Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-06-07 / 53. szám

4/oldal.

ZEMPLÉN.

Junius 7.

mint egyik legkedvesebb ezre- demre.“ A halk hangon mondott szavak az ezredesre örvendetes benyomást gyakoroltak. Midőn a főherceg a helyiséget elhagyta és a vele együtt távozó teljes számú tisztikar visszatért a tiszti étkezdébe, Arnóthfalvy ezredes a főherceg ezen szavait lelkes beszéd kíséretében az egész tisztikar tudomására hozta, a mit felzugó elkes éljenzéssel fogadtak.

— Lelkészi értekezlet. A haran- godi lelkészi kör e hó 3-án Tnrcza- lon tartotta meg az évenként szokásos értekezletét. — Az értekezletet Tóth Lajos s.-hidvégi lelkész-elnök nyitotta mg, üdvözölvén a nagyszámmal megjelent tagokat. Az értekezlet vendége volt a bodrogközi társkör elnöke, Páricsy József czigándi lelkész is. A múlt évben tartott értekezlet jegyzőkönyv fölolvasása után Székely Imre a Harkányba választott uj lelkész olvasta fel boldog em- lékezésü elődjének Ábrahámy Gyulának megható szépen Írott nekrológját. Ezután az órtekezleti jegyző Hézser Emil olvasott föl egy mély gondolkozásra valló elmélkedést, amelyre aztán Radácsy György a sárospataki kollégium theológiai professzora válaszolt érdemlegesen. Gyakorlati irányú theológiai kérdések megvitatása után az értekezlet véget ért. Ezután Gecsey Péter tarczali lelkész látta vendégül az értekezlet tagjait, amelyen ott voltBer- náth Béla képviselő is. A hangulatos ebéd alatt Bernáth Béla, Radácsy György, Gecsey Péter, dr. Kovács Gábor, dr. Plathy Zsigmond, Hézser Emil, Páricsy József, Székely Imre és mások mondtak elmélkedett szellemű felköszöntőket.

— Uj segédtanfelügyelö. A vallás- és közogtatásügyi miniszter Küzdy István Zemplén vármegyei segédtanfelügyelőt jelen minőségében Tren- csén vármegyébe, Kárpáti Sándor Trencsén vármegyei segédtanfelügyelőt jelenlegi minőségében Zemplén vármegyébe, kölcsönösen áthelyezte.

— Gyáristák kirándulása. A sátoraljaújhelyi vasúti műhelyben ma nem zakatolt a gép, a pöröly nem csörög, csend van ott, akár nagy ünnepnapon. — A műhely összes alkalmazottjai, munkásai, nagyobb részben feleségeikkel, gyermekeikkel, szám- szerint hatszáznál többen, ma reggel hét órakor külön vonaton Diósgyőrbe utaztak, hogy a nagyszerű állami gépgyárat megtekintsék. A szép és tanulságos kirándulást a vasúti igazgatóság rendezi, amelynek délutáni programja nagyszabású nyári mulatság. A kirándulók ugyancsak külön vonaton esti 10 óra után jönnek haza.

— Tttz Nagymihályon. E hó 3-án éjjeli egy órakor — mint Nagymi- hályról Írják — tűz ütött ki. Kigyu- ladt a gróf Sztáray-féle főutcai Szarvaskorcsma s mikorára a tüzet észrevették, már az egész tető lángban volt. A hatalmas épület teljesen leégett, sőt a szomszéd Marmorstein-féle ház tetőzete is. A tűzoltóság csakhamar megjelent a helyszínén és derekasan oldotta meg feladatát, Malatinszky László vezetése alatt oly ügyesen operáltak, hogy csakis nekiek köszönhető az, hogy a tűz tovább nem terjedt. Szerencsére szélcsend is volt, ellenesetben az egész főutca veszélyeztetve lett volna.

— A 10-ik honvédgyalogezred részére Miskolczon nagyszabású kaszárnyát fognak építeni és az ezred nek Egerben és Sátoraljaújhelyben fekvő századait ez ok miatt elhelyezik.

— Magánvizsgálat. A sátoraljaújhelyi róm. kath. főgimnáziumában a magánvizsgálatok junius hó 13-án és 14-én fognak megtartatni, 13-án az írásbeli és 14-én a szóbeli vizsgálat ejtetik meg. Minden magántanuló legkésőbb 13-án reggel 8 órakor jelentkezni tartozik a főgimnázium igazgatósági irodájában.

— Rejtélyes halál. Szerencsről Írják : Egy öreg tót asszonyt tegnap reggel a róm. kath. templom mellett levő melegvízben cipőbe és teljesen felöltözve halva találtak. Az alig 50—60 cm. mélységű vízbe hogyan fúlhatott be és hogy az asszonyt hogy hívják, lapunk zártáig még rejtély.

— Nyári mulatságok. A „Kitartás11 jótékonycélu egyesület sátoraljaújhelyi társasköre nyári mulatságát ma este tartja a Vadászkürt vendéglő kertjében. — A Függetlenségi kör holnap délután rendez nyári tánc- mulatságot a Torz sás on.

— Rendőri hírek. Tolvaj asszony. Danyicskó Józsefné panaszt tett a rendőrségnél, hogy mig a piacon volt valaki álkulcscsal lakásában járt és 80 korona pénzét és több fehérneműjét ellopta. A tolvajt Mozgó Mihályné rovott múltú ács neje személyében a rendőrség kipuhatolta s a lopott tárgyak a pénz híján megkerültek. — Elgázolás. Bodnár Gusztáv fuvaros é napokban a Kossuth-utcán vigyázatlan hajtás miatt Gyüre János utcaseprőt elgázolta, úgy hogy egyik lábán súlyos sérülést kapott. — Verekedés. Teg- Sap délután a Kazinczy-utcán épülőfélben lévő Jakubcsó-féie ház előtt kőmives segédek és facér pincérek olyan ribilliót és verekedést csaptak, hogy a nagy botrányra az ntca népe összecsődült s hogy az előrántott bicskák nagyobb kárt nem tettek, azt a közbelépő rendőrség akadályozta meg.

— Sürgősen írjon bárki »K. K.< postrestante Szeged. Nagy mellékjövedelemre tehetnek szert, ha oly vidéken laknak, hol Kőris bogarak vannak. Utasítás kérésre ingyen.

— Keszthely és balatoni fürdőjének ismertetése. Ily cim alatt az ottani elöljáróság Sági János szépirodalmi képes művét kiadta, melyet lapunk előfizetőinek ingyen megküldenek. A művet szerkesztőségünk is rendelkezésre bocsátja.

SZÍNHÁZ.

Első perc a színpadon.

Interwiev a Komjáthy-társulat férfitagjainál.

— junius 6.

ígéretünk szerint a Komjáthy társulat hölgytagjainak feltett kérdésünkre való válaszai után, amelyek a közönség osztatlan érdeklődésével találkoztak, leközöjüka meginterview-olt férfitagok válaszait.

A kérdés ugyanaz maradt; amit a társulat hölgytagjaihoz is intéztünk : hogy milyenek voltak az első impressziók, melyeket a művészek éreztek első szinpadi fellépésük alkalmával ... ?!

A válaszokat, melyeknek változatossága bizonynyal le fogja kötni az olvasók figyelmét, itt közöljük le:

*

Az bizony régen történt. 1884. jan 3-án Győrben. Azok közé a vezérek közé tartozom, a kik közlegénységen kezdték s igy az első szinpadi kísérlet a névtelenek között feltűnés és várakozás nélkül ment végbe. »Qua- simodót« játszották s én a két cl« gánygyerek közül az egyik voltam, akik Eszmeralda, a szép cigányleány elé a pokrócót terítették, melyről az jósolt a hozzá tolakodó sokaságnak. Hogy mégis észrevették, azt csak az magyarázza meg, hogy ott a nézőtéren egy pár iskolatárs s jó ismerős nézte az előadást, miután győrmegyei vagyok, s évekkel ezelőtt Győrben jártam a gimnáziumba. Hogy mit éreztem f előttem volt az aggódó édes anya, aki sírva vette tudomásul, hogy a fia nem pap lesz, hanem komédiás, a gúnymosoly- lyal közeledő jó ismerősök, akik már egy elzüllött existentiát láttak bennem s előttem volt Bánk, Hamlet, Othello, II. Rákóczy, mint amely szerepeket én

játszani óhajtottam. S a gyerek ember gyakran tapasztalható makacsságával azt mondtam magamban, hogy a mint 11 éves koromtól fogva tanulva is megtudtam magamnak keresni a kenyeret, hát elfogok én még jutni oda, ahova vágyakozom, s ebben a tudatban örömmel végeztem azt a keveset, amit akkor reám bíztak. És ma? Itt van Bánk, Hamlet és a többi mind — csak az én hitem, az én illusióm van megtépve.

Komjáthy.

*

Mikor először a színpadra léptem és szerepet játszottam, úgy éreztem magamat, mint egy szűzi leányzó menyegzője napján, mikor először érintik ajkait az imádott férfi ajkai.

Bartha István.

*

Az első szinpadralépésemkor ugyanazt éreztem, amit az első csóknál. Le- irni nem tudom, mert éppen abban rejlett a varázsa, hogy elvette az öntudatomat. Ütánna gyűlt ki csak a mámor, amelynek hatását épp az magyarázza meg, hogy nap-nap mellett, újra meg újra vágyom reá.

Odry Árpád.

*

Ön azt kérdezi, hogy mit érez tem, mikor először léptem a színpadra? E kérdésére alig felelhetek, mert első, fellépésem, tűikor is E. Kovács Gyulával az ország megboldogult egyik nagy művészével játtszottam együtt az »Alföldi Haramiák« Viola szerepét, oly sok idővel volt ezelőtt, hogy tisztán nem emlékezhetem már arra és az érzelmekre, miket akkor éreztem. Hogy azonban a meghatottságtól trémáztam : az bizonyos . . .

Békefi Lajos.

*

Igazán nem éreztem semmit. Any- nyira gyermek voltam, mikor a színpadra léptem, hogy csak attól féltem, mikor jön be apám a terembe és kerget el esernyőjével a színpadról.

Faragó Ödön.

*

A feltett kérdésre való válaszomat először bevezetéssel leszek bátor fűszerezni, mivel bevezetés kell a dologhoz. Családom minden tagja színész volt, azonban atyám nem akarta, hogy én is az legyek. Mivel iskoláim kitűnő sikerrel (?) végeztem, elhatároztam, hogy a professzorok szigorúsága elől Thália prpjai közt huzom meg magam. Gyalog mentem Egerből Veszprémbe, hogy pályám megkezdhessem, Hubay és Hevessy társulatához 1887- ben, hová ajánlkoztam »mindenes *- nek. (De nem rossz értelemben.) Első fellépésemnél Dobó Katica magyar követ (!) szerepében semmit sem éreztem. Mit is érezhet egy színész, aki még hozzá magyar követ is !? Otthonos volt nekem a színpad már azelőtt is. Aztán voltam minden szerepkörű színész, mig végre megállapodtam s vagyok operett-buffó és kedélyes apa . ..

Nagy Gyula.

*

A kezdet mindenképpen sablonos és receptszerii: egy szép napon azon vettem észre magam, hogy Szőke ur a VIII. osztály reménydus, de annál több fantáziával és szekundával megáldott tagja, szüleinek nagyobb örömére a jó Jeszenszky papának a tagja, sok reménynyel és dicsőséggel, vágy gyal felkészülve, de annál kevesebb gázsival dotálva, lévén a fizetésem 15 (mondd : tizenöt) egész forint (ha volt a kaszszában) azon kívül fellépti díjul a direktor hallgatag beleegyezése, hogy az almafán ebédelhetek ugyan, de a csősz iránt való felelősséget ő magára nem vállalja. Ilyen jóravaló állásban éldegéltem és tanulgattam sokat, nagyon sokat, többek közt azt is, hogy kell élni a művészetben s hogy kell művész- kedni az életben. (Ajánlom mindenkinek, jó hasznát veszi az elvnek.) Az életnek ez a proccesszusa hozott ide is. — Hogy mit éreztem első fellépésemkor? Ez olyan kérdés, melyre nagyon sokat és nagyon keveset lehetne felelni. Azt éreztem, mit minden ember, ki hivatásában lesz valamivé. Azt

a tiszteletet éreztem akkor is, ma is, amit a hivatásos pap érez, amikor belép a templomba. Igaz tiszteletet, szent áhítatot és félelmet. Ez az érzés mindig megújul, ma is éppen úgy, amint — akkor először. Három tekintély áll előttem mindig : a művészet szentsége, a közönség tisztelete és a sajtó igaz tudáson alapuló kritikája. Hiszem mindig, hogy ki ebben hi<zen, meg nem csalatkozik.

Szőke Sándor.

*

A fölvetett kérdésre, hogy mit is éreztem én első fellépésemkor, nagyon röviden lehetne felelni: »Semmit.« Mert én, ki a papi pályára készü tem, a belém oltott visszahúzódó természetemnél fogva, oly aprókat léptem ez uj pályán, hogy észre sem vettem, mikor léptem egy egészet. — Sokáig voltam közlegény. S a lelkemben égő szent tűz már- már kialvóban volt, amikor Komjáthy J. igazgató éles szeme észrevette a még égő parazsat s tért nyitva mint rendezőnek is, lángra lobbantotta azt. — Hatalmas lépésekkel kergetett előre — behozandó a késést — Néha fel is buktam. Újságíró volt az oka. . . . De uj erővel és kettőzött szorgalommal fölkelve — hiszem, hogy Thália isten- asszony nem fogja kikergetni templomából legbuzgóbb imádóját. És az újságíróknak mindig köszönni fog:

Makray Dénes.

Ezelőtt csak 8 hónappal történt és még ma is annyira trémázom, hogy ép úgy érzem magam, mint mikor először fölléptem : t. i., nem tudom, mit érzek, mert még annyira nem tudok uralkodni magamon, hogy megtudnám mondani, fellépésem okozta érzelmeimet.

Nógrádi Albert.

*

** Zaza. (Itt először.) Pierre Berton és Simon szerepet akartak csinálni a világ legnagyobb szalon szubrettjének Rejane asszonynak és megcsinálták Zazát. Ez a csütörtöki darab histori- kuma. Az érdekessége mellett nem ke- vésbbé érdekes a darab értéke. Zseniális megfigyeléssel van benne megrajzolva a párisi orfeumok kulissza-élete, Zaza alakjával pedig egy orfeum diva, akinek lelkét a szerelem tisztitó tüze igazán hősnővé tudta tenni. Nincs benne oly édeskés limonádé íz, mint Gauthier Margitban, sem annyi művészies hazugság mint Margit megtisztulás! komédiájában, hanem annál több igazság és erő duzzad e posványbán fetrengő szerelmes dívában. Meséje alig van, az egész mesét Zaza szerelme, lelki kínjai és lemondása foglalja le. Zazát nálunk Tóth Ilonka játszotta. Igen szép törekvés, gondoskodás a legapróbb jellemzetesség iránt is, de- cens modor a meztelenségekben jellemzik alakítását. Ha máskor a parókájára több gondot fordít és a szinpadi rutinja idővel az apróbb, finomabb részeket is jobban fogja tudni »kihozni« akkor Zaza igen szép szerepe lesz és fog még véle nagy sikereket is aratni. Most is tapsolták és ünnepelték erősen, mert jutalomjátéka alkalmából virág és taps áradattal akartak megfizetni azt a szép tehetséget, amelylyel méltán ébresztett maga iránt élénkebb érdeklődést. Groó Valéria Duíresnét íinom előkelőséggel játszta meg és igen szép volt. Odry Árpád Defresne-je korrekt,gondos alakítás. Azt a francia urat játszta, akiből ottan igen sok van: keresve a kalandokat, mikor a különben tisztelt házas élet egyhangúságából kimenekül, tisztán az exkvi- zitebb élvezetek változatossága kedvéért, minden melegség és mélyebb érzés nélkül. Talán a legpompásabb alakítás volt, a Szigeti Lujza Anais-je. Ez a kulisszamama, az orfeum-diva igazi mamája hűséges megtestesítője volt annak a posványos szagnak, amely az átható parfümök illatán keresztül e darab milliőjét átlengi. Szőke Sándor ügyes Cascart. A kis Seríőzi Ilonka (Toto) kedves bátor fellépésével szinpadi hivatottsága szárnyait már szépen kibontotta,