Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1901-07-14 / 28. szám

22. Zemplén vármegyei általános tanító egyesület.

23. Zemplén vármegyei községi és körjegyzők egyesülete.

24. Zemplén vármegyei önkéntes tüz- oltó-egyesületek,

25. Zemplén vármegyei pénzintézetek.

26. Jótékony egyesületek :

a) a magyar szent korona Vörös-Ke- reszt-egyesület Zemplén vármegyei fiókjai;

b) a magyar nyelvet és népnevelést Zemplén vármegyében terjesztő egyesület;

c) sátoralja-ujhelyi dalárda;

d) sátoralja-ujhelyi árvasegitő és jótékony egyesület;

e) sátoralja-ujhelyj izraelita nőegyesület ;

f) sátoralja-ujhelyi Chevra-Cadischa temetkezési egyesület;

g) sátoralja-ujhelyi szegény izraelita gyermekeket ruházó egyesület;

li) sátoralja-ujhelyi izraelita népkonyha egyesület.

27. Zemplén vármegye és Sátoralja-Uj- hely rendezett tanácsú város tisztikara.

28. Sáros-Patak nagyközség képviselőtestülete.

29. Mád nagyközség képviselőtestülete.

*

XI. Délután 3 órakor főispán úr Öméltósága által adott ebéd a vármegye székházában.

Este 72 9 órakor főispán úr ő méltósága tiszteletére fáklyás menet, mely a gyárteleptől indulva a Rákóczi-utcán fog felvonulni a vármegye székháza elé.

A karzatra kiadott jegyek úgy a közgyűlés, mint az ebéd idejére érvényesek, — mig a tanácsterem karzat alatti részére kiadott belépőjegyek csak a közgyűlés tartamára érvényesek.

A bizottsági tagoknak, valamint a meghívott vendégeknek a tanácsterembe való belépéshez jegyre nem lesz szükségük.

Sátoralja-Ujhely, 1901. évi júl. hó 9-én.

Kiadta:

Dókus Gyula,

főjegyző.

Egy kis beszámoló.

— A gazdasági munkások sególypónztára. —

Még csak alig félesztendeje annak, hogy az Országos Gazdasági Munkás- és Cseléd-se- gélypénztár — ez a legújabb emberbaráti intézmény — életbelépett és már is fényes bizonyítékát adta annak, hogy milyen égető szükség volt nálunk ennek a segélypénztárnak a megalakítására.

Ugyan mi is a célja ennek az intézménynek ?

a király és a királyi család életét megoltalmazta és a ki Nagy Lajosnak nápolyi hadjáratában is magát vitézségével nem egyszer kitüntette. 1354- ben már országbíró.

8. Perényi Miklós. Hogy 1380-ban már főispán lett és hogy még 1390-ben is az volt, okiratok bizonyítják. Mint szörémi bánt Zsigmond király elhalmozza dicséretével a „kereszt ellen- ségei“-vel, vagyis a törökkel szemben a „szent koronának tett szolgálataiért.“ •

9. Perényi Péter — 1415-ből ránk maradt okirat tanúsága szerint nemcsak Zemplénnek, de Aba-Ujvárnak „is főispánja. Korának egyik jeles hadvezére. O fojtotta el a Debrő-Ludán- féle lázadást is Tállya vára táján.

10. Pálóczi Máté — 1433-ban egyszersmind Ung főispánja. Mátyás király történetírója jegyezte fel róla, hogy a cseh rablók ellen vitézül harcolt.

11. Pálóczi László. Kitüntette magát az 1456-iki parasztlázadás elfojtásában.

12. Rozgonyi László, 1464-ből Gálszécs, úgyszintén Patak is, hol a huszita cseh rablóvezéreket tönkre verte, hálásan őrzik emlékét.

13. Rozgonyi Rájnold 1466. táján főis- kodott.

14. Perón yi István, zászlósur, királyi fő- étekmester (dapiferorum regalium magister) 1471-ben beleszövetkezett a Vitéz János pécsi püspök szította összeesküvésbe, a miért javaitól megfosztotta Mátyás király.

15. Pálóczy Imre, királyi főlovászmester is, 1473-ban Sátoralja-Ujhely ura és bőkezű pártfogója,

Újra feltesszük a fontos kérdést, mert mig ezt nem tudjuk, nem érthetjük meg igazi jótékony hatását.

Ennek az emberbaráti intézménynek az a célja, hogy a földmives embert, a ki napról- napra való keresményéből vagyont nem gyűjthet, öregsége idejére megbiztositsa a felől, hogy nem irgalom kenyéren kell tengődnie. Vagy ha baleset éri, akkor sem fog sem maga, sem családja nyomorúságra jutni. Mert a segélypénztár tagjait, vagy^ezek halála esetén ezek feleségét és gyermekeit segélyezi, gyámolitja.

