Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-03-15 / 17. szám

Március 15. ZEMPLÉN. 3. oldal. )( Galicziába — visszatoloncolta- tott a múlt hó folyamán a varannai járás területéről 4, a homonnai járásból 3 foglalkozáson kivül talált izraelita egyén. )( Csendőrszárnyparancsnokság székhelye ugyan Sátoraljaújhely még ez idő szerint is, de a belügyminister, a vármegye közig, bizottságának ismé­telt telirására is arról értesítette a kö­zönséget, hogy a csendőrkerületi pa­rancsnokságok újjászervezése következ­tében Ujhelyből a szárnyparancsnok­ságot át kell helyeznie. )( Csendőrök szaporítása. A csend- őrkerülcti prrancsnokságok újjáalakítása alkalmából felhívta a közig, bizottság a járások főszolgabiráit, tegyenek jelen­tést arról, hogy járásaik területén hol kellene létesíteni uj csendőrőrsöket és milyen létszámmal? )( Korchma Menyhért agárdi kör­jegyzőt, helyszini adóelszámolásokért reá kirótt költségek megfizetésétől a pénzügyi kir. minister Elmentette. )( Malonyay Tamás, a sztropkai járás helyettes főszolgabirája, minthogy Dárczy Bence főszolgabíró egészségi okokb.l nyugdíjaztatásáért folyamodott, tisztelettel kéri a vármegye bizottsági tagokat, hogy a választás alá kerülő főszolgabírói állás betöltésénél őtet be­cses szavazataikkal támogassák. )( A vármegye alszámvevöje sza­badságon Ewa Ödön vármegyei al- szemvevő, két hónapi szabadságot nyervén, m'grcndült egészségének hely­reállítása végett Budapestre utazott. )( Mihályi község 3000 K. régi Ín­séges kölcsönének elengedéséért folya­modott. Kérelmét pártfogással terjesz­tette fel közig, bizottságunk a pénzügyi kir. miniszterhez. )( Egészségügy. Az általános egész­ségi állapot, Löcher er Lőrinc dr. megyei tiszti főorvos jelentése szerint az elmúlt februáriusban javult. Aggasztó arány­ban csak a hökhurot (szamárköhögés) grasszál Sztropkón és környékén. A vármegye területén ezidőszerint 211 bába van alkalmazva a szükséglet még mindig 179, a minek helyrepótlása annyival is inkább remélhető, mert a belügyi országos kormány a Zemplén- vármegye részéről bemutatandó bába- jelöltek számára tiz ösztöndíjat adott a bábaképző intézeteknek. — Az állat- egészségügy állása is megnyugtató, mert a vármegye területén csak 13 községben van sertésvész. )( Ujhely város 1901. évi költség- vetése ügyében, voltaképpen Székely Elek polgármesternek imputált szabály­talan, sőt reá magyarázottan törvény­telen eljárásáról emlékiratot nyújtott be a főispánhoz egy a város közdolgai­ban gáncsoskodó egyén. Gróf Hadik Béla főispán az emlékiratot vélemény- mondás végett kiadta az alispánnak és véleményes jelentést kért a vármegye t. főügyészétől is. Az ekként felszerelt emlékirattal behatóan foglalkozok e hó 14 iki ülésében a közig, bizottság és napirendre tért az emlékirat ráfogás- nak bizonyult panasza felett, )( Arvaszékek tevékenysége. A vármegyei árvaszéknél februáriusban elintéztek az előadók 2174 ügydarabot, hátrálékuk 218 db. Sátoraljaújhely v. árvaszékénél elintézést nyert februári­usban 203, hátralékban maradt 22 ügydarab. )( Székhely változás. A fűzesséri körjegyzőség székhelye Mocsár köz­ségbe vitetvén át, az anyakönyvi ke­rületnek Mocsár székhelylyel leendő átszervezése iránt a belügyi kormány­hoz felterjesztés tétetett. — Itt említ­jük meg, hogy a nátafalusi körjegyző­ségnek Nátafalva és Sztára központok szerint leendő kettéosztása iránt is fel­irt közig, bizottságunk a belügyi mi­niszterhez. )( Egyenes adókban befo’yt az elmúlt februáriusban: 238,551 K 01 f most több, mint a múlt év íebruárius- ban: 9318 K. 22 f.