Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-07-31 / 76. szám

2. oldal.

ZEMPLÉN.

Julius 31.

Mint értesültünk, az alispán minden olyan járásba, honnan augusztus hó 15-éig a községek kellő eredménynyel nem teljesítenek befizetéseket, az illető hanyag községi elöljárók költségére, a központból tog kiküldeni meghatalmazottakat a kintlevőségek behajtására. Tehát jól felfogott érdeke a községeknek, hogy mindenik elöljáróság iparkodjék behajtani saját emberségéből a hátrálékokat.

VÁRMEGYE ÉS VÁROS.

)( Pénztárvizsgálat. A vármegye alispánja legutóbb tegnap teljesítette abbeli hivatalos kötelességégét, hogy a pénztárvizsgáló küldöttség élén váratlanul megjelent a vármegyei házi és gyámpénztárokban a törvényben előirt havi vizsgálat foganatosítása végett. Mindkét pénztárban úgy az ügyviselt, mint a pénzkezelést is teljesen megnyugtató rendben találta.

)( A sárospataki Bodrog-hidja, köztudomás szerint már olyan régi és rozoga állapotba jutott alkotmány, hogy újjáépítése eladózhatatlanul szükségessé és sürgőssé vált. Foglalkozott az ócska hídnak ujjal, és pedig vashiddal leendő kicseréltetése ügyével már község, érdekeltség, legutóbb a vármegye is. Mint értesülünk, a szó alatt lévő hid újjáépítését hátráltató akadályok leg- sulyosabbika, t. i. az arravaló pénz elő- termésének a kérdése is nagyot kön- nyebedett s épp e napokban úgy, hogy most már bízvást remélhető, miképp Sárospatak, mely az utóbbi évek folyamán óriási lépéseket tett a korszerű külső csinosodás terén is, a lehető legrövidebb időn belül teljesedve láthatja régi álmát a Bodrog közúti vashidját.

)( Szerbtövis irtása. Ösmort kézből s előkelő helyről hosszabb levelet vettünk melyben az a panasz foglaltatik, hogy vármegyénknek egyik-másik járásában, (a levél Írója névszerint felemlítette a járásokat) csak immel ámmal, vagy sehogy sem irtják a gyűlöletes „szerbtövis“-t. Igaza van a levélírójának abban, hogy „ezért a semmilyen eljárásért“ az illető főszolgabirák felelősek. Megnyugtathatjuk a levél íróját, hogy tudomásunk szerint, a felhozott panasz okainak megszüntetése érdekében lépéseket tett már a vármegyei Gazdasági Egyesület elnöksége is — és hogy illető helyről mindazok a járási és helyhatósági közegek, kik a szóban levő ügyért felelősek, már feleletre is vonattak. Reméljük tehát bízvást, hogy a nyilvánosság előtt ezennel is megsürgetett jó eredmény most már mihamarább be fog követközni.

)( A bodzás-ujlak—kiszte—ger- csely—velejtei közút járhatatlanná vált szakaszainak helyreállítását az alispán elrendelte és felhívást intézett a járás főszolgabirájához, hogy az aratással kapcsolatos és halasztást nem tiirő mezei munkák bevégzése után első dolga legyen a szóban levő községi közút járhatóvá tétele.

HÍREK.

Petőfi.

— júl 30.

Ötvenhárom éve, hogy a magyar dal lánglelkü dalosának húrján nem zeng az ének. Ötvenhárom hosszú éve, hogy porladnak a hősök csontjai jelöletlen sirhalmokban, lehet hogy feléjük a rengeteg levél tábora vont takarót, lehet, hogy fél évszázad óta reng felettök a róna kalásza . . . Ötvenhárom éve, hogy megszakadt az üstökös futása. Az eseményekben változatos élet, mely egy egyszerű kis-körösi parasztházban kezdődött és

végződött a csaták forgatagában, zugó ágyudörgés közepett, Segesvár csata- sikján . . .

