Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)
1902-04-05 / 26. szám
4. oldal. ZEMPLÉN. Április 5. Valér, I’sépy Zoltán, dr. Kállai József, Becskó Ferenc, Fröhlich Zoltán, dr. Fuchs Ignác, Vas József. — Polgármester választás Ungváron. Csütörtökön lesz a polgármester választás Ungváron. Az állásra négy pályázó jelentkezett és pedig: Mocsár y Géza, Farkas Ferenc, Ivántsy László dr. és Jovanovits János. Az „Ungvári Közlöny“ Írja, hogy a közönség körében a közhangulat Ivántsy mellett van s így megválasztása annál bizonyosabbnak tetszik, mivel hirlik, hogy vele szemben a pályázók közül a választás előtt ketten visszalépnek. — Kivándorlás Sátoraljaújhelyből. A kivándorlás már nemcsak a vidékeken terjed és valóságos mániává válik, hanem elharapódzott már a városokban is, aminek bizonyságául csak azt említjük fel, hogy Sátoraljaújhelyben a városi hatósághoz a múlt héten nem kevesebb, mint 29 Amerikába szóló útlevél érkezett kézbesítés végett. — Kitüntetett deák. A szegedi városi főgimnázium gyorsírói köre 25 éves jubileuma alkalmából az Országos Gyorsírói Egyesülettel nagy vita és levelező gyorsíró-versenyt rendezett a melyen Kellner Győző a sátoraljaújhelyi főgimnázium VII. osztályú tanulója levelező sztenogramját ért dicséret fejében díszoklevelet nyert. — Rablás Sárospatakon. Begala András sárospataki lakos a múlt hó végén tért vissza Amerikából megtakarított pénzecskéjével. Hogy hogy nem, Barkó Ignác és Szendrei Gyula, szintén sárospataki atyafiak, már a sátoraljaújhelyi vasúti állomáson csatlakoztak hozzá s el sem hagyták még otthon sem, hanem korcsmáról-korcs- mára cipelték, addig, mig tehetetlen voltát felhasználták és 270 korona pénzétől kifosztották. Szendrei még revolverét is elszedte, miközben a revolver elsült és Begalát keze fején súlyosan megsebesítette. A tetteseket a csendőrség letartóztatta s a kir. ügyészségnek átadta. — Az ál Vészi viselt dolgai. A Zemplén hírrovatának olvasói visszaemlékezhetnek arra a kis közleményre, amely egy Vészi Gyula nevű asztalos legény viselt dolgairól szólott, aki januárban a színházban az iparos körökből alkotott műkedvelői társasággal A falu rosszát adta elő s a jövedelemmel, — amely a Kossuth- szoboralap javára lett volna fordítandó — megszökött, magával vivén tévedésből két barátja ruháját is. A rendőrség ezek után országos körözése iránt intézkedett. A nyomozás folyamán azóta kiderült, hogy a körözött tulajdonképen ál Vészi Gyula volt. A nagyváradi rendőrség arról értesítette ugyanis a mi rendőrségünket, hogy még tavaly októberben beállított egy közép termetű, cingár nagy bodros szőke hajú, szőke nyírott ba- juszu, kerek arcú, 30 év körüli fiatal ember Weisz Gyula ottani asztalossegéd lakására s nála szállást kért. Mivel az illető előkelő megjelenésű modorú és beszélő tehetségű egyén volt, igy Weisz őt befogadta. Harmadik napon azonban a vendég megszökött szállásadójától s magával vitte annak munkakönyvét s emlékül egy szivar- tárczát. Egy munkakönyvét a mely eredetileg Ebner Antal nevére volt kiállítva s valószínűleg általa Krés- maki József névre hamisítva, ott hagyott. A nyomozás során kitűnt, hogy a fent leirt egyén több nyelvet beszél, katonakötelezettségének eleget tett s egyik alkarján nagy seb van, melyet állítólag nem rég Budapesten kapott mikor egyik szeretője rálött. Ezek után a rendőrség nyilvánvalónak tartja, hogy a valódi nevén most még ismeretlen szélhámos ipse Weisz Gyula könyvét Vészire hamisította s azzal állott itt munkába, a mint az itt hagyott munkakönyv bizonyítja. Az ismeretlen nevű szélhámos újabb körözése jránt intézkedtek. — Gyilkos mostoha. Szerencsről írják: Egy gonosz mostohának lel- ketlensége tartja izgalomban Varsány község lakosait. Hábor András odavaló lakos, pár évvel ezelőtt elvesztette a feleségét és két kis gyermeke anya nélkül maradt. Hábor munkásember lővén, a ki napszámból tartotta fenn családját, hogy két gyermekének anyát adjon megnősült s feleségül vette Rigyóczi Ágnest. A mostohaanya azonban csakhamar ráunt a gyermekekre és a mikor apjuk nem volt otthon éheztette és ütötte-verte őket. A szomszédok megsajnálták a gyermekeket és figyelmeztették is az asz- szony bánásmódjára, de Háborné mindig azzal beszélte ki magát, hogy a gyermekek rosszak és ő csak megfenyíti őket, de nem kínozza. A gyermekek természetesen nem mertek panaszkodni, mert másnap még több verést kaptak. Hétfőn este, a mint Hábor hazatért a munkából, a két gyermekot véresen összeverve találta. Erre azután Hábor is kijött a türelemből s egy nyujtófával alaposan elverte az asszonyt, a ki verés közben megszökött hazulról. Másnap a mikor Hábor elment hazulról a mostoha visszatért, hogy a ruháit elvigye. A gyermekeket találta csak otthon. A ruháit összepakolta s mikor ezzel készen volt a két gyermeket bedobta a kútba s azután eltávozott, magával vitte még férje ágyneműit is. Estefelé mikor Hábor haza jött, kereste a gyermekeket mindenfelé. Véletlenül benézett a kútba is s ott egy kendőt látott egy kőbe fenakad- va. Erre azután kutatni kezdett s a két gyermekét a kút fenekén megtalálta. Hábor feljelentésére a csendőrség vallatóra fogta az asszonyt, a ki csakhamar beismerte, hogy ő dobta a gyermekeket a kútba. A gyilkos asszonyt letartóztatták. — Köztudomású, hogy a Zoltán- féle csúz és köszvény elleni kenőcsben egy oly kipróbált szert ösmernek orvosok és betegek, melytől még azok is, kik 15—20 év óta szenvednek, s fürdőket és különféle szereket eredménytelenül használtak, néhányszori bedörzsölés után megyógyulnak. Ügegje 2 K. Zoltán B. gyógytárában Bpesten, — Gyűjtés az amerikai magyarság zászlajára. Az orvosi nemzeti szövetség, hogy nemzetünk kivándorolt, de lélekben tőlünk még el nem szakadt tagjait erkölcsileg vissza- és szorosabban hozzácsatolja az anyatesthez, a magyar nemzethez, Amerikában élő barátainkkal egyetértőleg elhatározta, hogy az amerikai magyarság számára díszes nemzeti zászlót készít, Önerejéből azonban a szövetség képtelen a zászló költségeit fedezni, ezért a magyar közönséghez fordul, kérve, hogy adományukkal vegyenek részt a zászló alapításában. A felajánlott és illetve egybegyült összeg április hó 30-ikáig a nemzeti Szövetség czimére, VII., Kerepesi-ut 72 sz. alá küldendő. — Feloldott zárlat. A rendőrhatóság ez év február hó végén a város kutyáira és macskáira elrendelt zárlatot, miután ezen idő alatt újabb veszettségi eset elő nem fordult a holnaputáni naptól kezdődőleg feloldja. — Rendőri hír Tolvajasszony. Fehér Mihályné sz. Kerekes Erzsébet telkibányai származású csavargó asz- szony, már évek óta mint besurranó alkalmi tolvaj ismeretes a rendőrség előtt. A minap ismét a városba jött s ezúttal a vasúti állomáson már a zsebtolvajlás mesterségét próbálta meg, hanem vesztére, mert tetten érték s a rendőrséghez kisérték, a hol kellő elbánásban részesül. — At. liölgyközönségnek. Legkedveltebb s legmodernebb szépitő- szeraz egész világon elterjedt földesféle Margit-crém, teljesen ártalmatlan, zsírmentes arckenőcs, meglepő, csodás hatású. Bővebbet földes Kelemen hírneves aradi gyógyszertár hirdetésében. \z Első Leánykiházasitási Egyesület m. sz. f. é. március 25-én tartotta XXXIX. rendes közgyűlését a tagok élénk részvétele mellett. Amint a fontosabb mérlegtételekből és a jelentésből kitűnik, az 1901-ik kezelési év, dacára az általánosan uralkodó kedvezőtlen gazdasági viszonyok, úgy tekintettol a tagok gyarapodására, valamint pénzügyi tekintetben eredményesnek mutatkozik. Dj beiratkozás volt 13,359 jutalékrész. Nászjutalék fejében kifizetett 030,265 korona 21 fillér. A díjtartalék 1.568,981 koronára növoltetett és immár 6.930,367 korona 73 fillérre rug. A többi alapszabályszerü címeknek (Nászjuta- lékfelomeíési tartalék. Külön tartalék, Hivatalnoki nyugdíjalap stb) 168,720 korona 48 fiilér utaltatott át. A díjbevétel 2.166,496 korona 81 fillért, a kamat- é3 házbérjövedelem 308,021 korona 90 fillért mutat ki. A mérleg 7.874 335.14 korona vagyonállományt állapit meg, mely következő föltételekben nyeri fedezetét: Értékpapírok szelvény kamatokkal (koronajáradék, fővárosi kölcsön és 41/* szá- lókos elsőrendű záloglevelek) 3.392.054. 06 korona, takarékbetétek 2,054.025 11 korona, iutózeti házak 15.108.48 korona leírása után 1,495.741.20 korona, kötvónykölcsönök 320. 736.96 korona, nyugdíjalap tartalókbetét 83. 500.41 korona, díjtartalék 428.869.54 korona, készpénzkészlet 91.407.25 korona. A jelentés és mérleg helyesléssel tudomásul vétetett és Krisztlnkovics Béla és dr. Braun Fülöp ügyvédek indítványára az összigazgatóságnak köszönet és elismorés szavaztatik. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére kiküldöttek : Cbitz Herman és Rátfay Károly. A felügyelő-bizottságba egy év tartamára újból megválasztattak a volt felügyelő bizottsági tagok. Miután az elnök még e hónap 20 án Starnberger Feroncz kir. közjegyző jelenlétében nyolc díjmentes nyereménykötvény a „D“ osztályból történt kisorsolásának eredményét kihirdette, borekesztetett a közgyűlés. Kisorseltattak a következő alapkönyvszámok : 2281 alapkönyvszám özv. Doge Vilmosné, Budapest 3663 alapkönyvszám Fleischer Vilmos, Budapest 1652 alapkönyvszám Bizon János, Mohács. 2896 alapkönyvszám dr, Hoff- ner líleknó, Mosony, 5378 alapkönyvszám dr. Traileszku János. Kisjenő. 60138 alapkönyvszám Kovárik Antal, Komáron, 6196 alapkönyvszám Kulko Stofán, Zágráb. 3833 alapkönyvszám Papo Abrahám, Szerajevó. Minden kisorolt alapkönyvszám után a kedvezményezetnek egy 1000 -1000 koronáról szóló díjmentes nyereménykötvény kiszolgál- tatík. IRODALOM. Modern társadalmi feladatok. Irta: Ooőcze Sarolta. Részlet a szerzőnek, a Zemplén kitűnő munkatársának szerkesztőségünkhöz beküldött fenti cim alatt gyönyörüon megirt kisebb müvéből, mely Kilián Frigyes fővárosi könyvkiadó bizományában jelent meg. Az idealizmus benne van a magyar természetben. Keil-e azt bizonyítanom, a hol a zborói hársak lombja a Rákóczi nevét susogja, s a hol Eperjes piacán piros patak folyt a szabadság vértanúinak kiomlott véréből? De elég a nagy Árpádokra, Szent Istvánra, Szent Lászlóra, Kálmánra, IV. Bélára, a Hunyadiakra, a Zrínyiekre gondolnunk ; elég egy Széchenyi, Kossuth, Deák, egy Eötvös nevét említenem ; asszonyaink közül egy Zrínyi Ilonát, egy Lórántffy Zsuzsannát, egy Teleki Blankát, s a szabadságharc magyar nőit. A magyar ember egy nagy célnak mindig föl tudta áldozni a jelen örömét; a minek megkapó példája az ötvenes évek passzív eltentállása: egy tettrevágyó, tempremuntumos nemzet leküzdi tettvágyát, hogy önmegtartóztatásával vivja vissza az elveszett szabadságot. És .visszavivja. Megvolt ez ez ideális vonás politikusaiban is Fráter Györgytől Deák Ferencig. Irodalmunk újjászületését a legideálisabb motívum hozta létre : a ha- zaszereteret; az működik, mint legfőbb, mint specifikus magyar ideál tudósainkban is, Kőrö=i Csorna Sándortól Herman Ottóig és Biró Lajosig. Megvolt és megvan abban a sokat vádolt, léhának bélyegzett középosztályban is ; hisz annak soraiból került és kerül ki ma is legnagyobb része a közélet, de a szellemi élet munkásainak is. Megvan az a vonás a népben is ; amit nemcsak a népmese és a népdal fejez ki, de még hivebben a Kossuth-kul- tusz. E kis nemzet bámulatos beolvasztó erejét éppen jelleme e nemesebb, ideálisabb vonásainak köszönhette. Ez avatta nemzeti hősünkké a rác Damjanichot s a német Leinin- gent. A szepességi müveit német, a Rákócziakkal a felvidékre húzódott előkelő magyarság erkölcsi felsősége előtt hajolt meg s ambíciója lett, hogy magyarnak tartsák. Innen nálunk az a sok idegen név, mely igaz magyar szivet takar. S ha ma a magyarság a nemzeti- séggekkel szemben tért vészit, annak a nemzetiségi izgatáson kívül van egy mélyebben rejlő belső oka is : az hogy a magyar az utóbbi huszonöt év alatt sokat veszített nemes idealizmusából s ezzel erkölcsi felsőbségéből. Kit terhel ezért a felelőség, azt kutatni nem engem illet, én csak a lesújtó tényt konstatálom. Jóhiszemüleg vétkeztek, de vétkeztek azok, kik a nemzetből az ideálizmust kiölni, s azt erőnek erejével a materiálizmus útjára terelni igyekeztek. Ez öngyilkos irányt el kell hagynunk s vissza kell térnünk a régi oltárokhoz. A magyar nemzetre nézve ez a nemes idealizmus s az azzal járó erkö’csi felsőbbség életkérdés ; a magyar fajt természetes józansága a Don Quichote-i esztelen túlzásoktól megfogja óvni úgyis, mint megóvta eddig is. Életkérdés ez reánk nézve: kivált most, mikor a közelmúlt társadalmi átalakulásai következtében nagyon sok uj elem tolult lölszinrc, s a magyar fajnak igen sok oly idegen elemet kell fölszivnia, melyben ezek a nemes erkölcsi vonások meg nincsenek. Különben félő, lesz-e ereje erre s nem inkább maga olvad beléjük ? Mert a materiálizmus nagy pusztítást vitt véghez sorainkban. Közép-és felsöos Pályáinkban meggyöngitette a kötelességérzetet, népünkből pedig kiölte a hazai föld szeretetét. Évente ezrek meg ezrek vándoro'nak ki* és a szociálista tanítás magva buján hajt a materiálizmus által előkészített talajban. A ki ma szép Magyarországot járja, útja elnéptelenedett falvakon, pusztuló úri porták előtt viszi el. Hová lett e nép? Apáiról maradt földjét itt hagyta. Élment más hazát keresni. A haza érzése kiveszett szivéből. Hová lettek a porták gazdái? A léhaság koldusbotra juttatta őket; mist körmöl- nek az iktatókban. Vagy a vagyonnal járó kötelességről megfeledkezve, városon költik pénzüket s a magára hagyatott nép a jött-ment sehonnai kezén pusztul és védelem nélkül van kiszolgáltatva a falu piócáinak. — A méreg pusztít esaládi életünkben is. A vállások napirend.m, Az ifjúság nem saját erejére, hanem a protekcióra számit s ideálja a jó parihie. — A sikkasztásoknak a napi lapokban állandó rovatuk van. Az alkonyuló század ilyen vigasztalan sötétségben hagyta hazánkat s a világot. * De az uj század egy szebb jövő hajnalhasadását hozta magával. Az ébredés jelei mindenfelé. A Sorbonne- ban arról tanácskoznak azok kik egy emberöltővel ezelőtt a vallást a népiskola tantervéből kitörülték, mikor kell a vallási oktatást megkezdeni, hogy az a gyermeki lélekben mély gyökeret becsásson? Maga a ma annyira elterjedt spiritizmus sem egyéb, mint a hitre szomjas emberi lélek tapogatózása : keresi a földöntúlit, s mert vallásos hitét elvesztette, a babonában keres megnyugvást. Visszahatás az az elmúlt korszak sivár materiálizmusával szemben. A művészetben ezt a visszahatást és ezt a tapogatódzást a szecesszió képviseli. Ugyanily változás a nevelés terén. Mig a tudománytól megittasult XIX. század a tudást jelentette ki az iskola egyedüli eéljának, ma világszerte az erkölcsi nevelés szükségét hangoztatják.** S nemzetének maga Zola prédikálja a családi élet tisztaságát s a népes családok szükségét; Bourget és Prévost pedig a visszatérést a régi • A legutóbbi kimutatás szerint évente 63—80.000! Mi volt ehbez kópost a mohácsi vész ? ** Azóta a nemrég elhangzott Csáktornyái beszédben nálunk ezt maga az ország közoktatásügyi minisztere mondotta ki program és hivatalos jelszó gyauánt.
