Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)
1902-08-07 / 79. szám
Augusztus 7. ZEMPLÉN. 3. oldal. János, Zombarszéky János, Franko József, Duncsek István, Bulicsák Mihály, Zsidov András. Ung megyeiek: Csucska Mihály, Kolcun János, Ga- lajda János. Zemplénmegyeiek: Mosz- kály András, Moszkaly Albert, Pito Péter, Kocik István, Holodzák György. Szepesmegyeiek: Basista György, Hu- lej János, Imricsák István. Túrócz- megyei: Yorozna György. Sárosmegyei : Kapika János. Ezeken kívül még több magyarországi származású is van az áldozatok között, akikről — nem lévén hozzátartozóik — nem tudják megállapítani, hogy hová valók. Van körülbelül tiz-tizenöt. Az elpusztult emberek hozzátartozói ezer-ezer dollárt kapnak a munkások által föntariott segitő-alapból. Azonkívül az osztrák-magyar konzulátus kártéritő port indít az elpusztultak hozzátartozóinak nevében a Cambria-társulat ellen. Érdekes, hogy a halottakat alig lehetett eltemetni, mert nem akadt elég sirásó. Ekkor egy Tóth A. J. nevű magyar ember önként vállalkozott arra, hogy sírokat ás elpusztult honfitársai részére és negyvennyolc óráig szakadatlanul fáradozott ezen, pusztán felebaráti szeretőiből. — Öngyilkosság cim alatt megírtuk, hogy Jakubcsó József városi napidijas a városi adóhivatal helyiségében főbe lőtte magát. Az öngyilkossági kísérletet elkövető fiatal ember fejéből dr. Kantba ezredorvos már kivette a golyót, most kezelő orvosai biztosra veszik fölépülését. — Gyújtogató kocsis. Sípos Bertalan vámos-ujfalusi lakosnak Labbancz nevű kocsisa azon boszuból, mert a szolgálatadója iszákosságáért megdorgálta, éjszakának idején gazdájának a takarmánynyal tele rakott csűrjét felgyújtotta, maga pedig elmenekült. Az épület földig leégett, s hogy az egész község porrá nem égett, az egyedül csak a lakosság éberségének és az akkor uralkododott szélcsendnek köszönhető. A gyújtogató cselédet a csendőrség Rakamazon elfogta és azt megvasalva a tokaji kir. járásbírósághoz bekísérte, ahol gonosz tettét töredelmesen be is ismerte. — Amerikai észjárás. Falusi lányainknak, akik a fárasztó munkától nem riadnak vissza s e réven Amerikában szorgalmukkal dollárokat gyűjtenek, vagyonosodásuk mellett felfogásuk is kicsiszolódik ott s igen egéz- séges észjárást sajátítanak el. Van Ungvárt egy agglegény iparos, aki szorgalmas, meg a saját házában is lakik. Azonban az a mallőrje, hogy nem tud a házasság révpartjára jutni, úgy, hogy mintjeánykérőt minduntalan az a szomorúság éri, hogy kosarat kap, s ezek mennyisége több, mint amennyit ujjain összeszámolhat. Közelebb is házasságba utazott s megkért egy szomszéd megyében lakó falusi leányt, ki az imént jött haza Amerikából teljesen üdén és 4000 Kor.-val zsebében. A kérő, akit a szóban forgó iparosunk megbízással Iá tott el, sok minden jót mondott el a vőlegényjelöltről, de midőn azt közölte, hogy ő bizony már a 40-dik évét tapossa, a megkért leány csípőjére tette a kezét s a kosarat ezen szavakkal adta át: „Nem megyek hozzá, mert ha jóra való férfi lenne úgy 40 éves koráig már Ungvárt is találhatott volna feleséget magánaki“ — Elgázolta a szekér. Péter János, bodrog-olaszi gazda amint a mezőn szekerére rakta az életet, a lovai egy arra elszaladt nyultól megijedtek és szekerestől együtt vad száguldással a falunak vágtattak. Nagy vágtatás közben a falu derekán haladó özvegy Tóth Józsefnét, a már 60 éves cselédasszonyt halálra gázolták, annyira, hogy a szerencsétlen teremtés másnapra nagy kinok között kiszenvedett. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. — A cirkusz társulat vasárnap játszik utoljára városunkban. A társulat előadásait még most is szorgalmasan látogatja a nagy közönség. Az előadásoknak különösebb érdekességet a dij-birkozások kölcsönöznek, melyek eddig mindig Nagy Sándor erőművész győzelmével végződtek. — Rendőri hírek. Lopás Berko- vics Jakab helybeli bőrkereskedő lakásának padjáról ismeretlen tettes 36 korona értékű bőrt lopott. A tettest nyomozzák. — Házi tolvaj. Kömmel Emma, B. I. fűszerkereskedő cselédje, szolgálatadójától 50 korona készpénzt lopott. Rajtakapták és átadták a rendőrségnek. IRODALOM. Anyám szegény . . . Anyám, szegény, bizony sirat egyre . .. Rám ha gondol, nem örül a lelke. Kevés öröm az, mit néki szereztem; Édes anyám, sirathat már engem, Megsirathat engem! A sok tanácsot hiába tette, Kérges a szivem, durvul is egyre. Mióta járom az élet útját: Önzés csak, amit két szemem lát . . . — Hogy legyek én jobb hát ? — Nincs semmi igaz I Csak csaljuk egymást; Más, — ha tud engem, — én, ha tudok — [mást. Nem pirul arcom, — s ki látja lelkem ? Édes anyám, sirathat már engem, Megsirathat engem ! Barta István. A „Vasárnapi Újság“ aug. 3-iki száma 24 képpel s a következő tartalommal jelent meg: »Vadnay Károly« (arcképpel). — Költemények : »Liszt Ferenc szobránál« Weimar 1902. május 31. Gróf Zichy Gézától. — »A hullám.« Szabados Edétől. — »A szabadság szobra.« Könyves Tóth Kálmántól. — Regénytár ; »Varga Imre.« Regény. Irta Vértesi Arnold (Goró Lajos rajzaival,) — »Piscsevics orosz tábornok vándorlásai és kalandjai.« A szláv eredeti után közli Huszár Imre (képekkel) — »Jankó János« (arcképpel.) Vikár Bélától. — »Liszt Ferenc wei- mari szobrának leleplezése« (képpel). — »Öt világrész egy városban.« Londoni levél (képekkel.) Győry Ilonától. —- »Aszaf« elbeszélés. Frank R. Stock- tontól. Angolból (képekkel,) — Öltözködő állatok.« — »Ä szobor és én.« Levél Mikszáth Kálmántól (képekkel.) — »Egy mellszobor története.« Enlund- Sailo Alpo finn szobrásztól. — A hon- véd-menedékház jubileuma« (képekkel.) Farkas Ernődtől. — »Cetinjei képek« (Képekkel.) Ivánovics Józseftől. — Irodalom és művészet, Közintézetek és Egyletek, Sakkjáték, Képtalány', Egyveleg stb. rendes heti rovatok. A »Vasárnapi Újság« előfizetési ára negyedévre négy korona. »Politikai Ujdonságok«-kal és »Világkróniká«-val együtt hat korona Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, IV., kér. Egyetem-utca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a »Képes Néplap« legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. TANÜGY. — Az ungvári kir. bábaképző- intézet téli tanfolyama kezdődik febr. 1-én, végződik junius végén; az őszi: szeptember 1-én, végződik január végén. Az előadási nyelv magyar; a ruthének és tótok saját nyelvükön is kapnak külön oktatást. A felvétel a jelentkezés sorrendje szerint eszközöltetik. Egy tanfolyamra 30 tanítványnál több nem vétetik fel. A felvételhez szükséges okmányok: a) keresztlevél, b) erkölcsi bizonylat, c) orvosi bizonyítvány. Általában középkorú, egészséges; — városok és nagyobb községek részére pedig csak írni, olvasni tudó egyének vétetnek fel. Kisebb községekbe törekvő s ezek között első sorban a már községi bába minőségben működött növendékek az illetékes közigazgatási hatóság előterjesztésére 40—80 korona készpénzsegély s esetleg tandíjmentességben is részesülhetnek. Ezenkívül használatra kaphatnak egy — az illetékes község tulajdonát képezendő — felszerelt bábatáskát. Városok és nagyobb községekbe törekvő növendékek az intézet részéről anyagi segélyben csak kivételesen részesülnek. Ezek szükségletei egy tanfolyam alatt a következők: a) behatási, tan-, és vizsgadij 40 korona; b) lakás és élelmezési költség 5 hóra circa i00 K. c) 1 felszerelt bábatáska 30 K. d) oklevélre bélyeg 2 K. összesen 172 K. Előleges beiratkozáshoz az 5-ik pont alatt jelöltek okmányaikat, a 6-ik pontban jelöltek az okmányok mellett ellenben 10 korona beiratkozási dijat is tartoznak beküldeni. Levelezések az alábbi címen végzendők. Ungvár, 1902 év augusztus hó 2-án. Az ungvári kir. bábaképző-intézet igazgatósága. KÖZGAZDASÁG. A lisztharmat fellépése. Aminek bekövetkeztét az idei rendellenes időjárás után biztosra lehetett venni, azt a bajt immár országszerte jelentik a tudósítások : fellépett a lisztharmat (oidium). Kétszeres veszedelem ez most, midőn a szőlő tenyészete úgyis nagyon el van maradva más évekhez képest és csakis a legkedvezőbb körülmények közt remélhető, hogy a szőlőtermés még kellően meg fog érni. Már pedig a üsztharmat fellépése, sajnos! kétségtelen és azért az intelligensebb birtokosság nyakra-főre megteszi a szükséges óvóintézkedéseket a baj elhárítására. Ha valaki valamely veszedelem ellen küzdeni akar, úgy az első feltétel, hogy azt megismerje, hogy tisztában legyen annak jelenlétével az első szimptomák után, amikor még segíteni lehet a bajon, ne pedig csak akkor ébredjen a veszedelem tudatára, mikor már minden fáradtság hiábavaló. A lisztharmat rendesen akkor jelentkezik, midőn a szőlőbogyók a zöldérés stádiumába lépnek (tehát julius végén, augusztus elején) és arról ismerhető fel, hogy lisztszerii burokkal vonja be a bogyókat, mely burok kézzel letörülve kellemetlen szagu. A gomba megtámadja a bogyó héját, úgy hogy az lassankint ráncosodni, később repedni kezd, majd a folt helyén a bogyó egészen kivájtnak tetszik, a szőlőmag pedig egészen előtérbe lép. A leveleken a bajtól rendszerint jellemző sárga foltok keletkeznek, mig a vesszőkön helyenkint hamvasszürke bo- gyóriagyságu gombatelepek lépnek fel, melyek lassankint összefolynak egymással, mialatt szinök sötét szürkébe megy át. Az oidium kártétele, ha a baj korán lép fel és nem védekeznek ellene, igen jelentékeny szokott lenni, úgy hogy a termés felét vagy háromnegyed részét is megsemmisíti, a megmaradó rész pedig büdös, ihatatlan italt szolgáltat. Szerencsére azonban a lisztharmat azon betegségek közé tartozik, melyek felléptét megakadályozni is lehet, és ha bekövetkezett, ngy a baj kezdetén még gyógyítani is. Az elővigyázó szőlősgazdák egy nagy része okulva a három év előtti szomorú tapasztalatokon, a kénporozást a rendes évi munkálatok közé felvette, s igy a lisztharmat fellépését eleve megakadályozza. Vannak azonban termelőink közül számosán, akik bízva abban, hogy a lisztharmat nem minden évben lép fel, bevárják annak megjelenését, mielőtt védekezéshez fognának, és ezeknél ütött a védekezés tizenkettedik órája. Mert a kénporozás csakis akkor használ, mikor a betegség még kezdetleges stádiumban van, tehát mikor a lisztszerü bevonat a bogyókon először jelentkezik, Ráncosodó, repedt vagy száradni kezdő bogyókon már nem lehet segíteni, miért is ezeknél minden igyekezet kárba vesz. De maga a közönséges kénvirág vagy subümáit kénpor, még ha arzénmentes is, és ha nincs is hamisítva, nem sokat használ, mert csak kellő meleg időben hat, a mellett pedig igen rosszul tapad és két-három napi szeles vagy esős idő elegendő, hogy lefújja, illetve lemossa a fürtökről. Annál hatékonyabb a dr. Aschenbrandt-léle rézkénpor, mely rézgálicz és mész tartalmánál fogva kitünően tapad és finomságánál fogva sokkal egyenletesebben és vékonyabban borítja be a befujtatott részeket és azért ennek alkalmazása gazdaságosabb is.