Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-07-31 / 76. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Julius 31. Mint értesültünk, az alispán minden olyan járásba, honnan augusztus hó 15-éig a községek kellő eredmény­nyel nem teljesítenek befizetéseket, az illető hanyag községi elöljárók költsé­gére, a központból tog kiküldeni meg­hatalmazottakat a kintlevőségek behaj­tására. Tehát jól felfogott érdeke a községeknek, hogy mindenik elöljáró­ság iparkodjék behajtani saját ember­ségéből a hátrálékokat. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. )( Pénztárvizsgálat. A vármegye alispánja legutóbb tegnap teljesítette abbeli hivatalos kötelességégét, hogy a pénztárvizsgáló küldöttség élén várat­lanul megjelent a vármegyei házi és gyámpénztárokban a törvényben előirt havi vizsgálat foganatosítása végett. Mindkét pénztárban úgy az ügyviselt, mint a pénzkezelést is teljesen meg­nyugtató rendben találta. )( A sárospataki Bodrog-hidja, köztudomás szerint már olyan régi és rozoga állapotba jutott alkotmány, hogy újjáépítése eladózhatatlanul szükségessé és sürgőssé vált. Foglalkozott az ócska hídnak ujjal, és pedig vashiddal leendő kicseréltetése ügyével már község, ér­dekeltség, legutóbb a vármegye is. Mint értesülünk, a szó alatt lévő hid újjáépítését hátráltató akadályok leg- sulyosabbika, t. i. az arravaló pénz elő- termésének a kérdése is nagyot kön- nyebedett s épp e napokban úgy, hogy most már bízvást remélhető, miképp Sárospatak, mely az utóbbi évek fo­lyamán óriási lépéseket tett a kor­szerű külső csinosodás terén is, a le­hető legrövidebb időn belül teljesedve láthatja régi álmát a Bodrog közúti vashidját. )( Szerbtövis irtása. Ösmort kéz­ből s előkelő helyről hosszabb leve­let vettünk melyben az a panasz foglaltatik, hogy vármegyénknek egyik-másik járásában, (a levél Írója névszerint felemlítette a járásokat) csak immel ámmal, vagy sehogy sem irtják a gyűlöletes „szerbtövis“-t. Igaza van a levélírójának abban, hogy „ezért a semmilyen eljárásért“ az illető főszolgabirák felelősek. Megnyugtat­hatjuk a levél íróját, hogy tudomá­sunk szerint, a felhozott panasz okai­nak megszüntetése érdekében lépése­ket tett már a vármegyei Gazdasági Egyesület elnöksége is — és hogy illető helyről mindazok a járási és helyhatósági közegek, kik a szóban levő ügyért felelősek, már feleletre is vonattak. Reméljük tehát bízvást, hogy a nyilvánosság előtt ezennel is megsürgetett jó eredmény most már mihamarább be fog követközni. )( A bodzás-ujlak—kiszte—ger- csely—velejtei közút járhatatlanná vált szakaszainak helyreállítását az alispán elrendelte és felhívást intézett a járás főszolgabirájához, hogy az aratással kapcsolatos és halasztást nem tiirő mezei munkák bevégzése után első dolga legyen a szóban levő községi közút járhatóvá tétele. HÍREK. Petőfi. — júl 30. Ötvenhárom éve, hogy a magyar dal lánglelkü dalosának húrján nem zeng az ének. Ötvenhárom hosszú éve, hogy porladnak a hősök csontjai jelöletlen sirhalmokban, lehet hogy feléjük a rengeteg levél tábora vont takarót, lehet, hogy fél évszázad óta reng felettök a róna kalásza . . . Ötvenhárom éve, hogy megszakadt az üstökös futása. Az eseményekben változatos élet, mely egy egyszerű kis-körösi parasztházban kezdődött és végződött a csaták forgatagában, zugó ágyudörgés közepett, Segesvár csata- sikján . . . íme: azóta ötvenháromszor hul­latta levelét a fa, ugyanannyiszor volt illatos a parlag, virágos a pázsit s délibábos a rónák végtelenje. Azóta ötvenháromszor tért vissza hozzánk a költő madarak dalos serege, és ugyanannyiszor fújta az őszi szél hű­vös fuvalma az avatag levelét szerte . . . százfele . . . Igen: ötvenhárom év merült azóta semmiségbe . . . amióta a magyar dal félistenének kebelét halálosan járta át egy kozák vasa . . . s azóta, amióta a testtel együtt kiröppent az isteni szikra annak kebeléből, kinek dalai­nál szebbet írni több embernek meg nem adatott és talán nem is lesz megadva soha. Adózzunk neki az évlordulón, ha­lálának évfordulóján az emberér­zés örökre élő, mindörökre zöld ke­gyelet virágaival, tisztítsa meg lel­künket az élet forgatagban elfásult lelkeket a ráemlókezés, emelje fel és csapja meg sziveinket érzések melege, égesse a lángja. Kegyeletünk tegye még ragyogóbbá a sugárözönt, mely­ben alakja ragyogni fog, mig magyar szót hall a magyar föld avarja, mig magyar dal sir a pásztor tilinkón, és magyar nóta zendül ezrek ajakán . . . Hiszen Petőfi Sándor neve min­dent jelent a magyarnak, magyar dal- irás fényes korszakát, magyar szabad­ság dalos ébredését, felébredt nemzet örömujjongását s a lerázott láncok ja- jongó dalát . . . —th. Kassai levél. Kassa, julius 29. Különös dolog, hogy a vidéki vá­rosok szellemi élete között korántsem dívik az az élénk összeköttetés, mely pedig kétségkívül hasznos befolyással volna különösen a szomszédos városok fejlődésére és elősegítené azt a szel­lemi decentralizációt, amely minden tekintetben hasznára vállanék a vidéki városoknak. Mert mi még mindig a központ felé gravitálunk. A fővárosból indulnak ki amaz irodalmi, politikai és társadalmi áramlatok, melyek aztán az egész országot dominálják. Ezek az áramlatok nem mindig hasznosak és szükség volna rá, hogy a vidék ilyen esetekben egészséges ellenáramlatot létesítene. Erre azonban alig van példa. A vidéki városok — még az egymás­hoz legközelebb esők is — inkább ér­deklődnek az iránt, hogy a fővárosban melyik tót esik le az építési állványok­ról, mint az iránt, hogy a szomszéd városban micsoda kulturális mozgalmak keletkeznek. Kétségkívül hibás ebben a vidéki sajtó is, amely szívesebben keresi meg a fővárosi legjelentéktele­nebb összeköttetéseket is, mint a vi­dék valamely nagyobb városával való érintkezést, amely pedig a közös ér dekszálaknál lógva sokkal nagyobb je­lentőséggel birna. Vidéki városok úgy­szólván csaknem kizárólag a fővárosi lapokból értesülnek egymás dolgairól. Ez egészségtelen állapot. És ennek megszüntetését célozza az a szerény kezdeményezés, melyet e sorok Írója tűzött ki: a sajtó utján állandó össze­köttetést létrehozni Kassa, a régi ku­ruc város, és Sátoraljaújhely, a szépen fejlődő hegyaljai város között. Talán lesznek némi eredményei ennek az ösz- szeköttetésnek, és annak, ha időnként hirt adok Kassa általános érdekű, szellemi és gazdasági életéről. * íme egy buzdító példa. Az uttö- rés minden nehézségét leküzdve ne­hány évvel ezelőtt alakult Kassán a Kazinczy-kör, amely immár tekintélyes irodalmi egyletté nőtte ki magát s je­lentékeny sikerei vannak. Elérte e si­kereket főleg élvezetes téli felolvasá­saival, melyben egyesitette a számot­tevő irodalmi emberek működését és ott a nagyközönség elé vitte. Most a már