-el. A márc. 1-re áthozott hátrálék (730,655 K 76 f.) 63,713 K. 59 f.-el kevesebb, mint volt az 1901. márc. 1-én. JEGYZETEK a hétről. * Miről kezdhetném meg ezt a krónikámat szebb tárgygyal, dicsőb­bel, miről zengnék másról diadalmas szóval, hogyha nem terólad minden esztendőnek megszentelt napjáról, az örök szabadság emlékünnepéről! Március idusa! minden jobb ér­zésünk látod feléd szárnyal, emlékez­vén rólad felbobog a szivünk s meg­telik valami bűbájos érzéssel, a múlt idők árja lelkünket átjárja, diadalmas csaták moraja hallatszik, hadatverő hősök robogását hallom, dicső diadal- mak emlékeit dallom. Látod, rólad irán, szavam versbe szökken, nem is lehet másként emlé­kezni rólad, mint a fohász hangján, ezen a szent napon minden céda lárma, minden köznapi gond tovaszálljon in­nen, szenteljük e napot emlékezeted­nek, bontsd ki szárnyaidat te égi szent érzés: szabadság, szabadság 1 Ama márciusnak sok sok nagy vívmánya valósággá vállott, de azon az eszmén, ami kikelt akkor nemesen ragyogva, bizony áttörtetett nem egy rontó áram, bizony az időnek változó folyásán elveszítő színét, nem őrizték meg a hálátlan utódok minden szent eszméjét s miben tartalom volt, ma már üres frázis, melyet elcsépeltek ünnepi szónokok. Jövel közzénk újra te szent tiszta eszme, töltsed meg a szivünk égi lángolással hazaszeretettel, hogy mél­tók legyünk mi ama nagy hősökre, kik vérük hullatták mi édes hazánk­ért szép Magyarországért, magyar szabadságért! * Tarka mozaik ez a rovat. A len­dületes szavak után hadd következ­zék itt egy kis száraz próza. Sorozások ideje volt a héten Sátor­aljaújhelyben is. Az utcákon keserve­sen daloló legények baktattak végig. Pedig már például Győr városa a szegény katonaköteleseknek ezt az egyetlen vigasztalását is be akarja szüntetni, szigorúan megtiltván nekik, hogy az utcákon kurjongassanak. Hát ez igazán drákói rendelet. Csak látni kell, mikor a besorozott legény, aki odabenn a sorozó teremben meg se mukkan, kilép az ajtón. Ami ke­serűség a szivét a torkát szorongatja, az egy artikulátlan hangon tör ki belőle valami keserű nótában. Ret­tenetesen hamisan fújja az istenadta, de a mikor az valóságos vigasztalás neki, akit három nehéz esztendőre szólítottak el a császár és király szol­gálatára. Nagyobb baj az annál, hogy év- ről-évre fogy a katonának alkalma­tos ember. Satnyul a népség. Az ön­kéntesek közt pláne alig akad kato­nának való. Elnyuzza őket a korán megízlelt élet, a bor, kártya meg a szerelem. Olyan öregek ezek a kato­na sorba kerülő fiatal urak, mintami­lyenek a régi időből való emberek 30—40 esztendős korukban voltak. # Ennek a hétnek úgy magunk közt is meg volt a maga kedélyes nyom­dai eseménye. Megrovási kalanddal illettünk egy újságot, amiért a dalárda hangverseny egy kedves francia mo­nológját Cató szerzeményének tulaj­donítja, a falragaszokat is, amiért azt Crafeau-nak imputálják, azután nagy bölcsen akartuk volna helyreigazítani, hogy a szerző nem más, mint Nadeu a kellemes francia szalon-költő, nos és a mi tudós nyomdánk megfigurá­zott ám bennünket is. Naden-nek nek szedve a szót, egy-egy szemfüles kollegánknak igen alkalmas szerepet kínál. Egyébként pedig a Nadeu szer­zeménye körül a következő szombatra egy sokkalta érdekesebb szenzáció előtt vagyunk. Az ő Babá-jával lép majd először lámpák elé a sátoraljaújhelyi bálok egyik legünnepeltebb szépsége. Ösmerjük a Nadeu Babá ját, ritka kis jószág, alig