Zemplén, 1902. július-december (33. évfolyam, 64-140. szám)

1902-08-28 / 88. szám

3. oldal.

ZEMPLÉN.

Augusztus 28.

betöltötte. Ezt a rendeletet, mely ez évi szeptember 1-én lép életbe, a vidéken szigorúan végre fogják hajtani.

— Honvédzászlóaljunk ma reggel 6 óra után vonult el a felvidéken tartandó hadgyakorlatokra. A zászlóalj Kassán az ezredhez csatlakozik és a kassai sátortáborban lesz elszállásolva. Honvédeink szeptember 14-ikén térnek vissza.

— Nagy tűz Yarannón. Levelezőnk táviratozza: Tegnap éjjel úgy fél 11 óra tájt tűz ütött ki városunkban s rövid egynegyed alatt hét ház égett le, melyeknek padjaik telve voltak takarmánynyal. Leégett a grófi erdőmesteri lakás is, mely nagy méreteinél fogva hatalmas lángoszlopokban égett. Szerencsére szélcsend volt, mely megóvott a nagyobb veszedelemtől. Az oltás nagy buzgalommal folyt s ennek köszönhető a tűz gyors lokalizálása.

— Lapunk egyik olvasója levelet küldött szerkesztőségünkhöz, melyben nyílt interpellációt intéz az irányban, hogy a Kazinczy-utcán a villamos vezetékek felállítandó oszlopaival eléktele- nitik. Nyert értesülésünk szerint a felállítandó oszlopok, — amik ellen a levél írója szépészeti tekintetekből indíttatva kikéi — ideiglenes használatra lesznek rendelve azon idő tartamának, mig a használhatatlan villamos vezeték-drótok ujjal fognak felcseréltetni.

— Rendőri liirek. Lopás. Ne- viczki Zsófi helynélküli cseléd más foglalkozás híján meglopta Deák Anna kolleganőjét. Amennyi, ruhája volt a jóravaló cselédnek, — a tolvaj mind elhordta és a városból megszökött. A károsult cselédet 30 korona értékű ruhájától fosztotta meg az elillant cseléd. — Betörési kísérlet. A kisállo- máson a minap valaki bekivánkozott az állomási pénztárba, de idejében elzavarták onnan. Az eddig megejtett nyomozás kiderítette, hogy a tettes cigány volt, akinek már nyomában vannak.

— Egy-két izr. gimnáziumi tanuló

teljes ellátást kaphat egy intelligens izr. családnál. Alapos correpetitió és lelkiismeretes felügyelet. Bővebbet a kiadóhivatalban.

— Csemegeszőlő csomagolva,

bármily nagy menyiségben megvétetik. Úgyszintén a téli szőlők is. Vidékiek levélben és helybeliek személyesen is bejelenthetik ebbeli ajánlataikat a mennyiség és minőség megjelölésével Burger Adolfnál (Sátoraljaújhely Wekerle-tér 671. az emeleten.)

TANÜGY.

= A sátoraljaújhelyi főgimnáziumban a f. évi javító-, pótló- és magánvizsgálatok ez év aug. 29-én és 30-án a délelőtti órákban tartatnak meg. A beiratások ped ig szeptember

1—Léig d. e. 8—11 óráig.

= A Carolineum leánynevelő intézetben a beiratások szeptember 1-én kezdődnek, még pedig d. e. 8—12.,

d. u. 3—5. és tartatnak 7-ig bezárólag. Javító- és felvételi vizsgálatok

6-án d. e. 10 órakor, 9-én ünnepies „Veni-Sancte“, 10-én gyász istenitisztelet elhunyt fenséges királynénkért, 11-én rendes előadások kezdete. Tanitásdij a népiskolában egész évre 10 korona, polgári osztályokban és externátban havonként 4—4 korona. Német nyelv rendes tantárgy, francia külön 2—2 korona.

= Értesítés. A sátoraljaújhelyi állami elemi iskolában az 1902—1903. isk. évre a beiratások szeptember hó hó 1—13-áig, naponként d. e. 8—12 óráig a következő sorrendben eszközöltetnek: szept. hó 1-én, 2-án és 3-án az I., 4-én, 5-én és 6-án a II., 9-én és

10-én a III., 11-én, 12-én és 13-án a IV—V—VI. osztálybeli növendékek iratnak be, — Az állami iskolába járó

tanulók a beirási díjon kívül 4 korona tandijat fizetnek. A teljesen vagyontalan szülék gyermekei a tandíjfizetés alól felmentetnek. Az oltási és születési bizonyítványt minden tanuló köteles a behatáskor felmutatni. Sátoraljaújhely, 1902. aug. hó 25-én. Dúkus Gyula, kamarás, áll. isk. gondnoksági elnök. Vágó Gyula áll. isk. igazgató.

— A sátoraljaújhelyi róm. kath. elemi fiúiskola osztályaiba a felvételi beírás az 1902/903 iskolai évre, a f évi szeptember hó 2—6 napjain fog a róm. kath. „Papsor“ utcai elemi iskola I. osztályú tantermében megtartatni. Sátoraljaújhelyt 1902. augusztus hó. Az igazgatóság.

— A kultuszminiszter rendelete.

Wlassics Gyula vallás- és közoktatás- ügyi miniszter elrendelte, hogy a tanfelügyelők feleségei, amennyiben'tanítónők, ez állásukat nem tarthatják meg férjük kerületében. E rendeletre az ellenőrzés szempontjából volt szükség.

____

KÖZGAZDASÁG.

Borelienőrzés és fogyasztási adók.

— Saját tudósítónktól. —

— aug. 26.

A földmivelésügyi minisztérium Zemplénvármegye gazdasági egyesületét felhívta, hogy a Hegy alja-borvidék 30 községét szólítsa fel arra, miszerint nyilatkozzanak az iránt, hajlandók-e a borital és husfogyasz- tási adó még hátralévő 2 évi bérletét az 1899—1900. és 1901. évekre kötött szerződésben foglalt borellenőrzési klauzulával, melyszerint bor- kereskedők és korcsmárosokkal egyezségátalányokban kiegyezni nem lehet, a jelenlegi bérösszegért, esetleg az ellenőrzés költségeire némi engedménynyel elfogadni. A gazdasági egyesület a 30 községet f. hó 2-ára meghívta, ezek közül 24 község képviselve volt.

Az értekezletet Nemthy József gazdasági egyesületi alelnök nyitotta meg, ismertetvén az értekezlet céljait és a hegyaljai bortermelők érdekében melegen ajánlja a régi szerződésben foglalt borellenőrzési klauzula elfogadását.

Az elfogadás mellett szóltak: a tarcali vincellér iskola igazgatója, Sárospatak főbírája és dr. Láczay László szőlőbirtokos.

Mád város képviseletében megjelent Illésházy jegyző s az ellenőrzés körül szerzett tapasztalatai nyomán az elfogadás ellen érvelt és Mád község képviselőtestületének következő határozatát olvasta fel:

Mád város képviselő testületé — annak kijelentésével, hogy habár a boritaladónak a kiegyezés mellőzésével, árszabály szerint való beszedése illetve szemleives kezelése a műbor gyártás megakadályozására némi tekintetben alkalmas : a borital adót oly feltétel alatt megváltani, hogy az adókötelesekkel való kiegyezés mellőzésével az adónak árszabály szerint való beszedése kötelező legyen, nem hajlandó. Nem pedig a következő okoknál fogva: Mád város hatósága az elmúlt három év alatt a legmesszebb menő szigorral kezelte a boritaladó kezeléssel járó pince ellenőrzést, s meggyőződött arról, hogy Mádon müborgyártás nincs : miből önkényt következik, hogy a műbőr gyártás megakadályozása teljesen felesleges.

De meggyőződött a községi hatóság arról is, hogy a borital adónak a jövedéki ellenőrzés alapján való kezelése úgy a termelőkre, mint a borkereskedőkre elviselhetlen zaklatással, a városra pedig oly nagymérvű megter- heltetéssel jár, hogy a beszedett boritaladó ritkán fedezi a bérletet és a kezelési költségeket, holott az átalá- nyos kiegyezésből a község többé-ke- vésbbé hasznot is lát, s igy az utóbbi eljárás a község háztartására nézve előnyösebb.

Különben is a hegyaljai bortermelés fellendülésének nem a múltban helyel-közel űzött mübór gyártás, hanem kizárólag a beözönlő olasz bor a veszedelme, már pedig az olasz bor be- özönlését s e boroknak esetleg tokaj- hegyaljai termék gyanánt való eladását a gazdasági egyesület által ajánlott boritaladó kezelés megakadályozni nem képes, amint azt különben az elmúlt három év — midőn a szemleives kezelés kötelező volt — eléggé igazolta.

A gazdasági egyesület által ajánlott, az 1899-1901. években tényleg gyakorolt kezelés anélkül, hogy bármily csekély mérvben gátolná is az idegen borok beözönlését, a nélkül, hogy bármily csekély mérvben is előmozdítaná a tokaji borvidék termékeinek forgalmát, egyaránt sújtja a termelőt és a kereskedőt: ennél fogva Mád város képviselő testületé azt feltétlenül mellőzendőnek tartja.

Mád város képviselő-testülete teljesen megvan arról győződve, hogy Zemplén-vármegye gazdasági egyesületét kizárólag a Tokaj-Hegyalja felvirágoztatásának eszméje vezeti, de nézete szerint e cél elérésére nem ez az út vezet.

Az olasz bor beözönlésének magas védvámok alkalmazása által való meggátlása; — Orosz-és Németországgal szemben kedvezményes vámtétel kieszközlése, azon borkereskedőinknek — kik borainknak a külföldön még áldozatok árán is piacot teremteni igyekeznek, erkölcsi támogatással: az indokolatlanul magas vasúti szállítási dijak alább szállítása, a boritaladó törlése, vagy legalább is mérséklése azon eszközök, melyek borvidékünk felvirágzását elősegíteni hivatvák, ellenben a boritaladónak a kiegyezés mellőzésével árszabály szerint való beszedése és a szemleives kezelés a mellett, hogy zaklató, amellett hogy célhoz egyáltalán nem vezet, a hozzá fűzött kommentárral csak arra jó; hogy borkereskedelmünket már praeventive meggyanúsítsa, s boraink iránt már előzetesen is rossz véleményt gerjeszszen.

E határozatnak a vármegyei gazdasági egyesületnek felyó hó 26-án tartandó gyűlésében való benyújtásával Teleky László és Schneider Károly képviselő testületi tagok és Illésházy Endre községi jegyző bizattak meg.

E határozat felolvasása után Molnár János sárospataki főbíró hevesen megtámadja a mádiak álláspontját. Élénk vita is támadt ezután, végül Mád kivételével az összes községek a régi szerződésben foglalt ellenőrzési függelék elfogadására vonatkozó nyilatkozatot aláírták, de tekintettel az ellenőrzési, illetve tételes adózás kötelező betartásával növekedő költségekre csak a régi bérösszeget hajlandók megadni, esetleg 2o/0 emelést ajánlanak.

TÖRVÉNYSZÉK.

§ Az uj bűnvádi pörrendtartás

értelmében a főtárgyalás során az elnökön kivül senkinek se szabad kérdést intézni a vádlotthoz. A törvény- javaslat megokolása szerint azért, hogy a vádlott ne legyen zaklatásnak kitéve. Több szem többet lát, s a keresztkérdések alatt a vádlott zavarba jöhet. Liberális kriminálpolitikai elv vezette tehát a törvényhozást akkor, amikor ezt a törvényt alkotta. A gyakorlatban azonban ez a liberális intézkedés nagyon sok esetben nem vált be, mert az igazság rovására esett. Az elnök is ember, tehát tévedhet. Egy embertől pedig sohasem lehet azt kívánni, hogy minden aprólékos dologra kiterjedjen a figyelme. Nem csoda hát, ha az igazság rovására megfeledkezik olyasmiről kikérdezni ami az Ítélet meghozatalánál akár pro, akár kontra nagyjelentőségű. Most a mi szavazóbiráink, az ügyész, a védők úgy ülnek a helyükön, mint egy leláncolt Prometheus. Nem szabad nekik egy szót sem szólni a vádlotthoz. Most abból az alkalomból, hogy egy nagyszabású tolvaj banda fölött ül törvényt a budapesti büntetőtörvényszók, a vádlottak nagy számára való tekintettel Oláh András elnök arra az elvi jelentőségű álláspontra helyezkedett, hogy a bűnvádi pörrendtartásnak e megszoritó intézkedése csak a főtárgyalás olyan részére vonatkozhatik, amelynek során a vádlott ténye esik jogi mérlegelés alá. Ha azonban a vádlottat valamelyik vádlott-társának cselekedetére nézve hallgatják ki, nem pedig a saját dolgára, akkor a szavazóbirák, az ügyész és a védők is intézhetnek hozzá kérdéseket, mert e kérdések tekintetében a vádlott már nem vádlott, hanem tanú.

IPAR ÉS KERESKEDELEM.

A bocskor és papucskószitésnek

a c'pész ipar körébe való sorozása tárgyában a kereskedelmi m. kir. miniszter í. évi julius 10-én 41241. sz. alatt a következő körrendeletét intézte valamennyi magyarországi másodfokú iparhatósághoz:

Kétség merülvén fel az iránt, hogy a házi-iparilag készített kezdetleges bocskorok és papucsoktól eltekintve, a jobb minőségű bocskornemü, de inkább talpnélküli cipőnek mondható, rendesen szabott és varrott, úgynevezett szalonbocskorok (topánkák), nemkülönben a jobb minőségű, csinosabb, formásabb kivitelű papucsok készítése önálló iparágnak minősítendő e, vagy pedig a cipész ipar egy ágazatának veendő-e; a nyert és teljesen egybehangzó szakvélemények elfogadásával értesitem az iparhatóságot, miszerint az említett finomabb kivitelű bocsko • rok és papucsok előállítása a gyakorlati életben a cipész ipar egyik ágazata gyanánt jelentkezik és azon egyének is, kik kizárólag bocskorok és papucsok előállításával foglalkoznak, rendszerint cipész iparosok.

Eltekintve ettől, a bocskor és papucs készítésnél ugyanaz a nyersanyag, ugyanazok az eszközök s kézművi teljesítések, mint a cipész iparnál, miért is a bocskor- és papucskészitést a cipész ipartól elválasztani, külön iparágnak minősíteni s mint ilyet külön képesítéshez kötni már e készítmények természeténél fogva sem lenne indokolt. Ez okból a bocskor- és papucs- készités amennyiben nem házi-iparilag történik, a cipész iparhoz tartozó foglalkozásnak tekintendő.

Felhívom a hatóságot, hogy erről tájékozásul és miheztartás végett az alárendelt elsőfokú iparhatóságokat megfelelő módon értesítse.

Közönség köréből.

— Alak és tartalomért a beküldő felelős. — Nyilt levél

Fodor Jenő jegyzői egyl. elnök úrhoz Tisztelt barátom!

A vármegyei községi és körjegyzők egyletének tagjait f. év szeptember hó 8-ik napjára gyűlésre hívtad egybe s e gyűlés tárgysorozatába a nyugdíj ügy állapotáról szóló főjegyzői jelentést, s ugyanannak a nyugdíj szabályrendeletre vonatkozó javaslatát is levetted.

Nagyon örülök, hogy szemben az eddig elfoglalt álláspontoddal, a jegyzők nyugdij-ügyét ma már te is „egyleti ügynek“ tekinted; felkérlek azonban, mond meg az egyleti főjegyző urnák, ne áruljon zsákban macskát, tegye közzé a helyi lapokban javaslatát, hogy az egyleti gyűlés előtt azt alaposan tanulmányozhassuk s ott hozzá is szólhassunk.

Tisztelettel:

Mád, 1902. augusztus hó 25.

Illésházy Endre.

A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE.

S. X. A szombati számban közöljük. A mairól lekésett.

Érdeklődő: Szívesen.

Nem közölhető : Egy kis vihar .. . (Mose.)

Kiadó tulajdonos: Éhlert Gyula.