Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)

1904-04-09 / 39. szám

ZEMPLÉN.

3. oldal.

Április 9.

A „Kazinczy-kör“ estélye.

— április 8.

Á „Zemplénvármegyei Kazinczy- kör“ április hó 4-én tartott házi estélyének a legimpozánsabb dicséretét maga a közönség adta meg, mikor, az estély befejeztével mozdulatlanul ülve maradt időközönként tapsviharral követelve még egy számot, legalább egy kis dalt. Ezt a dicséretet szavakkal méltóan tetézni nehéz feladat.

Művészgárda vonult az előadó emelvényre művészi kvalitások megragadó halmazával. És a "közönség, mely az ünnep családi összejöveteleinek hatása alatt csak a zenéért élő és a zene iránt igazán szivből lelkesülni tudó tagokból gyűlt össze: élvezte a művészetet, méltányolta a szorgalmas haladást; — a vidéken és a köri estélyeken szokásos, néha kíméletlenül hangos belebeszélések- től tartózkodva a fővárosi legelőkelőbb estélyek hallgatóságának magas színvonalára emelkedett.

így tényleg lehet élvezni művészetet s így lehet a művészeket is tudásuk teljes ragyogtatására animálni.

Dr. Várkonyi Béla és Várkonyi Flóris egymást túlszárnyalni igyekeztek. Dr. Várkonyi Béla Gounod-List: Faust keringőjével vezette be az estélyt. A piano részek finom zengze- tessége, gyönyörű pointirozása elragadó szép volt. A különben is kedves Gounod-zene tökéletesen elbűvölt mindenkit. Ennek a mi nagytehetségü Várkonyinknak öcscse volt hatalmas versenytársa: Várkonyi Flóris.

Hallottuk őt tavaly is, azóta megint erősödött a hangja. Fiatal embernél ilyen hatalmas hanganyag, mely csak Ney Dávid operánk e legkiválóbb művészének hangjával mérhető össze, igazán bámulatos. De tetszett is, az egész közönség, különösen pedig a nők versenyt tapsoltak neki. Igaz, hogy talán énekelni is kö- nyebb, amikor dr. Várkonyi Béla adja a kíséretet. Várkonyi Flóris elénekelte bátyja kiváló művészi értékű dalait és végül a Schumann (Heine.) Két gránátosát. Napoleon halhatatlansága van ebben megénekelve, kinek a nagyságát talán semmi sem teszi előttünk olyan magsztossá, mint ez a német dal. Napoleon lázban ég az ember tőle, különösen, ha oly előadással, megrázó nyomatékossággal van elénekelve, mint amilyennel Várkonyi Flóris brillírozott.

A tudás biztosságával és a művészi játék könyedsógével játszotta el Csörgeő István Paganini: Boszorkánytáncát. Remek játékot adott. Paganini o nagyon nehéz darabja teljes szépségében tűnt elő Csörgeő István vonója alól. A bámulatos könnyedséggel játszott merész futamok nem is engedték sejtetni azt az óriási nehézséget, amit Paganini alig utánozható technikájával darabjaiban összehalmozott. Gratulálunk művészünknek, aki konservatórium nélkül lett a Paganini darabok mesteri játszója.

Dörgő taps és tetszésmoraj ujrát követelt. Svendsen „Románcza“ volt méltó, folytatása a Boszorkány-táncnak. Érzésteljes játékot élveztünk.

A kamaraestélyek finom zenéjét élveztük még Mendelsohn: Zongora Ári ánál (d-moll). Dr. Várkonyi Béla (zongora), Pöschl Gyula (hegedű) és Orlovszky Frigyes (gordonka) bilincselték le figyelmünket. Élvezetes darab volt művészettel előadva. A kamara estélyek szereplőit csak hálával lehet dicsérni; ők a zene terén itt városunkban magasabb hivatást töltenek be, nemesitik lelkünket s a zene szépségei iránt tesznek mindinkább fogékonynyá bennünket.

Az utóbbi este is a kamarazenének hatása alatt vált ilyen diskrétté.

dr. i. t.