*) Mikor három év előtt a lisztharmat oly óriási mértékben lépett fel hazánkban, ez a por mentette meg több ezer hold termését az elpusztulástól és azért fordulhat a szőlőtermelő közönség most is teljes bizalommal a rézkénpor használatához. A lisztharmat elleni feltétlen hatékonysága mellett meg van a rézkénpor- nak az az előnye is, hogy úgy a fürtök, mint a hajtások érését lényegesen előmozdítja, ami főleg az idén, mikor a szőlő vegetációja, a kedvezőtlen, hideg idő folytán annyira elmaradt, igen nagy fontosságú. Aki tehát termését a lisztharmat kártételétől meg akarja óvni, amellett pedig annak gyorsabb tenyészetét is akarja biztosítani, az használja fel most a legalkalmasabb időt szőlőjének réz- kénporozására és kiadása az elérhető haszon által sokszorosan meg fog térülni. * Uj szölöbetegség. Nemcsak nálunk, de Szicília bortermő vidékein is panaszkodnak a gazdák, hogy a szőlőtőkét uj betegség lepte el; mig nálunk azonban a betegség a bogyó megfeke- tedésóben nyilvánul, addig Szicíliában a megtámadott szőlőtő nem hajt gyümölcsöt. A betegséget ott „Rancet“- nek nevezik és különös, hogy csakis az amerikai vesszőt támadja meg, még pedig annak felső részében anélkül, hogy a gyökérre kiterjedne. Gyümölcs helyett a szőlőtőke számos, apró rügyformáju kinövést kap. Briosi tanár bebizonyította a „Ráncét“ ragadós tulatdonságát és azt indítványozza, hogy a megtámadott tőkéket égessék el és hogy bizonyos idő letelte után engedjék meg ezen területek újbóli beültetését. ') A rézkénport kizárólagossági joggal a .Magyar Mezőgazdák Szövetkezete5 (Budapest, V. Alkotmány-u. 31.) és annak vidéki megbízottjai hozzák forgalomba. Egy kát. hold egyszeri po-ozásához 6—8 kg. rézkén- por szükséges. Erősen inficiált szőlőkben ajánlatos 8 nap múlva a porozást megismételni. IPAR ÉS KERESKEDELEM. — A cselédsegitö-póuztár népies ismertetése. Abból a célból, hogy a gazdasági munkás- és cselédsegitő- pénztár intézménye a népnek minél szélesebb rétegénél ismeretessé váljék, a földmivelési miniszter a gazdasági munkás- és cselédsegitő-pénztárról szóló 1900. XVI. törvénycikk és annak kiegészítéséről szóló 1902. XIV. törvényeikkről népies ismertető füzetet adott ki. A füzet magyar, német, tót, román, szerb és rutén nyelven jelent meg és tartalmazza mindazt, ami alkalmas, hogy a gazdasági munkások s cselédek megérthessék az intézmény célját. Az érdeklődők szóval, vagy írásban a földművelési minisztérium munkásügyi osztályához fordulhatnak. — Az állatfelhajtásos vásár e hó 5-én tartatott meg Sátoralja-Ujhely- ben. A forgalom — tekintettel arra, hogy hónapos vásár volt — elég nagy volt. Felhajtottak 560 szarvas- marhát, 243 darab lovat és 60 darab juhot. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. Kis táncosnő. Szívesen, amint látja kedves kisasszony az Önök első bálja ós táncai iránt a kiküldött munkatárs úr nem maradt mostoha. M. S. Szeptember hónap első felében. Sem közölhetők: Érte vágyni . . . (Költemény) Egy hajfürtért (Novella.) Kiadó tulajdonos: Ehlert Gyula.
