Zemplén, 1904. január-június (34. évfolyam, 1-69. szám)

1904-03-17 / 31. szám

Március 17. ZEMPLÉN. 3. oldal. gyümölcstermelő községei közötti ki­osztásra 3291 drb. almafaoltványt, 3496 drb. körtefaoltványt, 2068 drb. szilvafaoltványt és 981 drb. cseresz­nyefaoltványt, összesen tehát 9836 drb. kiültetésre alkalmas 3—4 éves gyümölcsfát engedélyezett 10 filléres legkedvezményesebb egységáron. A gyümölcsfákban részesített községek névszerint a következők: Barkó, Ho- monna, Homonnarokitó, Horbókrad- vány, Hrubó, Izbugyabéla, Izbugya- bresztó, Izbugyahosszumező, Izbugya- hrabócz, Izbugyaradvány, Jakusócz, Koskócz, Mezőlaborcz, Oroszkrajnya, Oroszporuba, Pritulyán, Repejő, Vo- licza, Sztropkóbisztra, Sztropkóolyka, Sztropkópolena, Udva és Rudabá- nyácska. Minthogy a 3—4 éves gyü- mölcsí'aoltványok értéke darabonkint 60—100 fillér között ingadozik, a községek az által, hogy a gyümölcs­fákat a legkedvezményesebb egység­áron kapták, 6775 korona kedvez­ményben részesültek. HÍREK. — Áthelyezés. A földmivelésügyi m. kir. miniszter az üresedésben levő sztropkói járási m. kir. állatorvosi állásra Makay Miklós, kolozsvár- megyei leilei járási m. kir. állator­vost áthelyezte. — Kossuth gyászünnepély. F. hó húszadikán lesz évfordulója ama gyá­szos napnak, melyen a magyar sza- badságharcz herosi alakja: Kossuth Lajos meghalt. Ez alkalomból a hely­beli főgymnázium Kazinczy önképző­köre is ünnepélylyel adózik Kossuth Lajos emlékének. Márczius 25-én dél­után diszgyüléstfog tartani a Kazinczy önképzőkör, melyen Szeniczey Ödön ifj. elnök mondja az emlékbeszédet Marton Elek Vili. o. t. ésMoskovitz Menyhért VII. o. t. pedig szavalni fognak. — Sorozások a vármegyében. Az idei sorozások Zemplénvármegye terü­letén járásonként a következő napo­kon fognak megtartatni: a tokaji já­rásban április 6., 7 és 8-án, a sze­rencsi járásban április 12., 13., 14 és 15-én, Sátoraljaújhely városában áp­rilis 18. és 19-én, a sátoraljaújhelyi járásban április 20., 21., 22 és 23-án, a bodrogközi járásban április 25., 26., 27., 28., 29 és 30-án, a szinnai járás­ban április 6, 13 és 14-én, a homon- nai járásban április 16 és 18-án, a sztropkói járásban április 20-án, a va- rannói járásban április 22 és 23-án, a gálszécsi járásban április 25., 26 és 27-én, a nagymihályi járásban április 28., 29 és 30-án. — Választók összeírása. Az ille­tékes köröket már régóta foglalkoz­tatja az országgyűlési képviselő válasz­tói eljárás és a választói jog reformá­lásának kérdése. Hogy pedig ez a kérdés teljes megoldást nyerhessen, szükségessé vált íninden, — akár je­lenlévő, akár ideiglenes távollevő — 20 évnél idősebb magyar honos férfi­lakosnak az összeírása. Az összeírás, — mint már jeleztük — országszerte és igy Sátoraljaújhelyben is f. hó 15-én vette kezdetét és április hó 1-éig tart. A város polgármestere a képviselőválasztói jogosultság össze­írása tekintetében a várost 11 bél­és 1 kül-kerületre osztotta fel, még pedig első kerületbe tartoznak az 1—100 sz. házban lakók, a 2-ik ke­rületbe a 101—177. sz. a. lakók, bele­értve a vasúti állomás és a dohány­gyár is, a 3-ik kerületbe a 178—260 sz. a. lakók, a 4-ik kerületbe a 261—340. sz. a. lakók, beleértve a Roth-telek és a Malinyák volt sző­lője is, az 5-ik kerületbe a 341—436. sz. a. lakók, beleértve a Veresföld- őrzést, a 6-ik kerületbe a 437—500. sz. a. lakók a Csalogány-ütcai házak­kal, a 7-ik kerületbe az 501—579. sz. a. lakók az ungvári pincékkel, a 3-ik kerületbe az 580—640. sz. a. la­kók, a 9-ik kerületbe a 641—745. sz. a. lakók a gyárteleppel, a 10. kerületbe 746—800. sz. a. lakók, a 11-ik kerü­letbe a 801—924. sz. a. lakók és a 12-ik kerületbe az összes kültelkek, (tanyák, szőlőhegyek, gyárak stb.) — Fogyasztási szövetkezetek ala­kulása. Zeraplénmegyében tudósítónk értesítése szerint a múlt napokban két fogyasztási és értékesítő szövetkezet is alakult, az egyik a vitányi, a má­sik a golopi fogyasztási és értékesítő szövetkezet. — Egy kétségbeesett ember ké­relme. Valóban megható levél érke­zett szerkesztőségünk címére. Egy keresetképtelen 60 éves, gyógyithatlan szívbajban szenvedő dijnok fordult hozzánk — hivatkozva az embersze- retetre — - mely kiragadja őt abból a kétségbeejtő helyzetből, melybe sze­rencsétlen sorsa juttatta. A helybeli közkórházban feküdt sok ideig s most, hogy elhagyhassa a kórházat annyi­val sem rendelkezik, hogy az okvet­len szükséges ruházatát beszerezze. Általunk kéri tehát a jószivü embe­reket, akiket sorsa szánakozásra készt, hogy adományaikat, legyen az ruha, fehérnemű, vagy pénzadomány a köz­kórházba Licskó Emil címére kül­deni kegyeskedjenek. Egy szegény, sorsüldözött embert mentenének ki azzal a legnagyobb nyomorból. — Itt vannak. E két szó hozza most dobogásba a vadászok szivét. Itt vannak a szalonkák, az erdők eme különlegességei. A szögre akasz­tott fegyver ismét fényes lesz, meg­élénkül a cserjés, mert hiszen ki ne szeretné az elsőt elejteni. Azon­ban — sajnos — ez nem minden ha­landónak síkéiül. Mint minden kora tavaszszal, úgy az idén is nagy ver­sengés folyt az első snepfért, de a szerencse úgy látszik meg van elé­gedve kegyeltjével dr. Löcher er Lő­rinc főorvossal, mivel mint az előző években, úgy most is ő volt a sze­rencsés, aki az elsőt hurokra akaszt­hatta. — Kaszinói közgyűlés. A sátor­aljaújhelyi városi kaszinó 1904. évi rendes közgyűlését f. évi márczius hó 19-én, szombat d. u. 5 órakor a ka­szinó helyiségében fogják megtartatni a következő tárgysorozattal. 1. Évi jelentés. 2. Az 1903. évi pénztári szá­madás megvizsgálásáról szóló jelentés felolvasása s a felmentvény megadása. 3. Az 1904. évi költségvetés bemuta­tása és jóváhagyása. 4. Korelnök, va­lamint a szavazat szedő és jegyző­könyvet hitelesítő bizottság megvá­lasztása. 5. A tisztikar és a választ­mány megválasztása. — Nyilvános nyugtató. Zólyomi Sándor, Erdőhorvátiból elköltözött s Amerikában megtelepedett honfitár­sunk a horváti ev. ref. templom ja­vítási költségeire az Amerikában lakó magyarok és más vallásu idegenek között gyűjtést indított, ő maga, mint munkás ember csak ünnepnapkor és esténként fáradságot nem kiméivé járt az ismerősei között és a gyűjtése szép eredményre vezetett, amennyi­ben a fent nevezett célra 637 koro- gyüjtött és át is adott az erdőhorváti ref. egyház részére. Itt e helyen nyug­tázzuk és hálás köszönetét mondunk a követésre méltó szép példáért Zó­lyomi Sándornak, Isten áldását kívánva úgy ő reá, mint a tengeren túli jóté­kony adakozó testvéreinkre. Erdőhor­váti, 1904. márc. 16. Hazafias üdvöz­lettel : Gaál Endre ref. tanító. — Dohányzási tilalom a váróter­mekben és személykocsikban. Hironymi Károly kereskedelmi miniszter rende­letet bocsátott ki, hogy az ösz- szes állomási várótermekben és zárt váróhelyiségekben, továbbá ott, ahol két étterem van, azok egyikében do­hányozni nem szabad. Minden vonat­nál, melyhez egynél több ugyanazon osztályú kocsi van besorozva, legalább egy I., egy II., illetve egy I. ós II. osztályú szakaszokkal biró kocsi, szük­séghez képest egy III. osztályú kocsi a nemdohányzók részére tartandó fenn. Az ilyen kocsik „Nem dohányzóknak“ feliratú táblákkal látandók el. Ezek­nek a kocsiknak még a folyosóin is tilos a dohányzás. Szükséghez képest a többi kocsikban is fentartandó meg­felelő mennyiségű szakasz nem do­hányzók részére. Ha valamely vonat­hoz csak egy-egy ugyanazon osztályú kocsi van besorozva, azok mindegyi­kében egy-egy szakasz a nem dohány­zók részére tartandó fenn. A nem dohányzóknak fentartott szakaszokat útközben még akkor sem szabad do­hányzó-szakaszokká átalakítani, ha a dohányzó-szakaszokban tulzsufolás áll be. Ily esetben a dohányzók a nem dohányzó-szakaszokban helyezendők el, ahol a dohányzástól tartózkodniok kell. Ez a rendelet 1904. évi április hó elsejével lép életbe. — Az ujoncozás. Ázujoncjutalék- ról szóló törvényjavaslatot már letár­gyalta a főrendiház ß Khuen-Héder- váry Károly gróf, Őfelsége személye körüli miniszter ma terjesztette szen­tesítés végett a király elé. A szen­tesítést holnap publikálja a hivata­los lap, amire a honvédelmi minisz­ter az egyes sorozó járásokhoz az ujoncozásra vonatkozó rendeletet azon­nal kibocsátja. — Dunky fivérek cs. és kir. ud­vari fényképészek (vasárnap) márc. hó 27-én és (hétfőn) márc. 28-án a Juhász Jenő telkén lévő műtermükben levéte­leket fognak eszközölni. — Aki kertjét szereti, szép virá­gokat és kitűnő konyhakerti termé­nyeket akar, az fedezze magszükség­letét Mauthner Ödön cs. ós kir. ud­vari magkereskedésében Buda­pesten, Rottenbiller-utca 33. A cég idei árjegyzékét, mely 226 oldalra ter­jed, kívánatra mindenkinek ingyen küldi. Ezen árjegyzék az általánosan ismert, világhírű, kitűnő magvakon kívül, még a különösen érdekes és meglepő konyhakerti- és virágujdon- ságoknak egész sorozatát is tartal­mazza. SZÍNHÁZ. „A mintaférj“*) Valabreque Al­bin e három felvonásos bohózatában kétségtelenül nagyon sok ötletesség van és sok ügyesen kieszelt bonyo­dalom. Természetesen van benne nagy adag ferde dolog, ám ez az összha­tást nem rontja, nem lóvén szervi hiba. Színészeink igen egyöntetű, összevágó előadással tették élvezhe­tővé a bohózatot sokszor fakasztva kacajra a közönséget. Igen ügyes volt a darabban Fái Flóra Clementin, Odry — Alfréd, Takács Mariska — Leonie, Komjáthy és Gerő Ida alakítása. Ál­talában az est igen hangulatos volt, jó kedély uralkodott a nézőtéren, mit a felvonásközökben is ébren tartott Lukács Károly muzsikája. * „Váljunk el“ Sardou és Najac három felvonásos vigjátéka volt a téli bérlet tizenhetedik előadása. Még há­rom előadás s ki lesz merítve a idő­tartam, amelyre Komjáthy bérletet hirdetett. Ezen előadáson is, mint a most előadott darabok mind a három előadásánál szép, sőt majdnem teljes számú közönség élvezte végig e kétség­telenül szellemes ós sok helyen meg­ragadó jelenetekkel telitett darabot, melynek Ohnet „Vasgyáros-“a mintha drámai pendantja lenne. Csakhogy ebben a deklamáló vasgyáros helyett, ki a „Szeretlek, de megtörlek“ vég­szóval fejezi be a felvonást, az ügyes, női szív ismerő des Prunellest látjuk, ki éppen oly hévvel deklamálja a felvonásvég zárszavául: „Most jön az én cselem“; s mig a vasgyáros a férfi jellem minden fenségével, s lel­kének teljes nemességével küzd, hogy szerelemre birja nejét Ciairót, addig des Prunelles ur válni készülő felesé­gét elviszi egy garni chambre sepa- réjába, hogy neje el ne váljon tőle. Sőt még a hóditó Bligny hercegnek is van pendantja e darabban Adh6­*) Multi számunkból aktuális márciusi közleményeink