Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-01-05 / 1. szám

1 902. Január 5.

II. Melléklet a „Zemplén' 1. számához

különösen azóta rendeli, a mióta Zoltán Béla budapesti gyógyszerész a mindeu gyógyszertárban kapható toljesen szag és iznólküli Zoltán- féle csukamájolajat forgalomba hozta.

— Az 1902. év kritikus napjai. Falb Rudoltnak, a német „viharprófétá“-nak a f. év úgynevezett „kritikus“ napjairól összeállított sorozata ez. Elsőrendű kritikus napok lesznek szerinte a következők : Január 24, február 21, márpius 10, április 8, május 7, junius 6, julius 5, augusztus 3.-Másodrendűek : Január 9, február 8, március 24, április 22, augusztus 19 és október 31. Harmadrendüek : Május 25, junius 21, julius 20, november 30 és december 29. A mi pedig az időjárást illeti, Falb januárra kevés havat jósol, ellenben februárisban, sőt márciusban is nagyon sok hó lesz. Áprilisban kevés hó, de helyenként zivataros időjárás várható, Májusban sok lesz a csapadék, e hó második felében viharok is lesznek. A temperatura változó lesz. (Ezt különben már a lőcsei kalandá- rium ezeréves jövendőmondójából is tudjuk.) Június első é§ utolsó harmadában is sok zivatar várható. Általában Falb a jövő nyarat olya- nak jósolja, hogy jóslatától meg fognak ijedni a nyaraló helyek vendéglősei.

— Farsangi naptár. Az újhelyi farsangi mulatságok sorrendje a következő:

Január 11-én az újhelyi függetlenségi kör táncestéje;

Január 14-én: Honvéd tisztek bálja.

Január 18-án az újhelyi izr. nőegyesület bálja;

Febráár 1-én az újhelyi ált. ipartestület táncestéje.

Irodalom.

Az „Adalékok Zemplénvármegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunknak 1902. évi, egyszersmind a VIII. évfolyamnak januári füzete a következő tartalommal jelent meg: 1. Előszó Irta: A szerkesztő. — 2. Zemplén-vármegye történeti földrajza (XXXIX. közi.) Arbonya- Zsadány. Irta: Dbngó Gy. Géza — 3. Zemplénvármegye politikai és helyrajzi ösmertetése. (70. folyt.) Latinból: Matolai Etele. — 4. Történeti jegyzetek Zemplénvármegyőről. (70. folyt.) Latinból: Dongó Gy. Géza, — 5. Babotsay Izsák naplója. (22. folyt). Közli: Hubay Kálmán. — 6. Újabb adatok ’Sennyey Pongrác br. élettörténetéhez. (VII.) Irta: Lojda József. — 7. Szi- rmay András naplója. (63. folyt. Közli: Karsa Ferenc. — 8. A zsidók vagyonszerzhetése Zemplénben, (Vadnay Gy. naplójából.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 9. Bodrogközi tájszók. (I.) Gyűjti: Berecz Károly, id. — 10. Levelesláda. Bocskay István végrendelete. (I.) Közli: Doby Antal. — 11. Bocskay-irományok. (XI.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 12. Irodalom A „Nagy Képes Világtörténet“ — 13. Tárca. Inzurgen- sek. Alkalmi verselmény. Irta: Bajusz József id. — 14. A szerkesztő postája. — 15. A kiadó póstája. — A havonkint 2 nagy ivén megjelenő „Adalékok“ előfizetése egész évre (12 füzetre) csak 6 K. azaz: hat korona. — Melegen ajánljuk mindenkinek, a kit vármegyénk viszontagságos története érdekel; főképp pedig ajánljuk a vármegyebeli községek ügyeimébe, már csak azért is, mert ebben az évfolyamunkban is folytatódik a községeknek külön-külön történeti és helyrajzi ösmertetése. — Az előző évfolyamokhoz díszes könyvtáblákkal még szolgálhatunk. — Ára 1 kor. 80 fillér, postai küldéssel: 1 kor. 9C fíllér.

A filozófia Magyarországon. (Philosophie in Ungarn.) Irta: Rácz Lajos dr., az Uber- weg-Heintze „Grundris der Geschichte der Philosophie der Neuzeit“ c. munka kilencedik kiadásának (1902.) 4-iki kötetében, 563—569. 1.

Rácz Lajos, a sárospataki főiskola tudós tanára, nagy hálára kötelezte le maga iránt a magyar filozófiai irodalmat azzal, hogy a hires Überweg-Heintze filozófiai történet legújabb kiadásában a magyar bölcsészeti irodalom történetét s a bölesészet mai állását szabatos, világos s teljesen megbízható és elfogúlatlan, pártatlan cikkben mutatja be a német közönségnek, sőt, mondhatni, az európai irodalomnak. A cikk ugyan sommás rövidséggel, mondhatni dióhéjba vonva ismerteti a magyar bölcsészetet, miután a szerző keze meg volt kötve a tertedelem tekintetében (a legutóbbi 1797-iki kiadásban közölt ismertetésnél azonban igy is egyszer akkora terjedelmű) de azért Rácz Lajos biztos tolla semmit sem felejt ki, minden nevezetesebb Írónkat, a bölcsészet mindenik ágából, megemlit és fi Gyesen, találóan jellemez, illetőleg bírál.

