Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-04-03 / 25. szám

Április 3. ZEMPLÉN. 3. oldal. Schön Vilmos, Kun József, dr. Stern Ármin, Isépy István, Somogyi Gyula, Vágó Gyula, Székely Imre, Székely Elek, dr. Reichard Salamon, Marko- vics János, Szeless Gábor, póttagok : dr. Lichtenstein Jenő, Grünbaum Simon, Klein Arthur, Reichard Ár­min. Ezután a közgyűlés véget ért. — Köszönetnyilvánítás. Alulírott úgy a saját, mint hívei nevében hálás köszönetét nyilvánítja krasznahorkai gróf Andrássy Dénes ur Öméltóságá­nak, ki a hodászi gör. kath. templom oltárának helyreállítására 600 koronát kegyeskedett adományozni. Slepkov- szky Sándor s. k., gör. kath. lelkész. — Halálozás. Erdő Horvátiról Írják: Husvét délutánján temették Erdő Horvátiban az egész község részvétele mellett Bónizs Dánielt. A református ének-kar szebbnél szebb gyászdallokat énekelt, megadván a halottnak, ki az énekkar buzgó és tevékeny tagja volt igy is a végtisz­tességet. — Nagy hadgyakorlatok. Az idén, mint megbízható forrásból közük, Dél-Magyarország és Bukovina közt, a székely határon tartják a királyi hadgyakorlatokat, az az a nagy had­gyakorlatokat, melyeken a király is jelen van. A bpesti IV, a temesvári VII, és, XII hadtesteket Segesvár, Gyulafehérvár és Nagyszeben közt öszpontositják. Az ellentábor a kassai VI, premysli X és a lembergi XI hadtestből fog állani és Szatmár és Máramarossziget körül csoportosai. A király aug. 27-től szept. 3-ig lesz állí­tólag a főhadiszállásom, mely való­színűleg Fogarason lesz. — Bolond márczius. Magyar em­ber az áprilist tartja bolondnak, a tót a márcziust. Hát elég bolond a dolog de úgy látszik a tótnak volt igaza, mert a márczius egyik napja déle­lőtt rügyfakasztó napfénynyel, enyhe fuvalmakkal nyájaskodott délben meg­haragudott, mint valami szeszélyes menyecske és nyakon öntötte az eser­nyődén halandókat. — Az ungvár-nagyberezna-or­szághatárszéli vasút nyomj elzési mun­káját az államvasutak már eszközöl­teti, hogy e vasút építését lehetőleg még az idén meg lehessen kezdeni. A szóban forgó stratégiai fontosságú vasút elsőrangú fővonalként fog épülni és a Galiczia területén már épülő lem- berg-sambor-határszéli vasúttal lesz összekapcsolva. Az építési munkála­tokat az államvasutak igazgatósága nyilvános verseny utján fogja bizto­sítani. — A megyasszói vándorlás. Az uj hazát keresők száma minden köz­ségben napról-napra szaporodik. Csak Megyasszóról az elmúlt héten 28-an vándoroltak ki s mind a megélhetési nehéz viszonyokról panaszkodnak. — Női fehérnemüek árverése. A város tanácsa néhány hét előtt Kovács Miksa utazót, egy pozsonyi gyáros kép­viselőjét, aki a külföldön készült női fehérnemüekre, az ipartörvény rendel­kezése ellenére, a helybeli kisipar és kereskedelem rovására megrendeléseket vett fel, érzékenyen megbüntetett és ezen felül értékes és nagymennyiségű árumintáit lefoglalta. A tanács ezen el­járása a felsőbb hatóság által is jóvá­hagyatván, az áruminták árveres utján való eladatását a polgármester ápri'is 11-re tűzte ki. — Állat az emberben. Irtunk már arról a Zola regénybe illő hősről Bo­ros Jenő volt zemplén-csanálosi taní­tóról, aki szobájába hívta Nagy Gá­* bor 11 éves leányát s ott állati ösz­tönének feláldozta. A bűnre tévedt tanító, a bűn elhallgatásáért, a mé­lyen kesergő szüléknek 400 koronát • ígért, amit azonban azok el nem fo­gadtak. Kétségbeesésében mindent el­vesztve, mindent hátrahagyva, Ame­rikába