Zemplén, 1902. január-június (33. évfolyam, 1-62. szám)

1902-03-15 / 17. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Március 15. vonult harcba. Tisztelettel vesszük ki ezek sorából azon keveseket, akik elvi meggyőződésük tisztes és önzetlen, objektiv intencióival pró­báltak győzelmet vívni. De az a fa­natizált tömeg a választás napján is olyan artikulátlan harci zajt. csapott, olyan zűrzavart, olyhn felforgatott helyzetet teremtett, hogy ebből a zűr­zavarból kiigazodni mostan bizony igen nagy feladat. Juhász Andor táblabirónak nym godt, áttekintő, okos vezetése már eddig e zűrzavar körül eloszlatta a ködöt, úgy hogy valamelyest kiliá- mozódik az a nagy semmi, amiért ezt az egész éktelen zajt ütik hónapok óta a tisztes eszme és a tárgyilagos politikai gyakorlat rovására. A mai nap nagyobb jelentőségét képezte gróf Hadik Béla főispánnak vallomása,- meg a mai nap hirtelen befejezése. A közönség oly tömegesen jött és a szenzációkat kereső nagy része olymódon igyekezett akár erő­szakkal és az ajtót döngetve lármával is beözönleni, hogy a táblabiró a vizs­gálatot Hétfő reggelig kénytelen volt felfüggeszteni. így a mai vizsgálat 10 óra után befejeztetett. A mai és az előző napokról tudó­sításunk a következő: * Csütörtökön az első tanú Pilissy Béla rendőrkapitány volt, aki a kor­donokat látta hirdetmény szerint lelál- litva. A kordonok melletti járdákon mindenki részére szabad volt a köz­lekedés. Az utcai kordonok a válasz­tókat mindig szabadon bocsájcották keresztül. Reggel a szekerek bevonu­lásakor a Szakácsi előtti lugasnál olyan srekértorlodást, zűrzavart idézett elő a Buza-pártiak erőszakoskodása, hogy a vál. elnöknek meg kellett jelennie a helyszínén, ahol kezét felemelve könyö­rögve intette a zajongó tömeget csendre és békére. Bogyay Béla városi tanácsos a Pilissyével mintegy megegyező val­lomást tett. Két rendőr és Nasztanovics rendőrőrmester tanuzása után Tass István tudott jelentékenyebb esemé­nyekről : Bevonuláskor a Rákóczi-utcai hídnál kereskedósegédek és suhancok lesték a Dókus-párti szekereket, azokat ostrom alá véve, kővel hajigálták. Je­lentés után huszárokkal vonultunk oda és széjjel kergettük az ostromló hadat így vonulhatott szabadabban a Dókus publikuma elé, és igényt tartani, hogy „leveleidnek egy szép múltú, nagy megye legnagyobb lapjába még helyt is adjanak. No de én bízom az ősi erényben, no meg aztán a pro­tekció ! Ez az, ez kell a magyarnak, ez mindennél többet ér, evvel csakis a pénz (nervus rerum) van egyen- rangban. — De mivel jól tudja, hogy nekem hozományomon kívül (mert en­nek a mai ideálista világban lenni kell!) nincs egy fabatkám sem, igy nem is fi­zethetek magának a közléséért és igy sajnálattal bár, de megrövidítek egye­seket egy maga ellen felhasználható újabb szenzációval. így hát mond­juk : e közlést annak köszönhe­tem, hogy protekciós gyereke vagyok magának ifjú szerkesztőm (megjegy­zendő ez az eset is ki van zárva.) Legyünk őszinték és valljuk be, hogy pusztán ambíciómnak, ügyességünk­nek tulajdonítható, hogy maga ked­ves szerkesztő pár szerény aper<ju- met közli. De hogy vafami nagyon is aktu­ális dologról, beszéljünk, bizony hamar elvégeztük a bálok, a jourok élvezeteit, szóval a téli haute saison összes él vezeteit, ami a legjellemzőbb éppen, hogy télről van szó, a korcsolyázás szezonja nélkül. Sajna, beállt a bor­zasztó morte saison, belefagytunk a tavaszba, teli vagyunk hóvirággal. Pe­dig hát nem vagyunk olyan messzire az igazi virágtól, attól az édes májusi fehér gyöngyvirágtól. Mig végre az első majális is itt lesz. Juj de bizony már akkor vénebb is leszek és mégis úgy siettetem az időt előre, mert mint Eva-asszony lánya, én is kiváncsi vagyok, hogy mit is rejt az a homályos jövő? Jót-e kocsisor is. Szakácsy előtt egy szekér tömkelegben látta a választási elnököt, akit agyon akartak gázolni, Ez eset után feljött a vál terembe, utána 5—6 perc múlva a vál. elnök is. Egy ismé­telten felmutatott hirdetményt válasz­tás előtti napon 6 órakor kézbesítet­tek neki. Pénteken ismét a tollak napja volt Hogy világosabban szóljunk, meg kell említenünk, hogy ma Dankó Mi­hály, Tóth Lajos, Túrái a Buzapárt fökortese és Kövér Lajos vallottak. A tollak huzogatását Tóth Lajos, Kö­vér Lajos és Túrái, mint a patyo­lat olyan világosan látták. Az első kettő azt látta, hogy vál. elnök a sze­kérre állva egyszerre a két kezével három kalapból is kihúzta a vörös tol­lat és helyettük nemzetiszinü tollat tű­zött oda. Túrái már csak egy kalapról emlékezett. Serfözö András nem látta a tollhuzogatást. Szombatliy Károly a Buza-szavazók fogdosását látta világo­sabban. Kusóczky József meg éppen- séggel arra is megesküdött, hogy egy szekér Buza-szavazót mindenestől, sze­kerestől betoltak a nagy tömegen ke­resztül a Vörösökörbe, amelynek ka­puja a többi tanú esküje szerint úgy be volt zárva, hogy feszíteni kellett. Kövér Lajos 'és előtte valló egy-két társa nem tud megnevezni senkit, aki a látottak idején mellette lett volna, még a kollegái közül sem emlék-szik egynek a nevére sem, csak annyit tud, hogy körülte voltak. Egyébként kávé- szinü überziecherben látta a vál. elnököt, mikor a szekerek körül működött É napon az első tanú Petsár róm. kath. káplán eskü alatt vallja, higy reggeli 8—10 óráig állott a Vadászkürt erké­lyén és látta úgy 1/29 óra körül, hogy az erkély alatti nagy szekértorlódásban a vál. elnök egyik szekérrudját meg­fogta, egyéb zavargást ez idő alatt nem látott. Délután 3—4 óra közt je­lentette vál. elnöknek, hogy a Vörös- Ökör kapuját ostromolják. Azt ő ugyan nem látta, csak jelentette ne­ki valaki, de azt már nem tudja, hogy ki. Ö nem volt bizalmi férfi. Szombaton reggel 8 órakor Szent- györgyi Dezső volt az első tanú, aki a Buza-párt nagy erőszakoskodásait látta a bevonuláskor. Ezután tette a következő vallomást: Hadik Béla gróf főispán: A ka­tonai zárvonalokról csak annyit tudok, hogy a titkár hivatalosan jelen­tette nekem, hogy a választás előtti napon a zárvonalak helyeire nézve ér­tekezletet tartottak s azon e tekintetben megállapodás létesült, amelyeket azután a vál. elnök főbb vonalaiban vázolt ne­kem. Én a választás napján a vármegye- házáról ki nem mozdultam, az ablakom­ból láttam azt, hogy délelőtt 10 —15 percig a megyei kútnál álló kordon mellett a járdán szabadon közleked­tek A bizalmi férfiak szabad közleke­désére nézve annyit adhatok elő, hogy a megyeházában úgy az egyik, mint a másik pártból láttam bizalmi férfiakat. Arra nézve, hogy a bizalmi férfiak az utcán minő jogokkal közlekedhettek természetesen nem lehet tudomásom, mert ott meg nem fordultam. Id. Meczner Gyula kérdésére: Amint a főispáni titkárral választás napján a lépcsőn följöttem Nyeviczkey Józseífel találkoztunk akinek karszal- lagja volt, holott passe par tout-val nem volt ellátva, ugyanekkor vál. elnök arra jővén nevezettett megszólította úgy tudom jegyzőkönyvet is vett lel vele. Nemsokkal a szavazás megkez­dése után a vál. elnök lakásomba jött egy testhez álló fekete szalonkabátban s azt a jelentést tette, hogy lehívták az utcára, mert a Dókus-párti vidéki választókat elhurcolják, hogy ő a katonaság segélyével megkísértette ezt meggátolni s a rendet helyreállítani s azért mégis több szekeret elhurcoltak. Thuránszky dr. kérdésére: Dr. Fried Lajos ügyvéd a választás napján este­felé nálam volt s akkor a vál. elnök ellen s illetve eljárása ellen panaszt nem tett. Ferenczy Elek: Két gyalog kor­dont látott, a lovasság csak »rout* ban helyezkedett el, ez nem volt kordon. A kordonokon keresztül szabad volt a közlekedés, nem látta hogy bárkit is akadályoztak volna. Látott erős cso­portosulást többször a vármegyeháza előtt. Este a vármegyeház kis termé­nek ablakát kövekkel verték be. A választási teremben voltam este, ott és az utcán mindkét pártiak szabadon köz­lekedhettek. Staut József főispáni titkár: Az utcán egyszer kétszer megfordult, a kordonokon keresztül és azokon belül mindkét pirtbeli egyenlő bánásmód­ban részesült. Pl. dr. Fried Lajos is többször megfordult a vármegyeháza helyiségeiben, a főispán elé is veze­tett egy ízben egy választót, hogy azt »Öméltósága megnyugtatná* szabad vá­lasztói gyakorlata iránt. Nincs tudomása arról, hogy a kato­nai kordon a Buzapártzakat a szabad közlekedésben akadályozta volna. Látta, hogy estefelé a Búza pártiak elözön- lötték a vármegyeház helyiségeit, lép­csőházát és folyosóit Hallottam, hogy a választási elnök több alka'ommal udvarias hangon felszólította és kérte e helyiségekben a tömeget, hogy tá­vozzanak onnan, de ennek nem volt foganatja, ezért a csendőröknek este 7 órako/ közbe is kellett lépni. Táblabiró -nak a mindegyre lármásan feltóduló hallgatóság miatt, amely már az ajtót is döngette, személyesen kel­lett közbelépnie és azzal a figyelmez­tetéssel, hogy ezentúl korlátozni fogja a hal'gatóság számát, kénytelen volt délelőtt 10 óra után a vizsgálatot hétfő reggel'g felfüggeszteni. VÁRMEGYE ÉS VÁROS. )( Közutaink, úgy az államiak, mint a törvényhatóságiak jó karban vannak és a közlekedés rajtok akadály­talan. A vállalkozók az 1902. évi kavics- szükséglet kifuvaroztatását már meg­kezdették. )( ínséges állapotok tünetei mu­tatkoznak a homonnai és a sztropkai járások egynémely körjegyzőségében. A bekövetkezhető nyomor enyhítésé­ről és megszüntetéséről vármegyei közkormányzatunk közmunka adásával kívánván gondoskodni az e végből főispánunk részéről ösmertetett Ínsé­ges közmunkákra kivántató 98,000 K, állami segedelem folyósításáért felirt a közig, bizottság az országos kor­mányhoz. )( A liomonnai járás utadó-mini- málistáinak föl,amodását, hogy t. i. természetbeli közmunkakötelezettségei­ket ők is pénzbeli váltsággal tudhas­sák le, pártoló véleménynyel küldi át közig, bizottságunk a közgyűléshez. )( A Tolcsva Itegócz Hároni-liutta községek irányában vezető közutnak tovább folytatandó és befejezendő épí­tésére, oly kikötéssel azonban, hogy az építkezés házi kezelésben m irad- joti, lo,720 K.-t folyósított a közúti pénztárból 1902. évre. Biz’ Isten én szívesen szenvednék egy hétig, ha tudnám, hogy jövő vasár­nap lesz egy imitált „Iza-jour.“ — Habár ez lehetetlen, mert Iza csak egy van a világon. Elmés, ötletes, kedves: szóval nekünk lányoknak ami csábitó asszonyunk. (A maguk érzel­meiért nem mi vagyunk a felelősek.) Mi úgy vagyunk, hogy nekünk ő napunk, csillagunk, — és mi lányok vagyunk az ő bolygói. Akad gár­dájában egy pár bolygó hollandi is, de a legtöbb az állandó „magyar“ gárdista 1 Hogyan folyt a pezsgő, még pedig francia, a tokaji bor, azonkívül minden személy megkapta terítéke mellé az „Iza asszony“ képmását, ilyen ven- dógfogadtatásban részesültünk mi, ugy-e kis frakkos szerkesztő ur 1 (mert a férfiak igy jelentek meg.) — Szó­val a la bonheur! Hogy a harmónia teljes legyen, „Pluto“-nk is volt ez este, ki szúró, de azért apailag gondos te­kintetével mulattatta a társaságot. Néha olyan volt ez a tekintet, mint a Plútó három ágú vasvillája 1 De ne haragudjék ezért kedves Plútó ur! Én csak igazat szóltam és ezért ked­ves szerkesztőm ne engedje, hogy be­törjék a fejem, mert akkor tőlem nem lesz több tárcája a „Zemplénének. És ez kár is, baj is lenne 1 mert mint kedves szerkesztőnk kedveskedik (ta­lán udvariasan diszkrét lűllentésssel) ón lapjának ezidőszerint egyik nagy attrakciója vagyok 1 Remélem, egy ideig meg nem unnak, mert elleneset­ben boldogtalan lennék. Mivel én kezdem nagyon jól érezni magam, mint a maguk kedvesen és túlságosan nagyrabecsült kis női munkatársuk. N. Elza. vagy roszat? De legyünk optimisták, fatalisták és bizzunk mindent az Egek Urára és a végzetre. — Mert hiába 1 „Minden gyermeknek oda fent az égben, meg vagyon Írva az ő sorsa szépen. . . .“ ez az én kenvenc szentimentális áriám. Útbaigazításul mogmondom maguk­nak, hogy Szulamith-ból citálok. Ütba kell igazitanom magukat, mert maguk újságírók az operettekről csak papíron tudnak zengeni nagyot és dicsőt, ha a hangszerek húrjait nem is tudják kezelni. Egy hangszerhez ám értenek (már mint maguk a férfihad ifjú, bohó urai) közvetlenül is: a női-sziv-hoz, ehhez a rozoga kis hangszerhez, a melynek húrjait rezgésbe tudják hozni. De hát a gyakorlat teszi a „mestert“ ugy-e kedves szerkesztő Mester-bará­tom. De ne foglalkozzunk mi a női szivekkel, mikor ez engem, már en­gedjen meg, abszolúte nem érdekel. Égy férfi-sziv talán inkább, ez már kompaktabb dolog, erről tudnék egy egész orvostani felolvasást tartani, de ezt egy más rovatnak tartom fel, ha megengedi. (Kérem! Szerk.) Egyelőre csak ideális szempontból ítéljük meg a férfi szivet és akkor azt tartom, ha abba a vastagbőrrel körül­vett tág micsoda szervbe, mi nők — besétálunk, pld. én teszek vagy tettem egy kirándulást és besétáltam abba az odúba! Mit mondjak kis szerkesz­tőm, mint jó társasághoz szokott nő, találtam én abba a csapodár gcz_n;z szívbe egy kis konpániát. Ug él ez­tem magam ott, mint egy villamosból1 A férfi e villamos kalauza! Íz t gy folyton működő gépecske (hisz -m ri ez utcai portékát) ahol nő-nő há elhelyezve, hol az egyik repül be, ■ szont a másik meg ki. Persze a kalauz ur a méhecskéket, addig se be, se ki nem engedi, mig le nem teszik a kö­vetelt bizonyos összegű kauciót 1 Hoz­zá még a méhecskéktől az édes mézet is elszedik a zsarnokok. Ilyen a mai modern férfi-sziv 1 Én is voltam már egy ilyen villamosban, de szerencsésen ki is szöktem onnan. Az igaz, hogy „kalauzom“ nem is tartóztatott nagyon. Nincs is maguknak se szivük se lelkűk csúnya férfiak, mi vagyunk a maguk játékszerük, ha ránk unnak hát eldobnak — és vesznek helyébe másat! (Helyesebben magukat, veszik meg másoknak.) Az egész lényük csak egy nagy gyomor, amelynek feje és lába van. ílyeu karikatúrát ösmerek egy párat! Maga persze ki­vétel (nem illik a jelenlevőt gues- molni.) Igen, hogy az édes „haute“ szezont is elsirassuk emlékszik-e „Iza asszony“ zártkörű estélyére ? 1 Én részemről ezt soha el nem feledem. Valóságos előképet is pro­dukáltunk, amint ilyen jó bohém es­tén szokás, hogy úgy mondjuk mytho- lógizáltunk: ahol „Iza asszony“ volt Terpsychore a mi isteni múzsánk. Ott voltak azonkívül Aphrodite (Vénusz) Diana, Minerva (Pallas Athéné) is­tennők is, kik Károly troubadour húrjai mellett istenien lejtették reg­gelig a külömbnél-külömb táncokat.- Persze a férfiak oldalán, kik ez e t > kilőttek magukért. — Igaz, hogy maga a földöntúli élvezetemet zaivá tette, mert mint Pega­zus hívéhez illik kiméletletlen volt piciny lábaimmal. A kis szobában ügyetlenül keringőzött. — Meg is ,em ezt másnap, kis ügyetlen I Hiába a jóért szenvednünk kell!

Next

/
Oldalképek
Tartalom