Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)
1904-04-09 / 39. szám
2, oldal. ZEMPLÉN. Április.9. emberbaráti fajtája, mely nem alázza meg azt, aki elfogadja. Munkát kap a szegény ember, aki kérges kezét, különösen tél viz idején, ölébe volt kénytelen tenni, mert nem volt, ahol munkaképességét érvényesíthette volna. Henyélésre és szükölködésre volt kárhoztatva, pedig szívesen dolgozott, fáradozott volna, hogy családját fenntarthassa. Bármi önzö, bármi reálisztikus irányú is a mai társadalom, a munkás még is méltóságán alulinak tartja, hogy azokból a morzsákból tengesse életét, melyeket a jobbmóduak elhullajtanak. Emberi jogai sértetnek meg az ilyen könyöradományokkal, melyeket ki nem érdemelt és amelyek mások jószívűségétől függnek. Szociális szempontból az ilyen, a munkaképeseken gyakorolt jótékonyság nagy baj. Teher a gazdagoknak, szégyen a mostoha sorsuaknak. Most a kormány nagy összeget szán beruházásokra. Ebből a tekintélyes summából csaknem az egész építkezésekre van előirányozva. A muukáskezek százezrei ismét tevékenyek lesznek, a keresetek javulnak, az elégületlenség szükségszerűen apad, minek jótékony következményeit csakhamar meg fogja érezni az egész társadalom. Pénz forog majd az emberek kezén. A vállalkozási kedv ismét fel fog ébredni. Az ipar lendületnek indul. A kereskedő jobb üzleteket köt. A fokozott kereslet megjavítja az árakat, minek hasznát a gazdák is látják. Közvetlenül és közvetve egész közgazdasági életünk sorsa jobbra fog fordulni. Amint látjuk, a közel jövő képe szépen fest. Duzzadozó reményekkel lessük a következendőket és örömmel várjuk a szebb jövő hajnalhasadását, Ám azért csak hiú ábrándokkal áltatnánk magunkat, ha a rózsás jövőben feltétlenül bízva, tisztán a sorsra hagynék közgazdasági viszonyaink kedvező kialakulását. Noha legkevésbbé sem kiesinyelhetjük a beruházásokra szánt összegnek nagy gazdasági előnyeit, nem szabad elfelejtenünk, hogy ez csak alap, még pedig meglehetősen biztos alap, a melyen építenünk kell. Építeni bölcs előrelátással, gondos tervezgetéssel, serényen és lankadatlanul, hogy majdan teljes pompájában díszelegjen az az épület, amelyhez minden egyes munkaképes egyén hordozza a köveket és rakosgatja annak módja és rendje szerint egymásra. A beruházásokra szánt összeg hováforditása részleteiben temészeteHivatást is éreztem magamban erre, hogy ne éreznék, hisz én is a közzé a százezer közzé tartozom, akik górcső és Röntgen-sugár nélkül is meglátják a szálkát — a más szemében. Tervem tehát és ahhoz egy pár gondolat immár készen áll, de müvem ma még csak töredék, amely fejlesztésre és befejezésre vár és egész csak akkor lesz, ha a tisztelt hallgatóság szebbik fele felkarolja a megpendített eszmét és arait én ma elkezdek, folytatni fogja majd több szakértelemmel és — több jóakarattal. Ma még csak 15 pontot írtam össze a jó férj kötelességeiről: mél- tóztassanak ezt meghallgatni és — ha érdemes — a folytatást megírni hozzá. 1. A férjnek, dacára a polgári és egyházi kettős összekötözésnek, az esküvő után sem kell elfelejteni, hogy : férfi. Az igazi férfias, határozott fellépés még mindig imponál a nőknek, ajánlom tehát, hogy minden férj őrizze meg férfias tulajdonságait és szigorú következetességgel ragaszkodjék ahhoz, amit egyszer kimondott — a felesége. 2. A férjeknek takarékosoknak kell lenni; aki azonban ezt úgy értelmezi, hogy a szinház-bérlet felesleges kiadás és a férjes nőknek nem okvetlen szükséges minden mulatságsen előre meg van határozva. Na- gyobbára vasúti építkezésekre fordítják azt. A vasúti hálózatnak ekkora kibővítése nem fogja eltéveszteni hatását az egyes érdekelt vidékeken és az egész országban. Az összes köz- gazdasági tényezőknek, legkivált azonban az iparosoknak kötelessége, hogy a meghatározott, befolyásuktól független kereten belül, teljesen kiaknázzák a kínálkozó előnyöket. Most inkább, mint valaha kell törekedni arra, hogy lehetőleg csak hazai ipartermékekre és munkaerőkre fordittassék a beruházási összeg. Mert, ha ennek az összegnek jelentékeny része a külföldre vándorol, úgy inkább a terheket, mint az előnyöket fogjuk megérezni. Nem kizárólag a mérvadó felsőbb köröktől függ ez a kérdés. Mert, ha hazai iparosaink az építkezések egyes ipari ágaiban nem felelhetnek meg a követelményeknek, hiába akkor a megrendelő hazafias érzülete; neki első sorban arra kell ügyelni, hogy a felhasznált céljára fordittassék s ha a szállított produktum nem jó, úgy legjobb akarata mellett sem használhatja. Következik tehát ebből, hogy megfeszített tevékenységgel, buzgó munkássággal kell dolgozniok az iparosoknak, főleg pedig igyekezniük kell, hogy lehetőleg gyorsan, ha kell a külföldön sajátítsák el a szakértelmet iparunk azon ágazataiban, melyekben még gyengébbek vagyunk és a külfölddel vetélkedni nem tudunk. Céltudatos igyekezetök támogatásáról annál bizonyosabbak lehetnek, mert hiszen aránylag csak kevés iparunknak az a szakmája, amely a küfölddel nem vehetné föl a versenyt és minden igaz hazafi büszke lesz arra, ha elmondhatja, hogy a beruházásokra fordított egész összeg bennmaradt az országban. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. )( A községi választók 1904. évre összeállított névjegyzéke április 10-től 5 napi közszemlére lesz kitéve. Erre vonatkozólag a küldöttségi elnök a következő hirdetményt bocsátotta ki: Sátoraljaújhely város 1904. évre ösz- szeállitott községi választói névjegyzéke az 1886. évi XXII. t.-c. 36. §-a alapján 1904. évi április hó 10-től április hó 15-ig bezárólag a város adóügyosztályánál oly hozzáaadással tétetik 5 napi közszemlére, hogy azt a közszemlére kitétel ideje alatt a hivatalos órákban mindenki megtekintheti és hogy az ellen az esetleges észrevételeket 1904. évi április hó ban részt venni, az nem takarékos, hanem — smuczig; ne kívánja tehát, hogy az asszony szeretetreméltónak tartsa őt. 3. A jó férj gondosan öltözködik. Aki azonban azt kívánja, hogy fehérneműire az asszonynak legyen gondja és aki azt hiszi, hogy a nad- rág-vasaltatás a ház tündérének a feladata, annak fogalma sincs a hitvestársi munkamegosztásról. 4. Nem illik a férjnek elhízni. 5. A jó férj nem szól bele az első látogatások programmjába és minden pillanatban ráér a kapott első viziteket visszaadni. 6. Nem tanácsosa jó férjnek sem a levest, sem a pecsenyét, sem a fekete kávét dicsérni, amit másutt evett és ivott. 7. Vésd jól elmédbe: Az otthon készült torták jobbak és olcsóbbak, mint a cukrászéi. 8. A jó férj jókor kél és csendben öltözködik fel. A család reggeli álmát zajos cihelődéssel zavarni; a reggeli késése miatt lármát csapni, nem ajánlatos. 9. Ebédhez, vacsorához a jó férj pontosan megjelenik; ha „az asztal még nincs felteritve, vagy Ünagysága déli sétájából még nem tért haza, afelett, mint természetes s okozati összefüggésben álló tények felett — megbotránkozni nem illik. 15-től április hó 20-ig a képviselő- testület által kiküldött bizottság előtt vagy szóval, vagy Írásban megtehetik. Sátoraljaújhely, 1904. évi április hó 7-én. Juhász Jenő, küldöttségi elnök. )( Pályázatok. A bodrogközi járás főszolgabirája Zemplénvármegye bodrogközi járásának területén Kir.- Helmecz, Bacska, Battyán, Boly, Kis- Géres, Kaponya, Lelesz, L.-Polyán, Pálfölde, Rád, Szentes, Szentmarja, Semjén, Szolnocska, Véke és Zótény községekből álló orvosi körben Kir.- Helmecz székhelylyel üresedésbe jött 900 korona törzsfizetés, 400 korona fuvar átalánynyal javadalmazott s a szabályrendeletileg megállapított orvosi látogatási dijakkal pályázatot nyit. Pályázni szándékozók az 1883. évi I. t.-c. 9. §. I. és az 1876. évi XIV. t.-c. 9. §-ának rendelkezéséhez képest felszerelt pályázati kérvényüket Kir.-Helmeczen a községházánál folyó évi április hó 18-ik napjának d. e. 10 órakor megejtendő választást megelőzőleg a szolgabirói hivatalnál tartoznak benyújtani. — Ugyancsak a bodrogközi járás területén Agárd, Leányvár, Kis-Tárkány, Dámócz, Per- benyik, Láeza, Cséke, Riese, Kis- Rozvágy, Nagy-Rozvágy, Semjén, Bély, Csernő és Kis-Dobra községekből álló orvosi körben Agárd székhelylyel üresedésbe jött 1000 korona törzsfizetés, 400 korona fuvar-átalány és Agárd községtől 120 korona lakbérrel javadalmazott s a szabályrendeletileg megállapított orvosi látogatási dijakkal pályázatot nyit. A pályázati kérvények Agárdon a községházánál folyó évi április hó 20-ának d. e. 10 órakor megejtendő választást megelőzőleg a szolgabirói hivatalnál nyújtandók be. )(Hirdetmény. Értesítem az adózó közönséget, hogy az 1904. év első hat hónapjában viselendő közterhek és fedezendő állami kiadásokról szóló 1904. évi IV. t. c. f. év március hó 30-án hatályba lépett. Ezzel megszűnt az az akadály, mely a közadók és az azok módjára beszedendő tartozásoknak behajtását az 1903. évi május hó 1-ső napjától gátolta. A pénzügyminisztériumnak 963/904. sz. rendelete, illetve a helybeli kir. pénzügyigazgatóság 11468/11.904. sz. megkeresése alapján tudomás vétel céljából felhívom az adózó közönség figyelmét, hogy azon közadók és illetékek, melyek az 1903. év II. III. IV. negyedében, továbbá az 1904. év I-ső negyedében váltak volna esedékessé és még ez ideig befizetve nincsenek s ezen kívül a közadók módjára beszedendő más nemű tartozások és az 1904. évi IV. t. c. hatályba lépése 10. A jó férj nem szokott hor- tyogni és legénykori ideáljainak nevét — álmában sem emlegeti. 11. A cselédek dolgába a jó férj nem avatkozik s a szobaleányt tévedésből sem szólítja *mucus“-nak. 12. A jó férj nem alkalmazkodik szorosan a régi közmondásokhoz s már eleitől fogva tudja, hogy „az apró ajándékok“ nem csupán a barátságot erősitik meg, hanem a hitvesi köteléket is. A nagyobbak még inkább. 13. A jó férj, ha hivatalnok, vagy katonatiszt, gyakran lép előre; ha ügyvéd, sűrűn lesz tömeggondnok, állandó takarékpénztári ügyész; ha kereskedő, igazgatósági tag a bankban; ha földbirtokos, elől van a virilisek névsorában. Mandátumot a jó férj csak obstrukció-mentes ülésszakokra vállal; ha delegátus, a feleségével jár Bécsbe. 