Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)
1902-10-30 / 115. szám
2. oldal. ZEMPLÉN Október 30. jogos kívánalmaikat a kisebb java- dalmazásu állami tisztviselők. Vannak azonban sokan, akik az állam által megadott 16—18 millió koronát is nagy hálával fogadják. Ily érdekes contrasztja ennek Guseő Fe- rerenc vm.-i könyvelő felhívása is, melyet alább közölünk le. Ebből látható az az ellentétes világítás, amelyben a tisztviselők jövendő sorsukat látják. A felhívás a következő: Kérelem Zemplónmegye kir. adóhivatali tisztviselőihez! Tisztelt uraim! Lukács László pénzügyminiszter őexcellenciája a képviselőházban bemutatta exposéját. Mindnyájunknak, de különösen nekem, — ki a Kassáról 1896-ban megindult fizetésemelési mozgalom szervezője és intézője voltam — köny szökik szemeimbe, midőn látom, hogy azok a szép remények, melyeket akkor tápláltunk, most már meg lesz* nek valósítva. A rendes mederben megindult mozgalom, sajnos — néhány, sem általam, sem kassai tisztviselő- társaim által meg nem irt, soha ki nem nyomatott cikk által annyira elmérgesedett, hogy joggal és méltán vonta magára a kormány haragját, — s e véres hangú cikkek nekünk impu- táltattak, mert a mozgalmat mi indi- tottuk meg. Ezen oknál fogva, mert 1896-ban az egész ország adóhivatali személyzete mozgalmunk meginditását a »kassai adóhivatalt tiszti személyzetére, ez utóbbi pedig én reám ruházta, talán mint illetékes egyén az iránt keresem meg tiszteletteljesen megyénk összes adóhivatali tisztviselőit: szíveskedjenek a Lukács László pénzügyminiszter ur őnagyméltóságához felterjesztendő hála felirat szövegezése s előállítása iránt tárgyalva, annak keresztülvitele iránt sürgősen intézkedni. Bízzanak meg az urak valakit, ki ezen feliratot megszerkessze, kiállíttassa, s majd 14 nap alatt őnagyméltóságának átadja. A költség csekélység, mert a memorandum szép leírását magamra vállalom, éppen csak a bekötés költségeiről kell gondoskodni. Ez kötelességünk uraim ! s bár ez időszerint nem vagyok adóhivatali tisztviselő, ha Isten is úgy akarja, rövidesen ismét az leszek ; s ha az egykori mozgalmat megindítottam, — melynek rossz vége engem nem terhel hibával — kötelességemnek tartom elsőnek felszólalni, s önöket erre, amit feljebb elmondottam, felkérni. Azon reményben, hogy kérelmem nem lesz »falra borsó« s hogy azt édes mindnyájan olyan örömmel, lelkesedéssel, s a pénzűgyminister úr egész társadalom az érdekeltség zsinórrendszerén van alkotva. Egyöntetű társaság sem létezik, hát még egyöntetű, egyetértő társadalom ? 1 Tehát a szellem pang — ez a társadalom egyik szervi baja — a szelleme lusta és ez is betegség! Hozzá kell látnunk, érdemesnek lenni hazánk múltjához és egyesült, kitartó erővel, legyen az a társadalom bármely rétegének tagja — lássunk hozzá a jelent is nagygyá, híressé és dicsővé tenni. Ez a mi serény kötelességünk! Én részemről csak szerény porszem vagyok a tenger sima tükréhez képest, melyhez a társadalmat hasonlítanám; de bátorságot vettem magamnak ez „elcsépelt“ témát ugyannyira megírni, hogy legalább a nagyérdemű olvasóközönség kénye-kedve szerint leránthasson. A szüretekről jövő tárcámba Írok; addig is annyit, hogy magam is szüretelek, — s eddig többet szűrtem a társadalmat, mint sajnos! a bort. Persze mind a kettőt sprittel! Továbbra is kérem a szerkesztőség jóindulatát, mit tőlem telhetőleg igyekszem majd kiérdemelni. Ä maguk hű kis munkatársuk : X. Elza. őexcellenciája iránt érzett igaz hálával, — mint én — végrehajtják, vagyok Hazafias üdvözlettel igaz hívük: Guseó Ferenc, vm. könyvelő, volt kir. adótiszt. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. )( A közig, bizottság legközelebb november 12-én (tizenkettedikén) d. e. 9 órakor tartja rendes havi ülését Hadik Béla gróf főispán elnöklete mellett. )( Közpénztárak vizsgálata. Az alispán elnöklete mellett ténykedő küldöttség legutóbb tegnap vizsgálta meg a vármegyei közpénztárt, úgyszintén a gyámpénztárt is. A vizsgálat folyamán lényegesebb észrevétel nem merült fel. Számba vétetett a két pénztárban: 2,373,817 K. 38 f. értékű vagyonkész- let, melyből 1,398,221 K. 19 f.-nyi érték a vármegyei pénztárban kezeltetik. )( Vadászterületek, Csabalócz— Szterkócz és Virava községek elöljáróságai lapunk utján is tudatják, hogy a két helység határában gyakorlandó vadászat joga a f. évi nov. hó 13-án illetve nov. hó 14-ik napján haszonbérletbe fog kiadatni és pedig tizenkét évre. )( A jegyzői nyugdíjalap felügyelő választmánya nov. hó 3-án (harmadikán) d. e. 11 órakor az alispán elnöklete mellett ülést tart. ( Magyarország Földmivelósügye c. alatt 200 lapra terjedő könyvet adott ki a földmivelésügyi miniszter. A könyv 1897-től az 1902. évig terjedő viszonyok alakulását mutatja be a múlt év végén jelentkezett állapotok szerint. Megtudjuk az érdemes műből — hogy azt a községi jegyzőknek, vala- mint lelkészeknek és tanítóknak, a kik ez iránt egyszerű levélben, vagy akár levelező-lapon a m. kir. földmivelésügyi minisztérium könyvtárához fordulnak, ingyen küldik meg a minisztériumból. HÍREK. — Felelős szerkesztőnk távollétében a szerkesztésért a főszerkesztő felelős. — Halottak emléke. November hó 1-én, Mindenszentek napján ke- gyeletes ünnepet tart a római katho- likus főgymnasium ifjúsága. Délután fél 3 órakor testületileg vonul ki tanárai vezetése alatt a régi róm. kath. sirkertbe, a hol az elhunyt tanárok sírja felett lerója hála- és kegyelete adóját. A gyászbeszédet a temetőben Péchy Dezső VIII. o. t. fogja tartani. Beszédében különösen Illésházy János elhunyt főgymnasiumi tanárról fog megemlékezni, aki éppen 8 év előtt volt a jelenleg VlII-ik osztályba járó főgymnasiumi tanulóknak az I-ső osztályban főnöke. Zsákay József VIII. o. t. és Perényi Ede VII. o. tanuló alkalmi szavallatokat tartanak. — Kinevezés. Lengyel Manó, m. kir. honvédőrnagy, miskolczi honvéd-hadkiegészitő parancsnok alezredessé neveztetett ki. A kitűnő katonát, Ujhely város társadalmának a közel múltból általánosan ösmert, rokonszenves tagját ért, megérdemlett kinevezéshez mi is örömmel gratulálunk 1 — Berendelés. Szunyoghy Dezső, kir. főmérnök, kerületi felügyelő szolgálattételre a kereskedelemügyi minisztériumhoz berendeltetett. — Mérnöki áthelyezések. A kereskedelemügyi miniszter Raab Ferenc kir. mérnököt Battonyáról és Fischer Géza kir. segédmérnököt Szolnokról a sátoraljaújhelyi államépitészeti hivatalhoz áthelyezte. — Az ősz beköszöntött, most már egész erélyesen, nem hagyva maga után semmi kibúvót. A sárguló falevelek egyre hullanak, a csípős szél minden perc múltával rendezi levéltemetéseit, a távoli hegyeken megérkezett a téli hó; bele kell nyugodnunk a megváltozhatlan sorsba. Egy-két melegvérű athléta még megkísérli könyebb kabátban dacolni az őszi vendéggel, de önkéntelenül zsebre vágja kezeit s jelzi ezzel mondvacsinált virtusát. A védekezést, az ámítást még lehet egy darabig flanell vagy barchetinggel folytatni, de a kályhában egyre szaporodó fahasábokkal a téli kabátok is mindjobban előrukkolnak s egyszerre csak az edzett és kevésbbé edzett férfiak egyenlően magukra öltik a melegebbet. Nem is vetik le többé, ha egy-két napra mégis érkeznék újra csaloga- tóul a vénasszonyok nyara. Úgy vagyunk vele, mint az egyszeri gyermek a farkas hírekkel: ha egyszer itt is volnának azok a kecsegtető melegebb napok, nem hinnök el nekik, hogy igazán meleget hoztak. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter Vay Dénes sztropkói lakost a szikszói kir. járásbírósághoz Írnokká kivezte. — Reformációi emlék-ünnepély lesz okt. 31-ón, vagyis pénteken d. u. 5 órakor az ev. ref. parochia tanácstermében. Az ünnepély műsora a következő: 1. Gyülekezeti ének. 2. Ima és megnyitó beszéd. Tartja Fejes István ev. ref. lelkész. 3. Felolvasás. Tartja Korbély Géza ág. ev. lelkész. 4. Fohász Kohntól, előadja Szalay Béla vezetése alatt a vegyes énekkar, melynek tagjai: Spillenberg Sarolta, Szmik Margit, Szigethy Lidia, Nagy Margit, Borcsik Margit, Szép Ilona, Mester Dezső, dr. Piskóty Ferenc, Lábos Béla, Csizy Béla; a szóló részleteket Mester Istvánná úrnő fogja énekelni. 5. Szavalat Harsányi István segéd lelkésztől. 6. Férfi négyes Bethowentől, előadják : Mester Dezső, dr. Piskóty Ferenc, Lábos Béla és Csizy Béla. 7. Szavalat Hornyák Irén polgári isk. növendéktől. 8. Gyülekezeti ének. — Yakmerö betörés. Folyó hó 29-éről 30-ára menő éjjel vakmerő rablást kísérlett meg két újhelyi cigány napszámos Bállá Mihály Be- reczki-utcai csizmadiamester lakásán. Éjjel 12 óra tájban a két cigány beosont Bállá udvarára s előbb a konyha ajtaját feszítették föl, majd a szobába nyíló ajtó félfáját faragták ki annyirra, hogy az ajtó ütközőjét könnyen benyomhatták, aminek következtében az ajtó megnyílt. Mikor ezzel is elkészültek, behatoltak Bállá szobájába és a komót-szekrényt kezdték feszegetni. Erre a neszre már figyelmessé lett az álmából fölriadt Balláné és elkiáltotta magát: — Rablók vannak a szobában 1 Kiáltására férje is fölébredt és mielőtt valamelyiket e!fogta volna a cigány betörők elmenekültek. Egyikök menekülése közben az ajtón keresztül a szobába lőtt, de szerencsére nem talált. A 7 miliméteres golyó a 3 centiméter vastagságú faajtóban fennakadt s igy senkiben kár nem esett. A cigányokat, mikor a szobában kutattak, Balláné az utcai villanylámpától az ablakon át a szobába átszűrődő világosságnál felösmerte s igy a betörőket nyomozó rendőrség a vett személyleirás után csakhamar elfogta a tetteseket Budai János és Berki Pál cigányok személyében, akik mindent állhatatosan tagadnak. Ellenük bizonyít az a körülmény is, hogy előtte való este Bállá csizmadiamesternél jártak és vasárnapra egy 16 koronás csizmát akartak készíttetni, Bállá azonban nem volt hajlandó megrendelésüket elfogadni. A két betörőtolvaj most a rendőrség zárkájában várja további sorsát. — Sok-e a tanítónő ? A „Tanítók Otthonáéban a nemrég megalakult nőnevelési osztály azt a kérdést vetette föl, vájjon igazán sok-e a tanítónő? — amint ez már-már szállóigévé vált. A kérdés tárgyalása a körül forgott, hogy nem a tanítónő sok, hanem kevés a szétválasztott iskolák száma; és hogy különösen a felekezeti iskolák fönntartói igen csekély mértékben alkalmazzák a nőket. Elhatározták, hogy fölterjesztésben arra kérik a közoktatásügyi minisztert, szólítsa föl az egyházmegyei főhatóságokat, hogy alkalmazzák nagyobb számban a női tanítókat, illetve jobban gondoskodjanak a leánynevelésről, amely ellen még mindig olyan sok a panasz. — A „Zemplén“ 1903. évi naptára a jövő hó folyamán jelenik meg. Hirdetések a naptárba még elfogadtatnak. A kinyomatott példányok olyan sorrendben fognak kézbesittetni, amilyen időrendben beérkeztek a naptár kiadójához az előfizetések. — Négy szekér cigány. Furcsa karavánt kisért tegnap délután két csendőr Sátoraljaújhelybe. Egy sátoralját a Fáraók kóbor ivadékából. Az asszonyok és purdék, Vidák Károly vajdájukkal együtt húszán voltak és fázva bújtak össze az ekhós szekereken. Gödöllőre való teknőt készítő cigányok voltak s Velejte körül fogták el a csendőrök. Az egész karavánt illetőségi helyére toloncolták. — Kukoricafo8ztás. . . . Ilyenkor őszszel, amikor az utcát szegélyező vén fák már teljesen elhullatták árnyatadó lombjukat, amikor az ábrándos fűzfapoéták az enyészetről dalolnak kevés kivétellel egy kaptafára készült verseket, amelybe soh’sem felejtik el imádottjuk egy-egy jó, vagy rossz tulajdonságát belefonni: ilyenkor kezdődik a kukoricaszedés és a vele járó fosztás. Jókor reggel neki indulnak a mezőre, rendesen két egymáshoz csatolt kocsival. Ezeken ül a falu fiatalsága. Felváltva egy legény, egy leány és igy tovább. Vig dallal, duhaj jókedvvel indulnak. Ezzel térnek haza a „fosztóház“-hoz és ha a fosztás hajnalig tart is, nem fogynak ki a dalból, nótából. Az öregek is belekóstolnak egy-egy nótába, vagy ha ezt megunták, vig tréfával, enyelgéssel mulattatják a mindig szép számban jelenlevő vászoncselédeket. Szóval a kuko- ricafosztás valóságos népünnepély, ősi hagyomány, amely nem pusztul el soha. Istenem, hány fiatal szív lobban ilyenkor heves szerelmi lángra, hány szívbe költözik uj remény, uj élet, amikor künn az enyészet uralg, szomorúan dudol az őszi szél, hordja a sárga faleveleket s beáll a horvadás ... — Mikor a cseléd pezsgőt iszik. Breiner Herman „Központi kávés“ háziszolgája megirigyelte valamelyik mulató vendégtől a pezsgőt. Mivel becsületes utón nem tudott a jóizü Törley-hez férkőzni, fogta magát és belopódzott a pincébe, ahol 30 üveg pezsgő várta azt a pillanatot, amikor valamely vigkedélyü társaság elfogyasztja. A sors azonban úgy rendelte, hogy a pezsgőt nem odafent az urak, de lent a pincében a kávéház-tulaj- donos cselédsége itta meg. Előbb a rácsot távolították el és az ekként támadt nyíláson keresztül szedegették ki egyenként a palackokat és fogyasztották háborítatlanul gyors egymásutánban. Durrogtak a pezsgők és a női és férfi cselédség pompásan mulatott és rendületlenül ivott a kávéház — aljában. Csak a cigány és nóta hiányát érezték szörnyen; de inkább el voltak a nélkül, csak ki ne pattanjon turpisságuk. Ez a kedélyes állapot igy ment gyakrabban és ismétlődött mindaddig, mig a pezsgő teljesen el nem fogyott. A minap azután, mikor Breiner egyik vendégét pezsgővel akarta kiszolgálni, lement a pincébe, ahol hasztalan kereste a jó Törley-pezsgőt, csak nem talált egy szál üveget sem. Hosszú keresés után végre a szén között ráakadt a pezsgős üvegekre üresen. A károsult kávéház-tulajdonos most följelentette pezsgőre szomjas cselédségét, akik.-a közösen fogyasztott pezsgőből mintegy 200 korona értéküt ittak meg. — Országos vásár. Az úgynevezett Imre országos vásár ez évi november hó 3-án és 4-én fog Sátoraljaújhelyben megtartatni. — Rendőri hírek. Lopás. Zöldi János, A. M. háziszolgája e hó 28-án az udvaron álló, szekérbe fogott lónak a hátáról egy gubát lopott. A károsult panasza folytán megindított nyomozás során a tettes a gubával együtt kézrekerült. A tolvajt átadták a büntető-bíróságnak.