Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-03-08 / 14. szám

4. oldal. ZEMPLÉN. Március 8. raot és a vármegye közgyűlését is megjárt hivatalos költségszámlák el­lenértékét a vármegye alispánj’a tegnap utalványozta. így tehát az érdekelt vá­rományosok most már hamarosan meg­kapják régen kiérdemelt napdijaikat és kiadott fuvarköltségeiket. )( Rendőrök fizetése. Sátoralja- mjhely város rendőrei közelébb fize­tés emelésért folyamodtak. A polgár- mester belátván csakugyan sanyarú helyzetüket, rövid időn belől előter­jesztést fog tenni a pénzügyi bizott­ságnak, illetőleg képviselőtestületnek a rendőrök fizetésének javítása iránt. Reméljük, hogy a képviselőtestület ezen valóban méltányos kérelem tel­jesítése elől nem fog elzárkózni. )( Kisegítő napdijas alkalmazásá- sáért folyamodott a homonnai j. fő- szolgabirája. Már intézkedés történt, hogy a kért napdijas felfogadtassék. JEGYZETEK a hétről. * Hát beszéljünk — nyájas olva­sók — a zsúrokról. Hogy pedig thé- mánk némiképen érdekes legyen s ne csupán a házikisasszony zongorázá sát dicsérő obiigát frázisokat vessük papírra, meg a jobb körökben diva­tozó sablonos mulatozások, lappangó pletykák leírását adjuk, egy kétség­kívül meglepő fordulattal térjünk át a — paraszt zsúrokra. Ez némiképen szecessziósán kez­dődik, fogja mondani nehány olva­sóm, aki még mindig a népszínmű­vek paraszt legényeit látja maga előtt és piros csizmás, ráncos szoknyás da­los paraszt leányai jutnak eszébe, ha parasztokról egyáltalában olvas vala­mit. De a szecessziós forma mögött egy rettenetes igazság lappang, amint azt mindjárt látni fogjuk. A paraszt zsúr egyrészről bele­világít a nép erkölcsi romlottságába, másrészről azt a szomorú képet tárja elénk, ami a kivándorlás nyomában keletkezett. Mert mi a paraszt zsúr? Faluk­ban, melyekből kivándorolt a tenge­ren túlra a férfiak legnagyobb része, ott hagyván asszonyaikat, ezek az asszonyok alig serdülő ifjú legények­kel az erkölcstelenség olyan orgiáit űzik, amire csak a legnagyobb elve­temültség képes. Mindezt odavetően érintette az egyik tekintélyes fővá­rosi újság, de hogy mennyire igazak a „paraszt-zsúrokról“ elterjedt hirck, azt mi tudúik igazán, akik igy vidé­ken közelről látjuk a népet. Azon a pénzen, amit keserves munkával a férj keres odaát a tengeren túl, itt az asszonyok gyerek-szeretőket tartanak el s igy vonult be a romlatlan nép bi­rodalmába is az erkölcstelenség ama förtelmes bűne, amit eddig — házas- ségtörések alakjában — csak a fran­cia darabokból ismertünk. A kivándorló magyarokat szóza- los vezércikkekben elsirató újságok, uj strófákat Írjatok erről az erkölcsi romlásról, mely szintén egyik szomor* következménye a kivándorlásnak. * Csattogtak a kardok a múlt va­sárnapon Sátoraljaújhely városában. Békés, de tüzes és gyönyörködtető mérkőzés volt az, amit Horváth La­jos mesterrel élén egy nemes vivó- esoport bemutatott. Mert szép is a vívás mint — sport. De a legtöbb ember nem a testgyakorlat kedvéért tanulja meg a vívást, hanem azért, hogy megtudja védeni becses bőrét, ha valamely krakéler beléköt. Most az­tán, mikor kiütött a müdemokrácia s a párbajjárványt némileg lokalizálták, (s ezen a réven most már jogot is formálnak az úgynevezett hősködő — gyáválkodásra) már nem is igen érdeklődünk a vívás iránt, talán ezért volt oly kis közönsége a kitü­nően sikerült sátoraljaújhelyi vivó- versenynek. Meg aztán már a kard­párbaj komolysága is ép úgy idejét múlta, mint a pisztolypárbajó, amely­nél az elővigyázó segédek rendesen elfelejtik a golyót a pisztolyba tenni. Tisza Pista meg Rakovszky olyan súlyos feltételekkel vivták a kard- párbajukat, hogy itt a vidéken bor- zongva olvastuk a feltételeket s ha­lálos veszedelmet jósoltunk. S hál’ Istennek csak öt öltés volt az ered­mény, az is a Rakovszky bőrén, akinek nimbusát ezúttal alaposan megnyirbálta gróf Tisza István. HÍREK. Tavaszi strófák. I. Most, hogy hosszabb már a nappal S a levegő melegebb lett, A tavaszról jut eszembe Egy kitűnő lombard üzlet 1 Édes napfény, virág illat, Ez ejti az embert lázba S ilyenkor a télikabát Már mehet a — zálogházba. II. »Zöld a határ, szól a madár Balzsamos a lég«, Tavaszi dalt más kezdettel Nem olvastam még. Megírják még, hogy im a nap Süt már melegen S olykor némi bárányfelhők Úsznak az egen. Hisz igen szép, hogy örömmel Várjak a tavaszt, De miért kell mindig versben Konstatálni azt ? Nehány ezer költő tudom, Hogy nem dalolna, Ha a hosszú esztendőben Tavasz nem volna. Ám tavaszkor — tudjuk régen — Hogy nemcsak a föld, Hanem a sok verselmény is Nagyobb részben — zöld. Melchior. — Hadik Béla gróf főispán, kit Apponyi Lajos gróf magyar ud- varnagy a ma este 6 órakor tartandó udvari ebédre táviratilag meghívott, tegnap délután a gyorsvonattal Buda­pestre utazott. A főispán hétfőn visz- szaérkezik a megye székvárosába. — Személyi hír. Margitay József dr., pénzügyministerí osztálytanácsos, ki még főispáni titkári korából oly kel­lemes emlékeket hagyott hátra újhelyi barátai körében, e hó 7-én családi ügyben Budapestről Sátoraljaújhelybe érkezett. — Eljegyzés. Ordódy Aladár nagybereznai kir. járásbiró eljegyezte Füzessóry Ilma kisasszonyt, Füzes- séry Tamás a Ferenc József-rend lo­vagkeresztese, nagymihályi főszolga­bírónak szeretetreméltó leányát. — Egyházmegyei közgyűlés. A felső-zempléni ev. ref. egyházmegye ez évi tavaszi közgyűlését március hó 25-én Sátoraljaújhelyben az ev. ref. egyház tanácstermében fogja meg­tartani. —Polgármesteri vacsora Székely Elek polgármester a sorozás alkalmá­ból ma este vacsorát ad. A vacsorára hivatalosak a sorozó-bizottság tagjai és többen vármegyénk és városunk vezetősége köréből. — Az Uránia színház. A vasár­napra e hó 9 éré hirdetett „Tánc“ c. látványos darab, amelyről mai szín­házi rovatunkban külön is megemlé­kezünk, technikai akadályok miatt csak hétfőn 10-én lesz bemutatva. Az ezen előadásra előre váltott rózsaszínű jegyek tehát hétfőre érvényesek. Va­sárnap Velencze kerül színre. — Szerkesztöráltozás. Az ung- váron megjelenő „Ung“ cimű heten­ként egyszer megjelenő társadalmi lap szerkesztésétől Lőrinczy Jenő visszalépett és helyette a lap szer­kesztését Bánóczy Béla Ungvárme- gye főjegyzője vette át. — A szerencsi társaskör a már­cius tizenötödikét szintén tnegün­nepli. Este a Nagy Szálloda díszter­mében társasvacsorával egybekötött háziestélyt rendez. Ezután tánc is lesz. — Sorozó létszám Zeniplénvár megyében. A sorozásra kerülő ujon- sok létszáma a következő: a bodrog­közi járásban 1024, S.-A.-Ujhely vá­rosában 260, a s.-a.-újhelyiben 752, a szerencsi járásban 746, a tokaji já­rásban 532, a szinnai 418, a homon­nai járásban 420, a sztropkói járás­ban 200, a varannói járásban 274, a gálszécsi járásban 416 és a nagymi­hályi járásban 630. Összesen í.672. — Csalódottan hazafelé. Liptó- Szent-Miklósról Írják: Szombaton a kassa—oderbergi vasúton Bécs felöl mintegy 100 főnyi honfitársunk ér­kezett vissza Amerikából. Az illetők Liptó és Zemplénvármegyéből valók. Keserűen csalódtak Amerikában és átkozzák a kivándorlási ügynököket, akik őket előbb kizsákmányolva, Ame­rikába csábították. Dél-Amerikában voltak és november óta munkát nem kaptak, sínylődtek és most, kis va­gyonuktól megfosztva, koldusként jöt­tek haza. — Március 15. Lapunk múlt szá­mában említettük, hogy a városi ka­szinó választmányából megbízott kül­döttség, a függetlenségi kör és vá­rosi dalárda kiküldötteivel e hó 6-án este tanácskozott a nagy nap megün­neplése felől. Minthogy a tanácskozó urak körülbelől egyértelmű véleménye az volt, hogy a helyi politikai hely­zet nem alkalmas arra, hogy az ün­nep a külömböző pártállásu elemek­ből álló kórok által együttesen ren- deztessék, a közösen való ünneplés eszméjét elejtették. Értesülésünk sze­rint a függetlenségi kör saját tagjai körében és helyiségében fogja 15-ikét ünnepelni. — Eljegyzés. Weisz József Per- benyikről, eljegyezte f. hó 2-án Eisen­städter Zsófi kisasszonyt, Eisenstäd­ter Majer ungvári kereskedő leányát. — Megrabolta a társát. Jóbarát­ságban ós jókedvvel idogáltak Hecht Ignácz zombori korcsmájában Csor­dás Ferencz bekecsi és Keresztury Károly zombori lakosok. Azután in­dultak vígan kifelé az országúinak, mikor aztán már valamennyire el­hagyták a korcsmát Keresztúri Csor­dást hátulról gallérjánál fogva a föld- reteperte s egész készenlétben levő vagyonkáját a 12 koronáját a nad- rágzsebóből kivette és mint a ki dol­gát jól végezte: hazament aludni. Csordás jelentést tett. Keresztúri a bíróság előtt tagadja tettét, azt mond­ja : részeg volt olyan, hogy nem em­1 ' *—!=s~-’-lr . •'VT ’ 4 ■aci r> *4 I )> ffffiit fazekak, két cintányér S. M. betűvel, valószínűleg ref. templomból valók, tajtékpipák, edények, csészék, ezüst óra, arany jou-jou stb., mind olyan tárgyak, amiket ez a gaznáció kóbor­lásaiban az ország minden részében összelopkodott. Találtak náluk to­vábbá egy bődön zsírt és egy tejes­kannát, melyet a télen Ujhelyben lop­tak és egy fekete kabátot, melyet egy itteni kereskedőtől még a múlt évben loptak a Bodrogközön, mikor a kir.- helmeczi vásárról jött hazafelé. A ke­reskedő ládáját akkor feltörték s ab­ból sok értékes ruhát loptak el. A csendőrsóg a cigányok egy részét át­adta a kir. ügyészségnek s a lefoglalt gyanús tárgyak körözése iránt szintén intézkedett. — Polgármester válság. Ung vár városa már kilenez év óta valósággal otthona lett a polgármester krízisnek. Ez hogy a város anyagi ügyeire mily veszedelemmel jár, azt a közel jövő fogja igazolni. Most ismételten Blaz- sovszky Miklós dr. bocsátotta polgár- mesteri állását a képviselő-testület rendelkezésére, tekintettel arra, hogy megválasztatása fellebbezve lett. A képviselő-testület a lemondást nem vette tudomásul. Küldöttséggel járult Lőrinczy Jenő alispán és Török Jó­zsef gróf főispánhoz, hogy hagyja meg Blazsovszkyt polgármesteri állá­sában addig, mig törvényes megvá­lasztatásának alkalma bekövetkezik. — Városi jéggyárak. Az enyhe tél kalamitása: a jéghiány kezd min­denütt az országban mutatkozni. A városok egymásután rendezik be a jóggyárakat. Miskolczon a gőzfürdő r. t. tette meg a kezdeményező lépé­seket ós minden esetre sikerre fogja vinni ezen ügyet, melynek igen nagy jelentősége van. A többi vidéki vá­rosok is sorra állítják fel a jóggyá­rakat. így Győr városa sietett jég- gyárberendezésével és már ajánlatot is tétetett magának gépgyáraktól, mennyiért volnának hajlandók a vá­ros részére jéggyárat berendezni, mely napi 120 mm. termelésére al­kalmas. Győr városához beérkezett ajánlatok szerint az ajánlattevő gyá­rak 37,080 és 53,365 kor. közötti ajánlatokat tettek. A legolcsóbb aján­latot egy külföldi, a legdrágább aján­latot a Rock István budapesti gyár tette. Most Pécs város is intézkedett jéggyár berendezése iránt. Elegendő és jó jég közegészsógi érdek és igy a jóggyár közszükségletet pótol. — Köszönet nyilvánítás. A „Zeni- lén“ szerkesztésétől történt visszalé­pésem alkalmából felejthetetlen mun­katársaimtól, tisztelt barátaimtól még Pl hcf folvrci rn^ "

Next

/
Oldalképek
Tartalom