Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-04-26 / 35. szám

Április 26. ZEMPLÉN. 3. oldal. szem azonban, hogy reggel volt a Vadászkürt élőit csoportosulás s lát­tam a vál. elnököt a Vadászkürt elől eljönni s hallottam, hogy az utcai kö­zönség szidalmazta, kiáltoztak rá, hogy takarodjék onnét, mi keresni valója van ott. Más ilynemű panaszt a vá­lasztás egész napján nem hallottam s csak később volt szó ilyenről. Amidőn a Kazinczy-utca felől hosz- szu sorban érkeztek a Buza-párti vá­lasztók, ugyanekkor a Rákóczi-utca felől is jöttek szekerek, s láttam, hogy az előbb említett szekérsor a Wekerle- téren megállóit s ott aztán a lovakat esernyőkké1, botokkal ütötték, hajtot­ták tovább. A vál. elnököt ekkor ott nem láttam s az egész jelenet nem azt a benyomást tette rám, mintha a sze­kereket valaki erővel feltartóztatta volna, hanem hogy szekértolódás volt csak, Id. Meczner Gyula vál. elnököt én csakis a fent említett egyetlen alka­lommal láttam a nép között. Többször elmentem délelőtt és délután is a Vörös Ökör kapuja előtt, de egyetlen esetben sem tapasztaltam, hogy ott a kaput belülről döngették s Búzát éljenezve vagy a Búza nevét emlegetve, kijönni igyekeztek volna. Oly jelenségeket sem tapasztaltam, mintha a kaput erőszakosan tartották volna, én Legeza ügyvédjelöltet láttam többször a kapu előtt állni. A kapu megostromlásáról nincs tudomásom. Nálam a választás napján senki sem tett panaszt a tekintetben, hogy a Vörös Ökörbe Buza-párti válaszló lenne becsukva. Zucker Jenő újabb vallomásában megjegyzzi, hogy Kovács kúriai biró is méltatlankodott a választás napján, azt azonban nem tudja, hogy a vál. elnök valamely visszaélése avagy egyéb dolgok miatt. Ifj. Horváth József Lu- kácsovics József tanúval történt szem­besítés után is fenntarja, hogy vál. el­nököt a kérdéses eset alkalmával sem szekérre felállani, sem a szekeret \isszaforditani nem látta. Á saját vallomása mellett mindkettő megmarad. Csütörtökön az előző vallomásokat érintő vallomások felmutatása után Rein István, Schön József, Landesmann Miksa, Mihályfi József, dr. Székely Al­bert, Borsos János, Tóth Lajos, Ser­főző András, Túrái János, Révész Si­mon, Kövér Dániel, Kesztenbaum Ig­nác, Klein Ignác, Szemes Péter, Stern Lajos megmaradnak előbb tett vallo­másuk mellett. Az előttük felmutatott vallomások tömegesen hittel álMíják, hogy a Buza-párti választók zavarta­lanul vonultak be, kérdés tárgyává tette hát a vizsgálóbíró, miről tudják, hogy az általuk emlitett szekereken, melyet szerintük vál. elnök feltartóztatott, Búza pártiak voltak. Jelentéktelen eltéréssel vallják, hogy a piros tolijelvényről és arról, hogy azon Buza-párti kortes volt. Králik István és Oroszi Sándor szembesítésekor is hangsúlyozza Oro­szi, hogy ő látta amint a Králik István által emlitett a szekeren ülő kocsis ka­lapját lekapták és cibálták, a választási elnököt is ott látta ekkor, de hogy ő vette volna le a kalapot, azt nem látta. Králik megmarad vallomása mellett. Oroszi Sándor egyébként a saját utó­lagos vallomása során megemlíti, hogy hibás a múltkor tett azon vallomása, hogy vál. elnök több választónak akarta kicserélni a tollát. Egyébként ismét emliti, hogy vál. elnök azon emlitett egy kalap mellé a vörös helyett csak akart nemzetiszinüt tűzni, de azt netn tehette, mert a kalap szallagja le volt szakítva s a toll a földre esett. Szirmay István vallja, hogy ő csak annyit látott, hogy vál. elnök a szekeret megállította. Első ízben tett vallomásának elébe tarlása után pedig a következőket mondja: Nem láttam, hogy vál. elnök a kocsis kalapja mel­lől a tollat kihúzta volna. Első vallo­másomat ilyképpen módosítom. * VÁRMEGYE ÉS VÁROS. )( Városi közgyűlés. Sátoraljaúj­hely város képviselőtestülete ma d. u. közgyűlést tartott. A közgyűlésről, melynek tárgysorozatát már közöltük, lapunk legközelebbi számában fogunk referálni. ;( Pénztárvizsgálat. Székely Elek polgármester és Szőlősi Sándor szám­vevő e hó 24- én a város házi és gyám­pénztárát váratlanul megvizsgálták s azt kifogástalan rendben találták. )( A törvényhatósági útadó úgy az 1901. mint az 1902. évre is 6 százalékkal ideiglenesen van kivetve vármegyénk területén. Hogy mennyi lesz a végle­gesen kivetendő és befizetendő törv. hatósági útadó : a kereskedelemügyi kir. minisztériumban máig is eldöntetlen. Most azonban a kérdés ismét napi­rendre kerül, mert az alispánhoz érke­zett leirat sürgős előterjesztést kívánt annak kimutatásáról, milyen pénzerejü bevételre tenne szert a vármegye köz­úti pénztára, ha az 1901. és 1902. évekre a törv. hatósági útadó 8%-el, illetve ÍO°/o-el Íratnék elő véglegesen? A közérdekű ügyben az alispán már felküldötte előterjesztését. )( A községi munkás-segélypénz- tárak létesítésének ügye, lassan bár, de mindinkább hódit vármegyénk köz­ségeiben. A segélypénztárak szervezése a vármegyének nyolc járásában már jóformán befejezést nyert, a nagymi- hályi és a szlropkai járásokban újra megkezdették a tárgyalásokat. Amint együtt lesz a célhoz jutott tárgyalások egész anyaga, javaslat fog tétetni a törvényhatósági közgyűléshez, hogy a földművelésügyi miniszter tárcájából a vármegyének adott 10 000 K. segedel­met mily irányban ossza szét a se­gélypénztári intézmény szervezetébe belépett községi segélypénztárak közt. )( A vármegye Hivatalos Lapja ma megjelent 7. számából mi is köz- tudomasra adjuk, hogy a vármegyei huszárőrmesteri átlás nyugdíjazás kö­vetkeztében megüresedvén, betöltésére az alispán pályázatot hirdetett, — hogy a tavarnai körjegyzőségben, mely­nek székhelye Szedliszko község, segédjegyzői állás van üresedésben, — és hogy Szinna község elöljárósága a vo't úrbéres közönség birtokterületén gyakorolható vadászati jogot hat év hosszára bérbe fogja adni. )( Mértékhitelesítő hivatal. A Sátoraljaújhelyben működő, a vármegye tulajdonát képező 99 számú mérték­hitelesítő hivatal bérlete ez év június hó 30-án lejár. Uj bérlet iránt a pályá­zat pár nap múlva ki log íratni Bérlő csak az lehet, akinek képesitő okirata- van mérték és hordóhitelesitésre. )( Magyar ipart pártoló szövet­ség létesítése iránt Pekáry Gyula és aláíró társai írásbeli indítványt nyúj­tottak be a május hóban tartandó vármegyebizottsági közgyűlés napirend- jére. )( 0 -Liszka község kisdedovó- alapja dolgában lapunk múlt száma tévesen közölte, hogy a rendezett alap ezidőszerint 8—900 K. vagyon felett rendelkezik, mert az alapnak az épít­kezés céljára bármikor folyósítható vagyona 8 — 9000 K. JEGYZETEK a hétről. * Immár édes napsugár éltető ereje rügyez, virágot fakaszt. Nemcsak a nagy természetben, hanem az emberi lelkekben is. Nem ama boldog, vagy boldogtalan embertársainkról szólok, akik reményteljes, vagy reménytelen szerelmek árján úsznak minden tavasz­kor, hanem értem azt az általános és intenzív érdeklődést, mely minden szép dolog iránt igy tavaszkor meg­nyilatkozik. A vágyak, a magasratörő tervek ilyenkor keresnek érvényesü­lést. Általános, emberi érdekek, vagy hazafias szempontok ilyenkor vezetik leginkább az embereket. Mindezt csak azért mondottuk el, hogy magyarázatát adjuk annak az általános lelkes érdeklődésnek, mely most a Hegyalja iránt lépten-nyomon előcsillan. Közéletünk egy kitűnő alakja igy nyilatkozott tudósitónk előtt, aki e kérdésről vele beszélgetett: — Kétségtelen dolog, hogy a kö­zel jövő meghozza a Hegyalja meg­erősödését. A lefelsőbb fórumoktól le­fele mindenki igaz jóakarattal nézi a dolgot s itt a Hegyalján olyan lelkes mozgalmak keltek szárnyra, ami nem maradhat siker nélkül. El fogjuk érni mindazt a célt, amire törekszünk, mint­hogy eddig is elértük., hogy újra ter- mékenynyé tettük a Hegyalját. Most a termelés értékesítése elé gördített akadályokat kell elhárítani. Hogy az sikerülni fog, abban nem kételkedem. Csak meglegyen bennünk a kitartás s ne a hírhedt magyar szalmaláng- lelkesedés fellobbanása legyen a mos­tani mozgalom. Okunk van hinni, hogy most ko­moly törekvésekről s komoly munká­ról van szó, mert hiszen szinte lét­kérdés ránk nézve a Hegyalja bol­dogulása, mely Sátoraljaújhelyt egy virágzó terület gazdag és fejlődóskés- pes központjává avatná. * Bölcs és okos dolog volt a tűz­rendészet kérdésének aktuálissá tétele, amelynek ügye most már erős, hatá­rozott akaratú kézben van, a főispá­nunk kezében. Ideje is volt, hogy erre gondoljunk. A veres kakas pusz­títása rettegéssel töltött el minden embert. Sátoraljaújhelyben igen gya­koriak a tüzesetek. Mulaszthatatlau kötelesség volt tehát polgártársaink vagyonának megvédéséről kellőképen gondoskodni. Mert a halasztás talán sehol úgy meg nem bosszulja ma­gát, mint ezen a téren. Ez egy lé­pés volt részünkről a haladás felé, egy fok azon a reményteljes utón, melyen a modern városok sorába előre törünk * És azok a minden szépért ra­jongó emberek, akik különösképon a színművészetek barátai, hosszas vá­rakozásukért majd kellőleg kárpótol­tatni fognak. Már május első napjai­ban, a mikor Komjáthy János kas­sai színigazgató társulata kezdi meg hosszabb időre terjedő szereplé­sét. Komjáthy társulatát Kassán még nem is ismerik, a volt debre- czeni direktor tehát Sátoraljaújhelyen tartja meg az erőpróbát. Ha itt dia­dalmaskodik, biztosra vehető, hogy majd Kassán is szívesen fogadják. Ebből a szempontból is nagy vára­kozással nézünk tehát a jóhirnevü társulat szereplése elé. A legfrisesbb színdarabokat mutatja most be a Komjáthy társulata a sátoraljaújhelyi közönségnek, mely oly ritkán jut ha­sonló művészi élvezethez, hogy igazán eseményszámba meg egy föltétlenül elsőrendű színtársulat hosszas itt mű­ködése. HÍREK. — Felelős szerkesztőnk távollété­tében lapunk mai számáért főszerkesz­tőnk felelős. — Hlavathy József öngyilkossága. Lapunk múlt számában részletesen megemlékeztünk Hlavathy József volt kir. főügyészi helyettes, ítélőtáblái biró megdöbbenést keltett tragédiájá­ról. Ma még azt a szomorú hirt kell adnunk felőle, hogy a vég, amit ő óhajtott, még mostanáig sem követ­kezett be. A lövés pillanata óta esz­méletlenül, mozdulatlanul fekszik, szí­vós életereje lassan, a szenvedés érzése nélkül hanyatlik a megsemmisülés felé. A válságos fordulat dr. Horny ay Béla és dr. Ligeti József orvosok vé­leménye szerint minden órában vár­ható. — Halálozások. Mély részvéttel vettük a következő gyászjelentéseket: A jászóvári prémontrei Kanonok-Rend leleszi Konventjének tagjai s a bod­rogközi esperesi kerület lel kész-társai, a rokonság nevében is fájdalomtelt szívvel tudatják, hogy szeretett társuk, illetőleg testvérük s rokonuk Somogyi Gerő István jászóvári