adják elő valahol, Beöthy László fordította, hogy a Rákosi iskola serdülő növendékeit egy végtelenül édes dologgal megajándékozza. Nem árulunk el belőle egy sort sem. Csak annyit, hogy nagyon hasonlít egy szép leányhoz, akinek a szeme olyan, mint egy angol kisasszonyé, lágy nézésű; a szempillája, mint egy kis spanyol beauté-é, hosszú és sötét; az ajka nyugodt és előkelő, mint egy király­kisasszonyé; nyaka mint a Toldi Pi­roskáé ; a haja hulláma, amilyenről csak a görög mythologia regél. Nos és az a kis ünnepelt báli szépség, aki előadja majd ezt a kis bájos apróságot, szerfölött illenek egym;áshoz. Ugy-e bár érdekes dolog: ezt a hasonlatos­ságot igy együtt látni majd villamfény mellett, fehér nyakán egy vékonyka bársony szallaggal, a hajában — virággal. Ez lesz a huszonkettediki est egyik képe. Erről aztán majd zenghetnek a tavaszi poéták is. Tavaszba illő. Be jól megválasztotta még az idejét is, az est — szellemes főrendezője. A nagy stílben egy kis tavaszi kép, sugárzó, szépséges. Milyen zseniális ötlet. b. HÍREK. A mi Márciusunk — március 10. Ma minden, ujságpapiros n;orada- festékén átsugárzik a tavaszi verőfény szabadságot hirdető fényessége. Ma minden ember szive összedobban egy érzésben, a szabadság, egyenlőség és testvériség egykor tisztult, lenkölt ér­zetében. Hogy mivé tette ezt az ér­zést az önző érdekek vásári komédi­ája, minek is sopánkodnánk rajt’. És vájjon minek is keseregnénk azon, hogy éppen ezen a napon a sajtószabadság ünnepe is elmálott a férgek rosz- indulatán. Keseregjünk azon, hogy tiszta lelkeket, hivatott tehetségeket pókháló környezett össze-vissza és vi­gasztalódjunk azon, hogy a pókhálót idővel mégis csak el szokták seperni az útból. Vigasztalódjunk azon, hogy a mi derék ifjúságunk úgy a főváros­ban, mint Sárospatakon és nálunk is nagy iinnepé’yességgel üli meg ezt a szent napot. * A sátoraljaújhelyi főgimnázium ifjúsági Önképzőköre, amely minden alkalmat megragad, hogy ha^afisága nemes érzésének tanujelét adja ma délelőtt Hám Sándor dr. tanár-elnök­nek lapunk kitűnő főmunkatársának vezetése mellett lélekemelőén szép ün­nepélyt rendezett a főgimnázium nagy­termében Az ünnepély előtt szent mise volt, az ünnepélyen a tanár-elnök, So­mogyi István kollegájával, mint minden alkalommal, úgy most is fáradhatatlan buzgalommal, hazafias lelkesüléssel ál­lítottak össze egy remek műsort. A zenekar a honvéd induló szép akkord­jaival kezdte. Ambruszter Sándor fő­gimnáziumi tanár pompás ünnepi be­széde volt a délelőtt legszebb pontja Nemcsak a negyvennyolcas eszmék kifejlődése, azon eszmékkel kapcsola latos mozgalmak tudományos, rrngas színvonalon álló m-gmagyarázása, küz­delmeink dicsőségeinek és szerencsét­lenségének eleven rajza, az elegáns, választékos stilus borították könybe szemeinket; hanem Széchenyi, D ák és főképpen Kossuth eszméinek mél­tatása, jellemük, tevékenységük és sorsaik története a szónoki előadás mintái gyanánt szolgálhatnak. Gyö­nyörű szép volt a hazaszeretet apothe- ozisának és ezzel az igen tartalmas beszédnek méltóságos befejezése: »S neked élni kell ó hon, s örökre mint tavasz virulni!* Gombos Bertalan lel­kes emlékbeszédet mondott. Péchy Dezső, Burger Jenő, Somogyi Berta­lan szép pathoszszal szavaltak alkalmi költeményeket, a Nemzeti dalt, Áb­rányi : Mársius 15-ét és Vörösmarty Hontalanját. A férfikar énekelte nagy­szerű hatással az Inzurgensek riadóját és a zenekar játszott édes-bus keser- géssel nehány gyönyörű kuruc nótát. Felállva, könnyekig meghatva hallgatta a közönség azt a pompás, összetanult magyar Hymnuszt. amelyet az ének­kar énekelt mélységes szép érzéssel, meleg, hazafias felbuzdulással. Ez az ünnepség az Önképzőkör elnökségét megillető babérkoszorúhoz, az egyik legszebb levelet fűzte. A sárospataki főiskola ifjúsága délután 3 órakor tartotta szokásos már­cius 15 iki ünnepségét a főiskola óriási imatermében, amely ilyenkor zsúfolásig megtelik ünneplő közönséggel. Az ün­nepi beszédet mi Ballagi Géza dr. a sárospatakiak orsz. képvise ője mondja. Sátoraljaújhelyben a város társa­dalmának, az értelmiségnek színe java a Korona éttermében, a függetlenségi kör pedig a Magyar Király éttermé­ben társas vacsorával ünnepli a nagy napot. Zemplénvárniegye majdnem min­den városából Nagymihályról, Szerencs­ről és több helyről kaptuk az értesi- tést, hogy a szabadság ünnepét tár­sas lakomával ülik meg. A Zemplénmegyei kör ifjúsága Budapesten a szabadságünnep estéjén 8 órakor a Janisch-vendéglőben disz- g> ülést tart. Az elnöki megnyitót tartja: Mendik Károly. Márc. 15. Áb­rányi E-tői, szavalja: Érti Viktor. »Bi­liary kesergője,« hegedűn előadja: Mó- zer Ödön. Alkalmi felolvasás, tartja: Bródi Mihály. Hazafias dalok, zongorán előadja: Kasztriner Árpád. — Ünne­pély után társas-vacsora lesz. — Személyi hir. Balázs Károly ezredes dandárparancsnok Kassáról 12-én ideérkezett és Arnótvalvy Ist­ván ezredessel két napon át vizsgál­ták a honvéd zászlóalját a mely ez alatt külső gyakorlatokat is végzett. — Időjárás. Az enyhe tél után szokatlanul hideg fagyos idő köszön­tött be a múlt héten. A hőmérő hi­ganya a fagyponton alól, kivált éjjel és a reggeli órákban 8—10 fokig is leszállóit. A nagy hideg ártalmára van ugyan kissé a szőllőknek melye­ket már kinyitottak, annál több hasz­not hozott azonban azzal, hogy a se­kélyebb vizeken 8—10 cm. vastag­ságú jég képződött, a melylyel a csak­nem üresen maradt jégvermeket a szekerek százai szinte lázas sietség­gel igyekeztek és igyekeznek meg­tölteni. — Elismerés Hla vathy József, kir. főügyész-helyettes, abból az alkalomból, hogy kir. táb’abirói ranggal és egész­ségi okokból saját kérelmére a szabad­kai kir. törvényszékhez bíróvá kine­veztetett, búcsúlevelet intézett a t. vármegye közig, bizottságihoz, mely­nek 15 éven át volt tagja és közgaz­dasági téren végzett alkotásainak buzgó részese. — A mély hálaérzetet, mit a levél Írója tolmácsolt meleg hangú so­raiban, a közig, bizottság avval viszo­nozta, hogy id. Meczner Gyula indít­ványára, Hlavathynak kiváló érdemeit jegyzőkönyvbe iktatta és erről az elis­merésről a Szabadkára távozó volt kir. főügyész-helyettest jegyzőkönyvi kivo­nattal értesítette. — Az idei fősorozás, mint ol­vasóink is tudják, vármegyénk terü­letén eddig a bodrogközi és az új­helyi járásokban, úgyszintén Sátoralja­újhely rend. tan. város részéről is véget ért. Az alispánnak erről szóló jelentéséből nehéz szívvel értesült a közig, bizottság, hogy a fősorozásra felhívott létszámnak 46°/o-a távol ma­radt s legnagyobb része Amerikában van. A sor alá jelentkezettek közül bevált a bodrogközi járásból 31%, S.-A.-Ujhelyből 25°/0, az újhelyi já­rásból szintén 31"/o. — Titkárválasztás. A zemplén- vármegyei gazdasági egyesületnek választmánya tegnap gr. Andrássy Sándor elnöklete alatt tartott ülésén Fedák István helyébe Berzeviczy Béla oki. gazdászt nagy többséggel az egyesület titkárává megválasztotta. — Műkedvelő társaság Nagymí- liályban, Fsépy Zoltán szolgabiró kéz*

Next

/
Oldalképek
Tartalom