íme: azóta ötvenháromszor hullatta levelét a fa, ugyanannyiszor volt illatos a parlag, virágos a pázsit s délibábos a rónák végtelenje. Azóta ötvenháromszor tért vissza hozzánk a költő madarak dalos serege, és ugyanannyiszor fújta az őszi szél hűvös fuvalma az avatag levelét szerte . . . százfele . . .

Igen: ötvenhárom év merült azóta semmiségbe . . . amióta a magyar dal félistenének kebelét halálosan járta át egy kozák vasa . . . s azóta, amióta a testtel együtt kiröppent az isteni szikra annak kebeléből, kinek dalainál szebbet írni több embernek meg nem adatott és talán nem is lesz megadva soha.

Adózzunk neki az évlordulón, halálának évfordulóján az emberérzés örökre élő, mindörökre zöld kegyelet virágaival, tisztítsa meg lelkünket az élet forgatagban elfásult lelkeket a ráemlókezés, emelje fel és csapja meg sziveinket érzések melege, égesse a lángja. Kegyeletünk tegye még ragyogóbbá a sugárözönt, melyben alakja ragyogni fog, mig magyar szót hall a magyar föld avarja, mig magyar dal sir a pásztor tilinkón, és magyar nóta zendül ezrek ajakán . . .

Hiszen Petőfi Sándor neve mindent jelent a magyarnak, magyar dal- irás fényes korszakát, magyar szabadság dalos ébredését, felébredt nemzet örömujjongását s a lerázott láncok ja- jongó dalát . . .

—th.

Kassai levél.

Kassa, julius 29.

Különös dolog, hogy a vidéki városok szellemi élete között korántsem dívik az az élénk összeköttetés, mely pedig kétségkívül hasznos befolyással volna különösen a szomszédos városok fejlődésére és elősegítené azt a szellemi decentralizációt, amely minden tekintetben hasznára vállanék a vidéki városoknak. Mert mi még mindig a központ felé gravitálunk. A fővárosból indulnak ki amaz irodalmi, politikai és társadalmi áramlatok, melyek aztán az egész országot dominálják. Ezek az áramlatok nem mindig hasznosak és szükség volna rá, hogy a vidék ilyen esetekben egészséges ellenáramlatot létesítene. Erre azonban alig van példa. A vidéki városok — még az egymáshoz legközelebb esők is — inkább érdeklődnek az iránt, hogy a fővárosban melyik tót esik le az építési állványokról, mint az iránt, hogy a szomszéd városban micsoda kulturális mozgalmak keletkeznek. Kétségkívül hibás ebben a vidéki sajtó is, amely szívesebben keresi meg a fővárosi legjelentéktelenebb összeköttetéseket is, mint a vidék valamely nagyobb városával való érintkezést, amely pedig a közös ér dekszálaknál lógva sokkal nagyobb jelentőséggel birna. Vidéki városok úgyszólván csaknem kizárólag a fővárosi lapokból értesülnek egymás dolgairól. Ez egészségtelen állapot. És ennek megszüntetését célozza az a szerény kezdeményezés, melyet e sorok Írója tűzött ki: a sajtó utján állandó összeköttetést létrehozni Kassa, a régi kuruc város, és Sátoraljaújhely, a szépen fejlődő hegyaljai város között. Talán lesznek némi eredményei ennek az ösz- szeköttetésnek, és annak, ha időnként hirt adok Kassa általános érdekű, szellemi és gazdasági életéről.

*

íme egy buzdító példa. Az uttö- rés minden nehézségét leküzdve nehány évvel ezelőtt alakult Kassán a Kazinczy-kör, amely immár tekintélyes irodalmi egyletté nőtte ki magát s jelentékeny sikerei vannak. Elérte e sikereket főleg élvezetes téli felolvasásaival, melyben egyesitette a számottevő irodalmi emberek működését és ott a nagyközönség elé vitte. Most a már országszerte ismeretes, Rákóczi- ereklye kiállítás rendezésének eszméjével keltette fel maga iránt az altalános érdeklődést. Óhajtandó, hogy a Sátoraljaújhelyben alakuló Kazinczy-kör hasonló módon tudjon magának tért foglalni.

*

A színészet még nyáron sem szünetel Kassán A nyári színkörben most vidám az élet. Ujházy mester mutatja ott be művészi alakításait, igen nagy gyönyörűségére a színészet barátjainak. Ám még sincs annyi közönség,mint amilyet ilyen művészi esemény méltán érdemelne. Ami annak a bizonyítéka, hogy magyar vidéki városban állandó színészet nem lehet. Kassa az ország egyik első színházi városa s közönsége mégis kimerült az állandó színészet pártolásába s beállott a reakció. Különös kép: Kassán már az állandó szinészet ellen küzdenek, Sátoraljaújhelyben pedig azért, hogy legalább télen nehány hónapig legyen jó szín- társulat.

Melchior.

— Személyi hírek. Madarász Elemér belügyminiszteri osztálytanácsos a vármegyei állami anyakönyvvezető hivatalok tevékenységének felülvizsgálata céljából Sátoraljaújhelybe érkezett. — Thuránszky László vm. első aljegyző hat heti szabadságáról, amelyet részben Kaltenleithgebenben, részben a Tátrában töltött, hazaérkezett Sátoraljaújhelybe.

— Kinevezés. Á m. kir. pénzügy- miniszter Grusz Antal ipolysági m. kir. adóhivatali tisztet a gálszécsi adóhivatalhoz ellenőrré kinevezte.

— Irodalom rovatunk mai közleményei közt egy érdekes irodalmi esemény részletét küldte be hozzánk Kremmer Dezső tanárjelölt, kitűnő munkatársunk, akit kedves emlékek kötnek Zemplénvármegyéhez. Ugyanis Kremmer egy szenzációs olasz színpadi alkotást Pietro Cossá-nak „Nero“ cimü tragédiáját fordította magyarra. Az ő kitűnő magyar fordítását a budapesti Nemzeti Színház már elfogadta előadásra. Az érdekes téli színházi újdonság egyik részletét közli ma a szerző, irodalmi rovatunkban.

— Deregnyö község határa hogy már az ős-korban is kedvelt tanyázó helye volt a kőkorszaki embercsaládoknak, arról már eddig is nem egy „lelet“ tett bizonyságot, amiről az „Adalékok Zemplénvármegye Történetéhez“ c. becses folyóirat annak idején esetről-esetre is kellőképp tájékoztatta olvasóközönségét. Most legújabban ismét igen érdekes olyan őstörténelmi leletek kerültek felszínre a deregnyei „molyvák“-ból, vagyis az őskori tengerörvényzésekből származott homokhalmokból. Úgy ezekről, mint a Gorond-homoki és karcsi legújabb olyan leletekről is az idézett folyóiratnak szeptember havi füzete fog hozni részletesebb tudósítást.

— Eljegyzés. Blénessy János gyári könyvvezető, e hó 27-én jegyet váltott Albrecht Annuskával, Albrecht Tamás és neje Füzesséry Klára leányával.

— Egy fiatal házaspár tragédiája. Szerencsről Írják, hogy Rombauer Edgár kir. albiró szép fiatal neje, aki csak néhány hónapos asszony, tegnap este revolverrel főbelőtte magát. Életben maradásához nincs remény. Az első tudósítás még semmit sem tud az öngyilkosság okáról.

— A „kassai Kazinczi-kör“ pályázata. A kassai „Kazinczy-kör“ pályázatot hirdet Kossuth Lajos születésének századik évfordulóját dicsőítő hazafias ódára. A jutalom, mely csak irodalmi színvonalon álló munkának adatik ki, 50 korona aranyban. Az

idegen kézzel leirt, s jeligés levéllel ellátandó művek a kör titkári hivatalához (Kassa, Fekete Sas épület) ez évi augusztus hó 31-ig küldendők be. A pályanyertes művet a kör által 1902. szeptember hó 19-én rendezendő Kossuth-ünnepélyen vagy maga a szerző, vagy megbízottja szavalja el. A mű csakis az ünnepélyt követő napon, s első sorban kassai lapokban tehető közzé.

— Társaskocsi közlekedés Sátoraljaújhely és Sárospatak közt. Holnaptól kezdve, mint már néhány héttel ezelőtt jeleztük, Sátoraljaújhely és Sárospatak közt megindul az első állandó társaskocsi közlekedés. A járatok a következők: Reggel fél hat órakor indulás Sátoraljaújhelyből Sárospatak felé az ungvári pincéktől. Hét órakor érkezés Sárospatakra. Fél 8 órakor indulás Sárospatakról Sátoraljaújhely felé: a Központi Szállótól, fél 9 órakor érkezés Sátoraljaújhelybe. Délelőtt fél 10 órától délután fél 2 óráig az ungvári pince és a dohánygyár között félóránként helyi közlekedés. Délután 2 órakor: indulás Sátoraljaújhelyből Sárospatak felé az ungvári pincétől. Fél 4 órakor érkezés Sárospatakra. Háromnegyed 4 órakor indulás Sárospatakról Sátoraljaújhely felé a Központi Szállótól. Egynegyed G órakor érkezés Sátoraljaújhelybe. Fél G órakor indulás Sátoraljaújhelyből a szőlőkbe (Fekete-hegyi dűlőig.) Vissza indulás 7 órakor. Este háromnegyed 8 órától 9 óráig az ungvári pincék és a dohánygyár között félóránként helyi közlekedés. Az árszabály a következő: A város belterületén személyenkint 12 fillér A Kegyesrendiek (piaristák) szőlőjéig 24 fillér. Némahegyi-korcsmáig 30 fillér. Sárospatakig 40 fillér. Ugyanennyi Sárospatakról vissza Sátoraljaújhelyig. Sárospatakon a város belterületén 12 fillér. Sárospataktól a károlyfalusi határig 24 fillér.

— Összarvas a Tisza fenekén. Tisza-Dadáról Írják: A tisza-dadai birtokosság halászbérlője julius 21-én ritka érdekességü leletre bukkant halászás közben a Tisza fenekén. A lelet egy ősszarvas koponya, amelyet a halász hálójával hozott ki a partra. A hatalmas koponyán ott vannak még az agancsok is, jobbra, balra egy méter öt centiméter hosszúságban nyúlnak ki. Az agancsok egy-egy lapjának átmérője hatvan centiméter s ugyanennyi a fej hossza is. A szemgödrök ökölnagyságuak. Az állkapocsban meg lehet találni a fogakat is, de valamennyit már félig-meddig kövesült állapotban. Egy egy fog- három-négy centiméter széles és másfél centiméter hosszú. Öt évvel ezelőtt a Tiszából ugyanezen a tájékon egy hatalmas lábszárcsontot húztak ki, mely szintén valami ősállaté lehetett.

— A Tiszába fűlt. Szekeres István tiszaluezi ügyvéd 16 éves László nevű fia fürdeni ment a Tiszába. Fürdés közben elmerült s belefult a vízbe. A halászok néhány órai keresés után megtalálták hulláját a folyó közepében. Másnap a község lakosainak nagy részvéte mellett temették el.

—Magyar hitszónoklat. Dr. Weisz- kopf Artur rozsnyói hitszónok múltkor elhalasztott szónoklatát az izr. anyahitközség nagytemplomában szombaton, augusztus 2-án d. u. félhat órakor fogja megtartani.

— Kéménytüz. Rosenberg Sámuel Kazinczy-utcai házának kéménye e hó 29-én este 10 óra tájban kigyuladt. A A fölcsapkodó lángokra a tűzoltók is figyelmessé lettek, akik a kéménytüzet idejében beoltották.

— Nevelői állást keres egy izr. nevelőnő — Címe a kiadóhivatalban.

— Kiadó szoba. A Kazinczy- utcán egy, esetleg két fiatal ember részére egy csinosan bútorozott udvari szoba kiadó. — Bővebbet a kiadó- hivatalban.