Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)
1902-04-26 / 35. szám
4. oldal. ZEMP LÉN. Április 26. szerencsi lelkészt, Nagy Károly ev. ref. legyes-bényei lelkészt és többeket valláskülömbség nélkül. Az ünnepség régi magyar szokás szerint áldomás ivással végződött, amelyet Zalay Andor földbirtokos rendezett vendégszerető házánál a vacsorába húzódó pompás uzsonnával. — Köszönetnyilvánítás. A sátoraljaújhelyi izr. nőegylet javára a Központi Takarékpénztár, a Polgári Takarékpénztár és a Kereskedelmi, Ipar, Termény és Hitelbank 40—40 koronát és a Népbank 30 koronát adományozott. Fogadják nemes adományukért hálás köszönetünket. Kelt Sátoraljaújhelyben 1902. április 24-én. Teich Zsigmondné elnök és Kornstein Jenő titkár. — Hó és fagy. Szirmáról Írják lapunknak: Ily szeszélyes és rósz tavaszra, mint a mostani az öreg gazdák se emlékeznek. Itt a Kárpátok alatt megvagyunk már szokva a késői tavaszhoz, de hogy oly abnormi- san változó legyen, rég de régóta nem emlékezünk. Ma verőfónyes derült szép időben, a gazda a holnapi teendőket szépen meghatározva a másnapi munkához szükségelt gazdasági szereket elkészítve, lefekszik hogy fáradt teste megpihenjen és ... . korán reggel felébredve búsan látja, hogy beborult az ég, esik az eső. Ma 16—20 R° melegbe izzadnak az emberek egy szál ingben, holnap oly zord éjszaki szél fuj, hogy ködmönt bundát kell cipelni. E héten is igy volt. Vasárnap gyönyörű szép meleg napunkra hétfőn már beborult, kedden, szerdán oly dühösen és irgalmatlanul hidegen fújtak az őszi szelek, hogy ember, állat nem tudott megmaradni kint a mezőn s amitől tartottunk ma már esik a hó, éjjel pedig oly fagy volt, hogy az állóvizeken jég kéreg képződött, A korán virító fák. szép virága korán virágzott el a fagyhalál megölte, lehullott. A gazdák aggódva néznek a jövőbe. — Matyaczkö velejtei gk. lelkész a következő levél közlésére kérte fel lapunkat: Tekintetes szerkesztőség! A „Felsőmagyarországi Hírlapi folyó év április hó 19-én kelt 32-ik számában rólam „Isten ujja“ cim alatt egy a valóságnak meg nem felelő és kritikán alóli tendenciával megirt hir jelent meg. Kérem szíveskedjék erről becses lapjában soraimnak helyet szorítani. A velejtei gk. templom tornyának a keresztje, a melyet egy éjjeli zivatar már vagy három héttel ezelőtt meggörbített, az az napi szélviharban csakugyan lezuhant a délutáni órákban. A leesést én nem láttam, még közelben sem voltam. A lezu- hás alkalmával én a lakásomon tartózkodtam, a hol is a midőn már a mihalyi állomásról jövet átöltöztem és Ujhelyben vett holmikat gyermekeimnek mutogattam. Csak 'ezután sokára jelentették cselédeim, hogy a templomkereszt lezuhant s én csak azután mentem a templomba a keresztet megkeresni és megnézni. Ez a való tényállás, minden más állítás téves vagy rósz indulatu híresztelés. Kérelmemet megújítva, vagyok Ve- lejte 1902 ápril. 23-án. A tekintetes szerkesztőségnek alázatos szolgája Maty aczkó György velejtei gk. lelkész. — Korai öröm. A Felvidékről írja tudósítónk : A Zemplén örömmel adta tudtul, hogy a múlt hó folyamán majdnem háromszor többen jöttek haza Amerikából, mint hazulról Amerikába mentek. Bár állandóan igy volna e körülmény, annak mi örülünk a legjobban. De sajnos, a kivándorlás csak szünetelt a múlt hónapban és pedig két okból; először azért, mert népünk között az a köztudat, hogy mikor katonasorozás van, akkor jobban ügyelnek a kivándorlókra, hogy a legényeket megcsíphessék s ezért sok mást is visszatérítenek; és másodszor azért mert közvetlen liusvét előtt nem igen akarják a szülői otthont itt hagyni. De mihelyt e két ok elmúlt, újra megindulnak a rajok. Majd meglátjuk, hogy lesz, s konstatálni fogjuk az örömet, vagy a bánatot. — A Bodrog áradása. Lapunk egyik előző számában távirati és expressz tudósitátásaink nyomán kimerítő és részletes tudósítást közöltünk arról a pusztító áradásról, amely a múlt heti nagy esőzés nyomán keletkezett vármegyénk külömböző részein. Ugyanekkor egy sárospataki távirat a Bodrog veszedelmes növekedését hozta hírül, most több Bodrog-menti községből kapjuk a tudósítást, hogy a folyó már apadóban van annyira, P,ár naP múlva a vizmenti legelők is használhatókká lesznek. „ ~ Sztárán. Tegnap délben öztarán tűz ütött ki, amely 18 lakóházat hamvasztott el. A házak nagyobbrészt biztosítva voltak. , Rendőri hir. Megvert szabó- legeny. Mercz János szabólegény a minap egy átlumpolt éjszaka után egy ej jeli kávéház márványasztalára borulva aludta mámorát, amikor Czir- busz Ferenoz kucséberes álmában megzavarta, amiért a szabólegény őt tellökte. A kucséberes ezért nem maradt adósa, mert megleste a kapu alatt s mikor kifelé jött, egy jókora kővel úgy halántékon ütötte, hogy fején súlyos sebet ejtett. Az ügynek a bíróság előtt lesz a folytatása. mulasszák el a köszvényes és csuzos betegek a hírneves Zoltán- féle kenőcsöt használni, mert e páratlan kitűnő szer még oly betegeknél is, kik évek óta szenvednek és különböző szereket, gyógyfürdőket eredménytele- nul használtak, pár nap alatt gyógyulást idéz elő. Kapható Zoltán Béla gyógyszertárában üvegenként 2 koronáért Budapesten. — Földes-féle Margit-Krém. Nemcsak hazánkban, hanem a külföldön xs elismerik, hogy a Földes Kelemen aradi gyógyszerész által készített Mar- git-Krém az összes szépitőszerek kö zött elsőrangú helyet foglal el. Pár nap alatt minden arcot üdít, fiatalít, finomít. Szeplőt, kiütéseket, foltokat, rán- czokat és egyéb bőrbajt eltávolít. Minden hölgynek nélkülözhetetlen. Na<ry tégely 2, kicsi 1 korona. Szappan 70 fillér, púder 3 színben 1.20 k. Kapható a készítőnél és minden gyógyszer- tárban. Utánzatoktól óvakodjunk. —• Az életuntak. Egy pénzsóvár atya szívtelensége majdnem háláiba kergetett két vi- ful.óA emberéletet. S. mérnök és B. nagykereskedő leánya egymásba szereltek. Az apa azon- ibnno^fl>aÍal kér?aek kijelentette, hogyleanya 100 000 kórona hozományt visz és csak olyannak adja leányát, akinek legalább ugyanenyi vagyona van. Az apa hajthatatlan maradt s hallani sem akart e házasságról, mert a mérnök szegény volt E nyakasság mélyen elszomorította a szerelmes párt. Elhatározták hosrv közösen megválnak az élettől. Szótlanul las- san haladtak a Toróz-körut felé. Amint azon- ban Török A. és Tsa bankháza előtt elmen- nek hallják amint egy ur, aki a bankházból jött ki, egy várakozó társának egy számot mond Es hozzátette: —»100.000 koronát nyert!. Gépiesen ismételte a nyerő számot. .Játszol te is az osztálysorsjátékon ?“ kór- dezte a menyasszony. „Igen4 .És melyik számmal ?* A mérnök vállat vont: »Ha óhai- tod, megnézem-. Tárcájából olóveszi a sorsjegyet. — Az a szám volt, melyet most hal- lottak említeni. Izgatottan besietnek Török bankházába, ahol megerősítették az örömhírt és boldogságtól sugárzó arccal siettek a keményszívű apához, aki most már beloegyezott a házasságba. Az óletnntakból boldog házaspár lett. ° — A. lipiki gyógyfürdő. A jelen fürdő- idény alkalmából, úgy mint eddig is újólag a lipiki gyógyfürdőre hívjuk fel tisztelt olvasóink figyelmét, annál is inkább, minthogy ezen csudatovő forrásai és kitűnő beronde- zésónél fogva rendkívüli gyógyhatásúnak ismert jódfürdő az utóbbi években még olyan iráuyban is nagy gyógysikereket ért el, melynek eddig egyetlen gyógyfürdőnél sem tapasztaltattak. Ismeretes volt ugyan, hogy e forrás gazdag natron tartalommal bir és hogy ezen tulajdonságánál fogva érvényesítette csodatevő hatását csúszós és köszvényes bántal- “^nál. A tudományos vizsgálatok, melyek az utóhbi éveken Nómethonban folytak, azt mutatták, hogy minden hires külföldi források, melyek miut a csúz és köszvóny kiváló gyógyvizei tekintetnek, ezen hatásukat csak éppen a natron tartalomnak köszönik, Így történt, hogy a wiesbádeni, emsi, plombiersi stb. hason vegyhatással biró fürdók, mint a köszvény gyógyításra való specifikus hírébe jutottak. Magyarországon nincsen több hason- nemü forrás, mely ilyen magas kőfoknál fogva (64°C) annyi nátront tartalmazna, mint éppen Lipik és azért azon tény, miszerint az említett köszvényes és csuzos bajokban szenvedő betegek Lipiken visszanyerték egészségűket, miután másutt hiába kerestek bajuk ellen gyógyulást, csak az utóbbi időben találta a tudomány megfejtését. A mi a lipiki fürdőnek gyógyjavaslatait illeti, t, i. görvölykórnál, bórbántalmaknál, izzadmányokoál, vórbeteg- ségeknól stb., azokról fölösleges volna még külön megemlékezni, amennyiben ez köztudomású s igy nem szükséges arra az olvasó ügyeimét külöuösen felhívni. A lipiki fürdó a legmodernebb építkezésekkel, gyógyépületek- kel, szállodával, kényelmes és célszerű belső berendezéseivel egy színvonalon áll a külföldi nagy fürdőhelyekkel. A nagy kiterjedésű angol parkban levő gyógyópületekben nagy és gyönyörű gyógyterem, kávéház, vendéglő, olvasó — és játszótérinek, valamint színpad van, úgy hogy a fürdőző közönség a kúra idejét kellemes szórakozással töltheti ki. Az összes fürdőépületek és az egész to- lop villamos világítással van ellátva. — Amire mindenki kiváncsi: Bizonyára minden ember szeretné tudni, hogy milyen srerencse csillagzat alatt született, s hogy váljon a születés-,név-,vagy más kedves emlékű napjaihoz fűződő vélotlen körülmények minő befolyással vannak szerencséjére ? A felelőt ezen kérdésekre gyakran önként kínálkozik, csak fel kell ösmerni és megragadni az erre szolgáló alkalmat. Ilyen kitűnő alkalom ezúttal, a lapunk mai számában közzétett szerencse naptár, mely a Woif Hugó budapesti bankházának szerencseszámait tartalmazza az év egyes napjaira szétosztva, úgy hogy abbé! mindenki könnyen kiválaszthatja megrendelendő szerencsoszámait Ezen bankház, mely pontos és lelkiismeretes kiszolgálása, szigorú titoktartása és előzékenysége miatt, kitűnő hírnévnek örvend, sokakat tett már gazdaggá s igy boldoggá szerencse naptára utján, miért is ezen hirdetést olvasóink szives ügyeimébe ajánljuk. IRODALOM. „A dél-afrikai háború; annak okai és vezetése.“ Ily cimü nagyérdekü füzet jelent meg Budapesten, Szilágyi Béla bizományában, Conan Doyle, a híres angol költő és iró tollából, Aliquis magyar fordításában. A könyv címe híven jelzi annak tartalmát; nagy vonásokban, de dicséretes tárgyilagossággal festi a borok történetét, az angolokkal való viszály eredetét s a háborúnak nem sorrend szerint való eseményeit, hanem mindkét részről való viselése módját. A magyar olvasó, aki lelkiismeretesen akarja megítélni a Dél-Afrikában folyó dolgokat s nem éri be a napilapok által eléje tálalt frázisokkal, igen sok tanulságosat találhat a 164 oldalra terjedő könyvben, melynek ára mindössze 60 fillér. A fölöttébb érdekes és igen olcsó könyvet legmelegebben ajánljuk olvasóinknak. Kapható minden könyv- kereskedésben és a „Magyar Géniusz“ kiadóhivatala utján is. KÖZGAZDASÁG. Munkások vándorlása a Hegyaljára. A jövőben bízó boldog reménységgel közöljük egy feltétlenül megbízható forrásból nyert következő tudósításunkat: Amíg a Hegyalja munkabíró népe tömegesen vándorol ki Araérikába, addig Szabolcs- és Abauj-várme- gye munkás ereje csak úgy özön- lik a Hegyaljára pénzt keresni, ahol tárt karokkal fogadja őket a szőlőbirtokosság. Valóban szép nézni, amint vasárnapok délutánjain a nagy tömeg munkás Sárospatak, Olaszi, Zsadány. Liszka és Kereszturnái levő Bodrogkompo- kon százával, ezrével kel át s onnét külömböző szőlőhegyekre vonul állandó munkára. A munkások közt vannak elaggott és félkoru emberek, legények, asz- szouyok, leányok, a kik egy heti eleséggel ellátva, csak szomba- estvére térnek vissza szülőfalu- jokba, megrakodva szép pénzkeresettel. Egy férfi keres naponkint 1 kor. 80 fillértől 2 kor. 40 fillérig, egy nő 1 koronát és fiú, leány, gyermek 70-80 fillért. Szomorú azonban e tudósítás utolsó része, amely azt Írja, hogy az Amerikába való kivándorlás folytonosan nagy arányban terjed minden községből úgy, hogy ma-holnap már alig marad itthon munkabíró nép, p. o. Liszka, Long, Horváti, Vátnos-Ujfalu, Zsadány, Olaszi és több más községben már alig maradt férfimunkás, mert a java kivándorolt az uj hazába. Igaz, hogy Amerikából tenger sok pénz jön a postákkal, de ezen összegeket az itthon maradott családok mind felemésztik s igy mikorra a családfő hazakerül a nagyvilágból, a szegénységét csak azon nyomasztó állapotban találja, amint azt pár évvel ezelőtt hagyta. Levél a faluról. A következő zamatos izű levelet kaptuk a most folyó falusi életről: Itt van Szent György napja 1 A mező gyönyörű zöld pázsittal bevonva üdén köszönti a rajta járókelőt. A csordás kürtje is lekerült a szegről, melyen egész télen át pihent s rna korán reggel vidám nóta harsogott öbléből, jelentve a szolgálóknak, gazdasszonyoknnak, hogy legelőre mennek a tehenek. A gulyát is kikisértók a saját legelőjére. A bús, bozontos tinók •—- a múlt évi szárazság után nem valami dús telelésben részesülve — nehezen várták a mai napot; gazdájuk sem bánja, hogy nem kell őket immár jászolból etetni.—A gulyabeli marhákat biztosító szövetkezet is megkezdte működését. A szövetkezet szervezete és célja a következő : Akinek 2—3 éves tinó-binó marhája van, befizet a szövetkezet pénztárába minden darab marha után 1 kor. biztosítékot, bánatpénzt. Ha már most egy szövetkezeti tagnak egy marhája elesik, annak értékét a szövetkezet becslő-bizottsága megállapítja s a szövetkezeti tagok között arányosan kiveti. — Amely tag a reá eső hányadot nem akarná megfizetni, an- nek kaucióját fordítják arra, s az ily tag a szövetkezetből rögtön kizáratik. A múlt évben biztosított a szövetkezet 168 db. marhát (csikót nem vesz fel, mert az drágább portéka) s két- káreset után kifizetett 140 kor. kártérítést. A tagok aztán óvadékaikat ősszel visszakapják. — A szövetkezet elnöke: Briger Ignác, pénztárosa: Grekszik József, jegyzője: Demjén Kálmán. Ajánljuk a gazdaközönség figyelmébe. * Déli jég- és viszontbiztositó-tár- saság Triesztben. Ezen társaság évi rendes közgyűlése március hó 15-én tartatott meg és az 1901. évre vonatkozólag ott előterjesztett üzleti jelentésből a következő fontosabb adatokat közöljük. A jégbiztositási ágazatban 3.699,256 korona volt a díjbevétel az előző évi 3.799,147 koronával szemben; károk fejében 2 918,253 korona fizettetett ki az előző évi 2.145,564 koronával szemben. A tűz viszontbiztosítási ágazatban 1.154,033 korona folyt be dijakból az 1900. évi 842,570 koronával szemben, míg a károk a kártartalékok figyelembe vételével 799,487 koronát igényeltek az előző évi 686,346 koronával szemben. A tüzdij tartalék 577,016 koronára emelkedett és a díjbevétel 50°/o-át teszi. A mérleg 313,363 korona nyereséggel zárul, mely az alap- szabályszerű levonások eszközlése után részvényenként 32 korona osztalék kifizetését teszi lehetővé. A nyereség és díjtartalékok ez idő szerint 2.588,964 koronára rúgnak, úgy hogy a társaság a teljesen befizetett 3.000,000 koro- nányi részvénytőke hozzászámitásával 5.588,964 korona biztosítéki alap felett rendelkezik.
