Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)

1904-03-22 / 33. szám

Március 22.

ZEMPLÉ N.

3. oldal.

rakat fogyasztanak el a sok jó barátok, akik szerencsekivánatokkal árasztanak el egy-sgy nevesebb, társadalmi életünknek köztiszteletben álló tagját. Az évnek talán egy hónapja sjnes, amikor oly tömeges a névnapi ünneplés, mint márciusban. A Józsefekből és Sándorokból számos ünnepelt kerül ki. Nálunk is, ami szűkebb pátriánkban sok helyütt zengett az éljen és csengett a borral teli pohár. Közéletünk ösmertebb és jelesebb személyiségei közül számosán keresték föl jókívánságaikkal a következő Józsefeket: Nemthy József árvaszéki elnököt, Staut József főispáni titkárt, id. és ifj. Bajusz Józsefet, dr. Perényi József főgyimn. tanárt, Halász Józsefet, Vass Józsefet., továbbá a következő Sándorokat: Dr. Ferenczy Sándor törvényszéki bírót, dr. Hám Sándor, Horváth Sándor és Ambruszter Sándor főgyimn. tanárokat, dr. Rosenthal Sándor ügyvédet stb.

— A Kemechey család gyásza. Á Kemechey családot — mint arról részvéttel értesülünk — nagy gyász érte. Özv. kernecsei Kemechy Jánosáé, született legenyei és mándoki Galambos Mária f: hó 18-án Somodiban meghalt. Az elhunyt úri nőben Kemechey Jenő a „Budapesti Hírlap“ munkásgárdájának e kiváló tagja édes anyját vesztette el. A kibocsátott gyász- jelentés egész terjedelmében a következő : Alulírottak mélységes fájdalommal jelentjük, hogy ami édes jó anyánkat, szeretett nagyanyánkat és anyósunkat özvegy kernecsei Kemechey Jánosné született legenyei és mándoki Galambos Mária úrasszonyt, Somodiban mai napon az Ur kegyelme magához szólította. Szive tele volt szeretettel, igazsággal és önfeláldozó jósággal; nemes emléke örökké köztünk marad. Hideg tetemét március húszadikán, d. u. 4 órakor adjuk vissza a földnek a róm. kath. egyház szertartása szerint. Elszállott lelkének üdvéért e hó huszonegyedikén d. e. 9 órakor mondatik gyász ^istentisztelet a somodi templomban. Áldás és béke porai felett! Somodi, 1904. március hó 18-án. Kemechey Mária Dutkay Istvánná, Kemechey Bertalan, Kemechey Jenő, Kemechey Margit Schuster Kálmánné, Kemechey Vilma Galambos Istvánná, gyermekei. Kemechey Dezső, Kemechey Berci, Kemechey János, Kemechey Emilia, Kemechey László, Kemechey Gábor, Kemechey Jenőke, Schuster Irén, Schuster Elza, Schuster György, Schuster Margit, Schuster Gábor, Galambos Böske unokái. Dutkay István, Schuster Kálmán, Galambos István vejei. Répássy Emilia Kemechey Rertalanné, Jeney-Szabó Irén Kemechey Jenőné menyei. Galambos János testvére.

— A felsözempléni egyházmegye tavaszi közgyűlése. A felsőzempléni egyházmegye ez évi rendes, tavaszi közgyűlését f. hó 21-én és 22-én tartja meg az ev. ref. lelkészlak tanácstermében Hutka József papi és Dókus Gyula alispán világi tanácsbiró elnöklésével. F. hó 21-én papi értekezlet volt, ahol előkészitő tanácskozást tartottak a jelenvolt nagy számban összegyűlt ev. ref. papok, ma f. hó

22-én pedig az egyházi ügyekre vonatkozó intézkedések és liturgiái kérdések kerültek tanácskozás, illetve megvitatás alá.

— Ipartestületi közgyűlés. A

sátoraljaújhelyi általános ipartestület folyó hó 20-án délután Székely Imre iparhatósági biztos jelenlétében és Hericz Sándor alelnök vezetése alatt igen népes közgyűlést tartott. Elnök- választás volt, mely a tagok legnagyobb részét együvé hozta. A „Magyar király“ szálloda udvari terme teljesen megtelt az ipartestület tagjaival, akik ezúttal szokatlanul élénk érdeklődést tanúsítottak a zajosnak Ígérkező közgyűlés és főleg a választás kimenetele iránt. A közgyűlést általános figyelem között délután 4 órakor nyitotta meg Hericz Sándor ipartestületi alelnök. Szép szavakban

emlékezett meg Bánőczy Kálmán elnök tevékenységéről és önzetlen 10 évi munkálkodásáról. A Gáthy Géza titkár által felolvasott elnökségi jelentést, melyben elismerő szavukkal emlékezik meg Dókus Ernő ország- gyűlési képviselőről, akinek közbenjárása és az ügy iránt viseltetett érdeklődése eredményezte, hogy a sátoraljaújhelyi általános ipartestület visszakapta betegsegélyző-pénztárát, ami az iparosokra nézve nagy nyereség és előny, mert ezután egy helyen intézhetik el az ipar körébe eső mindenféle dolgaikat, — megelégedéssel vették tudomásul. Úgy a jelentés, mint a pénztári vizsgálati jegyzőkönyv és költségvetés előterjesztése után az elnökválasztás élénk érdeklődés mellett vette kezdetét és Móré Dániel győzedelmével végződött, kit Hericz Sándor üdvözölt. Az újonnan megválasztott elnök az ipartestületi tagok éljenzése között köszönte meg a beléje helyezett bizalmat s vezette tovább a közgyűlést, mely azután az elöljáróságot választotta meg. Legnagyobb részben a régi elöljáróságot választották meg, a számvevők pedig mind a régiek maradtak. Elől- járósági rendes ,tagokká megválasztattak: Klein Ármin, Morgenstern Emánuel, Sehwarcz Sámuel, Zinner Bernét, Schwarczbart Lipót, Kulics János, Bauer Ántal, Kovalcsik János, E. Koleszár Mihály, Laszács János, Révész Simon, Tóth András, Tóth István, Zubay György, Orosz Mihály, Hericz Sándor, Pap Gyula, Rimár József, Tarpay István, Majoros Gyula. Póttagok: Főző József, Merkli Károly, Vaszily József, ifj. Czimbalmos József, Kaselyák János, Friedmann Lajos. Számvevők: Ármágyi János, Páles Károly, Wessely Mór. A gyűlés egyébként csendes és higgadt lefolyású volt, ami a jelenvolt iparhatósági biztos és elnökség érdeme. Végül megemlítjük, hogy a pénztári jelentés szerint az ipartestületnek 3780 korona 66 fillér bevétele és 3647 korona 45 fillér kiadása volt. Vagyona 10,249 korona 54 fillér.

— Megyei általános bank lesz a cime Sátoraljaújhely legújabb pénzintézetének, ezzel egyidejűleg az itteni pénzintézetek száma hétre emelkedik. Az uj bank hivatalos helyisége a Weinberger Dávid főutcai házában lesz. — Az alakuló közgyűlés f. évi ápril 10-én tartatik meg, melyre az alapítók meghívójukat lapunk mai számában teszik közzé.

— Megkerült katonaszökevény.

Rosenfeld Mór krasznibródi lakos ifjú éveiben, nehogy katonának besorozzák, Galicziába bujdosott. Nemrég visszajött Krasznibrődra abban a Íriszemben, hogy most már büntetést nem kap; de nem úgy történt, mert kitudódott, hogy a katonai szolgálat alól magát elvonta s most véderő elleni kihágás miatt a homonnai járásbíróság fogházában 20 napig fog raboskodni.

— A városi kaszinó közgyűlése.

Á sátoraljaújhelyi városi kaszinó f. hó 20-án tartotta rendes évi közgyűlését dr. Kossuth János alelnök elnöklésével. Dr. Kossuth megnyitó beszéde után Novak Gyula jegyző olvasta föl az évi jelentést, a számvizsgáló-bizottság jelentését és az 1904. évi költségvetést, melyet a közgyűlés helyeslőleg tudomásul vett. Ezután az alelnök úgy a maga, valamint a választmány nevében lemondott. Az újonnan megejtett választás eredménye a következő volt: Elnökké közfelkiáltással és egyhangúlag dr. Kossuth János alelnök, alel- nökkó Gyulay Károly, háznagygyá Mészáros István, pénztárnokká: Schweiger Áron, jegyzővé: Novak Gyula, ügyészszé: dr. Lichtenstein Jenő és köuy vtárnokká: Palásthy Kálmán választatott meg. Továbbá titkos szavazás utján választmányi rendes tagokká megválasztattak: Izsépy.. István, dr. Schön Vilmos, Kiss Ödön, Kun József, Somogyi Gyula, Tóth Károly, Székely Imre,

Vágó Gyula, Markovics János, Grün- baum Simon, Schmidt Lajos és Rei- chard Ármin. Póttagokká: Szeless Gábor és Bodeczky Ede. Még dr. Kossuth János, az újonnan megválasztott elnök tartott székfoglaló beszédet, melynek befejezése után a közgyűlés Dókus Gyula volt kaszinói elnöknek eddigi működéséért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott s ezzel a közgyűlés az uj elnök éltetésével véget ért.

— A tokaj-hegyaljai bortermelés védelme. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület borászati szakosztálya a válságba került tokaj-hegy- aljai bortermelés s ezzel kapcsolatban a tokaji borok jogtalan keverésével űzött visszaélések ellen állást foglalandó, múlt 1903 október hó 15-ik napjára Sátoraljaújhelybe összehívta a tokaj-hegyaljai borvidék legnevesebb bortermelőit és kereskedőit az orvoslás, módjainak megbeszélése végett.

E nagybizottság megtartotta értekezletét s az ott felmerült eszmék és javaslatoknak rendszeres kidolgozására Láczay Szabó László elnöklésével, Egey Szilárd, gr. Esterházy Gyula, Görgey Gyula, dr. Kossuth János biz. tagokból álló bizottságot küldött ki. A bizottság „A tokaji borvidék részére alkotandó kivételes rendszabályok tervezete“ cim alatt készítette el munkálatátát és ennek megvitatása végett 1904. április 10-ére Sátoraljaújhelybe, a vármegyeház nagy termébe d. e. 8 órára értekezletet hívtak egybe, melyre Láczay László biz. elnök, a vármegyei gazd. egyesület borászati szakosztályának elnöke már szét is küldötte a meghívókat.

— A vasárnapi mnnkaszünet szabályozása érdekében a helybeli ipar- testület — mint azt annak idején megírtuk — felirt a kereskedelmi miniszterhez és egyben fölkérte az ösz- szes hazai ipartestületeket, hogy e tárgyban intézzenek feliratot a miniszterhez és támogassák ezzel célja elérésében az újhelyi ipartestületet. A beérkezett feliratra most jött meg a miniszter válasza, melyben arról értesíti a helybeli ipartestületet, hogy a vasárnapi munkaszünet szabályozásának kérdését beható tárgyalás és újabb megfontolás alá vette.

— Tanítók gyűlése. E cim alatt lapunk múlt számában egy hirt közöltünk, melyre vonatkozólag Dr. Thomán Dávid Ungvárról a következő recensiót küldte: Fenti cim alatt olvastam a „Zemplén“ március hó 19-én megjelent 32-ik számában az Országos Izrael. Tanitó-Egyesület északkeleti körének április hó 4-én Sátoraljaújhelyben tartandó évi közgyűlésének munkarendjét, melynek

6-ik pontja: „Értekezés a hitoktatásról.“ Ezen pont mellett akaratlanul megállottám; figyelmemet felköl- tötte, mert — mi tagadás benne — az eddigi tanítási rendszer, kivált a vidéki városokban — tisztelet a kivételeknek — nem felel meg a jelenkor igényeinek, nem áll azon a nívón, melyre egy művelt osztály igényt tarthat, nem karolja fel azt az anyagot, mely hitéletének valódi zamatját képezi, nagyon hézagosán foglalkozik a zsidók történelmével, mely vallásával összeforrottnak mondható el annyira, hogy az egyik kiegészítő része a másiknak. Minden nemzet életében találtatik — mint ezt a történetből bőven tapasztalhatjuk — ha önállóságát veszítette is — egy dicső múlt, melyre büszkén hivatkozik, melylyel táplálkozik a legsanyarubb helyzetében is, és mely némi vigaszt nyújt neki az elvesztett nagyságért. Erre az álláspontra helyezkedem, midőn azon óhajnak adok kifejezést, hogy a hitoktatással kapcsolatosan nagy gond fordittassék a történelemre is, mely nélkül vallása benső értékét felfogni, megérteni és megbecsülni soha képes nem lesz. Már az elemi magasabb osztályoaiban, ahol a gyermek már fogékonyabb és az értelem is megnyilatkozik már, kívánatos volna

— mintegy előkészitőleg — a történelmet belevonni, amint ez — tudtommal — több izrael. iskolában történik is. És ez vörös fonálként húzódjék végig a magasabb gimnáziá- lis vagy más hasonló intézetek utolsó osztályáig. Néposztályának és történelmének ezen alapos megismertetése hatását sohasem veszítheti el és gyökeret ver e fogékony lelkekbe. Magától értetődik, hogy a tanító vagy tanár lelkesítő előadása, szavainak meggyőző ereje szükséges, hogy hasson kellőleg a hallgatókra. Ily módon elérhetjük azt, amit eddig nagyobbrészt nélkülöznünk kellett, hogy a maturált fiatal ember vallásos érzületekkel saturálva hagyja el az iskolát és ezen érzületeket viszi magával élte pályájára. Nem ismerem az értekező ur e tárgyra vonatkozó nézetét, nem is szándékom öt praeoceupálni, én csak subjeetiv nézetemnek adtam kifejezést. Ungvár, 1904. márc. hó 21-én. Dr. Thomán Dávid.

— Hangverseny és zenestély Ho- monnán. Folyó évi április hó 5-én Homonnán, a Stefánia-szálló nagytermében a kassai jogász-zászló és a homonnai jótékony nőegylet javára Dezső Sándor járásbirö, Haraszthy Miklós főszolgabíró és dr. Mazur Gyula ügyvéd diszelnöksége alatt hangversenynyel egybekötött zártkörű táncestélyt rendeznek. Kezdete pontban 8 órakor. Jegyek ára: Személyjegy 2 K. Családjegy 5 K. Jegyek a meghívó alapján az estély napján este 7 órától a pénztárnál válthatók. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Az Algay Yilmosné és Tamaskó Szeréna úrhölgyek szives közreműködésével rendezendő hangverseny műsora a következő : 1. Nyitány Előadja: Dandás Tóni zenekara. 2. Magánjelenet. Elő- adia: Algay Yilmosné úrnő. 3. Magyar dalok. Gordonkán játsza: Szent- Imrey Tamás joghallgató. 4. Magyar dalok. Énekli: Tamaskó Szeréna ur- hölgy. Kiséri: Dandás Tóni zenekara. 5. Karácsonykor. Szavalja: Mattya- sovszky Kálmán joghallgató. 6. Éjjeli zene. Szavalja: ifj. Polák Gyula joghallgató. Quartettben kisérik: Ba- kajsza Andor, ifj. Deil Jenő, Dur- csinszky István és Szent-lmrey Tamás joghallgatók.

— A közigazgatás egyszerűsítése. Áz állami tisztviselők által az állam- igazgatás egyszerűsítésében való közreműködésre kiküldött bizottság az összes hivatalhoz felhívást bocsátott ki, melyben az egyes hivatalok körében fenforgó mozzanatok ismertetését kéri. A bizottságnak ezen adatokra azon munkaprogramm elkészítésénél van szüksége, melyben a központi tisztviselőknek a külszolgálatra való kihelyezése ügyében tesz felterjesztést a belügyminiszternek.

— Ismeretlen hulla. Agyidócz községben — mint, tudósítónk Írja — egy hid alatt az utón dolgozó munkások egy ismeretlen, mintegy két hónaposnak látszó fiú gyermek holttestére bukkantak e hó 16-án. A bűntett kiderítésére, melynek a gyermek áldozata lett, a vizsgálatot megindították, de még eddig semmit sem sikerült kipuhatolni.

— A cukorárak drágulása. Nem

sokáig tart a háziasszonyokra szinte csudaszámba menő esemény, hogy valamely élelmicikk — olcsóbb is lesz. A cukorral tavaly nyáron megtörtént ez a ritka eset és a milliomos cukorgyárosok krokodilkönyeket ejtettek, hogy a nagy árleszállítás mellett elpusztulnak, mert minden falat cukorra, melyet a t. háziasszonyok elfogyasztanak, ráfizetnek. És nehogy egészen tönkremenjenek a szegény milliomosok, már megkezdették a cukorárak emelését és mai napig 3 koronával métermázsánkint emelték fel. A kereskedők a közönség iránt való előzékenységből eddig tartózkodtak az áremeléstől, de azt se lehet kívánni, hogy most ők legyenek azok, akik tényleg ráfizetnek és igy a háziasz-