Különösen nagyjelentőségű az ismertetés az' 1897-iki kiadásban a magyar bölcsészeiről megjelent cikkel szemben, melyet Szlávik Mátyás eperjesi tanár x.gv német folyóiratban megjelent

tett maga Heintze a hibás adatot tartalmazott, sok kiváló bölcsészünket nem emelt ki, vagy meg sem említett, viszont kisebb jelen- tőségüekről aránytalanúl s szinte elfogúltan emlékezett meg. A Rácz Lajos ismertetésében a leg- tárgyj tagosabb bíráló sem találhat hibát. Árnily lelkiismeretes és ügyes a régebbi bölcsészeti irodalom (Apáczai Csere János, Köteles S., Erdélyi J., Horváth C ) ismertetésében, éppoly gondos és elfogulatlan a mai legjelentékenyebb bölcsészeti irók, Brassay J., Böhm K., Bodnár Zs. és Pichler Gy. vázolásában. Figyelme kiterjed a jog-, vallásbölcsészet, esztétika, pszikológia, böl- csészettörténeti irodalom legeslegújabb termékeire is s helyesen emeli ki a történetfilozofiából Eötvös J. br. hires művét (a XIX. század uralkodó eszméi), a sociologiai irodalomból pedig Beöthy Leó úttörő művét a társadalmi fejlődés kezdeteiről.

Habár aláírjuk is szerző azon bevezető szavait, hogy önálló magyar bölcsészet, szerencsétlen kulturviszonyaink miatt nem tudott kifejlődni, de épen e rövid ismertetés második fele öröm mel tölthet el bennünket, mert azt látjuk belőle, hogy az újabb időben a bölcsészet minden ága szép fejlődésnek indúl nálunk is s remélhetjük, hogy az ifjabb nemzedék nemes buzgalma a magyar filozófiai irodalmat is fel fogja lendíteni s nem hagyja az utolsók közt.

Meg kell még említenünk Rácz Lajos érdeméül, hogy a magyar filozófiai munkák idézésénél a magyar címet s a magyar helyneveket kifogástalanúl közli. Az előbbi (1897.) kiadásban még Klausenberg, Debreczin, Eperies szerepelt. Rácz L., nagyon helyesen, nem ismer ily helyeket, hanem Kolozsvárt, Debreczent, Eperjest. F.

A „Zenéló’ Magyarország“ zongora és hegedű zenemű folyóirat a IX. évfolyamába lépett. Kilenc éves pályafutásán felküzdötte magát e minden zenebarátnak nélkülözhetetlen hangjegy- folyóirat, hogy minden zongorán és szalonban feltalálható s hogy a legszámottevőbb hazai és külföldi zeneszerzőket számíthatja munkatársai közé. 1902. évi I. füzete a kővetkező tartalommal jelent meg: I. Lányi Ernő „Kinyílott a fehér rózsa“ magyar dal. II. Beriot Károly „Ária Donizetti operájából“ hegedűre zongora kísérettel. III. DAmant L „Álomkép“ dalkeringő. IV. Huber Sándor „Cinka Panna“ ábránd. — Minden hóban két hasonló terjedelmű füzet legsikerültebb aktuális zenetermékekkel jelenik meg — Előfizetése egy évre 24 füzetre 12 korona. Előfizetések a „Zenélő Magyarország“ zenemű kereskedésének (Budapest, VIII. József-körut 22/24. küldendők.

Egyesületi élet.

Zászlóbontás. A Ferenczy Elek dr. minapi „meghívása“ hogy t. i. gyülekezzünk össze mindazok, a kik vele egyetér- sünk és beszéljük meg: akarunk-e létesíteni Sútoralja-Ujhelyben az egész vármegyére kiható egy irodalmi és művészeti kört, — mely aztán magába foglalja mindazok társaságát a kik szellemi atyafiság- ban óhajtanak élni egymással — nem hangzott el a pusztában. Hivó szava nem lett pengő érc és cimbalom, hanem szépen megfogant és visszhangot ébresztett a lelkekben.

E »szellemi atyafiság“ rokonérzete igen szép számban hozta össze az értekezlet tagjait ma egy hete a t. vármegye székházának nagytermébe, hol a „szépnem“ is egy egész hosszú, sorban volt képviselve.

Az igen népes értekezlet Matolai Etele alispánt kérte meg, hogy elnököljön, a ki aztán felkérte Ferenczy Elek dr.-t, hogy adja elő a „meghívásában proponált irodalmi és művészi kör létesítésének tervezetét. (Lapunk mai számának első oldalán közöljük. — Szerk)

A szépen kidolgozott tervezet általában tetszett s mikor az elnök köszönetét mondott érette: az értekezlet lelkesen megéljenezte az előadót.

Azután megalakították a választmányt, melynek feladata, hogy minél

előbb alkossa meg az Alapszabályokat. A választmány tagjai lettek Matolai Etele elnöklete meilett: Bajusz József id., Dongó I Gy. Géza. Dókus Gyula, Fejes István, i Ferenczy Elek dr, Hám Sándor dr., Hor- ! nyay Béla dr., Kossuth János dr. és Ro- I senthal Sándor dr.

A mint már most ez ílas:C

mány Alapszabály-tervezetév kinyomtatja és a taggyüjtőn el «.el io p csolatban az egész vármegyéi Ajy

küldi. A taggyüjtőivek beéri összejön majd az alakuló közgyűlés, inon«, juk legkésőbb a f. évi tavas Itávai üdvözöljük az igen élein ó, n . egész nagy müveit társadalm egységét megteremteni hivatott ek • ósne;: lelkes zászlóbontóit.

És kívánjuk, hogy reméli .. ko ronázza törekvéseiket !

A sztropkai társaskör f. ji 1“

én, mához egy hétre, Sztropkón u. ■ > Aor tartja meg az évi rendes közgyül -ét, melyre •

t. tag urak a „Zemplén“ útján is tiszteletűn meghivatnak. — A közgyűlés t( 1. Elnöki jelentés az elmúlt év eredm A. —,2. A pénztáros évi számadásának í MlvizsgÁlása.. — 3. A könyvtáros jelentése a kn. . -tár állapotáról, — 4. Tisztujitás. — 5. A hírlapok meg rendelése iránt való intézkedés. — 6. Indítványok előterjesztése. A . elnökség.

• A közönség kö~ .><

— Alak és tartalomért a beküldő eleié? Mindazon jó barátaimnak és ismerőseimnek, kik brldoguit felejthetetlen őm 1901. december hó 26-án történt elhalt V/vsa i szerencsétlenségembdn szóűal é tte; fájda. mamban résztvetiek, ezúton mnm leglnüásabb köszönotet.

Kelese, 1901. dec. 20.

Zaborovs:

Főraktár: Gyarmathy Béla Sá.nr;’: - ■

TANÜC

A ZemplMratpi TaiÉ-lpst iii- . rs

— Rovatvezető: Molnár Gyula.

Kéziratok rovatvezetőhöz Sátoralja-TJ helybe külder e l.

A nevelésről )

Irta: Rubenescu Auguszta (Folytatás)

A külső életnek egy pár, a gyermekhez legközelebb eső és igy legközvetlenebb hatas tényezőjére kívánom a figyelmet f v

Sorjába veszem úgy, a mi : egyik a másikával kapcsolatban befolyásoljál i nevelést

1. Elsőnek jön a család, n. at a gyermek legközelebbi társasága.

Természetes, hogy a csalá U élet tisztasága a házi nevelés első elengedhetlea fői;-.léke. Le gyen a családi élet minden fázisában, minden jelenségében tiszta, mert a példa hat a gyermekre s a tisztaság és komoly elfogulatlanr ig .ükrén tekintve az életet, még az élesebb s inezetü dől gok is veszítenek élükből.

Soha a családban és anna környezetében sikamlós lényegü társalgás, kétértelmű tréfa ne forduljon elő. De ha elkerülhetlci ül még ’ eny-*- sebb természetű ügyek kerülnek met e/ekről mindig komolyan, higgadtan kell tá gvúni.

Ily eljárás mellett, a mely el péld; i hasem téveszti el hatását, a gyerme elejétől kezdve komoly oldaláról tanulj életet. Sohasem fogja az érzék gest kutatni, sőt minden olyant ’ ur, io. - ’.ni \>g tiszta lelke.

A mikor minden aljast, k s triviálisát a gyermek leikétől távci t .tun.-, ez nem tüntető szemérmetességgel és ó látszatra vadászó érdekből történjék, hane tis7': lei

természetes ösztönéből és érze éb-51 k. a mit a szülők úgy önmaguk házi körnvezetüktől megkövete sz vak útján dokumentáljanak.

Már elejétől kezdve oda isson a családi nevelés, hogy a gyermek tuda ián legyen annak, miszerint neki a szó nen :ebb értelmében I vett lénynyé kell válnia. Ez 1< /en a 'ágya, az ambíciója. Ennek megvalósulá t elósr :ti az, ba a szülők nevelési munkájokba sem n. uk, sem ! gyermekeik irányában nem el ;u!tsk, ha követ