országszerte ismeretes, Rákóczi- ereklye kiállítás rendezésének eszméjé­vel keltette fel maga iránt az altalános érdeklődést. Óhajtandó, hogy a Sá­toraljaújhelyben alakuló Kazinczy-kör hasonló módon tudjon magának tért foglalni. * A színészet még nyáron sem szü­netel Kassán A nyári színkörben most vidám az élet. Ujházy mester mutatja ott be művészi alakításait, igen nagy gyönyörűségére a színészet barátjainak. Ám még sincs annyi közönség,mint ami­lyet ilyen művészi esemény méltán ér­demelne. Ami annak a bizonyítéka, hogy magyar vidéki városban állandó színészet nem lehet. Kassa az ország egyik első színházi városa s közön­sége mégis kimerült az állandó színé­szet pártolásába s beállott a reakció. Különös kép: Kassán már az állandó szinészet ellen küzdenek, Sátoraljaúj­helyben pedig azért, hogy legalább télen nehány hónapig legyen jó szín- társulat. Melchior. — Személyi hírek. Madarász Ele­mér belügyminiszteri osztálytanácsos a vármegyei állami anyakönyvvezető hivatalok tevékenységének felülvizs­gálata céljából Sátoraljaújhelybe ér­kezett. — Thuránszky László vm. első aljegyző hat heti szabadságáról, ame­lyet részben Kaltenleithgebenben, rész­ben a Tátrában töltött, hazaérkezett Sátoraljaújhelybe. — Kinevezés. Á m. kir. pénzügy- miniszter Grusz Antal ipolysági m. kir. adóhivatali tisztet a gálszécsi adóhivatalhoz ellenőrré kinevezte. — Irodalom rovatunk mai köz­leményei közt egy érdekes irodalmi esemény részletét küldte be hozzánk Kremmer Dezső tanárjelölt, kitűnő munkatársunk, akit kedves emlékek kötnek Zemplénvármegyéhez. Ugyan­is Kremmer egy szenzációs olasz szín­padi alkotást Pietro Cossá-nak „Nero“ cimü tragédiáját fordította magyarra. Az ő kitűnő magyar fordítását a bu­dapesti Nemzeti Színház már elfo­gadta előadásra. Az érdekes téli szín­házi újdonság egyik részletét közli ma a szerző, irodalmi rovatunkban. — Deregnyö község határa hogy már az ős-korban is kedvelt tanyázó helye volt a kőkorszaki embercsalá­doknak, arról már eddig is nem egy „lelet“ tett bizonyságot, amiről az „Adalékok Zemplénvármegye Törté­netéhez“ c. becses folyóirat annak idején esetről-esetre is kellőképp tá­jékoztatta olvasóközönségét. Most legújabban ismét igen érdekes olyan őstörténelmi leletek kerültek felszínre a deregnyei „molyvák“-ból, vagyis az őskori tengerörvényzésekből szárma­zott homokhalmokból. Úgy ezekről, mint a Gorond-homoki és karcsi leg­újabb olyan leletekről is az idézett folyóiratnak szeptember havi füzete fog hozni részletesebb tudósítást. — Eljegyzés. Blénessy János gyári könyvvezető, e hó 27-én jegyet váltott Albrecht Annuskával, Albrecht Tamás és neje Füzesséry Klára leá­nyával. — Egy fiatal házaspár tragédiája. Szerencsről Írják, hogy Rombauer Ed­gár kir. albiró szép fiatal neje, aki csak néhány hónapos asszony, tegnap este revolverrel főbelőtte magát. Élet­ben maradásához nincs remény. Az első tudósítás még semmit sem tud az öngyilkosság okáról. — A „kassai Kazinczi-kör“ pályá­zata. A kassai „Kazinczy-kör“ pá­lyázatot hirdet Kossuth Lajos szüle­tésének századik évfordulóját dicsőítő hazafias ódára. A jutalom, mely csak irodalmi színvonalon álló munkának adatik ki, 50 korona aranyban. Az idegen kézzel leirt, s jeligés levéllel ellátandó művek a kör titkári hivata­lához (Kassa, Fekete Sas épület) ez évi augusztus hó 31-ig küldendők be. A pályanyertes művet a kör ál­tal 1902. szeptember hó 19-én ren­dezendő Kossuth-ünnepélyen vagy maga a szerző, vagy megbízottja sza­valja el. A mű csakis az ünnepélyt követő napon, s első sorban kassai lapokban tehető közzé. — Társaskocsi közlekedés Sátor­aljaújhely és Sárospatak közt. Hol­naptól kezdve, mint már néhány héttel ezelőtt jeleztük, Sátoraljaújhely és Sá­rospatak közt megindul az első állandó társaskocsi közlekedés. A járatok a következők: Reggel fél hat órakor indulás Sátoraljaújhelyből Sárospatak felé az ungvári pincéktől. Hét órakor érkezés Sárospatakra. Fél 8 órakor indulás Sárospatakról Sátoraljaújhely felé: a Központi Szállótól, fél 9 óra­kor érkezés Sátoraljaújhelybe. Dél­előtt fél 10 órától délután fél 2 óráig az ungvári pince és a dohánygyár között félóránként helyi közlekedés. Délután 2 órakor: indulás Sátoralja­újhelyből Sárospatak felé az ungvári pincétől. Fél 4 órakor érkezés Sáros­patakra. Háromnegyed 4 órakor in­dulás Sárospatakról Sátoraljaújhely felé a Központi Szállótól. Egynegyed G órakor érkezés Sátoraljaújhelybe. Fél G órakor indulás Sátoraljaújhely­ből a szőlőkbe (Fekete-hegyi dűlőig.) Vissza indulás 7 órakor. Este három­negyed 8 órától 9 óráig az ungvári pincék és a dohánygyár között fél­óránként helyi közlekedés. Az ársza­bály a következő: A város belterüle­tén személyenkint 12 fillér A Kegyes­rendiek (piaristák) szőlőjéig 24 fillér. Némahegyi-korcsmáig 30 fillér. Sáros­patakig 40 fillér. Ugyanennyi Sáros­patakról vissza Sátoraljaújhelyig. Sá­rospatakon a város belterületén 12 fillér. Sárospataktól a károlyfalusi határig 24 fillér. — Összarvas a Tisza fenekén. Tisza-Dadáról Írják: A tisza-dadai birtokosság halászbérlője julius 21-én ritka érdekességü leletre bukkant halá­szás közben a Tisza fenekén. A lelet egy ősszarvas koponya, amelyet a ha­lász hálójával hozott ki a partra. A hatalmas koponyán ott vannak még az agancsok is, jobbra, balra egy méter öt centiméter hosszúságban nyúl­nak ki. Az agancsok egy-egy lap­jának átmérője hatvan centiméter s ugyanennyi a fej hossza is. A szem­gödrök ökölnagyságuak. Az állkapocs­ban meg lehet találni a fogakat is, de valamennyit már félig-meddig kövesült állapotban. Egy egy fog- három-négy centiméter széles és másfél centiméter hosszú. Öt évvel ezelőtt a Tiszából ugyanezen a tájékon egy hatalmas láb­szárcsontot húztak ki, mely szintén valami ősállaté lehetett. — A Tiszába fűlt. Szekeres Ist­ván tiszaluezi ügyvéd 16 éves László nevű fia fürdeni ment a Tiszába. Für­dés közben elmerült s belefult a vízbe. A halászok néhány órai keresés után megtalálták hulláját a folyó közepé­ben. Másnap a község lakosainak nagy részvéte mellett temették el. —Magyar hitszónoklat. Dr. Weisz- kopf Artur rozsnyói hitszónok múltkor elhalasztott szónoklatát az izr. anya­hitközség nagytemplomában szomba­ton, augusztus 2-án d. u. félhat órakor fogja megtartani. — Kéménytüz. Rosenberg Sámuel Kazinczy-utcai házának kéménye e hó 29-én este 10 óra tájban kigyuladt. A A fölcsapkodó lángokra a tűzoltók is figyelmessé lettek, akik a kéménytüzet idejében beoltották. — Nevelői állást keres egy izr. nevelőnő — Címe a kiadóhivatalban. — Kiadó szoba. A Kazinczy- utcán egy, esetleg két fiatal ember részére egy csinosan bútorozott udvari szoba kiadó. — Bővebbet a kiadó- hivatalban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom