Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)
1902-11-29 / 128. szám
2. oldal. ZEMPLÉN November 29. — nov. 29. Érdekes politikai hírekről olvasunk nap-nap mellett újságjainkban. Brosúrában és fantáziában uj pártok alakulásáról veszünk hirt és papiroson már is megszületett a kormány képes ellenzék, az úgynevezett Szé- chényi-párt. A trónörökösről is folytonosan hallunk valamit, igy például olvasható volt, hogy nem régiben kihallgatáson fogadta gróf Andrássy Gyulát. Legújabban pedig válság hírekről tudósítanak, azaz pardon, a legújabb és legbiztosabb mindezekről a dolgokról az, hogy belőlük egy szó sem igaz. De már hiába, közeledik Mikulás napja és a karácsonyi szent este. Ez az idő pedig már ős idők óta a misteriumok és mesék ideje. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. )( Városi közgyűlés. Sátoraljaújhely rendezett tanácsú város képviselőtestülete folyó hó 27-én délután 2 és fél órakor Székely Elek polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott a tagok csekély érdeklődése mellett. A közgyűlés egyedüli tárgya az 1903. évi legtöbb adótűzetők névjegyzékének megállapítása volt. A küldöttség jelentését Pataky Miklós városi főjegyző ismertette, melynek befejeztével a legtöbb adótfizetők névsorát — az 1886. évi XXII. t. c. 33-ik §-ának megfelelőleg — a következőleg állapították meg. Rendes tagok: hg. Windischgrätz Lajos, gróf Wallis Gyu- láné, Juhász Jenő, dr. Haas Bernáth, Schön Sándor, dr. Reichard Salamon, Katinszky Géza, Róth Bernáth, Dókus Ernő, Haas Lipót, Zinner Henrik, Bá- nóczy Kálmán, Reichard Mór, Hönsch Dezső, Szentgyörgyi Vilmos, Ambrózy Nándor, Sátoraljaújhelyi Népbank, Kellner Józsefné, dr. Ligety József, Hor- nyay Ferenczné, Kincsessy Péter, dr. Schön Vilmos. Moskovits Miksa, Ko- rinko János, Bessenyey Gáborné, Da- vidovics Adolf, Zsarnay Lajos, Róth József, Lövy Adolf, Teich Zsigmond, Guttman Izraelné, Szentgyörgyi Lajos- né, Izr hitközség, Szunyoghy Dezső, Szánky Nándor, Rose József, Klein Mária, Izsépy István, Horváth Endre, Sátoraljaújhelyi Takarékpénztár, id. Meczner Gyula, Szentgyörgyi Józsefné, Reichard Gyula, Elek Sándor, Szokolay Emil, Szűcs Jenő, Friedrich Mór, Gyar- mathy Béla, Bettelheim Márton, Veress Károly, Kun Frigyes, Osváth Ferencz, Teitelbaum Lipót, Smoczer Péterné, Gireth Mihályné, Gottlieb Sámuel, Né- methy József, Haas Fülöp, Képes Gyula, Kádár Gyula, Görgey Gyula, Dókus Mihály, Oláh Béla és dr. Nyornárkay Ödön ; póttagok : Lagerman Károly, Lepesch Jakab, Malárcsik József, Berancsszóra jobb lábbal lépett a terembe, mivel Diczi babonás volt. A mama és papa helyet foglaltak a publikum sorai között, a kis lány a debütálok szobájába szenvedte át az első debut összes félelmeit. A második szám a Diczió ; kísérője karján kilép, roppant esetlenül meghajlik, majd megkezdődik fuvolaszerü éneke. Először a lámpaláz zavarólag hatott reá, végre nem gondol senkire csak a művészetére és Diczi átszellemülve szebbnél-szebb trillákat hoz ki, — szóval fényes sikert arat. A publikum tapsol, mire Diczi meghajlik, a papa dettó megfelejtkezik néző szerepéről és ő is pukerlizik, a mama szemeit töröli, szóval Dicziék —boldogok. Diczi ráadásul még énekelt pár magyar dalt is és éneklése közben, amint a nézők sorai közé vetődik tekintete, látja, hogy Hornyák Laci a mellette ülő kis csitri lánynak mily erősen udvarol. Csalódva száll le a pódiumról, mint az alvajáró fogadja a gratulációkat, kis szive meg lett karcolva. A koncert véget ért, Diczi a tömeggel kifelé tódul s mikor találkozik a kitóduló tömegben hűtelen gavallérjával: lenézően, fitymálólag pillant reá . . . N. Elza. * c kyna Miklós, Jelenek Ádám, Zajka István, Wessely Mór, Rose Salamon és Lelkovits Mór. — A közgyűlés jegyzőkönyve nyomban hitelesíttetett. )( Köztudomásul. A vármegye alispánja a »Hivatalos Lapc mai számában tudtára adta a főszolgabiráknak és a községeknek, hogy a vármegyei központi alapokat megillető községi járandóságokat legkésőbb a jövő hó 20-áig befizetni igyekezzenek — és azután meghagyta a községeknek, hogy a vármegyei közpénztáraknak állami kezelésbe történő átadásával és átvételével leendő nagy elfoglaltságára legyenek tekintettel, illetve az 1903. jan hó 1-től jan. hó 15-éig tartsanak szünetet mindama pénzek beküldésében, amely pénzek akár a vármegyei közpénztár, akár pedig a gyámpénztár irányában maradtak befizetetlenül az 1902. év folyamából. )( Államsegély. Rátka község tűzkárosultjainak, főispánunk közbenjárására 200 korona államsegélyt enge délyezett a m. kir. beiügyminister. )( Pénztárvizsgálat. A vármegye közpénztárainak november havi megvizsgálását ma foganatosította az evég- ből kirendelt küldöttség az alispán elnöklete mellett. )( Versenytárgyalás. Lapunk útján is tudatjuk, hogy a vall és közokt. kir. minister a jablonczai (Abauj-Tornavár megye) rk. templom helyreállítását 1,663 K. 90 f költséggel megengedvén, a munka végrehajtásának biztosítására a 1. évi dec. hó 17-én (tizenhetedikén) d. e. 10 órakor zárt ajánlati versenytárgyalás lesz a kassai kir. áll. építészeti hivatalnál. )( Hivatalos hirdetmény. Székely Flek polgármester a következő hirdetményt bocsátotta ki: Értesítem a város közönségét, hogy a választás alá nem eső képviselők 1903 évi névjegyzéke a mai napon tartott képviselő- testületi közgyűlésben az 1886. évi XXII. t. c. 33 §-a értelmében megállapított s a megállapítás tárgyában kelt képviselőtestületi határozat nyomban kihirdettetett. Felhívom ennélfogva mindazokat, akik a képviselőtestület határozata ellen felebbezéssel élni akarnak, hogy felebbezéseiket a törvényes határidőn belül adják be. Sátoraljaújhely, 1902. évi november hó 27 én. Székely Elek polgármester. JEGYZETEK a hétről. * Valószínűleg sokan olvasták a B. H. csütörtöki számában Mezei Ernő tárcáját, amely a hegyaljai ősznek, ennek a gyönyörű időszaknak olyan finom és hangulatos leírása, Munkatársnőnknek itt leközölt rendes havi leveléhez csatoljuk felelős szerkesztőnkhöz Írott privát levelét is, melyet olvasóinkkal megismertetni a nálunk közelben lefolyt szerkesztőváltozás alkalmával nem tartjuk érdektelennek : Nagyon tisztelt szerkesztő ur 1 Hivatkozva megígért jóindulatára — no meg a „Zemplénében aratott „sikereimre,“ — ide mellékelve bátorkodom „kéziratomat“ közlés miatt kezeihez juttatni. Ismeri a havi leveleimet, melyeknek a tout prix meg kell, hogy jelenjenek. így e hónapban sem akarnék kimaradni, ha a szerkesztőkben helycsere is történt. Az itt beküldött kéziratom nem levélalakban van megírva — de igazi „tárca stilus.“ Cime: „Diczi debut-je.“ A név kissé furcsa, de kérem kedves szerkesztő ur meg nem változtatni. És egyáltalában ne sokat javítgasson az én „eredeti“ toliamon. Máskülönben teljesen meghódolok szerkesztői auktoritásának és igyekezni fogok olykép szót fogadni Önöknek, hogy ne tehessék ki egyhamar szerény kis szűrömet. Szép kritikájukért hálás köszönet 1 Őszinte kis munkatársuk: Nagy Elza. hogy bízvást iskolákban lehetne tanítani azt a nemesen egyszerű és mégis káprázatosán szép leírást, amely kitűnő földink ismert jeles tollának alkotása. Mégsem tisztán a stilus szépsége kapott meg engem abban a tárcában, hanem a gondolat emelkedettsége, a költői lendület. íme egy politikus, egy magyar újságíró, akinek minden idejét a politika apró-cseprő ügyének tárgyalása veszi el, s aki mégis megtudta őrizni költői kedélyét. Pedig oly kevés a költészet a politikában. Sőt, — ami még ennél százszor rosszabb — kevés az idealizmus is. Nyers erők brutális mérkőzésének nevezte egyik kiváló államférfiunk a politikát, — nos hát ez a mérkőzés már annyira elfajult, hogy ideje volna, gátat vetni elébe. És ezt pedig mi mondjuk, akik azt valljuk, amit az ország nagy többsége, és akik a tiszta liberalizmus győzelmes ügyét szolgáljuk. Hiszen ha ez a hatalmas többség olyan fegyverekkel dolgozna, mint az ágáló kissebbség, akkor vér és tűz borítaná el az országot. De még szerencse, hogy a higgadt emberek nyugodtan veszik azt a hűhót, amit mindenféle kicsinyes ügyből kicsihol nehány ügyes ember. Mert határozottan ügyesség kell az apró-cseprő dolgok felszívásához, mikor elénk merednek az igazi nagy gazdasági kérdések, amelyekkel azonban nincs ínyükre foglalkozni a politika kis játékrendezőinek. Nem játék a politika, urak, hanem országos érdekek intézése, — unjuk már a hűhót, a pártgyűléseket a handabandát, lássanak dologhoz, akiknek kötelességük dolgozni, de ne a nép olcsó szórakoztatásán törjék a fejüket. A hecc-politika egyenlő a semmivel: nyomtalanul elvész az idők végtelenségébe. * Sokkal érdemesebb dolgokat végez mostanában a társadalom, mint a politika. Örömmel látjuk, hogy a szikra, melyet a szomszéd Tokajban pattantottak ki, lángra kapott, a Rákóczy szobor szép eszméje meg fog valósulni. Egyáltalában a Rákóczy kultusz, melynek ápolói városunkban is oly nagyon szép számmal vannak, a jövő évben fogja elérni emelkedésének igen jelentékeny pontját a kassai Rákóczy ereklye kiállítással, melyben — úgy tudjuk — Zemplén megyének több nemes családja vesz részt igen becses ereklyékkel. Nálunk a társadalmi munka hozta létre a Kazinczy-kört, melynek derék működése már is a legnagyobb elismerést váltotta ki a közönségtől. Nagy lépés volt ennek a körnek megalapítása. Irodalmi életünk hézaga pótoltatott vele, aminthogy művészi életünk nyert szerencsés megoldást a Komjáthy társulatának itt működésével. Ma-holnap a derék társulat már majd többet működik Ujhelyben, mint Kassán és hogy mennyire megbecsüli második hazáját, Ujhelyt, bizonyítéka annak az, hogy itt adta elő először a saison drámai szenzációját a „Halálos csönd“ c. drámát. Kassa féltékenységét evvel némileg felkeltettük. HÍREK. Krónika. — nov. 29. Nem mondok újat, ha jelentem, Hogy télről szólnak a dalok, Ezt dalija minden jó poéta No meg a fűzfa-dalnokok. Ezt dallom én is ernyedetlen Mivel poéta-vér vagyok, Nem hallgatom el ama tényt én: Hogy a Ronyva már befagyott. S mivel fagy járja mostanában Megtörtént az a rémeset, Hogy egy újságnak egyik hire Mely izgatta a lelkeket: . . . Mivel úgy adták kézről-kózre A „Gotterhalte“ dallamot, Szegénynek nem volt jó subája, Természetes, ha megfagyott. Pedig volt rajta prémes bunda, Fel volt az commentálva jól, De hát szegénynek bundácskáján Megakadt egy lyuk valahol, És az a lyuk, a5 tette tönkre így vált belőle tetszhalott; A „Gotterhalt’“ szenzációja Szörnyű tény, de befagyott . . . Nem csuda ilyen módozat közt Ha a színházban sincs meleg, Illetve, hogy a tél fuvalma Csap át a vígjáték felett . . . A vígjáték itt senkinek kell, A dráma pláne elhagyóit, És igy Komjáthy vig szezonja Leider nagyon, de befagyott! Ujhelynek, úgy vanl operett kell Operett, s újra operett, Ez csinál csak 10 fok hidegbe 20 Celsius fok meleget . . . De már nem Írom, oly hideg van Hogy szinte összeborzadok, És versem is, — a hétnek átka! — Miként a Ronyva befagyott. * Hogy krónikámban az időnek Változását nem verselem : Jele: hogy a krónikámat Már péntek délbe szedetem. —th. A tél. — nov. 24. Az őszi hervadás után közeledik a tél. Ez idén hamarább köszöntött be, mint máskor. Dermesztő, fagyos hidegét már napok óta érezzük és sietünk előle a meleget adó szoba négy fala közé. De mennyien is vagyunk, akik a négy fal között nem találjuk fel a meleget. Oda bent is hidegben didergőnk, fogvacogva toljuk egyik napot a másik után s várjuk a téltől való megváltást, az enyhe tavaszt. A tél a szegény emberek réme.^ Ezekről a szegény emberekről elmélkedni időszerű most télen. Nekünk Ujhelyben különösen kötelességünk, hogy szegényeink sorsáról meg ne feledkezzünk. Annyi szegényünk van, mint talán másutt —- aráuylagosan számítva — sehol. És ezzel a sok földhöz ragadt néppel alig-alig törődik a jobbmóduak közül valaki. Nehány jótékonyságáról ismert, úrasszonyunk van, akik fölszólitás vagy figyelmeztetés nélkül nem csak tél- viz idején gondoskodnak kötelessóg- szerüleg szegényeik sorsán, ruhákkal látják el a ruhátlanokat és alamizsnát osztogatnak az éhezőknek. De bármennyire is igyekeznek a szűkölködők nyomorán enyhíteni, áldásos tevékenységűk nem terjedhet ki minden szegényre. Pedig mennyi család éhezik, nyomorog és fázik télen át kicsiny szobájában; mennyi család felé nem nyújtja ki adakozó kezét senki sem. Térjünk csak be egy-egy mellékutcába, ott elénk tárul a nyomor a maga teljes valóságában. Szegény családok apró gyermekekkel, a melyeknek testét a nyári ruha foszlányai takarják, meghúzódnak pici szobájukban, melynek ablakát jégpáncél vonja be és várják az alkonyatot, hogy a hideg elől szalmás ágyaikba bújjanak, ahol hárman-négyen meghúzódnak s dideregve aluszszák át a téli hideg éjszakákat. A takaró : elrongyo- dott ruhácskájok és a hol van, egy- egy kendő. Cipőnek nyoma sincs a háznál, mezítláb járnak a gyermekek, amikor jól átfáztak, ki az ablakba ül, ki pedig az ágyra húzódik, hogy félig megfagyott lába ne érje a hideg padlót, mely legtöbb helyen maga a föld. Mikor a mindennapi kenyér után járó családapa vagy anya elhozza véres verejtékkel megkeresett garasait, — nagy öröm van a házban. Befűtenek — meleg lesz. Felöltöztetik ugy-ahogy az egyik gyermeket és elküldik a közeli szatócshoz fáért, ahol a szatócs 1 krajcárért 3, mondd három darab vékony és rövidre vágott
