Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-11-29 / 128. szám

November 89. ZEMPLßN. 3. oldal. fácskát számol le a didergő gyermek kezébe, akinek az arcáról is leolvas­ható az az öröm, melyet benne az a tudat ébreszt, hogy odahaza nemsokára meleg lesz. A nehány fillér értékű fá­val megfőzik azután a krumpli-levest és a család boldog. De hányszor esik meg, hogy apa és anya reggeltől estig dolgoznak és a gyermekek egész nap el vannak egy darab száraz kenyérrel. A szegény ember nyárban is alig képes megélni; lehet-e csodálni, hogy télben, mikor a pénz melegre és ru­hára is kell, kibillen az anyagi állapot egyensúlyából? És különösen nálunk Ujhelyben, ahol a drágaság miatt ma-holnap megélni sem lehet. Drága ebben a kis fészekben a lakás és amire mindennap szükségünk van: az élelem. Kassán, sőt Budapesten olcsóbb a piac, az élelem, mint Sátoraljaújhelyben. Valóban igaza volt annak a vidéki úri embernek, aki — midőn egy társaság­ban az újhelyi drága piacról szó esett — azt találta mondani, hogy Uj hely­ben nem szegény ember, de még nagy­ságos úr sem szeretne lenni. Ezek a mi szomorú állapotaink a tél küszöbén, — mely ez idén oly hirtelen és annyira ijesztő képpel je­lent meg, — eszünkbe jutnak. Ilyen­kor érezzük hiányát a jótékonysági egyesületeknek. Mert nem elégíthet ki, nem segíthet annyi szegény em­beren az évek hosszú sora óta dicsé­retes és példás buzgalommal működő izraelita nőegyesület, a Szent-Antal perselye, a szegény gyermekeket fel­ruházó egyesület és a népkonyha-egy­let, amennyi szegénynek Ujhelyben szüksége van segítségre, — de szük­séges, hogy a jótékonyság gyakorol- hatása tekintetéből több jótékony- egyesület alakuljon, hogy egyrészt a fennálló jótékony egyesületek tagjai ne legyenek adakozásaikkal túlter­helve, másrészt hogy az egyesülés révén a jótékony adakozásokhoz azok is hozzájáruljanak, akik eddig — miután ilyen egyesületnek nem vol­tak tagjai — vagy egyáltalán nem, vagy ritkább esetben adakoztak. A tél küszöbén ne feledkezzünk meg a szegényekről. Jurcsó Ágoston. — Személyi hírek. Balázs György ezredes, dandárparancsnok a helybeli honvédpóttartalékosok, — és Arnóth- falvy István ezredes, ezredparancsnok az itteni 3-ik zászlóalj megszemlélése céljából folyó hó 27-én városunkba érkeztek. — Kinevezések. Fényes Vince volt szerencsi kir járásbirót az igazság­ügyminiszter a zilahi kir. törvényszék­hez bíróvá nevezte ki. — Am. kir. igaz- ságügyminiszterium Zvilinger Károly díjtalan számgyakornokot a helybeli pénzügyi számvevőséghez díjas gya­kornokká nevezte ki. — Áthelyezések. A m. kir. igaz­ságügyminiszter Ostermann Ernő jog­gyakornokot a kassai kir. törvény­széktől a helybeli kir. törvényszék­hez hasonminőségben áthelyezte. — A m. kir. pénzügyminiszter Marossy Kálmán deósi kir. pénzügyi fogalma­zót hasonminőségben a helybeli kir. pónzügyigazgatósághoz helyezte át. — Tanügyi kinevezés. A vall. és közokt. minister Grill János és Qrillné Steiger Erzsébet lazonyi áll. el. iskolai tanítót, illetve tanítónőt a felső-visói áll. elemi iskolához áthe­lyezte és helyükbe a lazonyi iskolához Cseh Károly és Csehné Rohringer Irén lázárföldi tanitópárt helyezte át. — Esküvő. E hó 22-én esküdött örök hűséget Dienes Rózsa, Dienes István kis-azari birtokos leánya, Botka Dezső honvéd-főhadnagynak. A pol­gári esketést az örömszülők lakásán Nemes Sándor járási főszolgabíró vé­gezte, szép beszéddel üdvözölvén az ifjú párt. Innen a nagyszámú násznép fényes kocsisorban a kis-azari r. kát. templomban