Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-03-08 / 14. szám

Március 8.

ZEMPLÉN.

3. oldal

van szánva s azért a tér szabályozására tervezés közben semmi figyelmet nem fordított. Iparkodott a szobrot a szabálytalan ferde négyszögü téren a lehető legjobban helyezni el, de a térről magáról, amely bizony szobornak nagyon rósz hely, elmozdulni e tábor művészei nem mertek.

A másik csoport a művészi hatás keretét továbbra vitte. Belevonta eszmekörébe a tér rendezését is és ameny- nyiben magára a szoborműre az egybe- gyült összeget túl soknak vélte, a fen- maradó részt a rendezés és szabályozás költségeire tartotta fenn. Azonban akkor, amikor a műalkotásban a rendezés és művészi hatás céljából egész a sikló bástyájáig hordták a szobrot, a pályázati hirdetés azon pontjától tértek el, hogy a szobor helye a Szt.- György tér.

Ezen csoport művészei a hegyoldal lépcsőzetének kiképzését is feladatuk körébe vonták. így sokkal im- pozánsabb hatásra tettek ugyan szert tervezeteikben, de nem tartván be a pályázati feltételek megfelelő pontját, nem is volt kiadható. Mivel pedig viszonylagosan a kérdést a két csoport művészei közül mégis e csoport tervezői oldották meg szebben s mondjuk monumentálisakban, világos, hogy ha közülök pályanyertes mű #gy sem akadt, a másik művésztábor sem vihette el a győzelem pálmáját.

Most tehát uj pályázatot} hirdetnek a szoborra, amelyben precizirozni fogják pontosan a feltételeket, hogy igy minden pályázó művész azok betartásával vegyen részt a versenyben.

Mert különböző szempontokból indulva ki a tervezésnél, azok, akik a tér és helyzet nehézségei között akarják e feladutot megoldani, világos, hogy még ha aránylag nehezebb munkát végeznek is, hátrányban maradnak azok mögött, kik e nehézségeket úgy játszszák ki, hogy elviszik a szobrot a térről.

Magukról az egyes műalkotásokról mélyreható ismertetést közölni, megfelelő illusztrálás kísérete nélkül nem tartván célszerűnek, csak egész rövidesen összefoglalt tömör ismertetést óhajtok még nyújtani.

Valamennyi szobrász a főalakot márványból tervezi s a legtöbb kis kupolás csarnokocskában helyezi el. A mellékalakok minden terven bronzból képzelvék s igy már színben is erősen elválnak a főalaktól. Azon szobrászok és építészek, akik műalkotásukat a téren magán helyezik el, majdnem mindannyian elliptikusán elnyújtott hátteret készítenek a főalaknak, amely háttér vagy oszlopokkal van

tagozva, vagy dombormüvekkel kitöltve. Ezen kiképzés hibája, eltekintve túlságosan sablonos mivoltától, főképp az, hogy a mű igy határozott kettős irányítást nyer. Egy oldalról van a szobor homlokrésze, amelyen minden díszt és alakot összecsoporto- slt a szobrász és építész a művészi gondolat kifejezése céljából, mig a neki megfelelő hátsó oldala a műnek teljesen kopár és dísztelen. Az ilyen kiképzések nem nyitott térre valók, ahol a műalkotást körül lehet járni s igy attól megkívánjuk, hogy minden oldalról szép képet nyújtson, hanem vagy hegyoldalakban, vagy dísz- kertekben, ha a közvetlen hátteret fa és bokor-csoportok képezvén a mű háti része előlünk takarva van. Ilyen megoldásúak a Teles Ede és Tőry Emil, Fadrusz János, Korb és Girgl, Mátrai és Fork, Jámbor Bálint és Zala szobormüvei.

Hogy a rendelkezésre álló nagy összeget, ha mind magára a szoborra akarnánk költeni a művészek a tér rendezése nélkül, minő dolgokat hozhatnának létre, az főképen az Alpár és Róna József együttes müvén domborodik ki. E műben az építész 13. lépcsőfokot tervez a bárok ízlésű kis kupolás szobormű alá. A legfelső lépcsőfok lenne a főalak talapzatának mintája. Ezt a 13 lépcsőfokot a szobrász egy egész faluval népesíti be, a mennyiben összesen 25 alakot helyez el rajta. Természetes, ezek a főalakhoz való tartozandóságukat csak azzal fejezik ki, hogy mindannyian feléje fordulnak és reája néznek.

A megoldásban sokkal szerencsésebbek voltak azon művészek, akik az egész hegyoldalnak az alagút felé eső részét monumentális lépcsőnek képezték ki és e lépcső megkoronázása képen a bástyán helyezték el a szoborművet magát.

Érdekesnek tartom egy ismeretlenül maradt pályázó pályaművét megemlíteni még, mert ez igazi művész tréfát csinált. Közönséges rajzzal és nem modellel pályázott, amely rajza alá németül irta fel, hogy abban az esetben, ha tervezete első dijat nyerne, sokkal szebben is megtudná csinálni s akkor a rajzhoz modellt is készítene.

Végeredményében ebből az első pályázatból egy nagy tanúság olvasható ki, az, hogy a szobor-bizottságok pontosan fogalmazzák meg a pályázati hirdetéseket. Akkor nem fogják a művészek félre érteni azt és a zsűri nem jön olyan kellemetlen helyzetbe, hogy a pályázati feltételeknek mindenben megfelelő és jutalmazható müvet, annyi pályázó tervezete közt ne találjon.

Megkezdődött a vizsgálat.

Sátoraljaújhely, maró. 8.

Csütörtökön megkezdődött a sátoralj aujhelyi képviselőválasztás ellen beadott petíció ügyében a vizsgálat. Mint már említettük, a vizsgálatot Juhász Andor kassai kir. ítélő tábla biró vezeti, id. Meczner Gyula a saját ügyének védelmében, dr. Thu- ránszky Zoltán a választástvédők és dr. Fried Lajos a kérvényezők képviseletében jelent meg.

Az első napon — mint már említettük — Dauscher Miklós főmérnök, kirendelt szakértő a helyszínén teljesítette a méreteket a kordonok és tanyák elhelyezéséről.

Tegnap pénteken reggel 9 órakor kezdődött a tanuhallgatás. Első napon négy Buza-párti tanút hallgattak ki 9-töl délután 2 óráig. Ha ebből következtetni lehet, akkor a vizsgálat mintegy 2 hónapon át is eltarthat. *

Oroszi Sándor fodrász volt az első tanú. A párt lapjában is többször hangoztatott értelemben vallott, azzal a külömbséggel, hogy ő, amikor választási elnök egyik ember ka!apja mögül a vörös tollat kihúzta, csak azt látta, hogy flnök ahelyett Dókus tollat akart a kalap mögé tűzni, de a toll nem állt meg a kalapban és igy uj talut nem látta a kalap mögött. Ezt a szekerek bevonulásakor a nagy zűrzavarban látta, mikor vál. elnök egyik szekér lovainak gyeplőjét megfogta. Ez 8/«10 és ®/4ll óra közt délelőtt történt. A Zinner-ház előtti kordon egy élelmiszerrel és sörrel ellátott kocsit nem engedett keresztül a Buza- párti tanyákon, úgy hogy a Löwy-téle üzlethelyiségen keresztül kellett a hordókat becsempészni.

Azon kérdésére vájjon tud-e róla, hogy erről elnöknek jelentés tétetett volna, tanú ideges mozdulatokkal hadonászik elnök felé.

Táblabiró: Ne tessék itten gesztikulálni, hanem mint eskü alatt való tanúhoz illik, nyugodtan telelni a kérdésekre.

Sem erről, valaminthogy a Vörös Ökör előtt folyó dolgokról elnöknek jelentés tétetett volna, tanú nem tud semmit. Nem tudja továbbá tanú sem azt, hogy mely községbeli szekerekkel vonult be ő a Rákóczy- utcán keresztül, sem azt, hogy kik voltak a szekereken, sem azt nem tudja, hogy ezek nem szavaztak volna szabadon.

Rein István cukrász tanú nem emlékszik a kordonok változtatására. Délelőtt látott hosszkordont is. Nem látott oly esetet, hogy a katonai kordon valakit feltartóztatott volna, csak őt mint mozgó-férfit állították meg a katonák, de a tiszt az igazolványa felmutatása után keresztülbocsájtotta.

Táblabiró: Nos, hisz akkor ker- resztül mehetett.

Tanú: De kérem, a nagyságos elnök urnák kötelessége lett volna arról gondoskodni, hogy mi minden megkérdezés . . .

Táblabiró: Kérem a privát véle ményekre itt nincs szükség! (Mozgás a hallgatóság körében). Kérem legyenek csendesen, mert igy nem lehet a vizsgálatot nyugodtan vezetni.

Tanú azt látta, hogy az elnök egy gyeplőt megfogott, de azt, hogy tollat kitépett és helyébe más tollat tűzött volna, nem látta. Arra a kérdésre, hogy mindez mikor történt, ez a tanú a 3/49-től—VHO közti időpontot jelöli meg. Azt nem látta az utcán, hogy az élelmet hozó szekeret a kordonon nem bocsájtották volna keresztül. (Mozgás.)

Táblabiró: (Meglát több iskolás- cyermeket a hallgatóság körében) Iskolás-gyermekeknek itt nincs helyük. Tanuljanak inkább! (Mozgás a hallgatóság körében) Csendet kérek ismételten, Külömben kénytelen leszek kor- idátozni a nyilvánosságot.

Majoros András tanú az előző nuval majdnem minden pontban egy vallomást tesz. Azt nem látta, hog* Dókus pártiak a palánkon át pénz vagy étel1 el csalogatták volna a Bi pártiakat Csak annyit tudott, hogy ségről panaszkodtak. Azt tudja, h akiknek szekerét választási elnök tartóztatta, azok leszavaztak Búzán

Németi Bertalan a sátoraljaujh statusquo izr. hitköz. jegyzője, aki n ösmeretes a választási aktus befejej után, mintegy 20 jelenlevő ur e köszönetét és elismerést mondott lasztási elnöknek a választás párta és elfogulatlan vezetéséért, tegnapi nuzásában hit alatt vallotta, hog kordonok elasztikusán változtak a folyamán, amint erre a műtétre a B pártiak akadályozására szükség v.dt és ő ezeket a változásokat a vá tási helyiség erkélyéről látta. Ar; kérdésre vájjon egyes megjelölt kot nők nem-e csak katonai elhelyezked' voltak és vájjon azokon keresztül a ki kedésben akadályozva voltak Buza- tiak nem tesz határozott kijelen mert ő rövidlátó és az erkélyről nem figyelhette meg jobban, de tudja hogy így v°lt, mert ezt neki a folyamán többen újságolták.

Szombaton reggel 9 órakor Székely Albert vallomásával Íotytí a vizsgálatot. Vallomása jelentékeny uj szenzációt nem tartalmaz.

Bettelheim Sándor tanú vallót szintén jelentéktelenebb, csak é] annyiban válik ki a többi közül, 1 ő még a legkevesebb tényre va Általánosságban csak másoktól h más utján nyert értesülésekről be amennyiben ő a tanyán volt erősei elfoglalva az élelmezés ellátása k

Kérvényezőket képviselő üg helyettese ifj. Bánóczy közelebb 1 a tanú felé.

Táblabiró: (az ügyvédhelyettes Ne tessék a tanút sugdosással zav; (Mozgás a hallgatóság körében) K csendet! Csak egyes tanuvalloir után tessenek ki és bejárni. I (

Schön József azt, hogy válás elnök a gyeplőszárat megfogta, ni Wekerle-téren, hanem a Szakácsy rászda előtt látta Bokros a Buz% tanya vendéglőse derültség közt x hogy eleség és ital volt bőve? persze, még kétszer annyi is elfogyó na, mert bizony egynémeiyik lOhel; evett. Ifj. Horváth József a gyeplőszár fogását szintén a Szakácsy cukrászda előtt látta. A tollak huzogatását e tanuk közül pedig egyik sem látta. Arról úgyszintén nem tudnak, hogy a kordonok, kit akadályoztak és egyáltalán megakadályoztak-e vagy egy Buza- pártit is abban, hogy sz ivazatát szabadon le adhassa.

A vizsgálatot délután 2 órakor fejezték be és Hétfőn délelőtt 9 órakor foty tátják.

VÁRMEGYE ÉS VÁROS.

)( Községi számvizsgáló elnökök. A nagymihályi járás főszolgabirájának előterjesztésére és az 1886. XXII. t. c. 142. $-a alapján Berettő község részére Demeter János gk. lelkészt, Kácsánd község számára Reviczky Imre földbirtokost, Lask községbe Gorzó Bálint gk. leikészt, Lazony község képviselőtestülete élére Görgey Pál uradalmi gazdatisztet, végre Vásárhelyre Gulácsy Va'ért választotta meg és küldötte ki számvizsgáló elnökökül a t. vármegye bizottsága.

)( A sátoraljaújhelyi közkórház 1902. évi költségvetését a belügyi m. kir. miniszter leküldvén, annak rendjén a napi ápolás diját 1 K. 58 f.-ben állapította rneg. Törölte a miniszter a tiszti fizetéseknél kért 100 K.-t és az alorvosi lakbér cimén költségvetéseit 600 K.-t. az épületek fenntartására előirányzott 848 K.-t pedig 400 K.-ra szállította le.

)( Régen várt utalvány. Még a múlt év október 2-áról, vagyis a vármegyénk területén akkor lezajlott általános képviselőválasztások alkalmából dátált. időközben a belugyminisztériu-