Aki tehát tagja a segélypénztárnak, az nyugodtan végezi nehéz munkáját, mert nem gyötri őt az örökös gond, hogy mi lesz hitvesével, apró gyermekeivel, ha munkabíró karja ellankad és a kasza, kapa kiesik kezéből.

A segélypénztár félesztendős működése világosan bizonyítja, hogy a föld népét gyakran éri olyan baj, mely őt munkaképtelenné teszi és gyakran fordulnak elő olyan balesetek, melyek a földmives nép családját örökre megfosztják a kenyérkeresettől.

Még csak hat hónapja, hogy a segélypénztár hasznos működését megkezdte és már eme rövid idő alatt 203 földmives jutott abba a szomorú helyzetbe, hogy jótéteményét kénytelen volt igénybe venni. A segélypénztár minden egyes esetben gyorsan gondoskodott a bajba jutott ember gyógyíttatásáról és anyagi támogatásáról, hogy betegsége ideje alatt ne legyen kénytelen családjával együtt az irgalom kenyéren tengődni.

A beállott baleset 14 földmivelőt megölt. Mind a 14 esetben a család a legnagyobb nyomorban maradt hátra. A segélypénztár központi igazgatósága sürgősen intézte el az özvegyek kérelmét és minden egyes esetben 400—400 koronát szolgáltatott át a nyomorral küzdő családnak.

Az Országos Gazdasági Munkás- és Cse- lédsegély-pénztár 1901. évi január hónap óta baleset miatt való halál esetében a következők családjának adott 400—400 korona segedelmet:

1. Csirke Mátyás, Tápió-Szele. (A tehén úgy meg rúgta, hogy hasában belső vérzést kapott)

2. György András, Tápió-Györgye. (Fegyvere véletlenöl elsült, úgy, hogy a golyó szivébe fúródott.)

3. Kúm János, Szemcse-Csehi. (Pinceásás közben a föld rászakadt.)

4. Bazsó János, Szánd. (Szalmásszekérről egy kerítésre esett, melynek lécei a hasába fúródtak.)

5. Szalai János, Pápa. (Az eldőlt pajtakapu agyonütötte.)

6. Kovács Péter, Kis-Réce (Meggyilkolták.)

7. Kovács Imre, Nádudvar. (Gabonával megrakott szekeréről lebukott, a kerekek keresztül mentek rajta.)

8. Sipos Balázs, Sólymos. Az (erdőben agyonlőve találták.)

9. Bogdán Sándor, Felső-Józsa. (Megfulladt.)

10. Sági Menyért, Gic. (A rudba beakadt ló hasba rúgta, úgy, hogy szörnyet halt.)

11. Doboz István, Mezőhegyes. (A gépszij elkapta és agyonzuzta.)

12. Geletei László, Kökényesd. (Orozva fejbe ütötték.)

13. Bauer Ferenc, M.-Polány. (A gőzcséplőgép agyonzuzta.)

14. Sándor József, Pthrügy. (Munkaközben a ló agyonrugta.)

w i—r r— I—rgaBBBwwMB

16. Lábatlan András, Mátyás királynak kedves embere, 1483-ban a kegyvesztett Perényi Istvánnak sztropkai várában és várjószágaiban jogutóda, az egykorú költő szavai szerint „bíboros hős.“

17. Zmeld János (oszlopáni) 1486-ban Abaujnak is főispánja.

18. Tárczay János (tárczai és tótselymesi). Mátyás királynak becézett hadvezére; Bécset is, hogy a király hűségére térítse, reá bizta Mátyás. Az 1490-iki hadjáratban is kitüntette magát.

19. Zápolya János, 1526-tól a nemzeti párt kegyelméből Magyarország koronás királya.

20. Ráskay Balázs, 1508-ban még szerepel, mint követ a cseh királynál.

21. Pálóczy Antal 1518—1526. A mohácsi csatában lelte hősi halálát.

22. Drugeth István gróf, a homonnai. Az úgynevezett német pártnak volt vezérembere; még 1527-ben is elkeseredetten harcolt a Zá- polya-párti zempléui nemesség ellen.

23. Perényi Gábor, hogy úgy nevezzük „ellenfőispán“, kit Drugeth István megfékezéséért a Zápolya-párt tett meg főispánná erőszakos módon, fegyveres kényszerrel.

24. Wiczmándy Mátyás főispáni helytartó, mint a Drugeth Miklós kiskorú gyermekeinek gyámja. Érdemeit az 1556-ból kelt királyi levél szépen méltatja.

25. Drugeth Miklós gróf (homonnai) a törökverő főispán, 1570-ben török rabságba esett. Szegény feje a konstantinápolyi „Hét Torony“- ban húnyta le szemeit az örök álomra.

26. Drugeth István gróf (homonnai) Ung*

Ezek a számok világosan beszélnek és egytől-egyig hangosan hirdetik ennek az emberbaráti intézménynek szükséges voltát.

Világosan látható ezekből a számokból, hogy a segélypénztár rövid fennállása óta is már sok szerencsétlen embert mentett meg a koldusbottól és számos özvegyet mentett meg a kétségbeeséstől.

Ez az emberbaráti működés buzdította bizonynyal arra a főpásztorokat, főrendeket, nagy- birtokosokat, az emberbaráti intézeteket, a vármegyéket és községeket, hogy olyan nagy számban csoporsosuljanak a segélypénztárnak alapitó tagjai sorába.

És bizonynyal ez az oka annak is, hogy felséges királyunk is annyi jó akarattal viseltetik aziránt intézmény iránt, mely kizárólag a föld népének istápolását és támogatását tűzte ki célul.

Vármegyei ügyek.

liarzatjegyek dolga az installációs közgyűlésre. A gróf Hadik Béla főispánunk július 16-iki fogadtatását és beiktatásmódját előkészítő vármegyei szűkebbkörü bizottzottságtól a következő kommünikét kaptuk: A „Zemplén“ c. vármegyei hivatalos lap legutóbbi számában egy közlemény jelent meg, mely szerint a főispán, installációja alkalmából, a vármegyeházi karzatot mágnás vendégeinek hölgyközönsége számára tartotta volna fenn. A „Zemplénének ez a kijelentése a valóságnak egyáltalán nem felel meg. A vármegyeházi karzat ugyanis, — úgy is mint a vármegyei székháznak többi lokalitásai — az alispán rendelkezései alatt állanak s az alispán, az installációval kapcsolatos kérdéseket megbeszélendő, egy szűkebb értékezletet tartván, ezen értekezlet az installáció alkalmával szükséges rend érdekében a karzati jegyek kezelésére Staut József bizottsági tagot kérte föl. A vármegye székházának karzata senki számára sem lévén külön fentartva, s a vármegye egész hölgyközönsége számára lévén nyitva, karzati jegyek a jelentkezés sorrendjében vétettek számba és jelenthetjük, hogy azokra az az előjegysések a jelentkezéssorrendjében úgy a vármegye, mint Sátoralja-Ujhely város társadalmának különbözőrétegeiből történtek. — (Őszintén sajnáljuk, hogy lapunk téves információ alapján a karzatjegyek kihelyezésének szándékáról a nagy közönséget nem megfelelően tájékoztatta; a miért is az okozott félreértést siettünk helyreigazítani. A szerkesztő.)

A főispánbeiktatis ünnepies alkalmából Sátoralja-Ujhely rendőrkapitánya a következő tájékoztatást adja közre:

1. Júl. hó 16-án d. e. 10 órától a Kossuth- és Palotás-utcák sarkától, a Széchenyi-téren a We- kerle-térig, a kocsiközlekedés megszüntettetik.

2. A vasúti állomás perronjára, a főispán Öméltóságát hozó különvonat elébe, a korláton kívül kizárólag csakis a küldöttség tagjai bo- csájtatnak be. A közönség a korláton belül talál helyet.

nak is főispánja. Az 1596. év folyamán Keresztes mezején a török ellen vívott csatában, hol a vármegyének akkori vicispánja Soós Albert is életét vesztette, vitézül harcolt. Előbb (1566- ban) Kapus mellett a tatár hadat, 1588-ban Szikszó alatt a törököt verte meg.

27. Drugeth Bálint gróf (homonnai) főis- pánsága alatt, a XVII. század hajnalán, támadt a Bocskay-féle felkelés az azt megelőzött gálszécsi gyűlésen, hol a nemzeti sérelmek megvitatása volt a napi renden, ő elnökölt. Bocskayt is alatta választották meg Szerencsen Magyarország fejedelmévé 1605. ápr. 17-én.

28. Drugeth György gróf (homonnai) — Ungnak is örökös főispánja. Alatta lángolt fel a Bethlen-féle szabadságharc tüze, melynek azonban ő hátat fordított, azért vármegyéje is elfordult tőle, sőt 1613-ban számkivetette. Idegenben múlt ki Nagy-Szombatban temették el a jezsuiták, kik Homonnán, később Ungváron neki köszönték székházaik alapittatását.

29. Allaghy Menyhért gróf (bekényi) 1622-ben főispánkodott, később az ország főbírája. Ő alatta lett Zemplén úgynevezett „mágnás vármegye“, vagyis megkapta II. Ferdinánd királytól a jogot, hogy közokirataira vörös-viasz- pecsétet nyomathasson, a mi pedig az akkori közfelfogás szerint „mágnás“ rangot biztosított az adományosnak, mint pl. ’Sennyey Pongrác- nak is a bárói rangot.

(Vége köv.)

Folytatás az I. mellékleten