— Görög katliolikusok nagyhete. A görög katholikusok nagyhete tegnap kezdődött. A gör. kath. templomban már április 7-én, nagycsütörtökön megkezdődtek az ünnepi szertartások,

a mikor mise volt, este pedig vigiliák, Krisztus szenvedéséről szóló evangéliumok olvasása. Nagypénteken délután vecsernye volt és Krisztus sir- batétele. Nagyszombaton Krisztusrekviem és vecsernye. Április 10-én, husvét vasárnapján föltámadási körmenet lesz s az ünnep mindkét napján, vasárnap és hétfőn délelőtt nagymisék, délután vecsernyék.

— Rákóczi halálának évfordulója. Tegnap volt 169 éve, hogy II. Rákóczi Ferencz, a kuruc szabadságharc dicső vezére, Rodostóban örök álomra hajtotta fejét. S idegen földön nyugszik még ma is, dacára, hogy az egész ország lelkesedve követeli a drága hantok hazaszállítását. Az utóbbi időben Magyarország minden részéből valóságos bucsujárások voltak Rákóczi hamvaihoz s az ifjúság a szent sirnál esküt is tett, hogy addig nem nyugszik, mig a szabadsághős hamvai hazai földben nem lesznek eltemetve. A halál évfordulója szolgáljon minden magyarnak figyelmeztetésül, hogy a magyar szabadság fáradhatatlan harcosának még a hamvai is száműzve vannak az országból.

— Április ll-ike alkalmából, hétfőn reggel 9 órakor lesz a róm. kath. plebánia-templomban az Istentisztelet, melyen az összes hivatalok tisztviselőkara testületileg részt vesz.

— Áthelyezés. Munka Sándor kassai kir. segédtanfelügyelő hasonló minőségben önálló hatáskörrel Ho- monnára helyeztetett át.

— Halálozások. Lőwe Károlyné, szül. Czichy Ludovika, Lőwe Károly gyári művezető neje, folyó hó 8-án, 56 éves korában hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése a Kazinczy- utcai gyászházból április 10-én, vasárnap délután 5 órakor fog végbemenni. — Reichard Adolfné, szül. Weinberger Máli, Reichard Mór helybeli kereskedő neje folyó hó 8-án, 55 éves korában meghalt.

— A sorozás. Zemplénvármegye területén folyó hó 6-án kezdődtek a sorozások, és pedig a tokaji járás székhelyén: Tokajban. — Sátoraljaújhelyben — a központi járást bele nem értve — április 18-án és 19-én lesz a sorozás. Első nap az 1882. és 1881. évben született hadkötelesek állanak elő, 19-én pedig az 1880. évben született hadkötelesek és az Uj helyben lakó idegen illetőségűek kerülnek sor alá.

— Eljegyzés. Preisz Henrik budapesti kereskedő jegyet váltott Szerencsen Groszmann Margittal.

— „Nem boldog a magyar.* A Szerencsen megjelenő „Tokaj-Hegy- aljá“-ban olvassuk a következő mulatságos esetet: Husvét másod napján délelőtt két úri ember sétált a Bekecs község felé vezető országúton, amidőn velők szemben egy robogó pa- rasztszekeren négy parasztlegény éktelen lármával duhajkodott. Amint kocsijuk a sétálókhoz ért, valóságos zsemlyezáport zúdítottak feléjök. Beérve Szerencsre a „kis Grossman“- féle korcsma előtt álltak meg, ahol bizonytalan mennyiségű szesznek elfogyasztása után újból kocsira ültek. A sétáló két úri ember ekkor már visszafelé tartott a városba. Egyszer csak iszonyú robaj, pisztolylövésekhez hasonló durrogtatás zavarta meg csendes diskurzusokat. Visszafordulnak, hát újból a zsemlyével dobálózó duhaj alakokkal voltak szemben. Min- denik legény kezében egy-egy üveg pezsgő, amelynek tartalmával a járókelőket locsolgatták. Valljuk meg őszintén, nem-e vagyunk e mi itt Szerencsen boldogok; nem-e valóságos Eldorádó Szerencs, ahol zsemlyezáport zudit reánk sétaközben a parasztlegény és pezsgővel locsolódik? Hej a szegény felvidék, ahol nincs sem cukor, sem más gyár, sem jó termő

föld, sem szőlő, méltán megirigyelhetik jólétünket akkor, midőn ott a magasztos szép ünnepeken, át is csak rozs kenyérre is alig jut. És még azt merjük mondani, hogy „nem boldog a magyar 1“

— Az ipartestület békéltető bizottságának segéd-tagjait Székely Imre iparh'tósági biztos elnöklete alatt folyó hó 10-én, vasárnap délelőtt 11 órakor választják az ipartestület helyiségében.

— Eltűnt könyöradomány-gyüjtö. A varannó-csemernyei izraelita hitközség még a folyó óv február havában indította útnak Klein Márkus ottani lakost azzal a megbízással, hogy a v.-cseinernyei izr. templom építési költségeinek fedezésére kö- nyöradományokat gyűjtsön. A megbízott a varannói főszolgabíró által kiállított gyüjtőkönyvvel elindult s azóta nem adott magáról élctjelt és megbízó hitközségének sem pénzt, sem levelet nem küldött, bár a begyült összeget 8-naponként kellett volna a hitközség pénztárába beszállítania. A hitközség elöljárósága nem képes elővárni megbízottjának jelentkezését, országos köröztetése iránt följelentést tett a járási főszolgabírónál. Azt hiszik, hogy Klein még most is gyűjti a könyöradományokat és a pénzzel kereket akar oldani, bár nincs kizárva, hogy valamely baleset érte. Klein Márkus az 1851-ik évben, Gon- czön született és egri illetőségű, volt varannó-csemernyei lakos.

— Katonai átvonulások. Mig ide bent a városban hire sincs katonai átvonulásnak, addig a helybeli pályaudvaron egymást érik azok a végnélküli vonatok, melyeknek minden kocsija telve van katonasággal. Gali- cziából szállítják haza a derék magyar fiukat, akik évek óta ott sin- lődtek idegenben, messze a kedves otthontól. E napokban négy katonai vonat ment keresztül az újhelyi vasúti állomáson. A legutolsó tegnap délután 6 órakor érkezett be, mely Jaroslauból huszárokat hozott. Rövid idő múlva a vonat tovább indult Kecskemét felé, a huszárok uj állomáshelyére. A vasúton érkező katonaságon kívül egy huszárezred lóháton is átvonul e napokban városunkon keresztül.

— A képviselőház programmja.

Arilis 13-án, a jövő hét szerdáján, már megkezdődik a parlamenti munkálkodás. Első sorban kerül tárgyalásra az állami beruházásokról szóló törvényjavaslat, melyet a vármegyei tisztviselők, a községi és körjegyzők fizetésrendezéséről, továbbá az anyakönyvi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok elintézése fog követni.

— Vihar Bodrogolasziban. Folyó hó 8-án B.-Olasziban nagy zivatar volt. Menydörgés és villámlással közbe havas eső esett. A villám bele ütött az ottani görög katholikus templomba és azt felgyújtotta. A torony teljesen leégett. A templom fedelét Bezdek Béla és Bohman Adorján önfeláldozó buzgalmával meg lehetett menteni. A templom patronusa gróf Lónyay Elemérné. Különben a templom egész teteje biztosítva volt.

— Táncestély Sárospatakon. A sárospataki jogakadémia ifjúsága 1904. évi április hó 16-án a főiskolai jogász segély-egylet alapja javára a városháza nagytermében tombolával egybekötött táncestélyt rendez. Belépődíj : családjegy 5 korona, személyjegy 2 korona, tombolajegy 40 fillér. Belépő- és tombola-jegyek előre válthatók Trócsányi Bertalan könyv- kereskedésében és este a pénztárnál. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetése- ket a jótékonycél érdekében köszönettel fogadnak és hirlapilag nyugtáznak.

— Levelek bérmentesítése. Vett értesülés szerint még mindég előfordul, hogy a Magyarországból külföldre s főleg a keleti országokba szóló levelek elégtelenül vannak bérmentesítve, minek folytán a hiányosan bérmentesített levelek és egyéb levélpostai küldemények a hiányzó bérmentesítési dij kétszeres összegével lesznek megterhelve s ez által a feladók nemcsak a czimzetteknek okoznak akaratlanul kellemetlenségeket, hanem a hiányos bérmentesítés miatt a magyar postakincstár is károsul. — Ezen hibás bérmentesítés annak tulajdonítható, hogy a közönség az 1900 évi január hó 1-ével életbe léptetett tarifális változásokat még most sem veszi figyelembe és a külföldre szóló leveleket még most is 20 fillérrel bérmentesíti. — A közönség tájékoztatására ez alkalomból ismételten közöljük, hogy a külföldre szóló egyszerű levél dija 15—15 gr- ként 25 fillér, a levelező lap dija pedig 10 fillér, az Ausztriával, Bosznia- Herczegovinával, Németországgal, Szerbiával és Montenegróval való forgalomban pedig az egyszerű levél dija 10 fillér, a levelezőlapé pedig 5 fillér. — Az ajánlási dij úgy a belföldre mint a külföldre szóló aj. leveleknél 25 fillér. — Felhívjuk még arra is a közönség figyelmét, hogy Törökországba könyvek nem postai csomagban, hanem legcélszerűbben keresztkötés alatt s ha értékesebb küldeményről van szó, ajánlva küldendők.

— A gálszécsi izr. hitközség közgyűlése. A gálszécsi izr. hitk. tisztújító közgyűlését — mint tudósítónk Írja — f. hó 5-én tartotta meg. Rosenberg Bernát, ki az idén megnyílt izr. népiskola szervezése körül szerzett magának kiváló érdemeket, most hatodszor választatott meg elnöknek. Rosenberg Bernát az érte küldött de- putáció kiséretében megjelenvén, lelkes szavakban mondott köszönetét ez újabb kitüntetésért. Választmányi tagok lettek: Friedmann Lipót, dr. Schwartz Ignác, Kleinmann Lipót, Schreiber Mór, Hoor Simon, Grünfeld Izráel, Weisz Márkusz, Blum Sándor, Rosenbaum Ignác és Riegelhaupt Dávid. Penztárnok: Schwartz Mór. Ellenőr: Weinberger Adolf. Számvizsgálók : Alexander Sándor és Friedmann Mór.

— Czégmegszünés. Tokajban a Schiffer L. és társa névvel bejegyzett cég megszűnt.

— Nyilvános köszönet. Az „Orsz. Izr. Tanítóegyesület“ északkeleti körének f. hó 4-én városunkban tartott közgyűlése alkalmából a tanítóság a helybeli társadalom külömböző köreiben annyi rokonszenvre és támogatásra talált, hogy indíttatva érezzük magunkat ezért ez utón is kifejezni köszönetünket. Hálás keszönet illeti elsősorban a helybeli izr. hitközségeket, azok t. elnökeit, továbbá dr. Rosenberg Bernát és Alexander Vilmos isksz. elnök urakat, kik semmi fáradságot nem kíméltek, hogy a közgyűlés sikerét előmozdítsák és mindazokat, akik becses adományukkal anyagi vagy személyes résztvételök- kel erkölcsi támogatásban részesítettek bennünket. Sátoraljaújhely, 1904. április 8. Az „Orsz. Izr. Tanítóegyesület helybeli tagjai.

— Az uj népiskolai törvény. Megírtuk, hogy a vallás- és közoktatás- ügyi minisztériumban elkészítették a népoktatási törvények, különösen a magyar nyelv tanítására vonatkozó törvény revíziójára nézve az előadói tervezetet. E tárgyban április hó közepén szaktanácskozmány lesz. A javaslat első része az iskolakötelezettséget az eddiginél pontosabban határozza meg. Az uj rendelkezéseket szigorúbb szankcióval látják el. A gazdasági ismétlő-iskolának végleges szervezetet ad a javaslat, melyben a tanító fizetést is rendezik és pedig a községi és felekezeti iskolákra is kiterjedőleg. Az állam fegyelmi hatóságát minden jellegű iskola tanítójára kiterjesztik. Á tanitóképzés színvonalát emelik és az államhatalom befolyása biztosittatik a tanítóképzésre. Á tanfelügyelők hatásköre tágul és az iskolafelügyelők alkalmazása mellett a tanfelügyeletet decentralizálják.