gyűlt egybe, ahol az egy­házi áldást a szebbnél-szebb és disze- sebbnél-diszesebb toalettek-, diszma- gyar ruhák- és csillogó egyenruhákban megjelent násznéptől körülvett ifjú párra a menyasszony fivére, Dienes Adorján róm. kath. lelkész adta, az összes jelenvoltakat megható, tartalom­dús és lendületes beszédet intézve a fiatalokhoz. Az egyházi szertartás be­fejezte után a násznép a fényesen te­rített asztalhoz ült, ahol egymást ér­ték a szebbnél-szebb pohárköszöntők ; Matolai Etele alispán az ifjú párra, Dörner Károly esperes-plébános az öröraszülőkre, Guilleaume Árpád ve­zérkari százados a nászasszonyokra és a nyoszolyóíányokra, Nemes Sándor főszolgabíró a házikisasszonyra ürítet­ték poharukat. A jókedvű társaság, Lukács Károly hegedűje mellett a késő reggeli órákig maradt együtt. Nász­asszonyok voltak: Fekete Albertné és Bodnár Zoltánná, nyoszolyólányok: Dienes Marosa, Fekete Sárika, Sze­mere Berta, Stépán Katinka és Dienes Évike ; - násznagyok : Ma­tolai Etele és Kossuth Lajos; vőfé­lyek : Berzeviczv Béla, Guilleaume rvrpád vezérkari százados, ifj. Dienes István, Zoltán és Imre honvéd-főhad­nagyok. Jelen voltak még Szemere Gézáné, Szemere Gáspár és neje, dr. Novák István és neje, Werzebe bá­rónő és leányai, Hoyos Mici grófnő, Bodnár Sarolta, s még számosán. — Halálozás. Rosenberg Sámuel volt aranyműves a helybeli polgári és hitelegylet alapitó és igazgatósági tagja és városi képviselőtestületi tag hosszas szenvedés után elhunyt. Ha­lálát kiterjedt rokonságán kívül fia: dr. Rosenberg Bernát helybeli orvos gyászolja. Elhunyta alkalmából a polgári bank épületére és a városi kaszinóra gyászlobogót tűztek ki. — Temetése f. hó. 30-án lesz. — Az első hó. Azoknak, akik ma reggel álmaikból fölébredve, az ablakon kitekintettek, váratlan meg­lepetésben volt részük. A földet és háztetőket vékony fehér lepel födte: az első hó lehullott és fehérre festette az egész tájékot. A vékony takaró még most sem tűnt el teljesen s igy a kemény időjárás remélni engedi, hogy maholnap annyi lesz a hó, hogy az utcán kocsi helyett csilingelő szán veszi át az uralmat. — Werner Sárika tokaji hang­versenye. Élénk emlékezetében lehet még közönségünknek az a nagysikerű hangverseny, melyet Werner Sárika itt városunkban, előkelő, distingvált műkedvelők közreműködésével rende­zett. A művésznőt most első szép sikerű hanversenye után meghívták Tokajba, hogy művészi cimbalom­játékát bemutassa Tokaj város mű­pártoló közönségének. Werner Sárikát — mint tokaji levelezőnk értesít — oly érdeklődéssel várják, hogy a hang­verseny teljes sikere már is biztosítva látszik. A jótékonycélu hangverseny sikere érdekében nagy buzgóságot fejt ki dr. Engel Jakab ügyvéd, a „Tokaj és Vidéke“ szerkesztője, aki a hang­verseny rendezését szives volt elvál­lalni. A hangversenyre szóló meghí­vókat most bocsátották ki. Szövege igy szól: Werner Sárika, a fővárosi művész-iskolát sikerrel végzett és az országos „Nemzeti Zenede“ vizsgálatán jeles képzettséggel kitüntetett cimba­lom-művésznő vármegyénk szülötte, Römer Sándorné úrnő, Fekete János és Weisz Jenő urak szives közremű­ködésével, fele részben a tokaji sze­gény gyermekeket ruháztató egyesü­let javára Tokajban, 1902. évi dec. hó 7-én, a „Fekete Sas“ szálló nagy­termében, zongora-, dal- és szavalati előadással egybekötött cimbalom-hang­versenyt rendez. A hangverseny mű­sora: 1. a) Verdi: Részlet „Traviata“ operából, b) Állaga: „Concert-etude“ No. 3. Werner Sárika. — 2. Dalok. Zongorakiséret mellett énekli Fekete János úr. — 3. a) Sarasaié : Zigeuner­weisen, b) Chopin: „Inpromtu.