akart vitorlázni, de Hamburg­ban elfogták. A szerencsétlen gyer­mek életéhez nincs remény. — Csendörkerületi parancsnok­ság Debrecenben. A csendőrkerületi parancsnokságok számát még ez év­sen szaporítani fogják. Három kerü­leti paranesnokságot állítanak fel s egyiknek a székhelye Debrecenben lesz. A belügyminisztériumban már erre vonatkozólag készen vannak a ter­vek s a költségvetés letárgyalása után nyomban felállítják az uj csendőrke­rületi parancsnokságot. Az uj kerüle­tek felállításával több kerület kisebb lesz. — Halál a rendőrségnél. Husvét másodnapján délután, a helybeli vas­úti állomásról egy Jurik Vaszily nevű taracközi származású hazafelé igyekvő napszámost hoztak be a városba, mert útközben oly súlyosan be­teg lett, hogy nem engedték vasúton tovább szállítani. A nehéz beteget a vármegyei közkórházba, ahol orvos nem volt jelen, az ápolóné nem akarta felvenni s igy szegényt a rendőr­ségi zárkaőr szobájába helyezték el, ahol dr. Szepessi Arnold v. főorvos és dr. Stern Ármin v. alorvos rögtön megvizsgálták s orvosszert rendeltek számára, azonban már mindhiába, mert este 9 órára a bsteg nagy kí­nok között kiszenvedett. Holttestét kivitték a köztemető halottas kama­rájába s másnap eltemették. Az or­vosok véleménye szerint hashártya gyuladás volt halálának oka. — Lószemle. Sátoraljaújhelyben a szokásos lószemlét a Hecskén teg­nap délelőtt tartották meg. Jelen volt ott Papp Sándor törvényhatósági, Hlavathy Kálmán v. állami és Bor- csik Gyula városi állatorvos, a kik a város egész lóállományát megvizs­gálták és általában semmi ragályos betegséget nem tapasztaltak. — Rendőri hir. Véres vereke­dés. Ez rendes epilógusa a húsvéti öntözködéseknek. Petrik András és Czibuch József kőművesek az ünnep másodnapján délután a „Magyar Ki­rály“ korcsmában öntözték torkukat, miközben Zubik Fetykó kocsisba kö­töttek, őt az udvaron jól elagyabu- gyálták, sőt késsel is megszurkáiták. A verekedésnek a rendőrség vetett véget, az ügy folytatása pedig a bí­róság előtt lesz. — Elveszett érték­tárgy. Az ünnep másodnapján elve­szett egy tula ezüst szivar tartó, me­lyen R. P. monogramm van. Megta­lálója a rendőrségnél illő jutalmat kap. KÖZGAZDASÁG. A * •• »ír r rr< jovo képéről. — március 31. Sassi Nagy Lajos a Zemplén munkatársa erről irt olyan érdekes és becses munkát, hogy ismertetéséül leg­jobb volna az egész müvet idenyo­matni. Kár minden egyes tanácsáért és útmutatásáért, amely egy rövid is­mertetésbe nem fér bele. Csupa igaz­ságokat mond, amelyeket tekintélyek elveiből, a gyakorlati életben és a kat- hedrán szerzett tapasztalataiból szűrt le jövő munkásságunk irányítása céljá­ból. A szerző erős meggyőződése s hazafiságában gyökerezdő rendületlen hite, hogy Magyarország nagy hatalmi állasra van predesztinálva. Ennek bebizonyítására s e cél el­érésének előmozdítására irta meg köny­vét, mert ezt a célt egyenlőnek, azo­nosnak tartja a magyar nemzet boldo- gálásával. Ezzel egyúttal jeleztük a könyvben lefektetett főelvet is, amely abból áll, hogy teremtsünk közgazda- sági közszellemet, kedveltessük meg népünkkel a munkának minden fajtá­ját és szoktassuk rá, hogy mindenből igyekezzék értéket teremteni, hasznot huzni, mert a magyar mindenre alkal­mas, csak az eszközöket kell a kezébe adnunk s faji hibáit kell csökkente- nünk, erényeit öregbítenünk. Eddig a kard, az eke s a jog lelkesítettek, ez­után a többi foglalkozások elől sem zárkózhatunk el. Ebből az elvből kiindulva vizs­gálja a szerző, hogy mit tettünk a nemzetgazdaság terén eddig s mi a teendőnk ezután. E tárgyalás folyamán természetesen értenie kell a nagy po­itikai kérdéseket is, amilyen az önál- ó vámterület, Ausztria felosztása, Ma­gyarországnak Kelet felé való terjesz­kedése és száz más kérdés, amely ezek­kel összefügg s amelyeket Magyaror­szág mind megfejthet. A nagy átala­kulás munkáját első sorban a magyar tanítóságra, papságra és jegyzői karra akarja bízni, amiért is könyve főleg a nemzet munkásai e három osztályának szolgálhat katekizmusul, de lelkesedést és irányítást meríthet belőle minden írástudó ember. A szerző, hogy rendszerbe foglalt nézeteit legalább nagyjából vázoljuk, a szebemi és anyagi tekintetben függet­len Magyarország megteremtésének hive s ennek judiciumait látja mind abban, amit nagyjaink eddig e tekin­tetben mondottak. Indokolja azután, hogy a mezőgazdaságot miért és ho­gyan kellene intenzivebben űzni s függő kérdéseit, amilyen a birtokmi­nimum, a homestead, a hitel, a bérleti rendszer stb. hogy kellene mielőbb rendezni. Rátér azután az iparpárto lási akcióra s a történtek alapján ki­mutatja, hogy ipar nélkül a mezőgaz­daság sem fejlődhetik. Lándzsát tör az ipar nemzeti irányának megalapí­tása mellett. Áttérve a kereskedelemre az önálló vámterület mellett kardosko­dik hatalmas érveivel. Ajánlja a csa­torna-rendszer és tengeri kereske­dés felkarolását, külkereskedelmünknek Ausztriával és Németországgal szemben való megvédését és a legnagyobb ta­karékosságot. Foglalkozik végül a tár­sadalmi kérdések egész sorozatával, a népoktatás ügyével és annyi reformot ajánl, ahány függő kérdésünk van. S mindezeknek a megvalósításáért nem félistent kér a sorstól, hanem a taní­tóság, papság és jegyzői karhoz for­dul, mint akik tulajdonképpeni és igazi vezetői a nemzetnek. Ezek lel­kesedésétől függ a magyar nemzet boldogulása és dicsősége. Közvetlenebb hangon, nagyobb melegséggel s világosabb logikával irt komo y könyv már régen nem volt kezünkben. Észrevétlenül ragad magá­val mindenkit, aki olvassa s ha az em­ber a végire jut azzal a meggyőződés­sel teszi ki a munkát a kezéből, hogy a szerzőnek úgy a nagy mint a kicsi dolgokban igaza van. Olvassuk el, hogy megismerjük boldogulásunk útját. E 194 oldalra terjedő könyv cél­ját a szerző müve előszavában tüze­tesebben kifejtette. Itt csak azt említ­jük még meg, hogy dióhéjban elmond­ja e könyv mindazt, a mit eddig e téren tettünk s a mit még tennünk kell, hogy megálljuk helyünket a né­pek nagy versenyében. * Az újból telepített szőlőterü­letekről az általános jövedelmi 20 szá­zalékos pótadó miniszteri rendeletre mellőztetni fog. * A sárospataki fogyasztási és értékesítő szövetkezet az elmúlt héten tartotta évi rendes közgyűlését, melyen az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentései tudomásul vétetvén, az álta­luk javasolt módon állapíttatott meg a mérleg s fogadtatott el a tiszta nye­reség felosztására vonatkozó tervezet. TANÜGY. = A siketnémák szüleinek a váczi siketnéma-intézet figyelmükbe ajánlja, hogy a jövő tanévre vonat­kozó felvételi kérvények a váczi in­tézethez csak május hó 10-dikéig küldhetők be. A később érkezett kérvények ebben az évben már nem tárgyaltatnak. Tudatja még az igaz­gatóság, hogy a váczi intézeten kí­vül a következő helyeken vannak siketnéma-intézetek : Budapest (Rökk Szilárd-u. 10.) Budapest, izr. (Beth- len-tér2.) Kolozsvár, Temesvár, Arad, Kaposvár, Kecskemét, Szeged, Eger, Jolsva (Gömörm). Ajánlatos, hogy minden szülő első sorban a hozzá legközelebb eső intézethez folya­modjék. TÖRVÉNYSZÉK. § Előléptetések. Fornszek Béla tir. törvényszéki elnök a VI. fizetési osztály 1-ső fokozatába, Kovalszky Gyula gálszéosi kir. járásbirósági te- ekkönyvezető a X. fizetési osztály 2-ik fokozatába, Palásthy Géza és Beke Béla saujhelyi kir. törvényszéki írnokok a XI. fizetési osztály 2-ik fo­kozatába előléptettettek. IPAR ÉS KERESKEDELEM * Nemzetközi nagy lóvásár. A Nyitramegyei Gazdasági Egyesület ál­tal a f. 1902. évben rendezendő XX. nemzetközi lóvásár Érsekujvárott (Bu­dapest és Bécstől gyorsvonaton 2—3 órányi távolság) ismét május hó első hétfőjén s az ezt megelőző vasárnap . délután vagyis május hó 4-én délután és május hó 5-én fog megtartani Ezen lóvásár Magyarországon a legjelenté­kenyebb és a legkeresettebb, melyet a tenyésztők és kereskedők egyaránt fölkeresnek. Főként a külföldi lókeres­kedők szokták az érsekujvári lóvásárt fölkeresni. A múlt évben is 500 drb. különféle használatra való ló adatott el. Lakások és istállók az érsekujvári rendőrkapitányi hivatalnál rendelhetők. Gőztéglagyár Kassán. Jakab Pé­ter kassai gőzléglagyár rt. cég alatt Jakab Péter kassai téglagyára rész­vénytársasággá alakult át. Alaptőkéje 300,000 K. (1500 drb. 200 K. rész- vény.) Igazgatóság: Aranyossy László, Éder Ödön, Fiedler Károly, Maurer Adolf, Stadler Sándor, ifj, Novelly Sán­dor és Jakab Péter kassai lakosok. Munkácsi kereskedelmi bank rt. cég alatt Munkácson uj pénzintézet alakult 100,000 K. alaptőkével. A rész­vények már jegyezve vannak. Az ala­kuló közgyűlés március 26-án volt. A fogyasztási szövetkezetek el­len a szegedi ipar és keresk. kamara is irt a keresk. miniszterhez. Ez a felter­jesztés is a fogyasztási szövetkezetek üzletkörét csak a tagokra óhajtja kor­látozni és kimondatni kívánja, hogy a szövetkezetek egy városban csak egy raktárt tarthassanak és iparcikkeket ne árusíthassanak még tagoknak sem, csak élelmiszereket. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. B. J. Bodrog-olaszi. Az anyakönyvezetők és helyettesek tiszteletdijait a vármegyei pénztár fizeti. Kávéházi vendég Bpest. Köszönjük szi- vés érdeklődésit. A lapot a kávéház címére megküldtük,a húsvéti számot még az ön címére. S. K. Miglécz. Éppen előző postával ér­kezett egy tudósítás, amely már szedés alatt van. Köszönjük. Nem közölhetők: Időszaki szerelmek (Költemény prózában) Borgiák asszonyai (Tör­ténelmi elbeszélés) Mese az üdvösségről (lírai költemény.) Kiadótulajdonos : Éhlert Gyula. Tavaszi és nyári évadra 1902. "Va.lód.1 "bi-TÜnni szövet jó minőségben 4 k. 50, 7 k. 40, 9 k. 60 f. jobb minőségben 12 k., 13 k. 80 f. finom minőségben 15. k. 50 f. finomabb minőségben 17 k. 30 f. legfinomabb minőségben 20 k. Valódi gyapjúszövetek, Egy silón öltönyhöz való fekete szövet ára 20 kor., felső kabát szövet, Tourista szövet és kamgirn szöveteket szillit legjobb minő­ségben gyári áron Siegel-Imhof Brünnben a legismertebb és legszolidabb ruhaszövet raktára. I Mintát ingyen és portomentesen kőid, a mintához hasonló küldeményért jótáll. A maogánvevők előnye, hogy a szöveteket közvetlenül a gyárból rendelhetik. Egy teljes férfi ruhához (kabát, mellény és nadrág) szükségeltető 3 m. 10 ctm. ho szu szövet ára csak :

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom