Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)
1902-08-02 / 77. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Au vusztuo 2. Törvényszékünk elnöke, Szögyé- nyi Imre, megmaradt, még pedig különösen. A Törvényszéki elnökök propositiójakor az ő felsége elibe tett terjesztési lisztából Szögyényi kihagyatott, Zemplénbe Beér propo- náltatván a ministerium által. Eő felsége nézegetvén a felterjesztettek névsorát, kérdést teve Szögyényi eránt. És midőn előadattatott, hogy ő pensióba tétetnék, vette a császár a tollat és Zempléni Törvényszék Elnökének Szögyényit maga beírta. Ennél nagyobb patrocinium már nincs. Csudálkozol barátom ily pártfogás felett ? Szögyényi Imre régi szolga — és közkedvességü, leg becsületesebb ember, de — quod plus — ne feledd, hogy Bécsben egyik báttya az állam fő tanács kitűnő tanácsosa, a másik báttya a pénzügyi ministeriumban osztály főnök. Akarsz többet? Törvényszékünk eddigi derék tagjai mind elmaradtak, kivévén Bar- tus Mukit, ki Kassára megyei Staats- Anwaltnak, onnét később kerületi lő Törvényszéki Tanácsosnak vitetett. Eszes,jeles észtehetségü, könnyű munkájú, de hamis úri ember. Törvényszéki tagokká lettek: Matavovszky János, a mi kedves volt főnökünk, Horváth Vincze, Kassa városa volt cancellistája, Móritz Péter Unghból, Dolinái Péter nem tudom hova való orosz diák. Fő Szolga Biráink magyarok lettek még Sárosból Bornemisza, a szerencsi kerületben is igen becsületes embernek tartatik, Tokajba, mint emlitém, Bárczy Menyus, Ujhelybe Nechrehetzky Sándor, mint mondják valami ungi orosz pap fia, a Bodrogközön Glosz Károly gömör- ből, Gálszécsben Alt, Richter tályai prépostnak a sógora. A többi 6 fő Szolga Biró német, kiket nem esmerek. Ezek közül három éppen Szent- István napján érkezett Ujhelybe s e nap reggelén a hitet a főnöki hivatalba le is tették. Hitvány öltözetbe láttam őket. Hármuknak forheinetjek volt, mit nálunk már a jóravaló inas se hord. Másnap állomásukra kellett menniök, de hogy Ujhelyből kimehessenek, a íenyitő intézet dotatiójá- ból — jövőbeni beszámolás mellett — hárman száz pengő frtot kaptak. Felültek egy tót szekérre s elmentek Miseria cum aceto 1 Az organisatio alkalmával Zemplén, kivévén az Újhelyi, Bodrogközi, Tokaji és Szerencsi kerületeket, Tót megyének mondatott ki. Ezen négy járásban a per tárgyalása magyarul engedtetett meg, a többibe a német nyelv használása parancsoltatott meg. Közli: Dongó Gy. Géza. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. A jegyzők nyugdíjügye. — július 31. Marikovszky Bertalan, a Szerencs járási községi és körjegyzői egyesület elnöke, most hogy a szeptemberi megyei közgyűlés előtt a községi és körjegyzők nyugdíjazásáról, valamint ezek özvegyei és árvái ellátásáról szerkesztett szabályrendelet kérdése aktuálissá lett, a legutóbb megtartott közgyűlésről szóló jegyzőkönyv közlésére kérte fel szerkesztőségünket. Egyszersmint felhívja ez utón a megyei jegyzői kar figyelmét, hogy a ki e jegyzőkönyv tartalmát magáévá teszi, közölje ezt a vármegye főjegyzőjével. A jegyzőkönyv a következő: Jegyzőkönyv, felvétetett Szerencsen, 1902-ik év július hó 15-én, a szerencsi járás községi és körjegyzői-egylet rendkívüli közgyűlésén. Jelenvoltak: Marikovszky Bertalan egyleti elnök, Jászai Pál egyleti jegyző, Pethő Dániel, Jászai Zoltán, Szoboszlai Lajos, Sárai Béla, Bassnár Pál, Szűcs István és Groszman Adolf egyleti tagok. Egyleti elnök üdvözölve a megjelenteket, indítványozza, hogy Pintér István főszolgabíróért, mint az egylet diszelnökéért küldöttség menesztessék, felkérendő, hogy jelenlétével tisztelné meg egyesületünket s vezetné tanács- kozmányainkat; az indítvány egyhangú helyesléssel elfogadtatván, a küldöttség meghívását fent tisztelt diszelnök elfogadva annak élén megjelent, a jelenlévő tagokat üdvözölve az elnöki széket elfoglalva, a gyűlést megnyitotta. A jegyzőkönyv hitelesítésére Pethő Dániel és Szoboszlai Lajos egyleti tagokat kérve fel. Tárgy: A tekintetes vármegye hivatalos lapjának 16-ik és 17-ik számaiban 199/11002. szám alatt kihirdetett „a községi és körjegyzők nyugdíjazásáról, valamint ezek özvegyei s árvái ellátásáról“ szerkesztett szabályrendelet feletti tanácskozás. Elnöklő főszolgabíró a jelenleg életben lévő miniszteri jóváhagyással biró — valamint a tervbe vett kihirdetés alatt álló szabályrendeleteket felolvastatván, a két szabályrendelet pontról-pontra összehasonlittatott; s miután utóbbi előbbivel szemben némely pontokban előnyösnek, némely pontokban pedig hátrányosnak mutatkozik, a jelenben életben lévő szabályrendelet felfüggesztését, helyesebben hatályon kívül helyezését és az ujjal való kicserélését csak azon feltétel alatt kéri a jegyzői kar, ha a hátrányos pontok az uj szabályrendeletbe az alábbi módosítások mellett vétetnek fel, illetve hagyatnak ki. 1. A 2-ik §. e) pontja csak azon esetben legyen fentartva, ha a szomszéd törvényhatóságokkal a viszonosság létrehozható, mert más esetben nem is képzelhető, hogy valaki 50 éven felül lépjen a jegyzői pályára, sőt ily korral való belépő« más esetben el sem fogadható, — a viszonosság kieszközlésére kéri az értekezlet a tek. vármegyét. 2. A 2-ik §. 9-ik pontjait akként kéri módosítani az értekezlet, hogy a községek és körjegyzőségek hozzájárulása a jegyzők és körjegyzők nyugdíj törzsfizetéseinek (ideértve egy község valamennyi jegyzőjét) 5°/o-ába állapíttassák meg, az államosítás idejének beálltáig. 3. A jelenleg életben levő miniszteri jóváhagyással biró szabály- rendelet 31-ik §-a felveendő az uj szabályrendeletbe; t. i. a tekintetes vármegye tekintve a helyre nem hozható — a nyugdíj-alaptőkét megrövidített veszteséget: 4000 koronát fizet évenkét az alap javára az államosítás befejeztéig, még pedig oly formán, hogy a be nem fizetett ösz- szeg az életben levő szabályrendelet életbe léptétől kamatostól, azontúl pedig pontosan fizettessék be. 4. Ugyancsak fentartandó az életben lévő szabályrendelet 18. §-a, igy az uj szabályrendelet 10. §-ának 6. pontja kihagyandó. 5. Az uj szabályrendelet 10. §-ából a régi jegyzők által utánfize- tendő 3°/o kihagyandó, mert az a pár évi 2°/o fizetés szabályrendeleten alapult, igy azt visszahatólag törvényte- leniteni nem lehet. — A segődjegy- zőkre, valamint a fizetési mulasztást elkövetőkre vonatkozó része azonban mint üdvös intézkedés, fentartandó. 6. A segédjegyzők nyugdíj jogosultsága nem 24 évtől, hanem a jegyzői oklevél megszerzésétől számítandó. 7. Az özvegyek ellátására vonatkozólag a világosság kedvéért kimondandó, hogy az özvegy elhalt férjének egész nyugdijának felét, (mely 500 koronánál kevesebb nem lehet) nem pedig szolgálati idejéhez mért nyugdijának felét kapja. Ezen módosítások mellett üdvözli az értekezlet az ily szabályrendeletet, s megnyugvással fogja venni annak a jelenlegivel való kicserélését, Ezekután jelen jegyzőkönyv, — mint a szerencsi járás jegyzői karának együttes óhajtása a tekintetes vármegye főjegyzőjéhez — a fent hivatkozott számú rendeletben meghatározott időn belől beadatni hatá- roztatván, beadatott és aláíratott. Kelt mint fent: Jászai Pál, Marikovszky Bertalan, egyleti jegyző. egyleti elnök. Szoboszlai Lajos, Petliő Dániel, egyleti tagok. )( Városi közgyűlés. Sátoraljaújhely város képviselőtestülete ez évi augusztus hó 5-én délután 2 órakor rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Özv. Szkrak Józsefnóval megkötött szerződés elfogadása. 2. Csoltkó József vételi szer- zedésének elfogadása. 3. A jóváhagyott gyámügyi szabályrendelet kihirdetése. 4. Pénztár vizsgálati jegyzőkönyv bemutatása. )( Rabmunkások létszámát nem szaporítják. Annak idején hirűl adtuk lapunkban, hogy a vármegye közigazgatási bizottsága felirt az igazságügyi kir. miniszterhez és kérte, lenne kegyes küldetni Sátoraljaújhelybe az aradi, illetve an.-váradi főügyészségi kerületekből még vagy 70—80 rabmunkást, mert az itt rendelkezésre álló rablétszám nem elegendő a szőlőtulajdonosok részéről bejelentett kielégítésére. Az igazságügyi kir. miniszter, mint értesülünk, a feliratra elutasító választ adott. )( Versenytárgyalás. Abauj-Torna vármegye kir. államépitészeti hivatala a Kassa-jabloniczai közúton levő 2. számú műtárgy újjáépítésének biztosítása céljából versenytárgyalást hirdet a f. évi aug. hó 4-ik napjára. Az építésre engedélyezett összeg 7507 kor. 74 fill. )( Pályázat községi jegyzöségre. Vámos-Újfalu községben a jegyzői állás megüresedett. Az uj jegyző megválasztása augusztus hó 23-ik napján lesz. Részletesebb tájékoztatással szolgál erről a dologról az érdeklődőknek a ma megjelent vármegyei >Hi- vatalos Lap.« JEGYZETEK a hétről. * Régi dolog az, hogy ha minálunk az országos politika annyi erőt, any- nyi érdeklődést le nem kötne, mint amennyit tényleg fogva tart, akkor jóval előbbre volnánk mindenféle tekintetben. De politizáló nemzet vagyunk. S politikai tultengésben szenvedünk. Nálunk egy kis város irányítóinak mindig inkább attól fáj a fejük, amit az országos politikai pártok felkavarnak, mint attól, hogy miként végezik el a saját ügyes-bajos dolgaikat s miként vezetik ama város irányítását. Egy politikai pletyka élénkebben foglalkoztatja az elméket, mint a város akármilyen vitális érdeke. Sőt tovább megyek. Osszefor- rasztják valamelyik vezető férfiú politikai pártállását ama szereplésével, melyet a városi ügyekben kifejt. Pedig városi politika és országos politika két különböző dolog. De ezt nem igen veszik figyelembe a tisztelt polgárok. És merjük állítani, hogy nekünk kedvesebb az, ha látjuk, hogy valamely derék férfiú városi ügyeinkkel foglalkozik, a mi létérdekünk: városunk fejlődésének szolgálatában áll, mintha nagyhangon lenyilatkozta a fütykös doktrínát és becses véleményét nyilvánítja a kiegyezés felől. Nem azt akarjuk mondani, hogy az országos politika dolgait ne kísérjük figyelemmel. Az kétségkívül szükséges. De ne áldozzuk minden erőnket csakis olyan politikai természetű ügyek megvitatásával, melyek sokszor nem is túlságos fontosságúak és nálunk nélkül is igen szépen elintéztetnek. Az igy megmaradt erő-felesleget pedig fordítsuk a saját közvetlen érdekeink feló, Dr. Kossuth Jánosnak városi ügyeinket illető, lapunkban megjelent fejtegetései keltették bennem ezeket a gondolatokat. S óhajtanám, hogy azok nyomán az érdeklődés nagyobb mértékben fordulna városi ügyeink felé. Tessék megvitatni a dolgokat pro és kontra, abból alakul ki az igazság, melynek keresése minden — a közélet terén működő embernek a legszigorúbb kötelessége. Tegyük félre az indolenciát, mely nyomasztó teher gyanánt nehezült közéletünkre, hes- segessük el az ok nélkül feleresztett politikai ballonokat, melyek a világ- politika és országos politika tág légkörében kalandoznak és lássunk a dolgaink után. Ne politizáljunk már mindig pipaszó és spricceres krigli mellett édes semmittevésben, mint Pató Pálok, hanem nézzünk széjjel a közéletünk belső életében, nézzünk széjjel és látni fogjuk, hogy temérdek a hiba, melyet orvosolni kell, nagy az elmaradottság és ugyancsak mérföldes lépésekkel kell végigmérni az utakat, ha nyomába akarunk lépni ama bizonyos korszellemnek, melynek lehelletét nem éreztük meg, vagy nem akartuk megérezni. Nem személyekről, nem testületekről szól ez, hanem beszélünk általánosságban és újból hangoztatjuk, hogy ki kell lépni a gazdasági haladás, a városi ügyek gondozása terére és itt kell keresnünk a boldogulást, nem a hecc politikában. * Hangos kürtszó vidám hangja mellett porlepte katonák vonultak át a múlt héten városunkon. Fáradtak szegények, de derekasan kilépnek, amikor városba érkeznek. A lefüggönyözött ablakok mellől egy-egy ragyogó női szempár kiséri a tiszt urakat. Ámbár az uniformis hajdani varázsa tünőfélben van. Bizonyos demokrata irányzat szellője lengedez, mely nem kedvez a zárt militarizmusnak. Immár csak egy-egy női szívnek imponál a cifra uniformis. Meglehet kü- önben, hogy e tárgyban élénken csa- ódom és a női szivek még mindig a régi rajongással gondolnak a kétségtelenül tetszetős tiszt urak iránt. Nem vagyok illetékes arra, hogy e tárgyban döntsék, rábízom azt szellemes tárca- Írónkra, N. Elza kisasszonyra, akit ezennel felkérek, hogy a katonaság és a szépnem közötti viszonyt legyen szives elemezni, különös tekintettel a tüzérségre és a lovasságra, nem hagyván ki a számításból a tartalékos tiszteket sem. hírek. Krónika. — augusztus 1. Teszem közhírré tisztelettel: Hogy immár elmúlt julius, És megindult a tramwey-járat A sauj helyi omnibus, Igen, az omnibus . . .! Nem kell tehát a szőlőhegyre Ezután gyalogolni már: Hiszen „knapp“ Károlyfalva mellett Az omnibus úgyis megáll, És mostan veszteg áll ... 1 Mig tehát multi krónikámba Théma után jajongtam én, Most-nyakamon a Wollner cirkusz S „Breiner“-ben pazar pompa, fény, S az omnibus-regény. Megírhatnám forró rímekbe Hogy mily meleg volt julius, De minden rím te érted cseng most, Igen, te érted omnibus. És neked omnibus ... I Remélhetjük, hogy méltó lesz rá, S pontos leszel, mint a halál, Mert főkellék az omnibusnál, Hogy „knapp“-ra járjon, hogy ha jár ... Igen már, hogyha jár 1 —th.