kiszoritották. mar erdőmester személyében, ki szin­tén csúfot vall, persze kissé vigjátékia- sabb színben, mint Ohnet Bligny her­cege. S az ármánykodó barátnő sze­repének Áthenüisenek is van (csodá­latos!) ellentétje a „Váljunk el“ c. darabban Brionnené szerepében. Iga­zán nem kell hozzá megfeszített fi­gyelem, hogy egy kis rosszakarattal rá lehessen fogni Ohnet Vasgyárosára hogy a „Váljunk el“ van benne dra­matizálva, vagy Sardou „Váljunk el“ c. darabjára, hogy Ohnet „Vasgyá­rosának“ akar vígjátéki pendantja lenni. S ha maliciozusnak akarnánk lenni le kellene Írni ezt a két számot: 1880. és 1882. A „Maitre des forges“ (A vasgyáros) ugyanis 1882-ben je­lent meg, két évvel a Divorcons (Vál­junk el 1880) megjelenése után. Az az Ohnet Vasgyárosa a drámai pen­dantja Sardou darabjának. A szerep­lők újból diadalra segítették a dara­bot. Cypriennét Takács Mariska ,Ad- hemárt Komjáthy, Prunellest Odry adták igen sikerültén. A társulat uj tagja Sarlay Kornél Joseph pin­cér epizód szerepében kétségtelen hivatottságának adta jelét oly gond­dal játszotta meg a kicsiny, de az ő alakításában élvezetessé vált szerepet, —th. TANÜGY. Mathiász József ünneplése. — Saját tudósítónktól. — Jíasrymihály,, márc. 14. Megható, lélekemelő ünnepély színhelye volt e hó 12-én Nagymihály város, hol a messze vidék résztvétele mellett Mathiász Józsefnek, a nagy­mihályi állami iskola igazgatójának 30 éves tanítói működése emlékét ül­ték. — Mathiásznak a város kultu­rális és minden társadalmi intézmé­nyeinek előmozdítása s föllendülésé­ben kiváló része volt, élete a becsü­letes, fáradhatatlan munkásság sza­kadatlan láncolata, mely munkásság­nak fényes eredményei lépten-nyo- mon szemünkbe is ötlenek s innen van azon általános szeretet és tiszte­let, mely városszerte az ő személyét környezi. Az ünnepélyt megelőző este az ifjúsági dalárda szerenáddal tisztelte meg az egylet szeretett igazgatóját, majd az ünnepély napján a város lo- bogó-diszt öltött. Az ünnepély reggeli 10 órakor vette kezdetét. Az állami kisdedóvó termei szűknek bizonyultak a nagyszámú vendégsereg befogadá­sára ; az ünneplők sorában láttuk Nagymihály város uriasszonyait, Ne­mes Lajos kir. tanácsost, dr. Ferenczy Elek kamarást, Vladár Emil földbir­tokost, Beregszászy István kir. tan- felügyelőt, Hodossy Béla vármegyei tanitó-egylet elnökét, Kőtse István tanár főjegyzőt, Gyulay Károly pol­gári isk. igazgatót, a sátoraljaújhelyi áll. isk. tantestület küldöttségét Vágó Gyula igazgató vezetésével, sok vi­déki kartársat, a nagymihályi áll. isk. gondnokságot teljes számban és az ünnepeltnék sok jóbarátját. Miután az ifjúsági dalárda kellő precizitással elénekelte a magyarok imáját, a hymnuszt, fölemelkedett Be­regszászy István kir. tanfelügyelő s lendületes beszédben ecsetelte amaz áldásos munkálkodást, melyet az ün­nepelt a Nagymihályban eltöltött 30 év alatt kifejtett. A szép beszédet alan­tabb egész terjedelmében közreadjuk. Igen tisztelt Barátom! Ha én történetíró volnék: a je­len alkalomra, a Te 30 éves jubi­leumodra nem csináltam volna egye­bet, mint megírtam volna a nagy­mihályi állami iskola történetét; s meg vagyok róla győződve, hogy mindazok, akik azt elolvasnák és Téged ismernek, e munkámra egy­hangúlag azt mondanák: hisz ez a Mathiász József 30 éves tanügyi mű­ködésének története. És teljes joggal mondhatnák azt tisztelt Barátom, mert a nagymihályi állami iskola 30 éves múltjában nem telit el egyetlen nap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom