Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-10-04 / 104. szám

2. oldal.

ZEMPLÉN

Október 4.

Hamvai tervei megérdemlik, hogy komolyan foglalkozzanak vele azok, a kik a közigazgatás reformját előkészítik.

VÁRMEGYE ÉS VÁROS.

A vármegye közgyűlése.

— Szept. 29-től okt. 1-ig. —

Á harmadik napra, okt. hó 1-ére átment közgyűlés napirendjéből teljes négy órát foglalt be Sátoraljaújhely rt. v.. képviselőtestületének az a határozata, melyről már lapunk csütörtöki számában részletesebben szólot- tunk. A helyenkint már-már kiélesedett vitatkozásnak az lett a vége, hogy 18 szavazattal 5 ellenében Uj- hely szervezési szabályrendeletének a fizetéseket és lakbéreket megállapító XV. fejezet 39. §. igy állapíttatott meg, illetve módosíttatott:

I. Az elöljáróság tagjai. A polgármester fizetése 4U00 K., 700 K. lakbér, 600 K. személyi pótlék, tanácsos és árvaszéki ülnöké 2800 K., 600 K. lb., közig, tanácsosé 2200 K., 480 K. lb., rendőrkapitányé 2600 K., 600 K. lb., főjegyzőé 2600 K., 600 K. lb., közigazgatási jegyzőé 2200 K., 480 K. lb., főügyészé 1600 K., pénztárosé 2600 K., 600 K. lb., számvevőé 2400 K., 480 K. lb., ellenőré 2400 K., 480 K. lb., főorvosé 1600 K., állatorvosé 720 K., alkapitányé 2000 K., 480 K. lb., alorvosé 1200 K. — II. Segéd- és kezelőszemélyzet. A rendőrbiztos fizetése 1200 K., 360 K. lakbér, építési felügyelőé 1600 K., 420 K. lb., gazda- és erdészeti felügyelőé 1600 K., és természetbeni lakás a majorban, iktatóé 1200 K., 360 K. lb., kiadó és irattárosé 1400 K., 360 K. lb., írnokoké ä 1000 K., 360 K. lb., rendőrtollnoké 1200 K., 360 K. lb., végrehajtóké a 1200 K., 360 K. lb., adótiszté I. oszt. 1600 K., 400 K. lb., II. oszt. 1300 K., 300 K. lb., szülésznőé 300 K. —

III. Alkalmazottak. A gyakornokok fizesse á 1000 K., 200 K. lakbér, 2 óvónőé ä 800 K., 2 dadáé á 400 K., kertészé 800 K., hat napidijasé a 800 K., kertészsegédé (uj) 480 K. — IV. Szegődvényesek és szolgák. Rendőr- őrmester fizetése 1000 K., 360 K. lakbér, 2 rendőrtizedesé I. oszt. 840 K. II. osztályú 800 K., 22 közrendőré a 720 K., 1 közrendőré 648 K., 1 közrendőré 672 K., I. oszt. hiv. szolgáé 600 K., 100 K. lb., II. oszt.

osztogatásába belé játszott még a naiv életnézet, mondjuk a regényesség is, ott a hol Barkó meg Okur a Laborcz völgyén átkacsintgattak egymásra : ez az „Okur“ egy X. századbeli „királybíró“, afféle bán (comes regionis) hatalmát örökítheti Gyepély ege alatt, „Barkó“ meg, a jámbor, szegény Barkó afféle Hamúpipőke alak lehetett, kit a porból emelt magához az a hatalmas úr, kinek árpádkori neve Ok vaja.

Barkó meg Okur: két testben egy lélek. Mint a deli levente Ala- din és a szépséges szűz Fatimé az „Ezeregy éj“ meséiben.

E romantikának, hogy van benne valami igaz és nem mese, segítségére jön az etimológia, a szónyomozás, sőt még a krónikairás is. — Barkó, antik alakja szerint „Borkő“, a réges-régi magyar nyelvben azt jelentette, hogy Borbála. A pápai dézmákról szóló jegyzék íródeákja is, a ki csak 32 esztendő távolságából látta az Árpádkor naplementét, Barkó nevét következetesen igy irja: Borkő, egyszer igy is Borkow, mely szóalakban az orv azt akarja jelenteni, hogy az hosszú és nem rövid o. Idők múltán az o-ból a lett, Borkőből Barkó, de Barkó alakjában is az értelme maradt —mint a göröghitregében az „oreád“ — egy angyaljóságú „áldószellem“, kihez ügyes-bajos dolgaiban, még pár száz esztendővel ezelőtt is, igy sóhajtott a szegény magyar ember : „Barkó engem úgy segéljen 1“ (Nyelv. tört. Szótár. I. 182. 1.) Sőt az sem lehetetlen, hogy

hiv. szolgáé 500 K., házi szolgáé 548 K., 5 kocsisé a 432 K., két erdőkerülőé a 432 K., vágóhídi szolgáé 240 K., 3 becsüsé a 50 K., járványkórházi ápolónőé 200 K., 15 utcaseprőé ä 432 korona.

(Mátyás király lovasszobra.)

Mátyás-király emlékére szülővárosa Kolozsvár lovas-szobrot emeltetett, melynek országos jelentőséggel biró leleplezése a f. hó 12-én lesz. A leleplezés ünnepies alkalmára Zem- plénvármegyét is meghívta a rendező bizottság. A közgyűlés értesítette a rendező-bizottságot, hogy vármegyénk magát a MAyás-szobor leleplezésénél küldöttséggel fogja képviseltetni. A küldöttséghez csatlakozni szándékozó bizottsági tagok jelentkezhetnek a vármegye alispánjánál.

(Kossnth-szobrok és képek.)

Budapesti képfaragók és képírók művei után készült Kossuth-szobrok és képek érdekében, amelyeknek hazai művészektől származott voltáért az 1848/49. honvéd ereklye-múzeum képviseletében Kreith Béla gróf kezeskedik, felhivattak a községek elöljáróságai, hogy a Kossuth Lajos nagy neve iránt érzett élő kegyeletük je- leiül a szóban levő szobrokat és arcképeket községeik részére beszerezni igyekezzenek.

(Damjanich-szobor.)

Nemes elhatározás és hazafias szép cselekedet volt, hogy a Szolnok város főterén emelendő Damjanich- szobor alaptőkéjének gyarapítására a közművelődési alapból kiutalandóul 150 K. adományt szavazott meg a közgyűlés.

(Üdvözlet Amerikába.)

A clevelendi Kossuth-szobor bizottságának, mely a szobor leleplezés alkalmára Amerikába meghívta Zem- plénvármegye törvényhatósági képviseletét is, a megható szép figyelemért hazafias meleg hangú üdvözletét küldöttek.

(Az „Adalékok.“)

Az „Adalékok Zemplénvármegye Történetéhez“ c. havi folyóirat kiadójának 1903 ra is megszavazták a szubvenciót, úgyszintén a folyóirat anyagi támogatását 1903-ra is beajánlották a Tudományos Akadémia ügyszeretetébe és pártfogásába.

(Polgári iskola kibővítése.)

Ujhely rt. v. képviselőtestületének abbeli határozatát, hogy a polgári leányiskola kibővítésére 40,000

a honfoglaló magyarsággal Ázsiából Európába átvándorolt egy ősi mitoszi alaknak, mondjuk „nimfádnak, lehetett bűvös pihenője, erdei szenthelye ez a Barkó a húnyó X. évszáz éjjelében. Annyi egészen bizonyos dolog,hogy a XIY.évszáz birtoklása rendjében a Petnefiék helyét itten elfoglalt Drugeth nádor-család kedvelte a Borbála (Borkő, Barkó) leánynevet és ez a Drugeth-családban tradició-forma gyakorlat talán emlékezetbeli kapcsolatban volt Okurnak meg Barkónak, az ős birtokosoknak még akkor színes, ma már erősen elhalaványodott romantikájával.

A merő képzelet lidércfénye azonban, meg az oknyomozó történet mécs- világa más és más irányba vezet.

Hagyjuk amazt a regényíróknak. Forduljunk a történetkutatók felé és lássuk : Barkó-vára régmúltjából mit őriztek meg a jelen számára sárgult pergameneknek fakó Írásai — és milyen tanulságúl?

*

Hogy monda-e, avagy csak mendemonda az Okur meg a Borkő személyeikről kerengő szájhagyomány: én azt hiszem, hogy monda, mert különben nem vert volna élő gyökeret a nép emlékezetében. Tehát mondái alapra helyezem abbeli sejtésemet, hogy ezt a festői szép perspektívával biró várat eredete szerint Okur, a boldog lovag, jegyajándékul építtette az ő szive választottja, Borkő számára. Ha csakugyan igy: akkor ez a „BorK. kölcsön felvételét szavazta meg, jóváhagyták.

(Községházak épitése.)

Kesznyéten községnek megengedték, hogy uj községháza építéséről a képviselőtestület határozata értelmében gondoskodhasson az elöljáróság, — ellenben Sztropkó község képviselőtestületének hasonló irányú határozatától a törvényhatósági jóváhagyást megtagadták, mivel nem tartatták szemelőtt az 1886. XXII. t. c. 110. és 113. §§-ainak ide vonatkozó rendelkezéseit a határozat meghozatalánál. — Épp igy megtagadták a jóváhagyást B.-Olaszi község határozatától is.

(Hegyközségi rendtartás.)

A sárospataki alsó hegyközség közgyűlése részéről alkotott Hegyközségi Rendtartás a maga nemében alapos és rendeltetésszerű munkálatnak találtatván törvényhatósági határozattal megerősítés végett felterjesz- tetett a földmivelésügyi kir. miniszterhez.

(Kézi zálogúzlet.)

Róth Simon azért folyamodott, hogy Sárospatakon kézi zálogüzletet nyithasson. A kassai kereskedelmi és iparkamara véleményével kiegészített folyamodását felterjesztették a kereskedelemügyi kir. ministerhez.

(Földfelmérés költségei.)

A háromszögellési mérnöki munkálatok szinte elviselhetetlenül súlyos, nem egy helyütt 100—120%-es roppant költségeket rónak községeink számtartására. Fokozza e teher súlyát, hogy szóban levő költségek több egymást követő év hosszára arányosan el nem oszthatók, de a mérnöki föld- felmérés teljesítésekor azonnal fizetendők. Addig is mig e szörnyű nagy és az államgazdaság érdekében időszakon- kint megismétlődő teher az egész országból hangosan felhangzó panaszok alapján törvényhozással könnyebittet- nék: feliratot intéztek a pónzügymi- nisterhez, hogy a felmérés költségeit tárcájából előlegezze az illető községeknek és engedje, hogy az érdekelt községek a szóban levő előleg visszatérítéséről öt év sorára beosztott részlet fizetéssel gondoskodhassanak.

(Kisgazdák földhaszonbérlete.)

Köröm sajómenti községünkből 84 kisgazda azért folyamodott, engedje meg a vármegye, hogy a sajóládi m. kir. vallásalapitványtól 12 évre haszonbérelt földterületre vonatkozó szerzőbála vára“ eredet szerint ég és föld között a boldogság vára volt . . .

Hanem vagy fólszáz esztendő múltán, a magát „kis királyinak képzelt Petnefí Péter mester várurasága alatt és bukása után a boldogtalanság vára lett. Letűnt regés múlt helyében már csak vihart, harcot látott. Ősi szellem, ősi szív ott — mint Garay mondja:

Sir ölébe tüntenek És a tiszta szerelemnek Lángi már nem gerjedeznek Hölgyek, ifjak kebelében Mint lángoltak egykoron. . .

*

Egyik hazai tudósunk, Karácsonyi János dr., történeti okirat tanúságával bizonyítja, hogy Barkó vára a XIII. évszázadban épült, de akkori birtokosát megnevezni ő sem tudja. Talán Omode „comes“, a Dávid „comes“ fia, kinek a XIII. évszázadban ezen a vármegyetájon kiterjedt birtokai voltak, tekintendő az Arpádkori első okleveles birtokos személynek, mert igen valószínű, hogy vármegyénknek ebben a zónájában Dávid- vágás helység-név máig is a néhai Dávid gróf nevét élteti.

Mig Drugeth-kézre jutott, már előbb, vagyis 1316. táján, Petnefí Péter volt az ura kinek atyját, Péter mestert, V. István király még tejben- vajban fürösztötte itt Zemplén földén, de a kinek fiát már „átkozott emlékezetű hűségtelen embernek“ nevezi Róbert Károly király az egyik, 1321-ből felmaradt levelében. És minden jószágától megfosztja, Barkó várától is

dést a politikai község kiküldöttei is aláírhassák, mégpedig oly értelmű záradék alatt, hogy a kisgazdák érdek- szövetkezeteért bérbeadónak a politikai község is szavatol. — A tiszti főügyész véleményes előterjesztése alapján a kért törvényhatósági engedelem megadásától nem zárkózott ugyan el a törvényhatósági bizottság közgyűlése, de mielőtt beleegyezését adná, a jogügyletet — bizonyos biztosítékok kikötésével —• közokiratba foglaltatni rendelte.

(Jegyzőválasztás jóváhagyása.)

Tokajban nem régen segédjegyzőt • választott a képviselőtestület. Hogy a képviselőtestület és nem Tokaj város arra hivatott nagyközönsége: a választás megsemmisítését kérő felebbezést elutasította és a választási törvény' (1886. XXII. t. c. 68. és 77. §§-ai) alapján megerősítette a közgyűlés.

(Jegyzőválasztás megsemmisítése.)

A legenyei kör a minapában új jegyzőt választott magának, F. M. segédjegyzőt, de akinek megválasztatását felebbezéssel támadta meg a kisebbségben maradt kontra-párt. Szóban levő választást, melybe a büntető törvény határozmányai is belejátszanak, az 1886. XXII. t. c. 34. és 75. §. rendelkezésének erejével megsemmisítette, egyszersmind uj választást rendelt el a közgyűlés.

(Alispáni hivatal tevékenysége.)

A számonkérőszék jegyzőkönyvéből kiemeljük, hogy az alispáni hivatalnál, melyben a számvevőség is benfoglaltatik, az elmúlt évnegyed folyamán 12,896 ügydarab nyert elintézést.

(Szabadságolások meghosszabbítása.

A betegeskedésök miatt már eddig is hosszabb-rövidebb szabadságot élvezett vármegyei tisztviselők közül és ismételt folyamodásaikra Mizsák. István tiszti főügyésznek, Évva Ödön alszámvevőnek és Dobé István szolga- birónak 3—3 havi szabadságot, Spil- lenberg Barna árvasz. ülnöknek 28 évi szolgálata óta most először 2 havi, Bér- , náth Béla szolgabirónak pedig 1 havi szabadságot adott a közgyűlés. — A súlyos beteg Dobó szolgabiró helyettesítésére, mint már közöltük is, Bajusz Zoltán dr. tb. szolgabirót rendelte ki Sátoraljaújhelyből K.-Hel- meczre a főispán.

(O.-Liszka szabályrendeletei.)

O.-Liszka községnek két rendbeli statútuma is foglalkoztatta az

mely ugyanakkor királyi birtok lesz és azután, mint „Castrum Barkou“

36 krajnyai faluval egyetemben „Dru- geth-birodalom“. A „hűségtelen em- ber“-t, Petnefi Pétert, Micsk bán, később zempléni főispán, a királynak épp oly hűséges, mint a királynénak kedves embere, ostromolta ki Barkó várából és Micsk-bán fojtotta a Laborcznak honfivértől megáradt vizébe a Petnefi Péter vezérelte lázadást a Barkó vára alatt. És ettől kezdve (1316— 1691.) majd négyszáz esztendő hosz- szán a „három farkas fogtól véres“ Omode-cimer helyett a „hét seregélymadártól ékes“ Drugeth-cimerpaizs ragyogott a vár főkapujának homlokkövében.

És a Petnefiék kiontott véréből az Anjou-kor hajnala piroslott fel a magyar történelem egén!

*

Azoknak a magyar Leonidásoknak, Petnefiéknek hősi sírját, melybe Barkó vára alatt temetkeztek, nem jelöltette-., meg „lobogós.hadi kopjá“-val a pápapárti Micsk. Ő a forró vérü és fókez- hetetlen Petnefiéket és mindazokat, kik velük egy elvre esküdtek, honfiúi irgalom nélkül kaszaboltatta le. Pedig ők nem voltak közönséges lázadók. Törhetetlen gerinc, mely nem hajol, mindenik. Láncait tépték csak annak a rabbilincsnek, melyről százhetven esztendővel később (1489-ben) Korvin Mátyás világosan megiratta Budáról Rómának: nem fogja tűrni és nem fogja szenvedni, hogy a ,,vi-