Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-05-31 / 50. szám

X»

ZEMPLÉN.

Május 31.

.dal.

kiérdemesült, de nyugdíj azatlan ex- kocsis a Bernát-féle korcsmában egymással szembekerültek. Véleménykü- lömbség merült fel a két haragos közt, Takácsnak valami napszám hiányzott jegyzékeiben, amit Poehody elösmerni nem akart. Lett erre aztán olyan pompás verekedés, hogy Poehody csak harmadrésznyi koponyával hagyhatta el a csatatért; a többi Takács markában és e garázdálkodó mester kövein maradt vissza. Mindkét vitézlőt ajánljuk a hatóság figyelmébe. Po- chodyt, mert „hivatalos“ eljárása közben részegedik le a korcsmában, Takácsot pedig a hadi stiklijeért, melyért bizonyára néhány napig hüsölni fog Kir.-Helmeczen.

— A helybeli izr. nőegylet folyó é. junius hó 1-én vasárnap délutáu

3 órakor az izr. hitközség tanácstermében tartja évi közgyűlését, melynek egyik tárgyát az egyleti pénztár- noknő (dr. Haas Bertalanná) és az egyleti titkár (Kornstein Jenő) lemondása folytán ezen két fontos tisztség betöltése fogja képezni. Annál szükségesebb tehát, hogy az egylet tagjai minél nagyobb számban érdeklődjenek, amire ezen nemes célú egyesület, mint* a helyi társadalom egyik legrégibb jótékony intézménye, különben is érdemes. Az 1901. junius hó 1-étől 1902. május 31-ig terjedt igazgatási óv számadása a következő : 1. Bevétel. Pénztári maradvány az 1900. évről 490 K, Adományok; Tauber Lipót (Vágujhely) 20 K, dr. Wald- mann Ádolfnó 15 K, 46. Breiner Her- manné 4 K, dr. Friedmann Árminné

4 K, Kereskedelmi bank 40 K, Polgári takarékpénztár 40 K, Központi takarékpénztár 40 K, Népbank 30 K, Tauber Hugó (Vágujhely) 20 K, Mezei Ignácz (Budapest) 50 K. együttesen 260 K, 46 F. Részvényszelvény pro 1900. év 24., Ganzler Lné féle alap kamatja 18 K.- 45 F. együttesen 48 K. 45 F. Tagsági dijakból 736 K. Báli bruttojövedelem 1195 K. összes bevétel 2729 K. 91 F. — II. kiadás. Segélyek szegények részére 487 esetben 1120 K. Teicb-féle alap százaléka szegény gyermek részére 18.45., szolga díjazása 280., Örsz. magy. izr. közalapnak utolsó részlet 20., nyomtatvány 8, Alaptőke őrzési dija 6., báli költségek 423., Betétbe helyeztetett; báli jövedelemből 116., Mezei Ignác hagyom. 50., együttesen 766., összes kiadás 2641 K, 45 F. Egyenlegül pénztári készlet 88 K. 46 F. — Az egylet vagyonát képező takarékbetétek a következők: Zemplénme- gyei Kereskedelmi Banknál két betéti könyben 3913 K. 42 F. Sátoraljauj- polgári tkpénztárnál két betéti könyvben 3648.10 Központi takarékpénztárnál 1258 korona 92 fillér és ugyanott a Teichféle alapítvány 328 korona 75 F. összes betétek 9179 K. 28 F. (kamat csak 1901. dec. 31-ig van tőkésítve) Értékpapírok: polgári tkpénz- tári részvény és ennek 1901. évi szelvénye : 340 K, hét darab magyar vereskereszt sorsjegy 196 K. Összesen 9695 K. 28 F.

— Eltűnt gyermek. Blahut Pál béltisztitó jelentést tett a rendőrségnél, hogy Margit nevű két éves leánya tegnapelőtt a vágóhíd közelében lévő lakásáról eltűnt s azóta a szorgos keresés dacára nyoma veszett. A gyermek szüleit az aggasztja, hogy szegényke talán a közeli Ronyvába esett s a viz elsodorta. A leányka szőke hajú, kék szemű, jól táplált gyermek, homlokán vágástól eredő hegg van. Széles körű nyomozása és körözése iránt a rendőrség intézkedett;

— Botok és kalapok a színházban. Felkérettimk a következő levél közlésére: Tekintetes szerkesztőség! Kérem méltóztassék helyet adni b. lapjában annak a több oldalról felmerült panasznak, hogy a földszinti hölgyközönség kalapban és az urak némelyike botokkal jelenik meg a nézőtéren. Bár a szépséges szép asszonyok és kisasszonyok kalapja nekünk hátul ülő színházi közönségnek egyébként nagy gyönyürüségünkre van, de mára

színházban inkább a színpadon folyó dolgok éndekelnek. Azokból pedig a nagy stílben konstruált kalapok miatt bizony alig alig láthatunk valamit. A botok pedig a taps helyet néha arti- kulátlan lármát csapnak. Úgy tudom, hogy a színházról szóló városi szabály- rendelet el is tiltja a bot és kalap használatát a földszinten, elvárhatnék hát hogy a t. rendőrség e szabályrendeletnek érvényt szerezzen. Ha pedig elmulasztaná akkor itt a nyilvánosság előtt többek nevében felkérjük erre a város polgármesterét. Teljes tisztelettel : egy színházlátogató.

— Elfogott tanító. Boros Jenő zemplén-csanálosi tanítót, aki mint annak idején magirtuk, a tanítványai ellen elkövetett több gyalázatos cselekmény miatt vád alá helyeztetvén, megszökött, most elfogták Hamburgban. Hamburgból hazatoloncolták s e hó 23-án átadták a sátoraljaújhelyi kir. ügyészségnek.

— Számadás és köszönet. A gál- szécsi ev. ref. egyház által, a sárospataki ev. ref. főiskolai ifjúsági énekkar közreműködésével, a gálszécsi ev. ref. templom kijavítási költségeinek fedezésére a május 25-én rendezett koncert alkalmával volt: bevétel 493 kor., kiadás 256 kor. 64 fillér, maradvány 336 kor. 36 fillér, azaz háromszázharminchat korona 36 fillér. Felülfizettek: Bessenyey István 28 kor., Nemes Sándor 18 kor., Fábry Béla, dr. Molnár Béla 16—16 kor., Malcher László 14 kor,, dr. Fáid Andor, gr. Hoyos Sándor, ifj. Koch Gábor, Malonyay Ferenc, Meczner Gyula 10—10 kor., Klein Sándor, Pekáry Géza, Vladár Ervin 8—8 kor., Ferderber Béni, br. Fischer Lajos, Kessay Lajos, 6—6 kor., Ihnátko Emil, dr. Novák István, özv. Kende Antalnó 5—5 kor., Benedek Dénes, Bucsinszky N., dr. Elek Imre, Eper- jessy Elemér, br. Fischer Gusztáv, Fáy János, Pikna Pál, Rácz János, 4—4 kor., Eperjessy Béla, id. Koch Gábor, Kolonay Tamásné, Kovács Sámuel, Nemthy Józsefné, Péter Mihály, Roncsinszky Gusztáv 3—3 kor., Andrejkovics Pál, özv. Babarék Dá- nielné, Bodnár Sándor, Gyarmathy Soma, Hutka József, Juhász Pál, Kail Antal, ifj. Kassay Lajos, dr. Kemény Dezső, Kovalszky Gyula, Mandl Dezső, dr. Obláth Mór, Rosenberg Jenő, Sütő Kálmán 2—2 kor., Lang Fer- dinánd, Pattenhaiser Mátyás, Szeles Gábor, Yalkovszky Győző 1 korona. Fogadják a szives közreműködők, mint a nemes szivü felülfizetők az egyház hálás köszönetét. Gálszócs, 1902. május 28. Péter Mihály, ev. ref. lelkész.

— Kivándorlási mánia. SzinnáróJ írja tudósítónk: A szinnai járás közönségét legújabban két úri embernek eltűnése hozta izgalomba. Csak az a szerencse, hogy mihamar kitudódott, hová lettek. Hát hová is mehettek volna máshová, mint Amerikába. Az egyik: Lázár Mihály csak a múlt évben oklevelet nyert sztari- nai gör. kath. kántortanitó, egy igazán nagy erkölcsi sülyedésre valló tett elkövetése után szökött meg Amerikába. A sztarinai kántortanitói állomásra a pályázat már ki is tűzetett. A másik: Német Mihály főszolgabírói írnok hagyta itt hazáját és elment Amerikába keresni jobblétet, illetve az elvesztett szív és lelkiboldogságot feltalálni. Ez utóbbi távozása — mint tudósítónk Írja — igazán sajnálatra méltó, mert munkaképessége, józan életénél fogva jobb sorsra volt érdemes. Azután csodálkozunk, hogy népünk nyakra-íőre vándorol ki az uj hazába. Bizony ismét megkezdődött a kivándorlás, nincs egy község se, ahonnan már több-kevesebb ki nem ment volna a húsvéti ünnepek s ,a tavaszi munka befejezése után. És még mennyien készülnek! Hiába. Az Amerikába való kivándorlás már nem közgazdasági kérdés többé, de betegség, még pedig lelki betegség, melyet kivándorlási mániának nevezhetnénk el. Olyan betegség ez már népünknél mint az iszákos ság, a pálinkaivás, a

melyről leszokni nem tud s talán nem is fog tudni, annyira rabja már. Ugy-é korai volt az öröm.

— Hűtlen cseléd. Dzorják Mari szepességi származású takaritóné S. dohánygyári tisztviselő házába is bejáratos volt és ezen a címen, a mikor a háziak hazulról távol voltak, az ablakon át bemászott a lakásba s a konyha edényeket és evőeszközöket ellopta. A károsult feljelentésére a rendőrség a lopott holmikat a ta- karitónénál megtalálta és megbüntetése iránt intézkedett.

— At. gazdaközönség figyelmébe ajánljuk Fejér József, (Kassa Rózsa-u 5) mai őszi-műtrágyára vonatkozó hirdetését, a kinél egyébként mindennemű gazdasági felszerelési és szükségleti cikkek legjutányosabban kaphatók.

— Hogy a ló minő gyorsan veszt erejéből megerőltető munka mellett, azt minden lótulajdonos tudja, az izomszálak merevsége nagyon is gyakran következménye a tulerőltetésnek. Kitartó munkához alkalmasakká tehetők a lovak, ha rendesen alkalmazzuk a cs. és kir. szabadalmazott ló-mosóvi- zet, a Kwizda-féle restitutionsfluid-ot. Ez különösen beválik mint segédszer ellen és mint erősítő és erővisszaszerző szer nagy láradalmak után.

SZÍNHÁZ.

Első perc a színpadon.

Interwiev a Komjáthy-társulat hölgytagjainál.

— május 31.

Talán jól sejtettük azt, hogy olvasóközönségünk előtt kedves lesz minden olyan törekvés^ melylyel közelebb hozhatjuk színpadi kedvenceit s melynek révén bepillantást engedünk a sokaktól elzárt világba, abba a Világba, amely talán azért oly kedves a közönségnek, mert ott modern titánokat lát harcra kelni a műveltség jegyében az általános doktrinalis célokért, vagy mert ott a nemes küzdők azon kis csoportját látja, melynek sokkal több a csalódása, mint az öröme.

Talán jól sejtettük azt, hogy nem lesz a Zemplén olvasóközönsége előtt érdektelen, ha egy pár sorban — melyen át színészeink szólalnak meg — feleleteket közlünk feltett kérdésünkre ama mandátum alapján, melyet olvasó- közönségünk soraink elolvasásával dokumentál, s mely kedves bizalom kicsiny viszonzásaként e válaszokat adjuk most cserébe.

Az interwievet Németh Pál lapunk belső dolgozótársa végezte és itt ígérhetjük, hogy jövő számunkban a társulat férfi-tagjainak válaszát fogjuk közzétenni ugyanazon kérdésre, melyet a hölgytagokhoz intéztünk az iránt, mily érzelmeket keltett a művésznőkben az a perc, mikor először lépett a színpadra . . .?

A válaszokat, — azokét, kiktől ezt munkatársunk rövid időn belül megszerezhette s kiket interwievelni alkalma nyillott — itt adjuk le :

*

Oly régen volt már az én első fellépésem, hogy nem emlékezem tisztán azokra az inpressziókra. Nővérem, ki rövid ideig szintén színésznő volt: vezetett be először a színház belső világába, hol először a karban énekeltem és ott érlelődött meg bennem az akaraterő, ott fogott el az ambíció, hogy valamivé felküzdjem magam. Idők múltán egészen más fogalmakat alkottam magamnak a »mi világunkról* mint első fellépésem alkalmával 15 éves koromban ott a karban. Első szerepem a »Ripacsos Pista* Olajos asz- szonya volt, majd Krecsányi társulatánál 1883. máj. 1-én Debreczenben a »Tolonc* Szájasné asszony szerepe . . . És a szinpad, a hová véletlenül cseppentem bele, ime mostan egyetlen fórumom . . .

Komjáthyne.

*

Úgy éreztem első felléptem délutánján, hogy estére képtelenség játszanom, ahogy azonban közeledett az este, valami kimondhatatlanul kedves érzés vonzott a színház felé, ám csak addig, amíg az öltözőmbe léptem. Itt megint előfogott a láz, hogy hátha jobb volna soha meg nem ismerni a deszkákat, amelyek előttem ekkor még nem egy világot, hanem egy másvilágot jelentettek. A mennyországot, amelybe jutni óhajtunk, de egyelőre tologatjuk az indulás percét. így tologattam volna én is. Egy dolog azután megmentett. A Nebántsvirág volt az első szerepem és fátyolban, zárdanövendékek sorában kellet megjelennem a színpadon. Ha ez a fátyol nincs rajtam, hogy azon keresztül mielőtt még szemtől-szembe néznék vele, bátorságot szívjak fel a közönségtől: talán le kellett volna mondanom az előadást, így képzelődtem, no de már mint zárdaszökevény, Celestin páter védőszárnyai alatt kacagtam a félelmemet. Hogyan lehetett egy percre is félnem, mikor ott a nézőtéren az az édes közönség ült, amely oly kedves mosolylyal, oly jószivü biztatással bátorította a kezdőt, mint ahogyan most önöknél a primadonnát. Ugy-e bár igy könnyű volt aztán többé — nem félni ?

Komlóssy Emma.

*

Kérdésükre azt felelhetem, hogy nagyon-nagyon boldog voltam, mert gyermekkorom óta legóhajtottabb vágyam teljesült. E fogultságot vagy meghatottságot nem éreztem, talán azért, mert színpadi fellépésemet megelőzőleg már Káldy Gyulával az u. n. kuruez- művészi körúton résztvettem, azonkívül a »Vigadó«-ban zongorakoncerteken. S igy már hozzá voltam szokva a közönséghez s túl voltam az elfogultságon akkor, mikor Kolozsvárott Ditrói Mór társulatánál a ,Suhanc*-ban először léptem a világot jelentő deszkákra.

K. Tarnay Leóna.

*

Titilla hadnagy Katica szerepében léptem először a színpadra Máramaros- szigeten. Első felléptem alkalmával úgy gondolom, hogy nagyon nagy lett volna szivem öröme, ha nem furdalt volna lelkiismeretem, hogy anyámtól, ki nem engedett színpadra lépni, elszöktem. Pedig csupán 14 éves lányka voltam akkor. Druckolni — mint mondják — nem druckoltam soha. Pedig azóta elégszer volt alkalmam játszani hói Csóka, hol Tiszay s jelenleg Komjáthy társulatánál nagyon sok szerepet.

Szigeti Lujza.

*

Legelőször mit éreztem,

Midőn a színpadra léptem f Kérem meg kell magyaráznom Hangversenyen volt s nem máson.

Ki ne ösmerné a helyet Hol libaTés bódé mellett,

A legjobban mulat Budán Gróf, művész és szobaleány.

Meghívták iskolánk javát S ki el nem késett itt ta'ált Díszes úri közönséget,

Pártolóit friss erőknek.

Egy közülök — fess volt nagyon — Ah! engemet fogott karon,

Ám mire színpadhoz értem Versem címét elfeledtem.

Bámulták, hogyan történt e' 1 Mikor Szent Miklós volt cime!

És, hogy ekkor mit éreztem Azt •— bocsánat! — elfeledtem!

Oroó Valéria.

*

Nagyon kis hitü lévén, természetesen óriási volt a lámpalázam. Attól féltem, hogy nem sikerül, s ily érzéssel léptem a színpadra a nagyközönség szigorú bírálatának vetve alá magamat, Oh