prémontrei ka­nonok, király-helmeczi plébános, a bodrogközi alesperesi kerlet jegyzője, Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, a bodrogközi Tiszaszabályozó társulat számvizsgáló bizottságának elnöke, a bodrogközi adókivető bizottság tagja, f. é. áp­rilis 25-én, 57 éves korában, rendi életének 36-ik, áldozó papságának 33-ik, plébánosi működésének 30-ik évé­ben, hosszas szenvedés s a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után éjjeli 11 órakor az Urban elhunyt. Ä megboldogultnak földi maradvá­nyait f. hó 27-én délután 4 órakor helyezzük a király-helmeczi temető­ben örök nyugalomra s az engesztelő szent miseáldozatot f. hó 28-án fog­juk lelke üdvéért a Mindenhatónak bemutatni. Király-Helmecz, 1902. áp­rilis 26. Az örök világosság fényes- kedjék neki I A felső-bodrogi vizszabályozó tár­sulat mély fájdalommal jelenti nagy­váradi Stépán Gábor, mint a társulat igazgató választmányi tagjának f. évi április hó hó 25-én d. e. V2IO óra­kor hosszas szenvedés után, életének 62-ik évében történt gyászos elhuny­ták A megboldogult hült tetemei fo­lyó hó 27-én d. u. 3 órakor fognak a málezai családi sírboltba örök nyu­galomra helyeztetni. Áldás és béke poraira! Klein Mariska, B. Farkas István és neje Tertinszky Etelka fogadott leánya e hó 24-én 8 éves korában rövid betegség után meghalt. Ma d. u. temették el nagy részvét mellett. — Esküvők. Szmrecsányi István cs. és kir. kamarás, a herceg Windisch- Grätz nevét viselő 11. számú huszár­ezred kapitánya, Szmrecsányi János vékei nagybirtokos fia, május hó 3-ikán Insbruckban esküszik örök hűséget Lodron-Laterano Teréz grófkisasz- szonynak, néhai Lodron-Laterano Hu­bert gróf leányának. — Ordódy Ala­dár nagybereznai kir. járásbiró ma esküdött örök hűséget Nagymihályon Füzesséry Ilmának, Füzesséry Ta­más főszolgabíró és neje Jámborszky Anna leányának. — Eljegyzések. Kárpáti Klein Ferenc, az ungvári m. kir. reálisko­lának jeles tanára, jegyet váltott Tolcsván néhai Kolozsváry István volt ev. ref. lelkész leányával, Gizel­lával. — Geiger Lajos krompachi kereskedő eljegyezte Elefánt Rezsint Tolcsván. — Templomalapköletétel. Tudó­sítónk írja: Legyes-Bénye r. k. hit­községének nagy örömünnepe volt az elmúlt héten. Vasárnapon volt ugyan­is a hitközség által építendő „Jézus- Szent-Szive“ templomalapkövének ün­nepélyes letétele. Délután 2 órakor érkezett meg Bessenyey István r. k. esperes monoki és Kovács Sándor dr. szerencsi plébános. A szerencsi és hekecsi katholikus hivek, — hogy az ünnepély fényét emeljék, — templomi zászlókkal, énekelve jöttek Bényére s a kath. iskola udvarán e bényei hí­vekkel egyesülve megindult a menet az építendő templomhoz, harangzúgás mellett, a Letenyét énekelve. Itt Bes­senyey István esperes, mint püspöki megbízott, fényes segédlettel meg­szentelte s megáldotta az oltár helyét, majd az alapot, azután az alapkövet, melybe koronások és fillérek tétettek. Megütő a követ egy kis ezüst kala­pácsosai, ezzel jelt adva a munka megkezdésére. Majd Kovács Sándor plébános tartott szent beszédet, be­szédében kifejtve a templom magasz­tos célját, s ezzel az ünnepség véget ért. E szertartásra a szomszédos köz­ségekből nagyszámban sereg’ettek össze, az intelligencia is nagyszám­ban volt képviselve, ott láttuk Zalay Andor földbirtokost nejével, Pintér Istvánt, a szerencsi járás főszolgabi- ráját, Bányay János g. k. esperes, A tegnapi napról szóló tudósítá­sunkat lapunk következő száma közli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom