Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-08-07 / 79. szám

Augusztus 7. ZEMPLÉN. 3. oldal. János, Zombarszéky János, Franko József, Duncsek István, Bulicsák Mi­hály, Zsidov András. Ung megyeiek: Csucska Mihály, Kolcun János, Ga- lajda János. Zemplénmegyeiek: Mosz- kály András, Moszkaly Albert, Pito Péter, Kocik István, Holodzák György. Szepesmegyeiek: Basista György, Hu- lej János, Imricsák István. Túrócz- megyei: Yorozna György. Sárosme­gyei : Kapika János. Ezeken kívül még több magyarországi származású is van az áldozatok között, akikről — nem lévén hozzátartozóik — nem tudják megállapítani, hogy hová va­lók. Van körülbelül tiz-tizenöt. Az elpusztult emberek hozzátar­tozói ezer-ezer dollárt kapnak a mun­kások által föntariott segitő-alapból. Azonkívül az osztrák-magyar konzu­látus kártéritő port indít az elpusz­tultak hozzátartozóinak nevében a Cambria-társulat ellen. Érdekes, hogy a halottakat alig lehetett eltemetni, mert nem akadt elég sirásó. Ekkor egy Tóth A. J. nevű magyar ember önként vállalkozott arra, hogy síro­kat ás elpusztult honfitársai részére és negyvennyolc óráig szakadatlanul fáradozott ezen, pusztán felebaráti szeretőiből. — Öngyilkosság cim alatt meg­írtuk, hogy Jakubcsó József városi napidijas a városi adóhivatal helyi­ségében főbe lőtte magát. Az öngyil­kossági kísérletet elkövető fiatal em­ber fejéből dr. Kantba ezredorvos már kivette a golyót, most kezelő orvosai biztosra veszik fölépülését. — Gyújtogató kocsis. Sípos Ber­talan vámos-ujfalusi lakosnak Labbancz nevű kocsisa azon boszuból, mert a szolgálatadója iszákosságáért megdor­gálta, éjszakának idején gazdájának a ta­karmánynyal tele rakott csűrjét felgyúj­totta, maga pedig elmenekült. Az épü­let földig leégett, s hogy az egész község porrá nem égett, az egyedül csak a lakosság éberségének és az akkor uralkododott szélcsendnek kö­szönhető. A gyújtogató cselédet a csendőrség Rakamazon elfogta és azt megvasalva a tokaji kir. járásbíróság­hoz bekísérte, ahol gonosz tettét töre­delmesen be is ismerte. — Amerikai észjárás. Falusi lá­nyainknak, akik a fárasztó munkától nem riadnak vissza s e réven Ameri­kában szorgalmukkal dollárokat gyűj­tenek, vagyonosodásuk mellett felfo­gásuk is kicsiszolódik ott s igen egéz- séges észjárást sajátítanak el. Van Ungvárt egy agglegény iparos, aki szorgalmas, meg a saját házában is lakik. Azonban az a mallőrje, hogy nem tud a házasság révpartjára jutni, úgy, hogy mintjeánykérőt mindunta­lan az a szomorúság éri, hogy kosa­rat kap, s ezek mennyisége több, mint amennyit ujjain összeszámolhat. Közelebb is házasságba utazott s megkért egy szomszéd megyében lakó falusi leányt, ki az imént jött haza Amerikából teljesen üdén és 4000 Kor.-val zsebében. A kérő, akit a szó­ban forgó iparosunk megbízással Iá tott el, sok minden jót mondott el a vőlegényjelöltről, de midőn azt kö­zölte, hogy ő bizony már a 40-dik évét tapossa, a megkért leány csípő­jére tette a kezét s a kosarat ezen szavakkal adta át: „Nem megyek hozzá, mert ha jóra való férfi lenne úgy 40 éves koráig már Ungvárt is találhatott volna feleséget magánaki“ — Elgázolta a szekér. Péter Já­nos, bodrog-olaszi gazda amint a me­zőn szekerére rakta az életet, a lovai egy arra elszaladt nyultól megijedtek és szekerestől együtt vad száguldással a falunak vágtattak. Nagy vágtatás közben a falu derekán haladó özvegy Tóth Józsefnét, a már 60 éves cseléd­asszonyt halálra gázolták, annyira, hogy a szerencsétlen teremtés másnapra nagy kinok között kiszenvedett. Teme­tése nagy részvét mellett ment végbe. — A cirkusz társulat vasárnap játszik utoljára városunkban. A tár­sulat előadásait még most is szor­galmasan látogatja a nagy közönség. Az előadásoknak különösebb érde­kességet a dij-birkozások kölcsönöz­nek, melyek eddig mindig Nagy Sán­dor erőművész győzelmével végződtek. — Rendőri hírek. Lopás Berko- vics Jakab helybeli bőrkereskedő laká­sának padjáról ismeretlen tettes 36 korona értékű bőrt lopott. A tettest nyomozzák. — Házi tolvaj. Kömmel Emma, B. I. fűszerkereskedő cselédje, szolgálatadójától 50 korona készpénzt lopott. Rajtakapták és átadták a rend­őrségnek. IRODALOM. Anyám szegény . . . Anyám, szegény, bizony sirat egyre . .. Rám ha gondol, nem örül a lelke. Kevés öröm az, mit néki szereztem; Édes anyám, sirathat már engem, Megsirathat engem! A sok tanácsot hiába tette, Kérges a szivem, durvul is egyre. Mióta járom az élet útját: Önzés csak, amit két szemem lát . . . — Hogy legyek én jobb hát ? — Nincs semmi igaz I Csak csaljuk egymást; Más, — ha tud engem, — én, ha tudok — [mást. Nem pirul arcom, — s ki látja lelkem ? Édes anyám, sirathat már engem, Megsirathat engem ! Barta István. A „Vasárnapi Újság“ aug. 3-iki száma 24 képpel s a következő tartalom­mal jelent meg: »Vadnay Károly« (arc­képpel). — Költemények : »Liszt Ferenc szobránál« Weimar 1902. május 31. Gróf Zichy Gézától. — »A hullám.« Szabados Edétől. — »A szabadság szobra.« Könyves Tóth Kálmántól. — Regénytár ; »Varga Imre.« Regény. Irta Vértesi Arnold (Goró Lajos rajzai­val,) — »Piscsevics orosz tábornok vándorlásai és kalandjai.« A szláv eredeti után közli Huszár Imre (képek­kel) — »Jankó János« (arcképpel.) Vikár Bélától. — »Liszt Ferenc wei- mari szobrának leleplezése« (képpel). — »Öt világrész egy városban.« Lon­doni levél (képekkel.) Győry Ilonától. —- »Aszaf« elbeszélés. Frank R. Stock- tontól. Angolból (képekkel,) — Öltöz­ködő állatok.« — »Ä szobor és én.« Levél Mikszáth Kálmántól (képekkel.) — »Egy mellszobor története.« Enlund- Sailo Alpo finn szobrásztól. — A hon- véd-menedékház jubileuma« (képek­kel.) Farkas Ernődtől. — »Cetinjei képek« (Képekkel.) Ivánovics Józseftől. — Irodalom és művészet, Közin­tézetek és Egyletek, Sakkjáték, Kép­talány', Egyveleg stb. rendes heti rova­tok. A »Vasárnapi Újság« előfizetési ára negyedévre négy korona. »Politikai Ujdonságok«-kal és »Világkróniká«-val együtt hat korona Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Bu­dapest, IV., kér. Egyetem-utca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a »Képes Nép­lap« legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. TANÜGY. — Az ungvári kir. bábaképző- intézet téli tanfolyama kezdődik febr. 1-én, végződik junius végén; az őszi: szeptember 1-én, végződik január vé­gén. Az előadási nyelv magyar; a ruthének és tótok saját nyelvükön is kapnak külön oktatást. A felvétel a jelentkezés sorrendje szerint eszkö­zöltetik. Egy tanfolyamra 30 tanít­ványnál több nem vétetik fel. A fel­vételhez szükséges okmányok: a) keresztlevél, b) erkölcsi bizonylat, c) orvosi bizonyítvány. Általában közép­korú, egészséges; — városok és na­gyobb községek részére pedig csak írni, olvasni tudó egyének vétetnek fel. Kisebb községekbe törekvő s ezek között első sorban a már köz­ségi bába minőségben működött nö­vendékek az illetékes közigazgatási hatóság előterjesztésére 40—80 korona készpénzsegély s esetleg tandíjmen­tességben is részesülhetnek. Ezenkí­vül használatra kaphatnak egy — az illetékes község tulajdonát képezendő — felszerelt bábatáskát. Városok és nagyobb községekbe törekvő növen­dékek az intézet részéről anyagi se­gélyben csak kivételesen részesülnek. Ezek szükségletei egy tanfolyam alatt a következők: a) behatási, tan-, és vizsgadij 40 korona; b) lakás és élel­mezési költség 5 hóra circa i00 K. c) 1 felszerelt bábatáska 30 K. d) oklevélre bélyeg 2 K. összesen 172 K. Előleges beiratkozáshoz az 5-ik pont alatt jelöltek okmányaikat, a 6-ik pontban jelöltek az okmányok mel­lett ellenben 10 korona beiratkozási dijat is tartoznak beküldeni. Levele­zések az alábbi címen végzendők. Ungvár, 1902 év augusztus hó 2-án. Az ungvári kir. bábaképző-intézet igazgatósága. KÖZGAZDASÁG. A lisztharmat fellépése. Aminek bekövetkeztét az idei rend­ellenes időjárás után biztosra lehetett venni, azt a bajt immár országszerte jelentik a tudósítások : fellépett a liszt­harmat (oidium). Kétszeres veszedelem ez most, midőn a szőlő tenyészete úgyis nagyon el van maradva más évekhez képest és csakis a legkedve­zőbb körülmények közt remélhető, hogy a szőlőtermés még kellően meg fog érni. Már pedig a üsztharmat fel­lépése, sajnos! kétségtelen és azért az intelligensebb birtokosság nyakra-főre megteszi a szükséges óvóintézkedése­ket a baj elhárítására. Ha valaki valamely veszedelem ellen küzdeni akar, úgy az első felté­tel, hogy azt megismerje, hogy tisz­tában legyen annak jelenlétével az első szimptomák után, amikor még segíteni lehet a bajon, ne pedig csak akkor ébredjen a veszedelem tudatára, mikor már minden fáradtság hiábavaló. A lisztharmat rendesen akkor je­lentkezik, midőn a szőlőbogyók a zöld­érés stádiumába lépnek (tehát julius végén, augusztus elején) és arról is­merhető fel, hogy lisztszerii burokkal vonja be a bogyókat, mely burok kéz­zel letörülve kellemetlen szagu. A gomba megtámadja a bogyó héját, úgy hogy az lassankint ráncosodni, később repedni kezd, majd a folt helyén a bogyó egészen kivájtnak tetszik, a szőlőmag pedig egészen előtérbe lép. A leveleken a bajtól rendszerint jel­lemző sárga foltok keletkeznek, mig a vesszőkön helyenkint hamvasszürke bo- gyóriagyságu gombatelepek lépnek fel, melyek lassankint összefolynak egy­mással, mialatt szinök sötét szürkébe megy át. Az oidium kártétele, ha a baj korán lép fel és nem védekeznek ellene, igen jelentékeny szokott lenni, úgy hogy a termés felét vagy három­negyed részét is megsemmisíti, a meg­maradó rész pedig büdös, ihatatlan italt szolgáltat. Szerencsére azonban a liszthar­mat azon betegségek közé tartozik, melyek felléptét megakadályozni is lehet, és ha bekövetkezett, ngy a baj kezdetén még gyógyítani is. Az elő­vigyázó szőlősgazdák egy nagy része okulva a három év előtti szomorú ta­pasztalatokon, a kénporozást a rendes évi munkálatok közé felvette, s igy a lisztharmat fellépését eleve megaka­dályozza. Vannak azonban termelőink közül számosán, akik bízva abban, hogy a lisztharmat nem minden évben lép fel, bevárják annak megjelenését, mielőtt védekezéshez fognának, és ezeknél ütött a védekezés tizenkette­dik órája. Mert a kénporozás csakis akkor használ, mikor a betegség még kez­detleges stádiumban van, tehát mikor a lisztszerü bevonat a bogyókon elő­ször jelentkezik, Ráncosodó, repedt vagy száradni kezdő bogyókon már nem lehet segíteni, miért is ezeknél minden igyekezet kárba vesz. De maga a közönséges kénvirág vagy subümáit kénpor, még ha arzén­mentes is, és ha nincs is hamisítva, nem sokat használ, mert csak kellő meleg időben hat, a mellett pedig igen rosszul tapad és két-három napi sze­les vagy esős idő elegendő, hogy le­fújja, illetve lemossa a fürtökről. Annál hatékonyabb a dr. Aschenbrandt-léle rézkénpor, mely rézgálicz és mész tar­talmánál fogva kitünően tapad és finomságánál fogva sokkal egyenlete­sebben és vékonyabban borítja be a befujtatott részeket és azért ennek alkalmazása gazdaságosabb is.*) Mikor három év előtt a lisztharmat oly óriási mértékben lépett fel hazánk­ban, ez a por mentette meg több ezer hold termését az elpusztulástól és azért fordulhat a szőlőtermelő közönség most is teljes bizalommal a rézkénpor hasz­nálatához. A lisztharmat elleni feltétlen haté­konysága mellett meg van a rézkénpor- nak az az előnye is, hogy úgy a fürtök, mint a hajtások érését lényegesen elő­mozdítja, ami főleg az idén, mikor a szőlő vegetációja, a kedvezőtlen, hideg idő folytán annyira elmaradt, igen nagy fontosságú. Aki tehát termését a lisztharmat kártételétől meg akarja óvni, amellett pedig annak gyorsabb tenyészetét is akarja biztosítani, az használja fel most a legalkalmasabb időt szőlőjének réz- kénporozására és kiadása az elérhető haszon által sokszorosan meg fog té­rülni. * Uj szölöbetegség. Nemcsak ná­lunk, de Szicília bortermő vidékein is panaszkodnak a gazdák, hogy a szőlő­tőkét uj betegség lepte el; mig nálunk azonban a betegség a bogyó megfeke- tedésóben nyilvánul, addig Szicíliában a megtámadott szőlőtő nem hajt gyü­mölcsöt. A betegséget ott „Rancet“- nek nevezik és különös, hogy csakis az amerikai vesszőt támadja meg, még pedig annak felső részében anél­kül, hogy a gyökérre kiterjedne. Gyü­mölcs helyett a szőlőtőke számos, apró rügyformáju kinövést kap. Briosi tanár bebizonyította a „Ráncét“ raga­dós tulatdonságát és azt indítványozza, hogy a megtámadott tőkéket égessék el és hogy bizonyos idő letelte után engedjék meg ezen területek újbóli beültetését. ') A rézkénport kizárólagossági joggal a .Magyar Mezőgazdák Szövetkezete5 (Buda­pest, V. Alkotmány-u. 31.) és annak vidéki megbízottjai hozzák forgalomba. Egy kát. hold egyszeri po-ozásához 6—8 kg. rézkén- por szükséges. Erősen inficiált szőlőkben ajánlatos 8 nap múlva a porozást megismé­telni. IPAR ÉS KERESKEDELEM. — A cselédsegitö-póuztár népies ismertetése. Abból a célból, hogy a gazdasági munkás- és cselédsegitő- pénztár intézménye a népnek minél szélesebb rétegénél ismeretessé váljék, a földmivelési miniszter a gazdasági munkás- és cselédsegitő-pénztárról szóló 1900. XVI. törvénycikk és an­nak kiegészítéséről szóló 1902. XIV. törvényeikkről népies ismertető füze­tet adott ki. A füzet magyar, német, tót, román, szerb és rutén nyelven jelent meg és tartalmazza mindazt, ami alkalmas, hogy a gazdasági mun­kások s cselédek megérthessék az intézmény célját. Az érdeklődők szó­val, vagy írásban a földművelési minisztérium munkásügyi osztályához fordulhatnak. — Az állatfelhajtásos vásár e hó 5-én tartatott meg Sátoralja-Ujhely- ben. A forgalom — tekintettel arra, hogy hónapos vásár volt — elég nagy volt. Felhajtottak 560 szarvas- marhát, 243 darab lovat és 60 darab juhot. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. Kis táncosnő. Szívesen, amint látja ked­ves kisasszony az Önök első bálja ós táncai iránt a kiküldött munkatárs úr nem maradt mostoha. M. S. Szeptember hónap első felében. Sem közölhetők: Érte vágyni . . . (Köl­temény) Egy hajfürtért (Novella.) Kiadó tulajdonos: Ehlert Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom