Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)
1902-04-05 / 26. szám
Április 5. ZEMPLÉN. B. oldal. erkölchöz s hagyományhoz. Tolsztoj evangéliumát mohón veszi bz a világ. Hauptmann és Ibsen a társadalmi erkölcsöt hirdetik; Björnstjerne Björn- son a hitre epedő lélek vívódását rajzolja s a közönség e darabokra tódul a szinhizba. Páris Cyrano de Bér geracnak tapsolt másfél álló esztendeig, minden áldott es‘e. Ruskin eszméi diadalmasan vonulnak be a francia s német irodalomba. Nálunk a megváltozott irányt a fölébredt Vörösmarty, kultusz s az Ocskay brigadéros diadala jelzi. Megváltozott az ízlés. Az emberek az örökbékéért lelkesednek s nem a háború borzalmaitól való félelem, de annak barbárságaitól va'ó iszonyat és undor a?, a miért a békét óhajtják. Az a közmegvetés mely az angolokat a most folyó háború embeitelenségeért sújtja, nem csupán a gyii'ölt versenytársnak szól: az emberi érzés fölhiborodá-a is nyilvánul abban világszerte; a burokért való lelkesedés pedig egészen tiszta forrásból fakad. És tisztul a közé'et is Európa- szerte. A kelevényelc fakadoznak föl s a közvélemény követeli a bajok föltárását s kiirtását és ellene szegül az eltussolásnak. Tisztul a közélet nálunk is A mi tiz évvel ezelőtt utóphnak látszott, — a tiszta választás, — ma a megvalósulás utján.*** A szociálpolitikai reformok, melyekért akkor csak néhány ábrándozó küzdött a sikernek reménye nélkül, ma a kormány programmjába fölvéve s jó részük már meg is valósítva. A börze megrendszabályozva ; a határidőüzlet korlátozva; az u sorások megrettentve ; a szövetkezetek szervezés alatt; a munkástörvény megalkotva. Az ideálizmus diadala tehát az egész vonalon teljes. A nagy per, mely ezer év óta tart s ma sincs vége. Ezen a címen jelenik meg Eötvös Károlynak legújabb műve az Egyetértés-ben. A nagy mű első részének közlése az Egyetértés március 23-iki számában indult meg, s nincs kétség benne, hogy nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon a legnagyobb érdeklődéssel fogadják majd ezt a műveti A cím kifejezi a tartalmát. A »nigy per*-ről van szó, arról a szörnyűségekkel, iszo nyatosságokkal terhes p:rről, amelynek összes vádjai valamikor a kereszténység ellen is irányultak, de amelyek, egy körülbelül négyezer éves, a szenvedés és elnyomatás alatt görnyedő faj ellen újra meg újra föltámadnak. Eötvös Károly a maga mesteri tollával különösen a tisza-eszlári nagy pert fogja leírni, annak összes titkait lógja leleplezni s emlékeit, észleleteit, megfigyeléseit fogja a közönség elé tárni. Ösmertetni fogja ezenkívül a bazini- pert a 16-ik, a sárosmegyeit a 18-ik századból és a peéri hasonló ügyet. Eötvös Káro'y memoirjai eddig is óriási feltűnést keltettek és a kortörténelem olyan titkait fedték föl, amelyeket senki sem ösmert, amelyekről sejtelme senkinek sem volt. De ezek a memoirok még az előbbenieknél is becsesebbek, szinte aránytalanul érdekesebbek lesznek. Egy egész üldözött faj sorsára ve nek világot az emlékezések s a szörnyű v.rvád természetét emelik ki abból a homályból, amelybe a fanatizmus, az elvakultság, a vallási őrjöngés burkolta, hogy a hiszékenyeket elámitsák és a vallási dühöt ébren tartsák. Ez a per, a tisza-eszlári nagy per története lesz annak minden rejtelmével, színfal mögötti mozgalmaival együtt. Eötvös Károly, aki mint védő ezt a pert vezette és irányította, nem szakmüvet fog Írni ez anyagból; nem olyant, amelyet csak jogászok, vagy orvosok értenek meg. Ezt a nagy müvét minden érző és gondolkozó és Akik e mondást Bártfán még megmosolyogták, azokat a most lezajlott választás meggyőzhetett arról, hogy nóha az együgyű tisztábban lát, mint a bölcs. És havissza- élós most is fordult elő bőven, az csak a mellett bizonyít, hogy 25 óvos bajt egy csapásra kiirtani nem lehet. minden müve’t ember számára irta; hasonló hozzá a világirodalomban alig van; a magyar irodalomban egyáltalában nincs. Méj egy szó magyar hitszónokokról. Tokaj, ápr. 2. A sátoraljaújhelyi társadalom és a statusquo izr. hitközség egyik tekintélyes tagjának szózata bizonyára min den hazafiasán gondolkodó, műveltebb magyar zsidó kebelében é'énk viszhan- got fog kelteni. A zsidóság Európa minden részében halad ér művelődik. A lelki sötétséget terjesztő s a zsidóságot megmételyező, a társadalom fekélye, a lanatizmus elleni harcba minden erőnket és fegyverünket mozgósítanunk kell. Hanem hadakozzunk a humánizmus fegyvereivel A zsidó iskola mindenkor megfelelt magas feladatának. Tanügyi kormányunk minden alkalommal dicsérettel említi az érdemeit. Szívre és lélekre, nyelvre és érzésre, szóval minden izében jó magyar polgárokat nevelt a múltban, nevel a jelenben és még inkább nevelni fog a jövőben is. Szaporítsuk iskoláinkat — ez legyen egyik mottónk — melyek Istent, királyt s hazát legyenek hivatva szolgálni. A chaszi- dizmus-lakta vidékekre vándor hit-zó- nokok helyett inkább tősgyökeres magyar-zsidó tanítókat kellene küldeni, hogy tisztítsák a fogalomzavart és világosítsák fel, tanítsák meg a tudatlanokat, hogy a műveltség, az igaz, jó magyarság és az őszinte vallásosság nem ^összeférhetetlenek. Lehet valaki vallásos anélkül, hogy német, hogy idegen volna. A magyarosodás is csak akkor fog erős és mély gyökeret verni a felvidéki még tud itlan, de vallásáért rajongó zsidó szivében, ha belátja, hogy lehet valaki testestől-lelkestől magyar és soviniszta anélkül, hogy elvetné magától ősei vallását. Magyar hitszónokokra is égető szükségünk van. De magyarokra és hitszónokokra, állandóan egy helyre letelepültekre és nem vándorokra. Ezen a téren — sajnos — hátrább vagyunk Európa minden országánál, még az agóniában lévő Törökországnál is. Siralmas és tarthatatlan már a jelenlegi igazán szégyenteljes állapot, különösen a felvidéki vallásosabb zsidóságnál (pedig itt van a zsidóság zöme), kikkel örömmel üdvözölnők az igazi magyar iiifszónokot, ha az úgy a ma gyarok, mint Izráel Istenének is igaz szolgája volna. De mit látunk? A liberálisabb, a congressista hitfelek fellegvárából, az Országos-Izraelita-Rabbi- képzőintézetből kikerült papok, a haladópártiak büszkeségei és reményei nem feleltek meg teljesen a hozzájuk fűzött várakozásoknak, mert a magyarosodás terjesztőivé és hű szolgaivá lettek ugyan, de val'á-.ukat nem szolgálják odaadással. Az orthodoxia, a konzervatista hitfelek szemináriumának, az ország határán, a germanizáció főfészkén lévő »Pozsonyi Jesiváh‘-nak végzett növendékei, hitüknek hű katonái, de a magyarosodásnak fanatikus ellenségei. így all — sajnos — a dolog. Szélsőség mindegyik oldalon Ez az oka igen t. uraim, hogy a sátor- aljzujhelyi izr. hitközség múlt évi pályázata 'is meddő maradt. Abban a szerencsés, illetőleg inkább szerencsétlen helyzetben vagyok, hogy nagyon is jól ismerem e bajoknak mélyebb kutforrásait és utalhatok némileg az érdeklődőknek, merre és mily irányban kell az orvoslást kezdeni. Követeljük teljes erőnkkel az igazi magyar hitszónokot édes hazánknak minden zugában. De tegyünk valamit az egészséges irányban is. Reformálni kell mindenekelőtt a zsidó papnevelést 1 A »Pozsonyi Jesiváh«-n kötelezővé kell tenni az ott tanuló ifjak igazi magyar kiképeztetését. Nemcsak papiroson, hanem gyakorlatilag is. Nem elég a hetenkénti 1 — 2 magyar óra. Rendelje el a magas kormány a papi pályára készülő ifjak rendszeres kiképeztetését. A hitközségek jövendő vezetőinek adjanak oly alapot, lássák el annyi műveltséggel, hogy a művelődés ellenségeivel, a csodarabbikkal sikeresen szembeszállhassanak. Nézetem szerint e célra legalkalmasabb volna a »Jesivah« keretében egy az Országos Izraelita Rabbiképző alsó tanfolyamához hasonló intézetet felállítani, hol 5 év alatt gimná- ziomi érettségit tesznek a növendékek. Ezen említett tanfolyam nagyszerűen, bevált, minden izében magyar, mintaiskola, mely a zsidó kultúrának igazán dísze. Egy ilyen intézetben 4 szaktanár, lelkiismeretes működéssel az ország eme északnyugati germanizáló határán a magyarosodásnak kiváló szolgálatot tehetne. Felállítása sem kerülne sokba. Erre a célra gyűjtsük tehát filléreinket, erre hívjuk fel a hivatottak figyelmét, erre kérjük az izraelita alap és a kormány támogatását is, akkor csakhamar magvar ige fog hangzani a négy folyó és három bérc honának minden zsinagógájában. Nem lesz» akkor szükségünk vándorszónokokra. W. J. IPAR ÉS KERESKEDELEM. A Sátoraljaújhelyi Kereskedelmi Társulat-nak múlt hó 23-ára kitűzött közgyűlése a megjelentek cseké’y száma miatt megtartható nem volt ; az alapsz. 19. § -a értelmében a közgyűlés folyó hó 6-án vasárnap d. u. 3 órakor a városháza dísztermében lesz megtartva és a megj lent tagok számára való tekintet nélkül fog határozni. A múlt meghívó tárgysorozata változatlan marad. E közgyűlésre a társulat t. tagjait tisztelettel meghívja a társulat el- nöl sége. KÖZGAZDASÁG. A Triesti Általános Biztosító Társaság (Assicurazioni Generali.) f. é. márczius hó 20-án tartott 70-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1901. évi mérlegek. Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, hogy az 1901. de- czember 31-én érvényben volt életbiztosítási tőkeösszegek 571 267.823 korona és 19 fillért tettek ki, és az év folyamán bevett dijak 25,501.529 korona 89 fillérre rúgtak. Az életbiztosítási osztály dijtartaléka 12,664.410 korona 50 fillérrel 147,165.146 korona 89 fillérre emelkedett. A tűz-biztositási ágban a díjbevétel 11,890.311.770 korona biztosítási összeg után 19,179 387 korona 41 fillér volt, miből 8,453.497 korona 20 fillér viszont-biztositásra íor- dittatott úgy, hogy a tisztadijbevétel 10,725,890 korona 21 fillérre rúgott, mely összegből 7,267.495 korona 05 fillér mint díjtartalék minden tehertől menten jövő évre vitetett át; a díjtartalék tehát a tiszta díjbevétel 676 76%-át teszi ki. A jövő években esedékessé váló dijkötelezvények összege 80,231.416 korona 02 fillér. A szállít- minybiztositási ágban a díjbevétel kitett 4,937.050 korona 14 fillért, mely a viszontbiztosítások levonása után 2,197.096 korona 58 fillérre rúgott. A betöréseslopás elleni biztosítási ágban a díjbevétel 317,084 korona 80 fillért tett ki. Károkért a társaság 1901-ben 27,945.234 korona 91 fillért folyósított. Ehhez hozzáadva az előbbi években te’jesitett kárfizetéseket a társaság alapítása óta károk lejében 716,540,625 korona és 97 fillérnyi igen tekintélyes összeget fizetett ki. Ebből a kártérítési összegből hazánkra 133,470.273 korona 85 fillér esik, mely összeget a társaság 192845 káresetben fizette ki. A nyereség tartalékok közül, melyek ősz- szesen 16,022.487 korona 99 fillérre rúgnak, különösen kiemelendők: az alapszabály szerinti nyereségtartalék, mely 5,250 000 koronát tesz ki, az értékpapírok árfolyam-ingadozására alakított tartalék, mely a 3,379 624 korona 17 fillér külön tartalék, úgyszintén az évi nyereségből kihasított 350. 000 korona, 10,402.487 korona 99 fillérre emeltetett fel; továbbá felcmeli- tendő még 160.000 koronára rugó kétes követelések tartaléka. Ezeken kívül fennáll még egy 560,000 koronát kitevő külön alap, melynek az a rendeltetése, hogy az életbiztosítási ősz* tályban a kamatláb esetleges csökkenését kiegyenlítse. A társaság összes tartalékjai és alapjai, melyek első rangú értékekben vannak elhelyezve az idei átutalások folytán 173,458.451 korona 60 fillérről 190,319-427 korona 11 fillérre emelkedtek, melyek következőképen vannak elhelyezve: 1. Ingatlanok és jelzálog követelések .... 31,870290 K. 66 f. 2. Életbiztosítási kötvényekre adott kölcsönök 17,799.821 K. 32 f. 3. Letótemónyezett értékpapírokra adott kölcsönök 2,467.253 K. 17 f. 4. Értékpapírok .... 122,488.568 K. 59 f. 5. Tárca váltók .... 1,140.190 K. 42 f. 6. A részvényesek biztosttott adóslevelei . . 7,350.000 K. — f. 7. Bankoknál levő rendelkezésre álló követelések, készpénz és az intézet követelései, a hitelezők követeléseinek levonásával . . . 7,223,302 K, 95 f. összeson 190,319.427 K. 11 f. Ezen értékekből 43 millió korona magyar értékekre esik. * Töke-Terebes és vidéke fogyasztási szövetkezet e hó tizenharmadikán d. u. 4 órakor gyűlést tart. TÖRVÉNYSZÉK. § Párviadal vétsége miatt állt tegnap a sátoraljaújhelyi törvényszék előtt Biró Pál lapunk felelős szerkesztője és Rosner Imre a P. H. főmunkatársa. Ösmeretes még e párviadal története, amelynek előzményeit a Z. U. és F. H. közt, a politikai hullámok által erősebben felkavart szenvedélyek által tüzelt polémia szolgáltatta. A polémia élesebb kifejlődése párviadalra vezetett, amelyben Rosner Imre a fején súlyosabb vágást, Biró Pál a kezén könnyű karcolást kapott. A sátoraljaújhelyi kir. törvényszék tegnap reggel 9 órakor Fornszek Béla törvényszéki elnök vezetése mellett tárgyalta ezt az ügyet. Szavazó birák voltak : Farén czy Sándor és Gál Lajos. A vádhatóságot Sárospataky József kir. alügyész képviselte. A bizonyítási eljárás befejezése után kir. ügyész súlyos büntetést kórt vádlottakra különösen azért, mert a párviadal vétségében mindketten visszaesésben vannak. Ezután Biró Pál és Rosner Imre személyesen adták elő védelmüket, kérve mintketten az enyhítő körülmények figyelembe vételét. A királyi törvényszék hosszas tanácskozás után kihirdette az Ítéletet, amely- lyel Bíró Pált 3 havi és Rosner Imrét 2 hó és 21 napi államfogházra ítélte, indokaiban az enyhitő körülmények mellőzésével, pusztán a súlyosító körülmények figyelembevételével. Úgy Biró, mint Rosner meg- felebbezték áz ítéletet. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. Női előfizetőnk. Kérjük szives elnézését, Azért késtünk vele egy kevéssé, mert a feleletet erre mai tárcarovatunk adja meg r legszebben. Gál Lajos a sátoraljaújhelyi kir. törvényszék albirája, lapunk kitűnő munkatársa, aki lapunkban eddig Is a legérdekesebb társadalmi kérdéseket oly szépen fejtegeti, a mai tárcájában gyönyörű ösmertetést ir erről a szép kórdósról is. Azon kedves -és kiváncsi kérdésére, hogy miképpen vélekedünk a női papucskormányról, szolgáljon ez a tárca szives válaszul. H. M. Homonna. Szívesen, részletesen is kell foglalkozni ezzel a kérdéssel. Poilitikus Hegyalja. Május hó elején B. E. Nagyvárad. A címszallag rendezésénél történt a hiba, a reálaméit lapokat meg- küldöttiik. O. K. Marócz. E rovatban csak olőfize* tőinknek válaszolunk. L. A. B.-post. Előfizetés — f. é. junius rendezve van. R. H. Kir.-Holmecz. Ezután Is. R. Z. Lelesz. Utána néztünk Innen ron- desen elmegy, ha nem kapná pontosan tudósítást kérünk hogy az ottani postahivatalnál intézkedhessünk. Nem közölhetők. A to galambpostád. — (Vers.) — Uj érákról (Vezércikk) — Utolsó szerelem (Paródia Dóczi után.) Kiadótulajdonos : Ebiért Oyul«,