14. A jó férj számon tarja feleségének névnapját mindig, — a születésnapot csak a házasság első 10 esztendejében. Némelyek szerint akkor sem szükséges. Végül: 15. A jó férj nem tart olyan szatirikus felolvasásokat, amelyekből a publikum arra következtethet, hogy keserű tapasztalatait otthon gyűjtötte össze. napján, vagyis f. év március hó 30-án lettek esedékessé s azon naptól számítandó 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhével befizessék. Ezen határidőnek elmulasztása esetén a késedelmi kamat a fentjelzett törvénycikk hatálya napjától kezdve jár. Azon illetékek, amelyekre nézve a fizetési meghagyások 1903. évi március 31-ike után lettek kézbesítve, de be nem fizettettek, az 1904. évi IV. t. c. életbe léptetése napjától, vagyis f. évi március hó 30-ik napjától számítandó 30 napon belől befizetendők, mert a késedelmi kamatok a jelzett 30 nap után már számíttatni fognak. Értesítem az adózó közönséget még arról is, hogy mindazok részére, kik 1903. évi május hó 1-tól 1904. évi ápril hó 1-ig terjedő időből származó egyenes adó s egyéb, a pénzügyi hatóságok felügyelete alatt álló hátrálékos köztartozásaik törlesztésére időlegesen képtelenek és ezen körülményt valamint azt, hogy a követelés nálok veszélyeztetve nincs — hatósági bizo- nyitványnyal igazolják — legkésőbb 1905. évi szeptember 30-ig terjedő, kamatmentesen megadható fizetési halasztásban lesznek részesíthetők, az esetben, ha a fizetési halasztás iránti kérelmüket, mely a jelen esetben bélyegmentesen adható be legkésőbb f. év szeptember hó 1-éig a pénzügyigazgatóságnál, esetleg adóhivatalnál benyújtják. A kérelem szóbelileg is előterjeszthető ugyanott, mely esetben arról jegyzőkönyv fog felvétetni. A kamat mentes fizetési halasztás csak az 1903. évi május 1-től 1904. évi április hó ig terjedő idő alatt esedékessé vált közadó tartozásokra vonatkozik s azok, kik az esetleges kérelmezés idejében még az 1903. évi május 1-ejo előtt esedékessé vált közadó tartozásokkal is hátrálékban vannak, a fizetési halasztás kedvezményében nem fognak részesittetni. Sátoraljaújhely, 1094. évi április hó 3-án Székely Élek polgármester. HÍREK. Április. — ápr. 9 Elmondom itt e verssorokban Mindenkinek, kit érdekel: Mi az, mit Április haváról Müveit embernek tudni kell. Mert egyik hó megy s jő a másik, Eme tény tényleg érdekes 1 De mégis, mindegyik hónapban Van, mi felette lényeges. Ápril például a tavaszhó Ilyenkor kőinek sóhajok, S imádja ah 1 minden szerelmes E rügyfakasztó hónapot. Diákok és bakfis leányok Nagy zöme Áprilban szeret, S secundát adnak a tanárok És ötöst hejh! a sveszterek! Azonkívül még tudni illik — Ne fogja senki fel balul 1 — A nap Áprilisnak havában Másfél órával gyarapul. E hóban szoktak öntözködni Megülve husvét ünnepet, S ilyenkor kapnak karcolt himest, Vagy húsz fillért a gyermekek. S hogy ne hagyjak el semmi fontost S legyen e dal pontos, tömör: Megsúgom azt is, hogy e hóban Ül névnapot, ki Dömötör. Es ezzel befejezem versem, Csupán egyet hagytam ki még: A hó 20-ának délutánján A nap bika jegyébe lép. És ezzel aztán mind elmondtam Mit .áprilisról én tudok És igy versemnek legvégére E jelentéssel eljutok. Szent György haváról birtokomba Immárom nincsen több adat: S hogy versem igy jut el a véghez Nem érhet méltán hát harag.-th.
