újabb mozgalomnak, a mit a nemes grófné fáradhatatlan buzgóságának és határtalan emberbaráti szeretetének köszönhet ismét a Bodrogköz. Ez intézmény révén az elhagyatott gyermekek nemcsak ellátást fognak nyerni a Bodrogközön az állam gondoskodásából, de a nemes grófnő vezetése alatt álló nőegyesület ruházattal, tankönyvvel is el fogja látni őket s társadalmilag is fel fogja karolni azokat, akiket a mostoha sors elhagyott. Figyelemmel fogja kísérni testi-lelki fejlődésüket s igy jó kezekbe lesz letéve a feladat: megtartani a társadalomnak a sors üldözöttéit. Eddig a munkácsi gyermek-menhely igazgató-főorvosa részéről ide küldött 7 gyermek lett részben Kir.- Helmeczen, részben Perbenyiken az előre összeirt, önként vállalkozó táp- szüléknél elhelyezve. Arra, kinek áldásthozó keze ez emberbaráti intézményt a bodrogközi fogékony talajába átplántálta, méltán ráillik, hogy „sohasem tagadta meg magában és cselekedeteiben azt, a mi az emberben egyedül értékes: az embert• — Visszavont áthelyezés. A m. á. v. igazgatósága Ludescher Tivadar helybeli Jgépész-mérnöknek Kaposvárra történt áthelyezését hatályon kiÁ legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek linrn- tos bajainál úgymint idült brouehilis, szamárlmrui és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jő ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4.— kor.-ért kapható. — Figye jünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. líOFl M tAX ki KOCHE & CO vegyészeti gyár BASEL (Svájcz.)
