Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-11-29 / 128. szám

November 29.

ZEMPLÉN.

5. oldal.

zetboldogitó célok után törekszik. Már pedig hazafias célok végrehajtásához bő alkalmat szolgáltat hazánk jelenlegi helyzete, mely a nemzet elgyengülésére is vezethetne azon rendnek kevésbbé hazafias, lanyha közremun- kálása mellett, melynek kezébe bizonyos tekintetben a nemzet jövője van letéve.

Nemes eszméknek föltaláló]', terjesztői nagy számmal vannak, de kitartó, áldozatra kész munkásokban van hiány, kik a nemzeti jólét emelésére szolgáló eszközökkel dolgoznának.

Évszázadokon át küzdöttünk a létért, mig végre eljött hozzánk a béke angyala. Rohamosan fejlődik a nemzet; most azonban külső elemek helyett belső terhek nyomják. Az állain- fentartás nyomasztólag nehezedik a közönségre, a népre, mely aztán hol elégedetlenkedik, hol kivándorol, vagy az erkölcsi romlás felé hajlik. Ez utóbbi esetben úgy cselekszik a nép, mint a eülyedő hajón maradt matrózok, kik látván elkerülhetetlen vesztüket, féktelen tobzódásnak adják magukat s igy várják a biztos megsemmisülést. A nemzet tehát, moly óriási küzdelemmel ugyan, de mégis mindannyiszor lerázta magáról boldogúlásának akadályát szolgáló bilincset, most egy olyan ellenség által van megtámadva, egyedüli abban, hogy őt legyőzhesse és ez önmaga.

Ezen állapot azouban nem fog bekövetkezni, ha Magyarország „Új hóditói,“ a néptanítók állanak síkra, mert meg van a magyar népnek az a jó faji tulajdonsága, hogy tapintattal, szeretettel könnyen vezethető.

Ily felhívásokra azonban panaszhang hallik a tanítóság köréből is, újabb megterheltetéseket emlegetnek: „mások érdekeit szolgálják azok, kik maguk is mostoha anyagi viszonyokkal küzdenek“ — mondják némelyek.

De nem csak a tanítói kar: jelenleg az állam életműködésében szolgáló legtöbb közeg törekedik az eddiginél nagyobb fizetés, díjazás után. A kormánynak azonban, hogy a nemzet kulturális haladása biztosítva legyen, ezer és ezer irányú, óriási befektetéseket kell eszközölnie; igy bírván csak biztosítani más államokkal való versenyképességét, igy majdnem képtelen újabb terhek viselésére. Midőn iiyeket mégis elvállal, csaknem isteni csodával határos bölcsességgel kell körültekintenie, hogy az állam- háztartás egyensúlya meg ne rendüjön.

Itt van az alkalom, hogy a néptanítóság az ő hivatásának fontos mivoltát mégjobban bebizonyíthassa. Valamint a nemzetek életében láthatjuk, hogy nagy idők viszontagságai szülték a nagy eszméket, nagy tetteket, úgy jólétben nagyobb szellemi rázkódtatás nélkül élhet a tanítóság; de a sors csapásaiból erednek a magasztos érzelmek, küzdelemben emelkednek ki a lánglelkek, mint a viharmadár a tenger csapdosó hullámai közül.

Tömörüljünk azért még nagyobb munkára, mert csak együttes munka ad jelleget, eredményt, mely nélkül észrevétlen fogunk tévelyegni, mint parányi csöpp a víztömegben.

A munka célja legyen: a Hon népének elégedetté, boldoggá tétele. Amely országnak népe megelégedett, ott bátran lehet nézni az idegen népek szemébe. A nemzet zömét, fen- tartó erejét a nép képviseli, tehát a népet azon cél elérése szerint kell nevelni, hogy jeles faji tulajdonságait mun kájában nagyobb sikerrel érvényesit- nesse. Erkölcsi nevelés által hibáitól szabadittassék meg a nép. Hazafias szellemű nevelés a haza földjének megbecsülésére vezessen.

Mindezek végrehajtásához mi ad erőt ? Az igaz honszerelem. Apáink küzdelmei megannyi szent emléket képeznek: hathatós lelkesítő eszközök arra, hogy a mindennapi érdekek fölé emelkedjünk s a nemzetet nagyra neveljük.

Igaz, a néptanitó helyzete nehéz

• aki közülök a fenti célnak azenteli

életét, úgy tűnik föl, mint lelkes apóstól, ki a „sivatag jelenben csak a virágzó nemzeti jövőt szemléli.“ Voltak más téren is, kik pályájukat soha el nem hidegülő melegséggel futották meg jó s balszerencse közt. Találóan mondja Jókai a hasonló nehéz sorsot ért költőkre: „Az ihletett költő nem kérdezi, hallgatják-e? Zeng a börtön falainak, mint Balassa, zeng a pusztának, mint Petőfi; zeng kigúnyolóinak, mint Csokonay“.

A társadalom azonban később nekik is meghozta a kellő méltánylást; úgyszintén látva társadalmunk a néptanítók nemzetboldogitó művét, kérlelhetetlenül megfogja hozni az illő, megérdemelt jutalmat, már a közel jövőben.

______________

KÖZGAZDASÁG.

A nagybirtokok fölosztása.

Sátoraljaújhely, 1902. nov. 28.

(j.á) A nagybirtokoknak a paraszt földmivelők között való fölosztása kezd divattá fajulni. Ahol erről szó esik, mindenütt, de különösen a sajtó nagy részében elismerő hangon nyilatkoznak; a parcellázást föltétlenül üdvösnek és hasznosnak tekintik. A közvélemény azután mindezt készpénznek veszi és korántsem hajlandó elhinni, ha egyesek bizonyítani igyekeznek, hogy sok esetben éppen az ellenkezője áll.

A nagybirtokok fölosztását általában véve mi is hasznosnak és áldásthozónak tartjuk a szegény, földmivelő népre nézve.

De amidőn a parcellázás hasznos voltát elismerjük, nem tél* hetünk ki az elöl az igazság elől sem, hogy a földosztás nem vezet mindig a paraszt földmivelő boldogulására, sőt gyakran esik meg, hogy az eredmény nem egyéb pusztulásnál. A föld után áhítozó paraszt, akinek van nehány megtakarított garasa, de nem annyi, hogy abból földet bérelhessen, érthető érdeklődéssel és a meggazdagodás utáni vágy teljes reményével, sokszor erején túl raegyen a „földosz tás“-ba, a parcellázásba.

Mikor már benne van, küzd, törekszik, éjt nappalá téve húzza az igát, hogy a neki juttatott földből annyit produkálhasson, amennyi egy évi megélhetéséhez föltétlenül szükséges.

Aki ezt közülök elérte, meg lehet elégedve a parcellázott birtokkal. Aki azonban ilyen eredményt nem képes felmutatni, arra nézve a parcellázás nem áldás, hanem veszedelem. És — sajnos — számtalan ehhez hasonló eset adja magát elő, különösen ott, ahol a fölosztott nagybirtok amellett, hogy nem prima föld, még elég^ borsos áru is.

És ilyen nagybirtok sok van. Sok nagybirtok parcellázásánál nem csupán arra fektetik a fösúlyt, hogy a szegény, földhöz ragadt paraszt nép sorsán segítve legyen, hanem a főok az, hogy a parcellázás révén nagy árat remélnek elérhetni.

Szegény paraszt gazda azután csak elkinlódik addig-ameddig kevés hasznot hajtó földjével, végül tönkre megy, mert a csekély haszon mellett nem képes a terheket fedezni.

Ilyen eseteknek nem volna szabad előfordulnia, mert ez könynyen eljut a parasztság füléhez s igy nem lehet csodálni, ha egy nagybirtok parcellázásától idegenkedik a nép, vagy legalább is félve megy a dologba.

Elismerjük viszont azt is, hogy a parcellázás sok esetben üdvös és a kívánt eredménynyel jár; hogy azzal a nagybirtok tulajdonosa és azok a parasztok, akik között a birtok fölosztatott, meg lehetnek elégedve. Ennek így kellene történnie mindeu egyes esetben. Olcsóbb árakon juttatni a birtok-részeket a parasztok kezébe és az eladásnál mindig tekintettel lenni egy fontos körülményre, a föld minőségére.

Akkor lesz csak igazi áldás a föld népére a nagybirtokok fölosztása.

* Magyarország gazdasági helyzete. A kereskedelmi miniszter Magyarország és a kapcsolt részek 20 kamarájának jelentéseit most adta ki. Az általános gazdasági helyzetről a bevezetés előadja, hogy a kereskedelmi- és iparkamarák 1901. évi jelentéseikben gazdasági helyzetünknek gyászos képét rajzolják. Az elmúlt rossz évekre még rosszabb év következett, a régi bajokat újak tetézték. Valamennyi jelentés sötét színben látja a világot, egyikből tompa kétségbeesés, másikból elhaló segélyki- áltás hangja hallatszik. S ha ezeket a jelentéseket való értékükre redukáljuk, akkor sem tagadhatjuk el, hogy bizony nagyon rosszul állunk. Az összes tényezők, amelyek valamely ország gazdasági életére jelentőséggel bírnak, károsan visszafejlődtek. Az elmúlt év aratása rosszabb volt az előző évek aratásainál; az öt gyenge esztendőből esetleg még fen- maradt erőtartalék is kimerült. Ehhez járul, hogy a korábbi idők válság- szerű jelenségei nemcsak tovább is fennállottak, hanem még nagyobb mérveket öltöttek és a mesterséges eszközök csak csekély mértékben voltak képesek azokat enyhíteni. Ezek a válságok pedig nem elszigetelten léptek föl, hanem általános elterjedést nyertek és előidézték kereskedelmi mérlegünk passzivitását. A kereskedelem és ipar elvesztette önbizalmát. Épen az ilyen válságos időben, amikor a fogyasztóképesség tetemesen megcsappant, érezteti kettősen hatását az túlnyomó külföldi verseny, mely minden erejével azon van, hogy készleteit elhelyezze. Nemcsak az újonnan keletkezett iparvállalatok száma mondható minimálisnak, hanem régi iparvállalatok tönkrejutása folytán az abszolút szám is csökkent.

* Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása ) Vöröshere. Minél közelebb érünk azon időponthoz, midőn a gazdák megkezdik majd vörösheremag- szükségletük fedezését és minél jobban bontakozik ki a heremagüzlet, annál inkább győződhetik meg mindenki arról, hogy kezdettől fogva már helyesen ítéltük meg a vöröshere üzlet állását. Mindazok, kik azt remélték, hogy Oroszország termése csökkenteni fogja a hazai vöröshere- mag árát, nagyon csalatkoztak, mert ma már nyilvánvaló, hogy Oroszországnak oly csekély termése volt, miszerint kivitelre nincs áruja. Német és Csehország sem ajánl vöröshere- magot, dacára, hogy a nagy hidegek következtében már majdnem befejezték a cséplést, mig Franciaország már elhelyezte összes kivitelre szánt áruját. Az említett tényeket mérlegelve, nem hisszük, hogy tévednénk, ha azt állítjuk, miszerint a vöröshere- mag ára ismét emelkedni fog. Lucerna. A múlt hét óta ismét csökkentek az árak, minek okát főleg abban találjuk, hogy az idei termés sok kapszulás arankát tartalmaz és Olaszország is hanyatló irányzatról értesít. — Bükkönyt és muhart eléggé, mig baltacímet alig keresnek. Jegyzések nyers - áruért 50 kilogrammonként. Budapesten: Vöröshere 62 — 74, Lucerna 56 — 58, Muharmag 8 — 9, Baltacím 14 — 15.

NYÍLT TÉR.*)

ARNHEIM S. J.

csász. és kir. udvari szállító

pénzszekrény és tresorgyár

Budapest.

Ajánlja:

tüzesés és betörésmentes pénzszekrényeit.

Cajás*: Külső Soroksári-ut 92. Raktár: V. Erzsébet-tór 1.

Védjegy.

ty&catiLff ------*------aria-® • czelli

Gyomor

cseppek

nagyszerűen hatnak gyomor bajoknál, nélkülözhetetlen és általánosan ismeretes

házi és népszer.

A gyomorbetegség tünetei: étvágytalanság, gyomorgyengeség, bllzös lehelet, felfujtság, savanyu, felböffögés, hasmenés, gyomorégés, felesleges, nyálkakiválasztás, sárgaság, undor és hányás, gyomorgörcs szűkülés. t

« Hathatós gyógyszernek bizonyult fejfájásnál, a menynyiben ez a gyomortól származott, gyomortulterhelésnél ételekkel és italokkal, giliszták, májbajok és hámor- rhoidáknál.

Említett bajoknál a MáriaezellI gyoniorcsepiiek évek óta kitűnőknek bizonyultak, a mit száz meg száz bizonyitvány tanúsít. Egy kis üveg ára használati utasítással együtt 40 kr., nagy üveg ára 70 kr.

Magyarországi főraktár: Török oBraziseí’ gyógyszertára Hntlajiest, Király utcza 12 sz.

A védjegyet és aláirást tüzetesen tessék megtekinteni! Csak oly cseppeket tessék elfogadni, melyeknek burkolatára zöld szalag van ragasztva a keszitö aláírásával (C. Brády) és ezen szavakkal: „Valódiságát bizonyítom*.

A Máriaczelli yyomorcseppek valodian kaphatók

*) E rovat|alatt közlöttekért nem vállal felelőséget a Szerk.

k SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE.

Ilma. Tokaj. Igaztalan a szemrehányása. Mi azt üzentük, bogy álnév alatt irt dolgozattal csak akkor foglalkozhatunk, ha szerzője legalább a szerkesztőséggel tudatja a nevét- Beláthatja, hogy e kívánság jogosult. A kiket emlit, igy »Veras i3 incognitóbau akarnak maradni egyelőre a közönség előtt, de előttünk mégis felfedték a nevűket. A dolgozat egyébként átjavitva jöhetne, termő- szetos csak abban az esetben, ha felfedi előttünk incognitóját.

R. Gyné. Bpeat. A küldötteket megkaptak. Egyiket majd karácsonyi számunkba közöljük le, a másik előbb jön. Munkásságát igen köszönjük.

II. J. Helyben. A ki nem szedett részt,

— ön előtt is érthető okokból — mellőznünk kellett.

K. L., R. S„ IV. G., Helyben. — G. D. Szolnok. - P. F., P. I. D. E„ P. M., K. Z., Bpeat. — IV. Szerencs. — IV. M., Uns- vár. — N. P., Gálszécs. — II. G., R. §., Homonna — G. U.,D. B., S. M., Debrecen

— F. 0.. G. L , Tokaj — M. Z., K. L., Temesvár — K. A., K. M, IV. K. /., Kassa. — Szives gratulációkórt hálás köszönet.

Kiadó tulajdonos: BbűUrt Gyal&