Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-05-24 / 47. szám

2. oldal.

ZEMPLÉN.

Május 24.

Ez a felszólalás, miután felzugó éljenzéstől kisérve köszönte meg Hadik Béla gróf főispánnak őszinte nyilatkozatait és biztosította a megye közönsége nevében, hogy az eddig irányában érzett legteljesebb bizalom érzetével sietnek erős és önérzetes kormányzása további támogatására, áttért arra a hevesvárraegyei átiratra, amely- lyel Rákóczy, Thököly és Bercsényi dif- famálását kimondó törvények törlését Kossuth Lajos érdemeinek törvénybeiktatása és szobrának mielőbbi felállítása valamint az 1848—49-iki honvédek érdemeinek törvénybeiktatása tárgyában a magyar képviselőházhoz feliratot intézett.

Viharos, kitörő éljenriadalom resz- kettette meg a levegőt amikor Mecz- ner Béla gyönyörű színekkel ecsetelt hazafias indítványa nyomán mint egy test - egy lélek szólalt meg Zemplén- vármegye közönsége és elhatározta, hogy hasonló szellemben szintén feliratot intéz a magyar országgyűléshez.

Valóban felemelő érzés volt nézni mily gyönyörű harmóniával olvad össze a hazafias érzés lobogó lángjában a vármegye közönségének szívverése.

Am nem sokáig tartott e harmónia és a vármegye közönségének visz- szautasitó ellentállásával találkozott Búza Barna biz. tagnak az a leckéztető hangú, kellemetlen, hosszú lére eresztett felszólalása, amelylyel a vármegye közönségét hazafiatlan Sággal és undort keltő kifejezésekkel szidalmazta. Tette pedig ezt azért, mert a nagy többség Kossuth Lajos 100-ik évfordulójának megünneplését illetőleg, nem az ő saját passziói és priváttermé- szetü szenvedélyeivel portált pártkörnek indítványa, hanem id. Mecz- ner Gyula indítványa mellett foglalt állást. Csak az ünnepség rendezésének módozatai-ban tér el ez a két indítvány, de a felszólalót nyilván az borsolta kifakadásra, mivel hogy ők minden szó nélkül, minden lárma és támadás nélkül ma művészies pat- togtatásaikat magukba fojtva lennének kénytelenek visszavonulni. Nosza tehát hű csatlósával, a müliberalista Vár laky plébános úrral csak úgy röpítették, csak úgy szórták a szidalmakat Zemplén vármegye hazafiat] an- ságáról. Éktelen, rikácsoló handaban- dáikat a gyűlés elején megnyilatkozott hazafias áradat spontán légkörében csak szenvedélyes kapálodzásnak nézte a közönség és — hangos kacaj, zugó „eláll“ kiáltások kísérték kortes szpicscseiket, különösen mi kor Szirmay István feléjük vágta hogy ne akarjanak a Kossuth Lajos iránti kegyeletről leckét adni olyanok, akik Kossuth szabadelvűségétől távol állanak és ezt a nevet csak politikai tőkének használják.

Id. Meczner Gyula meggyőző érveléssel, hazafias érzéssel fejtette ki, hogy a zemplénmegyei Kossuth szobor leleplezési ünnepélyét nem szabad felednünk, hogy ez a jövő évben megy végbe, — ezt tehát nagy, magasztos fénynyel kell megülnünk — ebben Zemplénvármegye 20000 koronás hozzájárulással már gyönyörűen nyilatkoztatta kegyeletérzését, de mint eddig, úgy vezetnie kell továbbra is ezt az aktust, méltóvá kell tennie azt a vármegye múltjához és tekintélyéhez, ha azonban külön megakarjuk ülni ez évben a 100-ik évfordulót, akkor éppen a szoborleleplezés nagy stilű ünneplése érdekében, ünnepelje ezt most a hazafias közönség spontán megnyilatkozással a vármegye részvételével, a vármegye pedig készítse elő, tekintélyéhez és múltjához illő fény nyel a szoborleleplezés ünnepségét. Álljon Matolai Etele alispán élére az ez idei 100-ik évforduló ünneplésének, kisérni fogja őt izzó lelkesedéssel és felemelőcn magasztos érzéssel, minden hivatalos színezet látszata nélkül a nagy közönség, a polgárság és a nép ezrei és ezrei, tekin tét nélkül arra, hogy valaki bizottsági tag vagy sem. Hisz Kossuth Lajos esz- jnéi és küzdelmeinek dicső emlékei,

az ő szelleme kívánja azt, hogy a szolgaság, a keretek kalodáiból szabaddá varázsolt nép, a polgárság és nagyközönség minden állás és mandátum színezete nélkül szive tiszta, merész, független sugallatával ünnepeljen.

Ezt olvastuk ki id. Meczner Gyula felszólalásából és indítványából, amelyet alább egész terjedelmében közlünk. És e felszólalás, e hazafias érzéssel indokolt indítvány nyomán fakadt utálatos és heccet szittó kirohanást egymásután utasították vissza Matolai Etele, Fejes István és Láczay László bizottsági tagok.

Láczay különösen sajnálja, hogy az oly szépen megindult emlékezetes napot, a közös lelkesedéssel égő kegyeletérzés szövétneke nyomán áradt világosságot a disszonáns hang sötétjével homályositják. ü nem lát nagy külömbséget a két indítvány közt, mindkettőt hazafias érzés hatja át, legfeljebb csak a módozatokra nézve van eltérés, minek hát az ily kicsinyes indokból, politikai szenvedély ességgel megrontani ez emlékezés méltóságát. Minek civodásba fogni, kihívó hanggal, indokolatlan és nevetséges leckéztetéssel a lelki meggyőződés egyensúlyait bolygatni, egyik vagy másik pártkör iniciativájára hivatkozni.

Általános helyeslés és lelkes megértés kisérte Láczay okos, higgadt felszólalását, amely nyomán Búza hiába akarta volna újra felsorolni hangzatos „botrány“, „gyalázat“ és hasonló kitételeit és megmegkezdeni újra a Várlaky ur által melegen támogatott kisded csatározását, de később maga is kénytelenül elösmer- vén, mily „ellenszenv“ kiséri e teremben felszólalását, mikor a névszerinti szavazás eredményeképpen nagy többséggel fogadták el Meczner Gyula indítványát, Búza már csak arra szorítkozott, hogy ezek után vegyék le a falról Kossuth Lajos képét. Megütközéssel fogadta volna a vármegye ezt az újabb hatásvadászatot, ha még egyáltalán komolyan venné. De igy csak mulatott rajta. A járások beosztásának revízióját ella positott indokolással azzal igyekezett színezni, hogy Zemplénvármegye 30 óv óta bűnös politikát folytat. Erre célozva azután megkérdezte id. Meczner Gyula Matolai Etele alispántól, hogy az ilyen handabandázó hősködéshez mit szól az, aki az alispáni székben őszült meg.

A gyűlésről szóló részletesebb tudósításunk a következő:

*

Hadik Béla gróf főispán csütörtökön délelőtt pontban 10 órakor lelkes éljenzéstől kísérve vonult a vármegye székházának nagytermébe, hogy az idei tavaszi közgyűlést megnyissa. Mélységes csend és figyelem közt kezdett megnyitó beszédébe, amely szóról-szóra igy hangzott el:

(A főispán beszéde.)

Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Első sorban fogadják kérem tegtiszteletteljesebb üdvözletemet. A mai tavaszi közgyűlés eltekintve több nagyfontosságu tárgytól, melyre vonatkozólag dönteni az Önök bölcsességének lesz feladata, reám nézve más okból is bizonyos fontossággal bir. (Halljuk! Halljuk!)

Egy éve van ugyanis most körülbelül annak, hogy én Zemplén megye főispáni székét elfoglaltam, (Hosszantartó lelkes éljenzés) és igy mintegy kötelességemnek tartom, hogy — hacsak röviden is, — visszapillantsak azokra, mik e lefolyt idő alatt a megyében történtek és egyszersmint egy futólagos tekintetet vessek a jövőben reánk háramló teendőkre is. (Halljuk! Halljuk!)

