Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-07-17 / 70. szám

2. oldal.

ZEMPLßN.

Julius 17.

dozuak. És e bajok ollen még a portland cement sem nyújt elég orvoslást. Alig van még város, hol a nagyobb épületek oly gyors romlásnak volnának kitéve, s oly sok javítást igényelnének, mint nálunk.

Minthogy pedig a színházi építkezést felülvizsgáló mérnök és szak- bizottság nem technikai hiányokat, hanem csakis építkezési fogyatékosságot vagy a kellő gondosság hiányát, sőt túlnyomóan csak az időjárás által okozott károkat és rendes kopást volt képes megállapítani, ez még nem jogcím arra, hogy elkiáltsuk a kétségbeesés hangján: vége a színháznak! Dehogy is. Csak a rosszindulat képes ilyesmire. Nemhogy örvendenénk azon, hogy a színtársulatok derék kulturális törekvéseit a mi lelkes közönségünk támogatja. És most ezt a lelkesedést felfújt bombasztokkal, hozzá nem értő frázisokkal akarják lehűteni, elriasztván a közönséget egy teljesen megfelelő épülettől. Mert egészben és hűen csak annyiról van szó, hogy pár nap alatt a lehullt vakolatot pótolták, az esőcsatornákat kitisztították, a rosszul záródott ablakokat kicserélték, kijavították, s az épület ismét jó.

Az a kérdés pedig, hogy a színház úgy mint színház rosz-e, már ide nem tartozik. Ez már meghaladott álláspont. Felépült. A képviselőtestület, tehát az arra egyedül illetékes fórum által elfogadott tervek és méretek szerint, a város erre fordítható anyagi erejéhez mérten.

Ha már igy van. Ha ezt a helyi polgárság képviselői jónak látták igy, s fait accomplit-val állunk szemben, ez ellen csak kötekedni lehet, de ezzel sem az ügynek, sem a kultúrának szolgálatot nem teszünk. Ha ennek hasznára akarunk lenni, inkább arról beszéljünk egyelőre, hogy a színészeket ez az épület éppen nem kíméli, a közönség panasza ez épület mellett valóban másodrendű. A színpadról eredő bűz, az öltözők inkomodációján, füthetetlen voltán segíteni kell minél előbb. De ilyen hiba a világ minden szinházépitkezósénél megeshetik, ezért sehol nem pusztítják el a földsziné- ről az egész épületet. A közönség kényelmére és befogadására ez a színház oly pompás, amilyet ilyen ösz- szeg mellett már jobbnak elképzelni sem lehet. Ha pedig, olyan kétségbeej- tően rossz volna ez a színház, miért szereti azt mégis minden bálrendező társaság, kör, club, stb. Miért tartják itt oly szívesen táncestélyeiket? Hiszen clfinomult izlésii úri ember inkább nem mulat, minthogy egy a célnak meg nem felelő helyiségben bosszankodjék. A színház tehát a jelen viszonyok közt és az anyagi áldozatunk és képességünk erejéhez mérten jó. Ha jobb lett volna, feltétlenül drágább lett volna s most a zsebünk sírna utána. Az a tulajdonsága pedig meg van a magyarnak, hogy fizetni nem szeret. Majd jön idő, amikor hosz- szu idő múltán nagy és folyton fejlődő várossá nőve, az igényekhez mérten jobb színházat is csinálhatunk, ha majd bírjuk jobban az áldozattal is. De addig, csak az a ki nem ért hozzá, bogy ennyi pénzért mit lehetett produkálni, vagy aki rosszakarat- tal szenzációt keres — ütheti a dobot egy színház ellen, amely a viszonyokhoz mérten épült a közönség és kultúra szolgálatára.

VÁRMEGYE ÉS VÁROS.

)( Rendelkezési alap. Közmivelő- dési, emberbaráti, közjótékonysági stb. célokra szolgál az a vármegyei közalap, melynek létesítése és kezelése felöl rendelkezik a vármegyei »Hivatalos Lap« most megje'enő 19. számában közzé tett, immár a belügyminiszter részéről is jóváhagyott szabályrendelet. A szabályrendelet 6. §-a jogot ad az alispánnak, hogy rendkívüli esetekben, de a vármegyei közgyűlés utólagos jóváhagyása mellett, 20 (húsz) koronáig utalványozhasson az alap pénztárából. A szabályrendelet életbe Jép a f, évi aug. hó 18-án, vagyis a

»Hivatalos Lap«-ban való közzétételt követő 30-ik napon.

)( Felebbezés elutasítva. Sátoraljaújhely Papsor nevezetű utcájának csatornázása és kikövezése egy bizonyos költségterhet rótt a rk. plébániára és iskolára is, mely költségek viselése ellen az egyháztanács, illetve iskolaszék felebbezést nyújtott be az alispánhoz. Szóban lévő felebbezést 1. hó 10-iki ülésén tárgyalta a közig, bizottság és a tiszti ügyész véleménye alapján elutasította, és pedig azért, mert a törvényes határidő elmúltával benyújtott felebbezés érdemi tárgyalás alá vehető nem volt.

)( Építkezés. A főorvosi lakásul szolgáló vármegyeházának újjáépítését, mint már közöltük is, Zombory János építész-vállalkozó, sátoraljaújhelyi lakos, birtokosra bízta a vármegye gazdálkodó választmánya. A Korona-utca és a Bercsényi-utca szögletén fekvő régi épület lebontását e héten már befejezik.

)( Közgyámi állás. Sárospatakon a közgyámi állás megüresedett. A választás júl. hó 28-án lesz. Pályázati folyamodások az újhelyi járás főszolgabírójához nyújthatók be júl. hó 28-ának d. u. 2 órájáig.

)( Hitelesítés. Az e hó 10-én tartott közigazgatási bizottsági ülésen hozott határozatok jegyzőkönyvei e hó 12-én d. e. 11 órakor hitelesítettek.

)( Borjupiac áthelyezése. A vármegyei tiszti főorvos lakásának lerombolása és ujjáépitése alkalmából a Bercsényi-utca sarkalatánál volt borjú- piacot áthelyezték a Hecskére.

HÍREK.

Egy honvédtiszt, kit a muszkák ünnepeltek 1819-ben.

— Visszaemlékezések. —

Irta: Zseltvay Bogdán.

Sok keserű komikum szövődött be a szabadságharc idején az egyesek sorsának módosulásába; hol itt, hol ott adódott elő egy kontraszt, a min elmosolyodott a haza sorsán aggódva élő, majd kesergő hazafiui lélek. Ilyen furcsa dolog történt meg Varannón is 1849-ben, a világosi gyásznap után.

Kéler István honvéd-huszár tiszt ugyanis a mint Világosnál beszámolt lovával és fegyverével, nem érzett arra kedvet, hogy az osztrákot szolgálja mint közbaka. Valami uton-mó- don szerét ejtette és megugrott a pribék szeme elől, s szerencsésen eljutott a biztos távolba. Sok nélkülözés és keserves bujdoklás után végre elért lakóhelyére, Varannóra, az édes szülőiház közelébe. De bezzeg nagy volt a kiábrándulás, mikor megtudta, hogy az egész város tele van a rettegett muszkákkal, s hogy épp a szülőiháznál is be van kvártélyozva egy muszka tiszt. Hogyan jusson most már a városba és hogyan a szülőházba a honvéd uniformisában? Mert hiszen abban bujdokolt éjjelenként és azjutat- tott neki sok aggódással teli órát egész hazáig. Végül egy éjjel mégis csak rászánta magát, s az éj sötétjének leple alatt beosont a házba, özvegy édesanyja nagy örömére, de még nagyobb rémületére, ki már elveszettnek hitte fiát, mert lehetetlennek tartotta, hogy fel ne fedezze az ellenség árgus szeme.

Nossza, rögtön ruhát cseréltetett vele, s a meddig lehetett titkolta kilétét.

De hát a titkot a tyúk is kikaparja, így árulta el önmagát a délceg fiú is egy alkalommal, midőn a magyarokat gúnyolta a vendég. Ugyanis a muszkatiszt nagy garral dicsekedett, hogy milyen csúfosan verték meg a magyar sereget egy alkalommal, s hogy futottak a magyarok.

A tizennyolc éves Pista gyerek csak hallgatja, csak türtőzteti magát, mig végre azt találja oda mondani a hencegőnek: „Nem igaz abból egy szó sem, mert mi vertünk el titeket, még pedig ugyan csak alaposan.“

De erre ijedten rögtön elhallgatott, mert eszibe jutott, hogy most a saját maga halálos ítéletét mondta ki.

Az egész hallgatóság szájtátva várta, hogy mi lesz most ? Mert hogy mindjárt elfogják és főbe lövik a Pista gyereket — az bizonyos.

A muszka tiszt rá néz s rögtön kérdi: „Honnét tudod te ezt ?“

A Pista sem ijedt meg a maga árnyékától, s ha már ennyit mondott, gondolta, hogy nem marad hazugságban és büszkén oda veti a muszkának : „Ott voltam! Húszár hadnagy vagyok, azért mondhatom 1“

Erre aztán oda volt a szegény anya. Az ijedelem és rémület egészen erőt vett rajta és visszafojtott lélegzettel várta a következendőket.

A muszka tiszt azonban sokkal emberségesebb volt, sem hogy vesztét akarta volna a háziasszonya fiának. Mikor megtudta, hogy a családhoz tartozik, csak arra kérte, hogy öltözzék fel honvéd tiszti ruhájába, mert ő még nem látott magyar-honvéd tisztet, mikor pedig Kéler ezt készségesen megcselekedte, oly nagy öröme volt a tisztnek, hogy elvitte az ezredeséhez, az őrnagyához, és napokon át ott mulatott velők, kik mind kimondhatatlanul örültek, hogy láthattak már egy magyar honvéd tisztet, mert biz’ ők őszintén beösmerték — hogy egy árva honvédbakát sem vertek meg; most meg már úgyis vége mindennek, haza fognak menni és még csak azt sem mondhatták volna otthon igaz lélekkel, hogy láttak magyar honvédet.

Nyilatkozat.

— julius 17.

A F. H. újból személyeskedik Olyan dolgokkal huzalkodik elő, amihez a nyilvánosságnak semmi köze. Mert az én egzisztenciális ügyeim legfeljebb engem érdekelhetnek. ítélje meg ebből is a közvélemény, hogy milyen undok intenció vezeti azokat, akik a sajtószabadság örve alatt ilyesmire maguknak minduntalan jogokat kaparásznak.

Németh Pál,

a Zemplén belső dolgozótársa.

HÜ?* Felkérjük t. előfizetőinket és mindazokat, kik az előfizetéssel hátrálékban vannak, hogy úgy a hátrálékos összegeket, valamint az uj előfizetést a már küldött utalványon beküldeni méltóztassanak.

A kiadóhivata1.

— Személyi hírek. Andrássy Sándor gróf, a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület elnöke ma Sátoraljaújhelyben időzött. — Dr. Cserép József főgimnáziumi tanár, egyetemi magántanár rokonai látogatására Ujhelybe érkezett.

— Egyházi ünnepély. Folyó hó

13-án lélekemelő ünnep folyt le Le- gyesbényén. Az uj róm. kath. templom tornyának kereszt- és gombfeltétele ment végbe a vidékről össze- sereglett nagyközönség előtt. Az egyházi szertartást Bessenyey István monoki esperes-plebános végezte Pe- csár Gyula sátoraljaújhelyi és Csillag Márton szerencsi káplánok segédlete mellett. A kereszt- és gomb megál- dása után feüér ruhába öltözött leány hajtotta fel csigán elébb a gombot s azután a keresztet. Ennek befejezésével Csillag Márton szerencsi s. lelkész tartott emelkedett haugu beszédet a hívekhez.

— A főügyész veszedelemben. Kassáról Írják: Kedden este 7 óra tájban a főutcai Schubert-féle vendéglő előtt végzetessé válható szerencsétlenség történhetett volna. Ugyanis Paksy József királyi főügyész két telivér tüzes paripájával lassú lépésben kocsikázott a fő-utcán. A Schu- bert-vendéglő mellett a két ló hirtelen megijedt, nagyott ágaskodott és megugrott, úgy, hogy az egyiknek a hámszija a hámfáról leesett. A megbokrosodott lovak nagy iramodással az aszfaltjárón sétáló közönség kellő közepébe csörtettek vadul és egy sikoltozó, az elgázolástól való félelmében hangosan felkiáltó hölgytársaságot rebbentettek szét. Azonban Paksy József ügyes, biztos kezének és hidegvérének volt köszönhető, hogy ez a jelenet komolyabb következmények híján játszódott le, mert a gyeplőszárnak hatalmas rántásával a legválságosabb pillanatban fékezte meg lovait. Az izgalmas jelenet szemtanúi megkönnyebülten lólegzettek föl erre.

— Primicia. Vasárnap, folyó hó 20-án Lukács József kegyesrendi uj- miséspap első szentmiséjét fogja bemutatni az Úrnak szülőföldjén, Tolcs- ván. A szent mise alatt a szokásos ünnepi szent beszédet dr. Hám Sándor, a helybeli főgimnázium tudós tanára fogja mondani. A fiatal áldozópapnak, ki most végezte egyetemi tanulmányait és a jövő tanévben már a katedrára lép, mi is sok szerencsét kívánunk. Ad multos annos 1

— Petőfi halálának évfordulója.

E hó 30-án lesz az évfordulója, hogy a magyar szabadság lánglelkü dalnoka a fehéregyházi csatamezőn honáért és a szabadságért elvérzett. A segesvári magyarság az idén is, mint mindig ez emlékezetes napon, amely az egész ország gyászát felöleli, elzarándokol a várba s ott megkoszorúzza Petőfi Sándor szobrát, majd a fehér- egyházi honvédemlékhez s Petőfi-ház- hoz, a hazafiság e bucsujáróhelyéhez vonulnak az összegyűltek, ahol az ünnepély második részét tartják meg.

— Áthelyezések. A vallás és köz- okt. m. kir. miniszter Révész Emil horaonnai és Szilágyi Adolf alsó- kubini felsőkeresked. isk. tanárokat kölcsönösen áthelyezte. — Az igazságügyi miniszter Szentpétery Lajos kir. jbirósági írnokot hason minőségben a fehér-gyarmati kir. jbírósághoz helyezte át.

— Elemeit pénzszekrény. T&kta- Harkány községhez tartozó „Jajhalom“ pusztán a br. Harkányi uradalom gazdasági intézője lakásán, illetve a gazdasági irodában elhelyezett mintegy 10 mm. súlyú Wertheim-pónz- szekrényt f. hó 12-ére virradóra ismeretlen tettesek ellopták. Az esetről tudósítónk a következő részletesebb tudósítást küldi: A tettesek a vasróttal ellátott ablakból a vasrudakat kiszedve, ezen behatoltak s a szekrényt — a melyben mintegy 4000 korona készpénz és értékes okmányok voltak — nesz nélkül kiemelték. Amint kora reggel a lopás észrevétetett, az intó- zőség a csendőrséget értesítette s egyben ezen cselekmény a hatóságnak is tudomására jutott. A nyomozat a legszélesebb irányban megindittatott. A csendőrsóg bérfogatokon indult a tettesek nyomozására s Sajó-Kesznyéten község közelében sikerült a cigányoknak látszó tetteseket nyomon követni, de nem sikerült őket utolérni, mivel a lovak kiállottak. — Úgy vélik, hogy a súlyos pénzszekrényt a holt Tiszába sülyesztették. A cigányok több szekérrel voltak. A további erélyes nyomozat folytattatik. Ezen esetből s e járás területén más-más alkalmakkor is előfordult hasonló esetekből kifolyólag célszerűnek és felette kívánatosnak mutatkozik — hogy spontán kifejezéssel éljek — a közbiztonsági érdekek megkívánják, miszerint -— tekintettel ezen alsó járás területén fekvő nagyterjedelmü sík birtokokra, pusztákra, amelyek szinte vetekednek egy kis Hortobágygyal — az alsó járás területén szervezett csendőrparancsnokságok valamelyike lovas- csendőr-őrssé alakittassék. így természetesen nem fordulhatna elő ez elmondott hasonló eset, — hogy miért, azt V hiszem felesleges ismertetnem.

— Asszonyok kerestetnek. Európa bővelkedik a nőkben; a statisztika szerint minden egyes férfire két és egynegyed nőszemély jut. Ellenben Nebraska amerikai államban oly nagy a nőhiány, hogy minden férfire csak egy asszony jut. Ez természetesen elviselhetetlen állapot és a nebraska- bslieknek arra az egy és egynegyed női külömbözetre fáj a foguk. Omaha város polgármestere maga siet a nő-