Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)
1902-10-02 / 103. szám
Sátoralja-Ujhely, 1902. október 2. 103. Í223C ) Harmincharmadik évfolyam. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SAtoralja-TJjh.ely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond sző 4 fill., vastagabb betűkkel 8 fill. Nyílttérijén minden garmond sor 30 fill. POLITIKAI HÍRLAP. ifj. Meczner Gyula Biró Pál dr. Hám Sándor főszerkesztő. felelős szerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 3 kor. — Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden sző után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény. 3tt az ideje. — Szept. 30. (T.) Itt az ideje annak, hogy felébredjünk álmainkból! Ezen szavakat irta nemrégen tisztelendő testvéreinek az ősz, nagytiszteletü kassai püspök. Aludtunk eddig, mély nyomasztó álmokba merülve. S mig mi önfeledten csüngtünk az andalító, mézes álomképeken, ime itt a tapasztalat, ellenségeink nem nyugodtak, gonosz és gaz útjukon rohannak tovább romboló céljaik felé. Már az álmodó is észre veszi, már az alvó álmát is zavarják. Bár előbb tették volna ezt! De elszaporodtak, jobban mint fákon a féreg. Tehát itt az ideje, eljött már régen, ébredjetek! . . . A magyar papi karnak irta e sorokat a békés természetű egyházfejedelem. Mily nagy lehet a veszély, ha már a szelíd galamboknak ajka is harci riadóba tör ki! A tisztelendő kainak szól e buzdítás, de azért okuljatok belőle és alkalmazzátok mindenütt magyarok ti is, mind egy szálig, felekezeti különbség nélkül. Hisz mindanyijunk szivéből beszél, ami érdekeink csüngnek atyai szivén. „Jól tudom — írja Kassa püspöke, — hogy a papnak, főként a püspöknek, első sorban nem az ilyen-beszéd a feladata, sőt elvemnél fogva kerülöm is a napi politikába való beavatkozást, bár vannak esetek, amelyekben mint magyar főpapnak ez is kötelességem. Ilyen ez a mostani is, mert ki kellett már egyszer mondani az igazságot egyházi részről is. Először teszem . . . Mi lehetett az oka, hogy békés életmódját megváltoztatta? Mely ok kényszeríti, hogy éleme- dett ember létére először kell ily eszközökhez nyúlnia? A nemzetiségi izgatás és a katolicke Noviny! Kaméleon módjára sok színbe öltözik ez a százkaru polyp, de mindegyike közül a legveszedelmesebb az, amely a vallás színét ölti magára. A tudatlan nép könnyen hajol a mézes beszédekre, de különösen azok hatolnak leikébe, melyek a vallás mezébe burkolvák. Ezek ellen kell tehát először küzdeni! De ne csak a papok tanuljalak ebből, minden magyarnak ily papnak kell lenni és kell áldoznia a haza oltárán annyit, hogy tőle telhetőleg akadályozza meg a gonoszok undok aknamunkáját. Tegyük tehát, hisz már oly rég eljött ennek az ideje. Értsük meg végre az ősz püspök apostoli szavait: Tempus est iám nos de sommo surgere! . . . Mindezek felélesztésére pedig az adott alkalmat, hogy éppen e vármegyét felölelő egyházi kerület szomszédjában is visszhangra talált. Kassa hazafias püspökének mihamar akadt hazafias követője. Ivánkovics János rozsnyói püspök átérezte a mély szavakat s annak szellemében tett is. Itt közöljük nemes szivéből jövő rendeletét, nem szorul az kommentárra: „Elrendelem ezennel, hogy a főhatóságom alatt álló összes iskolákban a tanitás már a Il-ik osztálytól kezdve kizárólag magyar nyelven történjék, a gyermekek a templomban magyarul énekeljenek, az iskolában magyar hazafias dalokat tanuljanak, az ismétlő iskolások szintén magyar nyelven oktattasanak, s általában a lelkész és tanító vállvetett munkával arra törekedjenek, hogy a magyar nyelv sikeres oktatása terén mind nagyobb eredményeket bírjanak úgy az iskolában, mint az iskola falain kívül felmutatni. ■ Az egyházkerületi tanfelügyelő kötelessége lészen e rendeletemet szigorúan ellenőrizni . . .“ Magyarok istene, ha sziveden viseled még nyomorgó hazánk sorsát, ilyen főpapokat addj a nemzetiség lakta vidékekre s a haza mentve lesz! . . . október 1. Rutén szövetség. A Budapesti Hírlap tegnapi száma nemzeti érdekből rendkívül fontos és bennünket zemplénmegyeiket is közelről érintő dolgokat közöl: Lembergben kétezernégyszáz müveit lengyel-rutén gyűl össze, hogy tanácskozzék népe siralmas helyzetéről és megállapítsa a pusztulásnak indult lengyei-ruténsóg fölvirágozta- tásának módját. Hivatalos a gyűlésre a nagykorú értelmiség, az egyetemi hallgatóság, sőt a középiskolák két felső osztálya is. Meg akarják alapítani az öreg és zsenge kom lengyelrutének a rutén szövetséget. A mozgalmat vezető ötven tagú szervező bizottság azonban túllépte Gáesország határait, mert a magyarországi rutén- séghez is intézett meghívót. A mi kárpátalji jó rusznyák népünkhöz semmi közük a galiciainknak. Ami hegyvidéki népünk ott a Kárpát alján nem is mondja ruténnak magát, hanem rusznáknak vagy ruszinnak. Ami rusznyák népünk a honfoglalás óta jóban, rosszban híven osztozik a magyarral, soha tőle el nem pártolt, szövetséget nem keresett az ország határán kívül és hüségesküjét egy évezred alatt vérével pecsételte meg. A magyar állam a mi hegyvidéki magyar rusznyákjainkkal már érezteti azt az anyagi segítséget és kultúrát, melyről Lembergben még csak most fognak tanácskozni az öreg és a gimnázista lengyel-ruténok. A meghívók megérkeztek Magyarországba; nem hiszszük, hogy akad olyan hazánkfia, a ki résztvesz a nagygyűlésen, de ha mégis akad, az ezzel a tüntetéssel vétkezik magyar hazája és saját népfaja ellen, mert hálátlan a gondos haza iránt és ilyen színben igyekszik főitüntetni fajabelieket is. A vármegyei pénztárak államosítása A jövő évi január 1-től fogva a vármegyei pénztárak államosításával azok személyzetét az állami adópénztárakhoz osztják be és igy a pénztári tisztviselők járandóságaikat ezentúl nem a megyétől, hanem áz államtól fogják megkapni. Széli Kálmán miniszterelnök, mint belügyminiszter körlevélben értesítette is a törvényhatóságokat, hogy a vármegyei pénztár személyzetének fizetését a jövő évtől kezdve már nem kell előirányozniok, mert e részben az állami költségvetés már intézkedik. A költség- többlet azonban kiegyenlítést nyer, mert az összeget, melyet az állami költségvetésben e cimen előirányoznak, levonják abból a dotációból, melylyel az állam a vármegyék költségeihez hozzájárul. Kérvények. A képviselőházban az elmúlt nyár folyamán sok kérvény érkezett, összesen 143. E kérvények a következőképen oszlanak meg. A nemzetiségi törvény módosítását kéri 5 törvényhatóság, a kóbor-cigányok megrendszabályozását 9, a tanítói nyugdíj járulék eltörlését 12, a pan- csovai választókerület kettéosztását 4, a megyei tisztviselők fizetésjavitását 5, az árvapénztárak kezeléséről szóló törvény módosítását 6, a hivatalnokok vasárnapi munkaszünetét 6, Kossuth Lajos érdemeinek törvénybe iktatását 23, az önálló vámterület felállítását 10, a harmadéves katonák nyári szabadságolását 4, az adóvégrehajtásnak a nyári évnegyedekben való szünetelését 18 és végül az elemi csapások által okozott károk miatt adótörlesztést kér 11 vármegyei és városi törvényhatóság. A Zemplénvármegyei Kazinczy Kör. — okt. l. Lapunk legutóbbi számában irtunk annak a rendkívülien lelkes hangulatú közgyűlésnek lefolyásáról, mely a Zemplénvármegyei Kazinczy Kör fényes jövőjébe vetett bitünket és reményünket immár örömteljes tudattá erősítette, jegecesitette át. Most a Zemplénvármegyei Kazinczy Kör tisztikarának s a szak választmányok tagjainak névsorát közöljük. Egészen természetes, hogy csakis azok sorából lehetett választani, akik az alakuló közgyűlés napjáig a kör rendes tagjaiul*) már beléptek és az esetleges megválasztás elől — többnyire nagy elfoglaltságukra hivatkozva — önként előre ki nem tértek. Másrészt a névsor összeállításnál arra is figyelni kellett, hogy lehetőleg Sátoraljaújhelyben bent lakó tagok legyenek beválasztva, lóvén igy mégis könnyebb a havonként tervezett választmányi üléseket megtartani. E két körülmény lehető figyelemben tartása sok gondot adott az alapítóknak a névsor összeállításánál; amely különben is — tekintettel a már is nagy számban jelentkező uj tagokra — megfelelően kiegészülni fog. A megválasztottak névsora a következő : •) Az alapszabályok értelmében családi- és vidéki tagok nem választhatók. Szerk. Elnök: gróf Hadik Béla, főtitkár: dr. Ferenczy Elek, titkár: Dókus László, pénztárnok: Kinesessy Péter, háznagy: Képes Gyula, ügyész: dr. Thuránszky Zoltán, jegyző : dr. Isépy Tihamér. 1. Igazgató-választmány: Bereg- szászy István, nt. Fejes István, Forn- szek Béla, Hönsch Dezső, ft. Katin- szky Géza, dr. Kellner Soma, dr. Kossuth János, ft. Kovács Endre, gróf Mailáth József, Meczner Gyula id., It. Miklóssy István, Molnár István, dr. Somossy András, Székely Elek, dr. Schön Vilmos, Staut József, dr. Rosenthal Sándor, Wieland Lajos, Widder Gyula. 2. Magyar irodalmi és történelmi szakválasztmány: elnök: Matolai Etele, előadó: Gál Lajos, tagok: idb. Bajusz József, Dongó Gy. Géza, Dókus Gyula, Fejes István, Gyulay Károly, dr. Hám Sándor, Karsa Ferenc, dr. Szirmay István, Nagy Elza, Payzsoss Andor, Péter Mihály, dr. Székely Albert. 3. Képzőművészeti és müipari szakválasztmány : elnök: dr. Hornyay Béla, előadó: Ambrózy Ágoston, tagok : Ehlert Gyula, Grosse Gyula, Hönsch Dezső, Bérzeviczy Béla, dr. Haas Bertalan, dr. Kovaliczky Elek, dr. Moskovics Vilmos, dr. Nyomárkay Ödön, Szentgyörgyi Vilmos, Spot- kovszky Károly. 4. Zenészeti szakválasztmány: elnök : Dauscher Miklós, előadó : Há- ner János, tagok: dr. Isépy Tihamér, Gruschka Lajos, Szmik Gábor, Har- sányi Gyula, dr. Ligeti József, Osör- gheő István, Olchváry Dezső. Olcli- váry Ernő, Polónyi Elemér, - -eretin Hugó, Vágó Gyula. 5. Szinészeti szakvála sztmány elnök: Dókus Gyula, előadó. Gn.dig Lipót, tagok: Adriányi Béla, Ferns;:;-' Béla, Staut József, Widdi Gyűl. dr. Hornyay Béla, Legeza IrVán, d: Grosz Dezső, Meczner Béla Mec: ner Gyula, Székely Elek, \ s3 József VÁRMEGYE ÉS VÁROS. A vármegye közgyűlése. — Szept. 29-től okt. 1-ig. — Á f. évi szept. hó 29-én kezdődött, rövidnek gondolt vármegyei őszi rendes közgyűlés biz’ három napos lett, amelyen elejétől végig Hadik Béla gróf főispánunk elnökölt nagy türelemmel, csüggedetlen kitartással. Nemcsak mint olyan, hogy t. i. teljes három napig tartott ez a törvényhatósági közgyűlés, marad emlékezetes a vármegye 1902. esztendei évkönyvében; hanem emlékezetre méltó marad azért is, hogy a vármegye székvárosa, Sátoraljaújhely képviselő-testületének valóban nemes cselekedetére, t. i. a városi tisztviselők segéd- és kezelőszemélyzete fizetéseinek a korigényekhez illendő rendezését tárgyazó határozatára ez a vármegyei közgyűlés adott szankciót. A vármegyei közgyűlés eme szentesitő határozatának erkölcsi nagy erejét fokozza az a körülmény, hogy még azok a bizottsági tagok is, kik a fizetésrendezésnek egy, vagy más okból, midőn a közgyűlési tárgyalás ama kérdésénél, bele menjeií-e a vármegye közönsége Sátoraljaújhely rend. tan. város szóban levő határozatának részletes tárgyalásába, igen — vagy nem: kisebbségben maradtak, ők is llgp* Lapunk mai »aim* 4 oldal.