Ä múlt év utolsó hónapjaiban, mint mindannyian tudjuk a külöm- böző választási mozgalmak erős hullámokat vertek az egész megyében. E hullámok azonban ma már legnagyobbrészt elsimultak és ha a hullámverés még hagyott is volna valahol nyomokat maga után, úgy remélem

és bízom benne, hogy ezek is a legrövidebb idő alatt végképp el fognak tűnni és hogy a szenvedélyességet a józanság,a széthúzásnak szellemét pedig a megye javára irányuló együttes békés munkálkodás fogja felváltani. (Tetszés és helyeslés) De dacára ezen lezajlott mozgalmaknak sikerült a tisztviselői karnak nagy szorgalommal párosult buzgó tevékenysége folytán több régen húzódó fontos ügyet részint végképp megoldani, részint annyira előkészíteni, hogy a végleges megoldás,, már csak időnek kérdését képezi (Általános tetszés). Ilyen volt első sorban (Halljuk! Halljuk!) a házi pénztárnak rendezése, mert mint önök erről tudomással bírnak tisztelt uraim, az évenként jelentkező tulkiadások folytán a -vármegye pénzügyei alapos rendezésre szorultak. (Ügy van! Úgy van!) Egy e célra kiküldött bizottság munkálata alapján felterjesztés ment tehát a minisztériumhoz, amely az egyes alapok kérdésének tisztázását és a házi pénztárban az egyensúly helyreállítását célozza. (Helyeslés) Ezzel egyidejűleg egy szabad rendelkezési alap megteremtésére vonatkozólag egy szabályrendeletet is terjesztettünk fel, mely jóváhagyást nyert és amely által most már abba a helyzetbe jutottunk, hogy teljes joggal és megnyugvással nyújthatunk ezentúl segélyt olyanoknak, kik erre csakugyan rászorultak.(Általá- nos helyeslés) Ä nagyfontosságu sátoraljaújhelyi közkórház ügye végleg eldőlt, ennek felépítése már a közel jövőben várható és azt hiszem már most bejelenthetem, hogy az építkezés a sátoraljaújhelyi iparosok belevonasával fog eszközöltetni. (Helyeslés) A törvénykezési épület ügyében még tárgyalásokat folytatunk, remélem azonban, hogy egy újabb felirat utján sikerülni fog végre a kérdést reánk nézve előnyösen megoldani. Az útadó ügye még döntés alatt áll, de a kimutatás hogy 8 százalékkal is képesek vagyunk utainkat jó karban tartani, már a minisztériumban van. A késedelemnek oka a külömböző miniszterváltozásokban keresendő, különben újból személyesen is szándékozom ez ügyben eljárni. Még megjegyzem, hogy egy több évre terjedő úthálózati tervezet segítségével (Halljuk ! Halljuk!) melyet a szakközegekkel már megbeszéltem, csakugyan hiszem, hogy sikerülni fog egyrészt tervszerű eljárással összes az erre leginkább rászoruló vicinális utainkat is pár,év alatt teljes jó karba helyezni (Általános tetszés) másrészt pedig az útiköltség- vetésekben egyensúlyt létesíteni (Hosszantartó helyeslés és tetszés) Itt nem mulaszthatom el, hogy meg ne emlékezzem arról,hogy a kereskedelemügyi minisztérium a sztropkó-havaji ut kiépítésére 50000 koronát utalt ki, mi által egyszersmint az ottani szegény nép sorsán kívánt javítani. (Lelkes óljenzés.)A jegyzői nyugdíjalap ügyére vonatkozólag a szabályrendelet egy összehitt ankét alapján már elkészült, de szükségesnek tartottam most a hivatalos lapban közététetni, hogy az érdekeltek, községek és jegyzők hozzászólhassanak és a szeptemberi közgyűlés lesz hivatva az oly régóta vajúdó, sérelmes ügyet végleg orvosolni. (Általános tetszés és éljenzés) Örömmel jelenthetem, hogy a rutén akció vármegyénk felső vidékeire már kiterjesztetett, amely segély akció elé joggal nagy várakozással nézhetünk. Ä mi a közigazgatásnak javítását általánosságban illeti, úgy az persze csak lassan eszközölhető, de már most jelenthetem, hogy e téren is főleg a szigorú ellenőrzés és gyorsaság szempontjából határozott javulás észlelhető. (Általános tetszés.) Az ellenőrzést nagy mértékben megnehezítette, hogy nem volt eddig a szol- gabirói hivataloknak ügykezelése egyöntetűen szervezve, de mihelyt az ösz- ses hivataloknak vizsgálatát be fogom fejezni, intézkedni fogok, hogy e tekintetben egyöntetű eljárás követtessék. (Általános helyeslés) A gyorsaságot illetőleg szabadjon csak a községi

költségvetéseknek és számadásoknak most már elég pontos beküldésére valamint arra a körülményre rámutatni, hogy a közigazgatási irodában az áprilisi közigazgatási bizottsági ülés elé terjesztett alispáni jelentés szerint nincsen restancia. A közigazgatás föllenditésére nézetem szerint, a közigazgatás egyszerűsítése is, mely küszöbön áll, hathatós segélyezközt fog nyújtani. Mindenesetre a sárospataki uj szolgabíróság, mely 1903-ban lesz létesítve szintén egy fontos lépést jelent előre a haladás utján. A mezőlaborczi szolgabiróságnak ügye most már a rutén akció keretébe tartozik.

A fájdalom annyira terjedő amerikai kivándorlásra vonatkozólag igyekezetem első sorban az e téren tapasztalható külömböző és a nagymérvű viszszaéléseknek megszüntetésére irányul, (Általános helyeslés) amely tekintetben sikerült is már némi eredményt elérni, a bajnak hathatósabb orvoslása persze csak országos intézkedések utján remélhető.

Mint mindenütt az országban úgy itt a vármegyében is a közgazda sági kérdéseknek megoldása tolul mindinkább előtérbe és igy hatáskörünkben erre nekünk is nagy gondot kell fordítanunk. (Általános helyeslés. Úgy van! Úgy van!) E feladatok keretébe tartozik nálunk a hegyaljai borok értékesítésének kérdése is (Ügy van! Úgy van!) mert hisz a Hegyalja az egész országnak közkincsét képezi és e kérdés helyes megoldásától sokaknak a létérdeke függ. (Ügy van! Úgy van!) Erre vonatkozólag a gazdasági egyesület.kezdeményezésére volt is már, mint Önök tudják, egy nagy fontosságú mozgalom és én készséggel kijelentem, hogy részemről minden törekvést ez irányban a leghathatósabban támogatni fogok. (Lelkes éljenzés és tetszés.)

Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Ezekben azt hiszem röviden megfeleltem az e beszéd elején magara elé elé kitűzött feladatnak és szabadjon most még csak arról biztosítanom Önöket, hogy én ezentúl is, mint eddig egész időmet és összes képességeimet csak egy célnak fogom szentelni és ez Zemplénvármegye jólétének emelése, közgazdasági és kulturális haladása. (Hosszantartó lelkes éljenzés, tetszés és taps) Egyszersmint fogadják kérem a Tekintetes Törvényhatósági Bizottság tagjai, legőszintébb köszönetemet azon bizalomért, melylyel működésemet eddig környezték s amelyből erőt meritek a jövő küzdelmeihez. (Éljen! Éljen! Hosszas lelkes taps és tetszés.) Igen örülök már, hogy a közel jövőben beutazva a vármegyét, mit eddig elfoglaltságom miatt fájdalom nem tehettem, szerencsém lesz Önökkel közelebbről megismerkedhetni. Továbbra is szives jóindulatukba ajánlva magamat a közgyűlést megnyitom. (Kitörő éljenzés, általános tetszés és lelkesedés.)

Tekintetes Törvényhatósági Bizottság 1 (Halljuk! Halljuk!) Most még egy igen szomorú kötelességnek teljesítése vár reám. Nem mulaszthatom ugyanis el, hogy meg ne emlékezzem azon lesújtó gyászesetekről, azon súlyos veszteségekről, melyek hazánkat a közel múltban Tisza Kálmán és IJo- ránszky Nándor elhunytával érték. Tisza Kálmánnak működése, közszereplése ismeretesek mindannyiunk előtt. Hisz az a közel félszázad, melyet ő küzdelmes közpályán eltöltött, még pedig ez időből 10 évet Magyarország miniszterelnöki székében, a legszorosabban össze van forrva nemzetünknek politikai életével. De éppen azért müködésének|hatását közéletünkre az lesz csak képes tárgyilagosan megítélni, közszereplésének jelentőséget az lesz hivatva az igazság fényénél megvilágítani, a ki majdan Magyarország legújabb korának történetét fogja megírni. (Úgy van !) Mi csak érezzük és tudjuk, hogy Tisza Kálmánnal a magyar nemzetnek egy kiváló fia, egy fényes elme, egy hoz