“ Zon­gorán játsza: Römer Sándorné úrnő. — 4. Magyar népdalok Werner Sárika. — 5. „Á lengyelek fehér asszonya.“ Szavalja: Weisz Jenő úr. — 6. a) Weber: „Felhívás keringőre“ b) Állaga: Pizzicato és Glisando, ve­rők nélkül pengetve : Werner Sárika. — 7. Dalok. Zongorakiséret mellett énekli: Fekete János úr. — 8. Ma­gyar népdal-egyveleg (részben a mű­vésznő szerzeményei és átiratai) Wer­ner Sárika. Kezdete 8 órakor. Hely­árak : ülőhely 2 kor., — állóhely 1 kor. Jegyek előre válthatók Römer Test­vérek tokaji üzletében, a hangverseny napján pedig a pénztárnál. Tekintet­tel a jótékony célra, felülfizetések kö­szönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A hangversenyt eset­leg tánc követi. — A gymnasium megnyílik. Ko­vács Endre, a helybeli főgymnasium igazgatója, következő felhívást bocsá­totta ki: „Felhívás. Alulírott, mint a főgymnasium igazgatója a szülőknek, a szállásadóknak és a tanuló ifjúság­nak tudomására hozom, hogy az alis­pán urnák 15,865/902. sz. a. kelt in­tézkedése folytán az előadások a fő- gymnasiumban hétfőn dec. hó 1-én megkezdődnek. Sátoraljaújhely, 1902. nov. 27. Kovács Endre főgymnasiumi igazgató. — Harcászati lőgyakorlatok. A nyolc heti kiképzésre Sátoraljaújhelybe bevonult honvédpóttartalékosok folyó hó 27-én a Ritka-hegyen harcászati lőgyakorlatokat tartottak. A póttarta­lékosok ezúttal éles golyókkal lőttek a fölállított és ellenséget ábrázoló cél­táblákba és emberi alakokra. Lőgya- korlatukra Balázs György ezredes, dandárparancsnok is Ujhelybe érkezett és harcszerü lövéseiket élénk figyelem­mel kísérte. Az eredmény kielégítő volt. — Felolvasó-est. A sátoraljaúj­helyi reformátusoknak ismét egy fé­nyesen sikerült felolvasó-estélyéről számolunk be olvasóink előtt. E hó 27-én, vagyis csütörtökön d. u. 5 óra­kor tartották a harmadik vallásos irányú összejövetelt a megszokott helyen, díszes tanácskozótermükben, ahova most is nagyszámú hallgatóság gyülekezett össze a társadalom min­den osztályából. — A XXIII-ik zsol­tár közös eléneklése után Harsányi István s. lelkész imádkozott, majd felolvasást tartott a baptisták elneve­zés alatt ismert keresztyén szektákról. Az ügyes, tartalomdús felolvasás után Szmik Margitka szavalta el Győry Vilmosnak „Anyai feddés“ c. köl­teményét a tartalmat teljesen át- érző, szépen sikerült előadásban. Erre a vegyes énekkar szereplése következett; azé a vegyeskaré, amelynek tagjait nem valami szöve­vényes alapszabály kacskaringós §-ai, hanem a nemes ügy iránt való önzetlen lelkesedés s a szépnek, jó­nak és igaznak szeretete egyesitik egy táborban. Ez alkalommal a szereplő tagok sorában ott láttuk Mester Ist- vánnót, Szmik Margitkát, Nagy Mar­gitkát, Borcsik Margitkát, Szép Ilon­kát, Czigler Mariskát, dr. Piskóty Ferencet, Lábos Bélát és Tóth Ala­jost. A XIX-ik zsoltárt énekelték el (Kapi Gyula átiratában) Szalai Béla ref. orgonista kitűnő vezetése alatt a lehető legsikerültebb előadásban. A vegyeskar, ez a műveltségi tényező, ezzel a pompásan sikerült szereplésé­vel, amely az est fénypontját képezte, egy újabb babért szerzett, már a múlt tél folyamán koszorúba kötött babéraihoz. Ezután Kovács Erzsiké szavalata következett. Vörösmarty Mi­hály „A szegény asszony könyve“ c. költeményét szavalta el szépen, hatá­sosan. Az estét a szokásos gyüleke­zeti közös éneklés zárta be, amely után a szép közönség egy hasznosad eltöltött est emlékeivel oszlott szét. — A legközelebbi felolvasó-est dec. hó 11-én, vagyis csütörtökön d. u. 5 órakor lesz. — A jég. A hirtelen beállott fagy következtében ez idén nem lehet tartani jég-hiánytól. Amíg tavaly drága pénzen lehetett jéghez jutni, most csaknem felényi áron szállítják a fuvarosok a jeget. A vendéglősök, cukrászok és mészárosok vermeibe már eddig annyi jeget szállítottak, hogy a jövő nyárra el vannak látva jéggel. — Gyógyszertár megnyitása A nagymihályi uj gyógyszertárat, mely Szőllősy Sándor tulajdonát képezi, folyó hó 26-án nyitották meg Dr. Löcherer Lőrinc vármegyei főorvos, dr. Widder Márk járási orvos és Füzesséry Tamás főszolgabíró jelen­létében. _ — Árpád-szobor Munkácson. Az a sajnálatos tény, hogy amikor annyi kisebb egyénnek emelt már szobrot a nemzet és éppen a legnagyobbat mel­lőzte: azt, akinek e hazát kell kö­szönnie, — Munkács város hazafias közönségét arra indította, hogy ezt a nemzeti tartozást lerój ja s a honszerző és honalkotó nagy Árpád emlékét ércszoborral örökítse meg. Ebből a célból Munkácson megalakult az „Ár- pád-szobor-bizottság,“ mely lelkes fel­hívásban arra kéri a hazafias közön­séget, hogy munkáját kegyes adomá­nyaival elősegítse. Az adományok, melyek az Árpúd-szobor-bizottságnak Munkácsra küldendők, a „Munkács“ cimü helyi lapban s a fővárosi napi­lapokban nyugtázva lesznek. A szo­borbizottság élén Hagara Viktor dr. beregmegyei főispán s Nedeczey Já­nos orsz. képv. állanak. — A mezölaborczi takarékpénz­tár az e hó 23-án tartott közgyűlé­sen megalakult. Az igazgatóság el­nöke Dr. Klein Zsigmond, alelnöke Heller Mór lett. Igazgatósági tago­kul megválasztattak: Halpert Sala­mon, Feigenbaum Ármin, Lázár Men­del, Klauzer Mihály, Schönfeld Lá­zár, Lehoczky István Mező-Laborcról és Schreiber Jónás, Grosz Ignác Nagy- Mihályból, végül Schvarc Bernát Ée- késházáról. Ügyészül Dr. Moskovics Ervin homonnai ügyvéd, pénztárno­kul Ehrenfeld Dávid nagymihályi la­kos lettek megválasztva. Az uj pénz­intézet 1903. január hó 1-én kezdi meg működését. — Műkedvelők előadása Szeren­csen. A szerencsi műkedvelők az ot­tani dalárda közreműködésével sike­rült mulatságot rendeztek folyó hó 23-án. A reggelig tartó táncmulatsá­got megelőzőleg hangverseny volt, melyet nagy számú közönség hallga­tott végig. A tiszta jövedelmet fele­részben a Sátoraljaújhelyben felálli- iandó Kossuth-szobor-alap javára, fe­lerészben pedig a tanítók árvaháza javára fordítják. — Nagy tűz. Mocsár község lako­sait e hó 24-én éjjel 12 órakor tűzi lárma riasztotta fel. Három-négy ház égett egyszerre s bár az egész falu talpon volt, a mentési munkálatok nem igen sikerültek. Leégett 12 ház, több gazdasági épület és nagyobb mennyiségű takarmány. A tűz kelet­kezésének oka eddig nem volt meg­állapítható. — Iskolaavatás. A b.-szerdahelyi gör. katholikusoknak f. hó 21-én Szent- Mihály napján kettős ünnepük volt: a templom védszentjének tiszteletére a búcsú s a gróf Andrássy Dénes bőkezű adományából újonnan épített iskola és kántor-tanítói lak ünnepélyes megál- dása. A templomi szertartás után a buzgó hivek nagy sokasága a zöld ga­November 15-én kezdődik a nagy karácsonyi OCCÄSIO-VÄSÄR. Mélyen leszállított árak. Többek között: Pongé és liberty, síma ós mintázott, tiszta selyem mtrje 70 krtől kezdve. Taffettas és lonisine, csíkos és kockás, tiszta selyem mtrje 80 krtől kezdve. Mosóbársony mtrje 50 krtől kezdve. Minták vidékre készséggel küldetnek. Szénásy, Hofimam és Tsa SELYEMÁRUHÁZA Budapest, IV. kér,, Bécsi-utca 4. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom