Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-07-17 / 70. szám

2. oldal. ZEMPLßN. Julius 17. dozuak. És e bajok ollen még a port­land cement sem nyújt elég orvos­lást. Alig van még város, hol a na­gyobb épületek oly gyors romlásnak volnának kitéve, s oly sok javítást igényelnének, mint nálunk. Minthogy pedig a színházi épít­kezést felülvizsgáló mérnök és szak- bizottság nem technikai hiányokat, hanem csakis építkezési fogyatékos­ságot vagy a kellő gondosság hiányát, sőt túlnyomóan csak az időjárás által okozott károkat és rendes kopást volt képes megállapítani, ez még nem jog­cím arra, hogy elkiáltsuk a kétségbe­esés hangján: vége a színháznak! Dehogy is. Csak a rosszindulat képes ilyesmire. Nemhogy örvendenénk azon, hogy a színtársulatok derék kulturális törekvéseit a mi lelkes közönségünk támogatja. És most ezt a lelkesedést felfújt bombasztokkal, hozzá nem értő frázisokkal akarják lehűteni, elriaszt­ván a közönséget egy teljesen megfe­lelő épülettől. Mert egészben és hűen csak annyiról van szó, hogy pár nap alatt a lehullt vakolatot pótolták, az esőcsatornákat kitisztították, a rosszul záródott ablakokat kicserélték, kijaví­tották, s az épület ismét jó. Az a kérdés pedig, hogy a szín­ház úgy mint színház rosz-e, már ide nem tartozik. Ez már meghaladott ál­láspont. Felépült. A képviselőtestület, tehát az arra egyedül illetékes fórum által elfogadott tervek és méretek sze­rint, a város erre fordítható anyagi erejéhez mérten. Ha már igy van. Ha ezt a helyi polgárság képviselői jónak látták igy, s fait accomplit-val állunk szemben, ez ellen csak kötekedni lehet, de ez­zel sem az ügynek, sem a kultúrának szolgálatot nem teszünk. Ha ennek hasznára akarunk lenni, inkább arról beszéljünk egyelőre, hogy a színésze­ket ez az épület éppen nem kíméli, a közönség panasza ez épület mellett valóban másodrendű. A színpadról eredő bűz, az öltözők inkomodációján, füthetetlen voltán segíteni kell minél előbb. De ilyen hiba a világ minden szinházépitkezósénél megeshetik, ezért sehol nem pusztítják el a földsziné- ről az egész épületet. A közönség kényelmére és befogadására ez a szín­ház oly pompás, amilyet ilyen ösz- szeg mellett már jobbnak elképzelni sem lehet. Ha pedig, olyan kétségbeej- tően rossz volna ez a színház, miért sze­reti azt mégis minden bálrendező társa­ság, kör, club, stb. Miért tartják itt oly szívesen táncestélyeiket? Hiszen clfinomult izlésii úri ember inkább nem mulat, minthogy egy a célnak meg nem felelő helyiségben bosszan­kodjék. A színház tehát a jelen viszo­nyok közt és az anyagi áldozatunk és képességünk erejéhez mérten jó. Ha jobb lett volna, feltétlenül drágább lett volna s most a zsebünk sírna utána. Az a tulajdonsága pedig meg van a magyarnak, hogy fizetni nem szeret. Majd jön idő, amikor hosz- szu idő múltán nagy és folyton fej­lődő várossá nőve, az igényekhez mér­ten jobb színházat is csinálhatunk, ha majd bírjuk jobban az áldozattal is. De addig, csak az a ki nem ért hozzá, bogy ennyi pénzért mit lehe­tett produkálni, vagy aki rosszakarat- tal szenzációt keres — ütheti a do­bot egy színház ellen, amely a viszo­nyokhoz mérten épült a közönség és kultúra szolgálatára. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. )( Rendelkezési alap. Közmivelő- dési, emberbaráti, közjótékonysági stb. célokra szolgál az a vármegyei köz­alap, melynek létesítése és kezelése felöl rendelkezik a vármegyei »Hivata­los Lap« most megje'enő 19. számában közzé tett, immár a belügyminiszter részéről is jóváhagyott szabályrende­let. A szabályrendelet 6. §-a jogot ad az alispánnak, hogy rendkívüli esetek­ben, de a vármegyei közgyűlés utóla­gos jóváhagyása mellett, 20 (húsz) koronáig utalványozhasson az alap pénztárából. A szabályrendelet életbe Jép a f, évi aug. hó 18-án, vagyis a »Hivatalos Lap«-ban való közzétételt követő 30-ik napon. )( Felebbezés elutasítva. Sátoral­jaújhely Papsor nevezetű utcájának csatornázása és kikövezése egy bizo­nyos költségterhet rótt a rk. plébáni­ára és iskolára is, mely költségek vi­selése ellen az egyháztanács, illetve iskolaszék felebbezést nyújtott be az alispánhoz. Szóban lévő felebbezést 1. hó 10-iki ülésén tárgyalta a közig, bizottság és a tiszti ügyész véleménye alapján elutasította, és pedig azért, mert a törvényes határidő elmúltával benyújtott felebbezés érdemi tárgyalás alá vehető nem volt. )( Építkezés. A főorvosi lakásul szolgáló vármegyeházának újjáépítését, mint már közöltük is, Zombory János építész-vállalkozó, sátoraljaújhelyi lakos, birtokosra bízta a vármegye gazdál­kodó választmánya. A Korona-utca és a Bercsényi-utca szögletén fekvő régi épület lebontását e héten már befe­jezik. )( Közgyámi állás. Sárospatakon a közgyámi állás megüresedett. A választás júl. hó 28-án lesz. Pályázati folyamodások az újhelyi járás főszol­gabírójához nyújthatók be júl. hó 28-ának d. u. 2 órájáig. )( Hitelesítés. Az e hó 10-én tar­tott közigazgatási bizottsági ülésen ho­zott határozatok jegyzőkönyvei e hó 12-én d. e. 11 órakor hitelesítettek. )( Borjupiac áthelyezése. A vár­megyei tiszti főorvos lakásának lerom­bolása és ujjáépitése alkalmából a Bercsényi-utca sarkalatánál volt borjú- piacot áthelyezték a Hecskére. HÍREK. Egy honvédtiszt, kit a muszkák ünnepeltek 1819-ben. — Visszaemlékezések. — Irta: Zseltvay Bogdán. Sok keserű komikum szövődött be a szabadságharc idején az egyesek sorsának módosulásába; hol itt, hol ott adódott elő egy kontraszt, a min elmosolyodott a haza sorsán aggódva élő, majd kesergő hazafiui lélek. Ilyen furcsa dolog történt meg Varannón is 1849-ben, a világosi gyásznap után. Kéler István honvéd-huszár tiszt ugyanis a mint Világosnál beszámolt lovával és fegyverével, nem érzett arra kedvet, hogy az osztrákot szol­gálja mint közbaka. Valami uton-mó- don szerét ejtette és megugrott a pribék szeme elől, s szerencsésen el­jutott a biztos távolba. Sok nélkülözés és keserves bujdoklás után végre elért lakóhelyére, Varannóra, az édes szülői­ház közelébe. De bezzeg nagy volt a kiábrándulás, mikor megtudta, hogy az egész város tele van a rettegett muszkákkal, s hogy épp a szülőiház­nál is be van kvártélyozva egy muszka tiszt. Hogyan jusson most már a városba és hogyan a szülőházba a honvéd uniformisában? Mert hiszen ab­ban bujdokolt éjjelenként és azjutat- tott neki sok aggódással teli órát egész hazáig. Végül egy éjjel mégis csak rászánta magát, s az éj sötétjének leple alatt beosont a házba, özvegy édes­anyja nagy örömére, de még nagyobb rémületére, ki már elveszettnek hitte fiát, mert lehetetlennek tartotta, hogy fel ne fedezze az ellenség árgus szeme. Nossza, rögtön ruhát cserélte­tett vele, s a meddig lehetett titkolta kilétét. De hát a titkot a tyúk is kikaparja, így árulta el önmagát a délceg fiú is egy alkalommal, midőn a magya­rokat gúnyolta a vendég. Ugyanis a muszkatiszt nagy garral dicsekedett, hogy milyen csúfosan verték meg a magyar sereget egy alkalommal, s hogy futottak a magyarok. A tizennyolc éves Pista gyerek csak hallgatja, csak türtőzteti magát, mig végre azt találja oda mondani a hencegőnek: „Nem igaz abból egy szó sem, mert mi vertünk el titeket, még pedig ugyan csak alaposan.“ De erre ijedten rögtön elhallga­tott, mert eszibe jutott, hogy most a saját maga halálos ítéletét mondta ki. Az egész hallgatóság szájtátva várta, hogy mi lesz most ? Mert hogy mindjárt elfogják és főbe lövik a Pista gyereket — az bizonyos. A muszka tiszt rá néz s rögtön kérdi: „Honnét tudod te ezt ?“ A Pista sem ijedt meg a maga árnyékától, s ha már ennyit mondott, gondolta, hogy nem marad hazugság­ban és büszkén oda veti a muszká­nak : „Ott voltam! Húszár hadnagy vagyok, azért mondhatom 1“ Erre aztán oda volt a szegény anya. Az ijedelem és rémület egészen erőt vett rajta és visszafojtott léleg­zettel várta a következendőket. A muszka tiszt azonban sokkal emberségesebb volt, sem hogy vesztét akarta volna a háziasszonya fiának. Mikor megtudta, hogy a családhoz tartozik, csak arra kérte, hogy öltöz­zék fel honvéd tiszti ruhájába, mert ő még nem látott magyar-honvéd tisztet, mikor pedig Kéler ezt készsé­gesen megcselekedte, oly nagy öröme volt a tisztnek, hogy elvitte az ezrede­séhez, az őrnagyához, és napokon át ott mulatott velők, kik mind kimond­hatatlanul örültek, hogy láthattak már egy magyar honvéd tisztet, mert biz’ ők őszintén beösmerték — hogy egy árva honvédbakát sem vertek meg; most meg már úgyis vége mindennek, haza fognak menni és még csak azt sem mondhatták volna otthon igaz lé­lekkel, hogy láttak magyar honvédet. Nyilatkozat. — julius 17. A F. H. újból személyeskedik Olyan dolgokkal huzalkodik elő, ami­hez a nyilvánosságnak semmi köze. Mert az én egzisztenciális ügyeim leg­feljebb engem érdekelhetnek. ítélje meg ebből is a közvélemény, hogy milyen undok intenció vezeti azokat, akik a sajtószabadság örve alatt ilyes­mire maguknak minduntalan jogokat kaparásznak. Németh Pál, a Zemplén belső dolgozótársa. HÜ?* Felkérjük t. előfizető­inket és mindazokat, kik az elő­fizetéssel hátrálékban vannak, hogy úgy a hátrálékos összege­ket, valamint az uj előfizetést a már küldött utalványon bekül­deni méltóztassanak. A kiadóhivata1. — Személyi hírek. Andrássy Sándor gróf, a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület elnöke ma Sá­toraljaújhelyben időzött. — Dr. Cse­rép József főgimnáziumi tanár, egye­temi magántanár rokonai látogatására Ujhelybe érkezett. — Egyházi ünnepély. Folyó hó 13-án lélekemelő ünnep folyt le Le- gyesbényén. Az uj róm. kath. tem­plom tornyának kereszt- és gombfel­tétele ment végbe a vidékről össze- sereglett nagyközönség előtt. Az egy­házi szertartást Bessenyey István monoki esperes-plebános végezte Pe- csár Gyula sátoraljaújhelyi és Csillag Márton szerencsi káplánok segédlete mellett. A kereszt- és gomb megál- dása után feüér ruhába öltözött leány hajtotta fel csigán elébb a gombot s azután a keresztet. Ennek befejezé­sével Csillag Márton szerencsi s. lel­kész tartott emelkedett haugu beszé­det a hívekhez. — A főügyész veszedelemben. Kassáról Írják: Kedden este 7 óra tájban a főutcai Schubert-féle ven­déglő előtt végzetessé válható szeren­csétlenség történhetett volna. Ugyanis Paksy József királyi főügyész két telivér tüzes paripájával lassú lépés­ben kocsikázott a fő-utcán. A Schu- bert-vendéglő mellett a két ló hirte­len megijedt, nagyott ágaskodott és megugrott, úgy, hogy az egyiknek a hámszija a hámfáról leesett. A meg­bokrosodott lovak nagy iramodással az aszfaltjárón sétáló közönség kellő közepébe csörtettek vadul és egy si­koltozó, az elgázolástól való félelmé­ben hangosan felkiáltó hölgytársasá­got rebbentettek szét. Azonban Paksy József ügyes, biztos kezének és hidegvérének volt köszönhető, hogy ez a jelenet komolyabb következmé­nyek híján játszódott le, mert a gyep­lőszárnak hatalmas rántásával a leg­válságosabb pillanatban fékezte meg lovait. Az izgalmas jelenet szemtanúi megkönnyebülten lólegzettek föl erre. — Primicia. Vasárnap, folyó hó 20-án Lukács József kegyesrendi uj- miséspap első szentmiséjét fogja be­mutatni az Úrnak szülőföldjén, Tolcs- ván. A szent mise alatt a szokásos ünnepi szent beszédet dr. Hám Sán­dor, a helybeli főgimnázium tudós tanára fogja mondani. A fiatal áldozó­papnak, ki most végezte egyetemi tanulmányait és a jövő tanévben már a katedrára lép, mi is sok szerencsét kívánunk. Ad multos annos 1 — Petőfi halálának évfordulója. E hó 30-án lesz az évfordulója, hogy a magyar szabadság lánglelkü dal­noka a fehéregyházi csatamezőn ho­náért és a szabadságért elvérzett. A segesvári magyarság az idén is, mint mindig ez emlékezetes napon, amely az egész ország gyászát felöleli, elza­rándokol a várba s ott megkoszorúzza Petőfi Sándor szobrát, majd a fehér- egyházi honvédemlékhez s Petőfi-ház- hoz, a hazafiság e bucsujáróhelyéhez vonulnak az összegyűltek, ahol az ünnepély második részét tartják meg. — Áthelyezések. A vallás és köz- okt. m. kir. miniszter Révész Emil horaonnai és Szilágyi Adolf alsó- kubini felsőkeresked. isk. tanárokat kölcsönösen áthelyezte. — Az igazság­ügyi miniszter Szentpétery Lajos kir. jbirósági írnokot hason minőségben a fehér-gyarmati kir. jbírósághoz he­lyezte át. — Elemeit pénzszekrény. T&kta- Harkány községhez tartozó „Jajha­lom“ pusztán a br. Harkányi uradalom gazdasági intézője lakásán, illetve a gazdasági irodában elhelyezett mint­egy 10 mm. súlyú Wertheim-pónz- szekrényt f. hó 12-ére virradóra isme­retlen tettesek ellopták. Az esetről tu­dósítónk a következő részletesebb tu­dósítást küldi: A tettesek a vasróttal ellátott ablakból a vasrudakat kiszedve, ezen behatoltak s a szekrényt — a melyben mintegy 4000 korona kész­pénz és értékes okmányok voltak — nesz nélkül kiemelték. Amint kora reggel a lopás észrevétetett, az intó- zőség a csendőrséget értesítette s egy­ben ezen cselekmény a hatóságnak is tudomására jutott. A nyomozat a leg­szélesebb irányban megindittatott. A csendőrsóg bérfogatokon indult a tet­tesek nyomozására s Sajó-Kesznyéten község közelében sikerült a cigányok­nak látszó tetteseket nyomon követni, de nem sikerült őket utolérni, mivel a lovak kiállottak. — Úgy vélik, hogy a súlyos pénzszekrényt a holt Tiszába sülyesztették. A cigányok több sze­kérrel voltak. A további erélyes nyo­mozat folytattatik. Ezen esetből s e járás területén más-más alkalmakkor is előfordult hasonló esetekből kifo­lyólag célszerűnek és felette kívána­tosnak mutatkozik — hogy spontán kifejezéssel éljek — a közbiztonsági érdekek megkívánják, miszerint -— tekintettel ezen alsó járás területén fekvő nagyterjedelmü sík birtokokra, pusztákra, amelyek szinte vetekednek egy kis Hortobágygyal — az alsó já­rás területén szervezett csendőrpa­rancsnokságok valamelyike lovas- csendőr-őrssé alakittassék. így termé­szetesen nem fordulhatna elő ez elmon­dott hasonló eset, — hogy miért, azt V hiszem felesleges ismertetnem. — Asszonyok kerestetnek. Európa bővelkedik a nőkben; a statisztika szerint minden egyes férfire két és egynegyed nőszemély jut. Ellenben Nebraska amerikai államban oly nagy a nőhiány, hogy minden férfire csak egy asszony jut. Ez természetesen elviselhetetlen állapot és a nebraska- bslieknek arra az egy és egynegyed női külömbözetre fáj a foguk. Omaha város polgármestere maga siet a nő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom