Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)

1904-01-12 / 4. szám

2. oldal ZEMPLÉN. Január 12. ben a gazdasági gépmunkások áta- lánybiztositására vonatkozó feltétele­ket megállapítván, kimondotta, hogy további intézkedésig ugyanazokat a feltételeket és díjtételeket tartja fenn, amelyek 1903. évben érvényben voltak. Az erre vonatkozó hirdetmények a községek elöljáróinak kifüggesztés végett már szétküldettek. )( A közigazgatási bizottság fe­gyelmi választmánya f. hó 14-én d. e. 10 órakor és folytatólag a következő napon gr. Hadik Béla elnöklete alatt ülést tart. )(Szölövesszö és szölőojtvány ki­osztás. A földmivelésügyi miniszter szegénysorsu szőlőbirtokosok között az év folyamán 8000 drb. riparia por- talis alanyu furmint és 2000 drb. ri­paria portalis alanyu hárslevelű, ösz- szesen 10000 drb. gyökeres fás szőlő- ojtványt és 100,000 drb. I. osztályú sima riparia portalis vesszőt fog a ta­vasz folyamán 50°/o mérsékelt áron vagyis az I. oszt. sima vesszőket ez­renként 6 koronáért, a II. osztályút ezrenként 8 koronáért, az ojtványo- kat ezrenként 40 koronáért kiosztani. A kiosztást a főispán elnöklete alatt egy bizottság eszközli, melynek elő­adója Egey Szilárd vincellérképezdei igazgató, tagjai az alispán, a gazda­sági egyesület elnöke, vagy alelnöke, továbbá Kincsessy Péter, dr. Kossuth János szőlőbirtokosok, mint felkért bizalmi férfiak. E bizottság e hó 14-én délután 2 órakor fog a beérkezett kérvények fölött dönteni. )( Tersenytárgyalás tolonc kenyér szállításra. A tolonc élelmezéshez szükséges kenyér szállításra vonat­kozó szerződés lejárván 1904. Január 1-től kezdődődő három egymásutáni évre szükséges kenyér beszerzésre zárt írásbeli versenytárgyalást tűzött ki Székely Elek polgármester. Fel­hívja mindazokat, akik a város toloncz szükségletét képező kenyér mennyi­séget szállítani hajlandók, hogy zárt* írásbeli ajánlataikat 1904. évi január hó 18. napjának d. e. 10 óráig az ik­tató hivatalba nyújtsák be. A kenyér mennyiség naponkint állapitatván meg, a módon lesz szabályszerű utal­vány alapján kiszolgáltadandó. A szükséges kenyér gabona lisztből sü­tendő és az árajánlat kilogramonkint teendő meg. )( Hivatalos hirdetmény. A város tulajdonát képező: 1. Korpásdüllőben fekvő szántóföld. 2. Habarka melletti régi céllövöldéi rét 8. Tapasztóföld nevű szántóföld. 4. Közös iskola alap­hoz tartozó legelő. 5. A honvéd lak­tanyával szembe levő szántóföld 1904. Január hó 1-től kezdődőleg hat egy­másután következő évre együttesen vagy külön-külőn nyilvános árverésen haszonbérbe adatik. Az árverés 1904. évi január hó 24-én d. e. 10 órakor fog a helyetes polgármester hivatalos helyiségében megtartatni. Az ajánlat az ajánlattevőre azonnal a városra nézve a képviselőtestület jóváhagyása után lesz kötelező. A legtöbbet Ígérő köteles a megajánlott összegnek felét bánatpénzül leteni s a jóváhagyás után 3 nap alatt az egész évi ha­szonbérig kiegészíteni. A haszon­bér minden év január 2-án lesz elö- legesen a város pénztárába befizetendő. A szerződés szerkesztésével járó kia­dások, bélyeg és haszonbérleti adó a haszonbérbe vevőt terheli. Sátoralja- Ujhely, 1904. évi Január hó 9-én. Székely Elek polgármester. HÍREK. Szezon. — jan. 11. Január hava meglehetős hideggel köszöntött reánk s a hideggel együtt megjött volna a korcsolya szezon fon­tos s feltétlenül szükséges remediuma: a fagy, s ennek nyomán a jég is. Egyik helyi lap gammája meg­pengette a korcsolya szezon beáltával az eszmét az utóbbi napokban — nyílt levelet Írván Csuka Ödönhöz — hogy vezettesse ki a villanyvilágítást a jég­pályára. Sem többet, sem kevesebbet nem kiván, mint 2 (olvasd: két) iv- lámpát; ezt ugyan egy levélbeli ked­ves kisasszony kívánja a helyi lap szerkesztőségéhez Írott soraiban, maga a cikkíró több buzgóságot, nagyobb tevékenységet és egy kis jóakaratot, no meg a választmány összehívását kívánja — Csuka Ödön elnök úrtól. Az igen helyes kívánságok mel­lett a cikkíró cikke elején ezek mel­lett szomorodott szívvel konstatálja azt, hogy a nagy egyleten kevesen vannak a korcsolyázás hívei. S en­nek okát meg is leli a két, meg nem levő ivlámpában. Ami ennek a két ivlámpa hiá­nyának kifogásolását illeti — ebben egyetértünk a í. cikkíróval — amit ez irányban ő, vagy pedig a levélbeli kedves kisasszony mond — igen életre­való, okos és megszívlelendő eszme. Ezt a hiányt most már mindenki érzi, s talán azért érzi oly erősen, mert a villanyvilágításnak a jégpá­lyára való levezetése tényleg nem sokba kerülno, s most — hogy vil­lanyvilágításunk van — igazán elke­rülhetetlennek látszik e kisarányu áldozat. Ámde a cikkíró nem mérlegelte azt a körülményt cikkében, amelyre mi akarjuk most a figyelmet ráte­relni; nem mérlegelte azt, hogy ez az újítás sikerrel egyáltalán nem járna. Ezt érzi a vezetőség s ezért is van a dolog valószínűleg negligálva. Ezen újítás ugyanis aligha, sőt a legnagyobb valószínűség szerint nem is váltaná be azokat a reménye­ket, melyet a cikkíró hozzája fűz. Nem azért, mert a mi korcsolya­pályánknak nincs meg a többi felté­tele sem ahhoz, hogy az látogatott lehetne. Azok, akik azért maradnak el az egyletről, mivel villanyvilágítása nincs — nem tennék látogatottá a jégpályát akkor sem, ha az be lenne vezetve. Ismételjük, hogy nem, mert a rószvótlenség fő oka nem a villany- világitás hiánya, hanem a jégpálya áldatlan helyzete. El sem tudjuk képzelni, hogy ha már nappal ki­mennek a korcsolyázók és hat-hót óráig korcsolyáznak — hogyan jön­nek vissza azon a járatlan, végnél­küli utón . . .? Hogy a hölgyek ki- kitennék magukat az esti sötétség- beni botorkálásnak, a hazafelé való vergődésnek azon a hosszú, járatlan, hepe-hupás utón : alig képzelhetem el. Ez az első és főok, amely le­rontja a reményt ahhoz, hogy a mi jégpályánk „modern“ legyen. Nem két iv lámpa hiánya a pont, mely körül a részvétlenség oka forog, hanem a fentebb mondott kö­rülmény — mely egy és legfőbb a sok közül, s amely — ezt a t. cikk­író is elfogja ismerni — ledönti a virágzó jövő reményét, minden a t. cikkíró által ajánlott újítások ellenére. Sajnos, de úgy van, hogy a jég­pálya felvirágoztatására még négy iv lámpa se lenne elegendő. — th. — Kinvezés AJgay Vilmos bíró­sági aljegyző a homonnai kir. járás­bírósághoz jegyzővé neveztetett ki. — Áthelyezés és kinevezés. A pénzügyminiszter Kiss Jenő sátor­aljaújhelyi péezügyigazgatósági szám­tisztet hasonminőségben Marosvásár­helyre áthelyezte. — Helyébe a pénz­ügyminiszter Fileppich János lőcsei számgyakornokot helyezte át és szám­tisztté nevezte ki. — Nemesség adományozás. Dr. Margittay József pénzügyminiszteri osztálytanácsosnak, — ki Molnár István ny. főispán mellett, mint fő- ispáni titkár több évig működött — a király margittai előnévvel utódaira is átszálló nemességet adományozott. — Halálozás. Ortutay János ze- begnyői ny. lelkész, címzetes alespe- res — mint arról részvéttel értesü­lünk — január 9-én elhunyt. Az el­halt aranymisés áldozár családja a gyászesetről a. következő értesítést küldte szót: Özv. Ortutay Jánosnó szül. Lejko Eleonora, a maga és gyermekei, valamint unokái és az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti, hogy néhai férje főtiszt. Ortutay János, M. e. aranymisés áldozár, zebegnyői ny. lelkész, címzetes alesperes életének 77-ik, áldozárságának 54-ik évében rövid szenvedés és a halottak szent­ségének ájtatos felvétele után 1904. évi január hó 9-ón este 1U 10 órakor az Urban elhunyt. Temetése január hó 12-én reggeli 9 órakor az engesz­telő szent mise áldozat bemutatása mellett fog végeztetni. Zebegnyő, 1904. január 9. Áldás és béke leng­jen hamvai felett! Özv. Ortutay Já­nosnó neje szül. Lejko Eleonora, Matild, István, Ántonia gyermekei; Fedák Endre, özv. Ortutay Gyuláné, Maltzószky János, Dudinszky Mária vejei illetőleg menyei. Ortutay Mar­git, férj. Fedák Miklósné, Ortutay István, Sándor, Jenő, Anna, Magda, Gyula, János, Pali, Tivadar, Sári, Miklós, Maltzószky Ilona, Margit, Jolán, mint unokái. — A Zemplénvármegyei Kazinczy ­Kör f. hó 16-ikán szombaton délután 6 órakor a vármegyeház nagytermé­ben kamara-zene estélyt tart. A mű­sort a jövő számban közöljük. — Tüzeset városunkban. Ma f. hó 12-én délután fél 3 óra tájban a Fő-utca csendjét tűzi lárma zavarta fel, amely onnan eredt, hogy a Fő­utcán, a Róth Bernát-féle szöglet­házban lévő, az állami hivatalnokok újonnan alakult fogyasztási szövet­kezetének az udvarra nyíló pincehe­lyiségéből sűrű füst gomolygott elő. Az udvarban lakók s az utcán járó­kelők észrevették a kitóduló füstöt s a tűzoltókért küldtek. A pincében szesz és petroleum volt s igy csupán a tűzoltók ügyességének és gyors intézkedésének köszönhető, hogy ko­molyabb baj nem történt. A tüzet nemsokára beoltották. A kár jelen­téktelenebb. — Helyreigazítás. Lapunk leg­utóbbi számában hirt adtunk arról: hogy 1904. febr. 1-től kezdve Lővy Adolf helybeli könyvkereskedő kiadá­sában Dongó Géza és Gál Lajos szerkesztésével uj lap jelenik meg. Illetékes helyről vett információk alap­ján e hírünket akként rektifikáljuk, hogy 1904. febr. i-től kezdődőleg Lővy Adolf „Közművelődés“ címen egy uj tanügyi, szépirodalmi és tár­sadalmi heti folyóiratot ad ki, mely­nek főszerkesztője dr. Perényi József helybeli főgimnáziumi tanár, tanügyi rovat vezetője Hódossy Béla tanító­képző intézeti tanár és a szépirodalmi s társadalmi rovat vezetője Gál Lajos kir. tvszéki albiró lesz. — A lap a „Zemplénvármegyei Kazincy-körnek,“ valamint a zemplénvármegyei kir. tanfelügyelőségnek s a vármegyei ál­talános tanitó-egyesületnek is kiván hivatalos közlönye lenni. — A katholikus olvasókör folyó hó 17-iki táncmulatsága iránt széles körben a legélénkebb érdeklődés nyil­vánul. Az általános készülődésekből ítélve az olvasókör bálja fényes si­kernek néz elébe. A rendezőség a meghívókat már kibocsátotta. A tánc- mulatságot a színházban tartják, melynek megromlott fűtőkészülékét már teljesen rendbe hozták. — Lelőtte a menyasszonyát. Könnyen végzetessé válható szeren­csétlenség történt e napokban Her- nád-Nómeti községben. Sozvánszky Károly hernád-németii legény meny­asszonyával, Jámbor Zsófival beszél­getett, miközben egy töltött revolver­rel játszadozott. A revolver véletle­nül elsült s a golyó a leány karjába fúródott. A szerencsétlenül járt leányt a miskolczi Erzsébet-kórházba szállí­tották. A leány sérülése súlyos, de nem veszélyes. — Gróf Mailáth egyesület Ame­rikában. Tudvalevő dolog, hogy a perbenyiki gróf volt az, ki az ame­rikai kivándorlási kérdésben hatalmas, országra szóló főrendiházi beszédével valósággal irányt jelölt. Az amerikai magyarok ü tudják ám, hogy a ne­mes gróf szive a tengerentúl élő, vagy mint ők mondják túlvilágon levő ma­gyarokért sajog. Szeretetüknek azzal is kifejezést akartak adni, hogy egy egyesületet gr. Mailáth József nevé­ről neveztek el. — A színházi fűtőkészülék rend­ben van. A színház fűtőkészülékét, mely e napokban megromlott, már teljesen helyrehozták, úgy annyira, hogy a színház minden akadály nél­kül, egy éjen át is befűthető. — Kubelik János — zempléni birtokos és báró. Egy fővárosi esti­lap nyomán közük a lapok, hogy a hegedűs királyból magyar báró lesz nemsokára. Kubelik Jánost báróságra terjesztették a király elé, még pedig, mondják, a király egyenes kívánsá­gára. Kubelik János debreczeni lakos, magyar állampolgár. Most három hó­napra körútra indul. Aki véle beszélt, annak mondta el, hogy erre a há­rom hónapos körútra magával viszi a feleségét és az apósát, Széli Far­kas táblai elnököt, a kiváló történet­tudóst. A körutazás célja, hogy Ku­belik nagy pénzt gyűjtsön és nagy pénzen birtokot vásároljon, a báró­sághoz méltót, még pedig Zemplén- vármegyében, valahol Ujhely tájékán. Néhány nap múlva talán már meg is kötik a vásárt Bodrog-Olaszin Lónyay Elemér gróffal, aki már Lon­donban kínálta a birtokát Kubelik Jánosnak. — Gyűjtsön hat hónapon át, — mondotta a művésznek valaki, — akkor kétszer annyit gyűjthet és két­szer oly nagy birtokot vásárolhat. Amire mosolyogva ezt válaszolta a művész: — Nem maradhatok három hó­napon túl a külföldön. A feleségemet se küldöm haza a férje nélkül. Mert azt akarom, hogy születendő kis fiam magyar földön szülessen. — Paraszt bál. A sátoraljaújhe­lyi általános munkás-önképzőkör va­sárnap tartotta a színházban paraszt­bálját. A mulatság rendkívül népes volt. A színház termét teljesen meg­töltötték a táncoló párok, akik közül sokan paraszt-ruhát viseltek. Az alant nyüzsgő tarka képet nagy számú kö­zönség nézte a páholyokból. Akik a bálon jelenvoltak, kitartó jó kedvvel, fesztelenül mulattak. Vígan járták a táncot egészen a hajnali órákig. A mulatság tiszta jövedelmét az önkópző kör céljaira fordítják. — A póttartalékosok bevonulása. A hadkiegészítő parancsnokságok most küldik szét ismét a póttartalé­kosok összehívására vonatkozó irato­kat a katonai ügyosztálynak. A be­hívók ezúttal azoknak a póttartaléko­soknak szólnak, akik 1902. október 1-én vonultak be. A már kiképzett póttartalékosok ez évi február 28-ára vannak beidézve, akik majd felvált­ják azokat, akik e hó 4-én öltötték magukra az egyenruhát. — Népkönyvtár Komlóska köz­ségnek. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Komlóska községnek egy, a megállapított minta szerint egybe- állitott népkönyvtári könyv-gyűjte­ményt adományozott. Ugyancsak a község részére a népkönyvtár elhe­lyezésére szükséges könyvszekrény beszerzésére 20 korona államsegélyt is engedélyezett. — Báli tájékoztató. Január 16-án: a dohánygyári munkásnők szini előadással egybe­kötött táncmulatsága a színházban. Január 17-én: A katholikus o' vasókör farsangi táncmulatsága a vá rosi színházban. Február 6-ilcán: A Függetlei ségi-kör bálja a színházban. Február 7-ikén: A vármegy őrhaj duk táncmulatsága a „Magy; Király“ szálloda tánctermében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom