Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)
1902-05-24 / 47. szám
Sátoralja-Ujhely, 1902. május 24. 47. (2187.) Harmincharmadik évfolyam. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoralja-TTjhely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó 4 fill., vastagabb betűkkel 8 fill. Nyílttériben minden garmond sor 30 fill. POLITIKAI HÍRLAP. ifj. Meczner Gyula Bíró Fái dr. Hám Sándor főszerkesztő. felelős szerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 3 kor. — Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy dísz- betűkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény. fi főispán megnyitó beszéde. — május 23. A csütörtökön megkezdett tavaszi közgyűlés tartalmas tárgysorozatából előre láttuk, hogy három napot is igénybe vesz. Azt is kiolvastuk belőle, hogy hevüléke- nyebb attrakciókban sem lesz hiány. Azt azonban, hogy e gyűlés első napján még a tárgyalás megkezdése előtt vármegyénk históriájának egyik nagyjelentőségű momentuma megy végbe, előre nem jelezte semmi külső jel, csak amikor Hadik Béla gróf főispán felzugó lelkes éljenzéssel vonult elnöki székéhez és a zsúfolásig megtöltött nagyterem osztatlan figyelme közben arról szólott, hogy ma közel egy esztendeje, hogy Zemplénvármegye elnöki székét elfoglalta és kötelességének tartja ez időre visszapillantást tenni, — akkor nyilvánvalóvá lett előttünk, hogy ez a tavaszi közgyűlés vármegyénk uj életében határkövet jelöl meg egy uj jövő előkészítésének becsületes, nyilt, őszinte kormányzásában. Még frissen él emlékünkben az a gyönyörűen ragyogó júniusi délelőtt, amikor Zemplénvármegye fiatal főispánja pazar pompa és óriási lelkesedés áradatában vonult be először Zemplénvármegye székházába és önérzettől, munkára, tettre vágyó energiától sugárzó tartalommal mondta el székfoglaló beszédét. Nagyszerű volt az az általános és osztatlan érdeklődés, a mely ez alkalommal Zemplénvármegye szabadelvű múltjában gyökeredző minden reménységün két összpontosította a megye székházában, az országszerte büszkeséggel emlegetett magyar főuraink, kiknek bölcsőit zempléni földön ringatták, a mi hazafias középosztályunk, a derék társadalom mindenminden rétege, tekintet nélkül politikai, osztály vagy felekezeti különbségre, spontán bizalommal, lelkesedéssel és szeretettel szívta fel, uj és tiszta levegőre áhítozó tüdővel azokat a nemes önérzettől szárnyaló szavakat, azt a tiszta, becsületes tartalmú programmot, amely- lyel az uj főispán a feléje áradó és előlegezett meleg bizalmat viszonozta. Nos és ma, amikor majdnem egy esztendő választ el ettől a naptól, a főispán kormányzati enunciácíóját ma halljuk másodszor. Az első mesgyétől a másodikig egy rövid esztendő nehány hónapja választ el bennünket. Mily kicsiny idő, de a mélyreható, nagy stílű, egy rendszeres munkálkodás biztos vonásaival tervezett munka mily nagyszerű mértékben domborodhatik ki benne. Nem a sablonos megnyitók sovány alkalmát láttuk e beszéd hatásában. £ beszéd után észlelt hangulat elárulta, hogy e megnyitónak éppen az adta meg a külső értékét is, hogy nem a hó- napról-hónapra eső konturvonások jellegét viselte, hanem egy komoly beszámoló színezetében — ahogyan annak alkalma meg is indokolta- tott — annyi időt ölelt fel, amelynek terjedelmében már egy rendszert, egy kormányzás irányát, a tervek és célok határozottabb vonásait is fel lehet ösmerni. És e megnyitó beszéd ezen külső jellegében nyilatkozik meg első sorban Hadik főispán politikájának egyenes, nyilt őszinte színezete. Ez tehát az a határkő, amelylyel a kormányzása jövőjét jelezve láttuk. És amint e kormányzás programját ezúttal is hallottuk ez nemcsak események, nemcsak időszerű áramlatok hullámain mozog, hanem olyan tetterős, munkára vágyó férfiú által vezettetik, aki nyilt irányzattal, messzibbre visszatekintve és bátran előbbre nézve biztos evezőcsapásokkal akar szembeszállani a csendes haladás utján az esetleg felmerülő küzdelmekkel is, megmutatva, hogy honnan indult útnak, minő tervekkel és merre tart, minő céllal. Törekszik előre, nyilt szemmel, egyenes tekintettel nézve körül a látóhatárt, kéri, hogy együtt, közös erővel, vállvetve segítsék egymást az egyenes utón. Aki elolvassa ezt a megnyitót, amelyet a mai számban hűen, egész terjedelmében közlünk, megérti azt a lelkes tetszésnyilvánítást, amelylyel a főispán szavait minduntalan félbeszakították. A hatásának titka könnyen érthető: mert ez a beszéd minden sallang nélkül, a fölösleges szó legkisebb árnyalatának teljes mellőzésével, nemes egyszerűséggel, pusztán csakis tények felsorolására szorítkozott. Tények tartalma ez, örvendetes tényéké, amelyek részben egy esztendőnek, egy tartalmas kormányzás esztendejének már élvezhető gyümölcsei, részben olyan tények, amelyek a jövő reményeit a legmelegebben táplálják. Mindaz a reménykedés, ami közel egy esztendeje Hadik főispánt oly megható lelkesedéssel fogadta körünkbe, e reménykedés nyomán fakadt bizalom, amelyet a főispán folytonos tevékenysége, működésének nyilvánuló nagy eredményei erőssé, napról-napra erősebbé tett, az első esztendő végén ime a legszebb lelkesedéssel nyilvánult abban az általános tetszésben, a mely a megnyitó beszéd minden pontját örömmel hallgatta. Úgy a politikus, mint a közgazdász, úgy a kultúra, az ipar és kereskedelem, mint a közigazgatás harcosai és irányitói megelégedéssel hallgatták, hogy a főispán egy esztendős politikája, kormányzása nem az egyoldalúság, vagy az elfogultság, hanem az egyöntetűség színezetében ragyog. Hogy azok a tények, amelyek a közélet minden rétegében a főispán keze művére vallanak örvendetesen elárulják, hogy az általános közjólétet a legcélszerűbb, a természetes és szükséges eszközök utján: a jog, törvény és igazság rendületlen tiszteletével kívánja megteremteni. Az ínségesek részére kieszközölt kisebb-nagyobb segélyezés, amelyről már az év folyamán tudomást szereztünk, amelyről, a megnyitó említést sem tesz, az ínségesek vidékére nyújtott közmunkák, erősen jelzik e politika szociális jellegét, a közigazgatásunk rendezése, különösen a pénzügyi helyzetünk erős reformálása, az adminisztrációnk egészségessé tétele, a restanciák kiküszöbölése, e kormányzás komoly, munkás színezetét, a közgazdasági érdekek fontosságának erős hangoztatása e politika egészséges irányát, a békés együttműködés hangoztatása pedig e kormányzás előkészítő nagyobb tervezeteit sejteti. Egy esztendő politikáját, egy esztendő kormányzása nyomán az alapvető munkálatok ily nagy masz- száját igy egy lélekzetre nem is lehet felölelnünk. De hisz most ezt mi nem is akartuk. Csak éppen a vármegye közönségével együtt mi is a reménykedés lelkesedésével kívántuk ezt az eseményt megörökíteni. A közönség lelkes tetszése nyomán, tapasztalva a folyton-foly vást növekvő bizalommal párosult szeretetet, mely megnyilatkozik ifjú főispánja iránt, aki lelkes ambícióval kéri továbbra is a vármegye közönségének támogatását, mi mint a sajtó munkásai örömmel örökítjük meg e lelkes együttműködés nyilvánulásait és biztató jelekkel nézünk a közélet ama munkás és tartalmas működése elé, amelyet ilyen derekasan megkezdett esztendő után a jövő olyannyira szépnek és biztatónak igér. — május 24. A közigazgatás reformja. A szak- tanácskozmány, melyet Széli Kálmán miniszterelnök a közigazgatási reform megvitatására össze fog hívni, első sorban az egységes megyei ügyviteli szabályzattal fog foglalkozni. A tervezett javaslat, melyet a miniszterelnök az ankét leendő tagjainak előzetes tanulmányozás végett már megküldött, mintegy 150 nyomatott oldalra terjed és lényegében egyes elismerten jól vezetett megyék ügyvitelét veszi alapul. A szaktanácskoz- mány idejét a miniszterelnök még nem állapította meg. Négy országgyűlési beszéd Szemere Miklóstól. Ismét egy elegáns kis füzet jelent meg Szemere Miklóstól, melyben a képviselőházban elmondott és a szónok eredeti egyéniségét magukon viselő beszédét adja közre. Négy beszéd, mind a négy másmás tárgygyal foglalkozik és mind a négy úgy alakjára, mint tárgyára nézve eltér a megszokott chablontól. Mind a négy uj anyagot vitt a tárgyalások egyhangúságába és ha előadójuk egyénisége nem is volna az a kiváló figyelmet érdemlő felvilágosodott szellemű világfi, a kinek Szemerét ismerjük, még akkor is íöltétlen figyelmet és megfontolást Igényelhetnének. Első beszédét a földművelőd tárcza költség- vetése tárgyálásánál mondotta és a gazdasági nevelés első rendű fontossága és szükségességének hangoztatása mellett rövid, de meggyőző szavakkal hívta fel a miniszter figyelmét, hogy tanulmányozza a Homestead törvényt, mely törvény hivatva lenne a kis és törpe birtokok elidegenithetlenségét biztosítani, megteremteni egy állandó és erős kisbirtokos osztályt. Második beszédét az ifjúság neveléséről a köz- oktatásügyi tárcza költségvetése tárgyalásánál tartotta és abban alaposan és meggyőző módon foglalkozott az ifjúság nevelésével. Határozott szavakban ajánlja a közoktatási kormánynak egy uj egyetem felállítását a vidéken, vagy a Kárpátok tövében, vagy pedig a Balaton partján, hol a tanuló ifjúság csak tanulmányainak élhet és a tanulás mellett nevelésére is kellő gondot lehet fordítani az inter- nátusokban. Ugyancsak a közoktatási tárcza költségvetése tárgyalásánál mondotta el a harmadik beszédét: az ujságiró-iskoláról. Negyedik beszédében, melyet a honvédelmi költségvetés tárgyalásánál mondott, a katonává való nevelésről hozott föl egészen uj dolgokat, melyek, ha megvalósulhatnának, hatásukban nagy fontosságú eredmények nyilvánulnának úgy közgazdasági mint hadászati tekintetben. Behozatni akarja már az elemi fiúiskolákban a fegyverkezelést és a céllövést, hogy — ha majd elérkezik a hadkötelezettségük ideje — egy minden tekintetben harcra nevelt és harcra kész ujoncanyag álljon rendelkezésre, olyan ujoncanyag, mely egész világon ritkítja párját. A vármegye közgyűlése. — Első nap. — — május 24. A magyar hazafias érzés legragyogóbb színei tündököltek a tavaszi közgyűlés első napján csütörtökön Zemplénvármegye szókházában. Az a jóleső lelkes hangulat, amely Hadik Béla gróf főispán megnyitó beszédét kisérte és amelylyel mai vezető cikkelyünkben kimerítőbben foglalkozunk, méltó kezdete volt annak a felemelő, nagyszerű megnyilatkozásnak, amelylyel Zemplénvármegye dicső nemzeti hőseink kegyeletét oly fenséges lelkesedéssel védelmezte és oly spontán üdvözléssel fogadta Meczner Béla biz. tag hazafias érzéstől duzzadó felszólalását. Lapunk mai uáma 8 oldal.
