Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1901-07-21 / 29. szám
pánunknál is tisztelkedtek.) c) Szabolcsvárme- gye küldöttségének tagjai: Feilitzsch Berthold báró főispán, Pongrácz János gróf, Yay Gábor gróf és Petrovay János, d) Ungvármegye és Ungvár küldöttségének: Török József gróf főispán, Lüley Sándor dr. polgármester, Nehrebeczkv György, Czibur Vilmos, Szaxun József, Rónay Antal, Lőrinczy Jenő, Hirsch Károly, Fehér Emánuel kanonok, Sztáray Gábor gróf, Csuha István és Komjáthy Gábor, — e) Abauj-Torna- vármegye és Kassa szab. kir. város küldöttségének tagjai: Rakovszky Endre dr. alispán, Hadik János gróf, Semsey László, Pongrácz Ferenc gr., Kertész Gyula, Naményi Gyula, Ekkert János, Kozora Afince, Münster Tivadar polgármester, Kozora Endre kanonok, Tomacskó Alajos, Szekeres Fr. Ödön, premontrei jószágkormányzó és Meczner József. Üdvözlő sürgönyök. Mi természetesebb annál, hogy az üdvözlő sürgönyök halom számra érkeztek az uj főispánhoz a szélrózsa minden irányából; de mindnyájan egyezők voltak a legőszintébb szerencse- kivánatokat tolmácsoló meleg tónusban. — A kassai megyés püspök Bubics őexciájától érkezett gratuláció igy szól: Fogadja méltóságos gróf, főispáni dicső ünnepélyével, hódolatom, üdvözletem és sze- rencsekivánataim kifejezését kegyesen. Isten áldása kisérje intézkedéseit, hogy- a jog, törvény és igazság alapján tisztelőinek örömére, népünk boldogitására, szeretett hazánk javára és dicsőségére szerencsésen és boldogan, mint szeretett és hőn tisztelt főispán urunk éljen közöttünk. Bubics püspök. felhívás előfizetésre! A „Zemplén“ a folyó év július l.-jével 32. évfolyamának III. negyedébe lépett. Fölöslegesnek tartjuk magunkról ismertetést irni. A lefolyt harmincegy és fél év munkássága beszél helyettünk s azok előtt, kik e lapot eddig is nagybecsű támogatásukban részesítették, rokonszenvükkel kitüntették. Elég, ha kifejezést adunk szándékunknak, hogy a közérdek lelkes, buzgó szolgálása, a magyar közművelődés oltárára szánt odaadó, fáradságot nem ismerő munkálkodás a célunk ezutánra is, mint volt ddge. E nemes cél sikeres szolgálatában azonban szüksége van a „Zemplén“-nek továbbra is arra a jóakaratu támogatásra, kitüntető rokonszenvre, a mit eddig tapasztalt a m. t. közönség részéről. Ezt kérjük most, az uj évnegyed küszöbén is. És tisztelettel kérjük a lejárt előfizetések megújítását, valamint a hátralékok szives beküldését. Előfizetés: (Helyben házhoz küldve vagy vidékre postán.) Egész évre......................................12 kor. Félévre.............................................6 „ Évnegyedre .......................................3 „ Az előfizetés dija legcélszerűbbenposta utalványnyal az alulírott címre küldendő. Sátoralja-Ujhely, 1901. jűl. 7. A „Zemplén“ kiadóhivatala. Sátoralja-Ujhely, főtér 9. Szmrecsányi Jánosné* szül. Sz.mrecsánj’i Paula. (*) A halál az elmúlás gondo’atának megfélemlítő hatását bölcselkedéssel — hogy a halál emberi végzet; hogy az ember csak egy része az egésznek, mint az órák, a napok az időnek, valamint elmúlnak ezek, úgy elenyészik az élet is — elosz'atni vajmi hiú feladat! A gyászpompa, a részvét nyilvánulásai és mindazon külső jelek, melyek a ha'ált kisérik, nem fejezik ki azt a mély fájdalmat, mely a szerető szívben bent van és nem őrzi szem. Elveszteni a forrón szeretett hitvestársat, kivel életünk évtizedeken át egybeforrt; elveszteni a legjobb anyát, a fenkölt szellemű nőt: oly sorscsapás, a melynek elviselésére csak az Isteni jóság adhat erőt! * Szmrecsányi Jánosné szül. Szmrecsányi Paula, Szmrecsányi János kúriai tanácselnök és neje Farkas Mária leánya, szül. 1839-ben, Árva- vármegye Isztebe községében Már fiatal hajadon korában feltűnt rendkívüli műveltsége, elragadó kedves modora által, mely őt a legelőkelőbb társaság kedveltjévé tette: 1865-ben férjhez ment rokonához, Szmrecsányi Jánoshoz. A házassági frigyet, mely mindvégig a legboldogabb volt, az ideális szerelem hozta létre. * Ez az eszményi szerelemben zavartalan családi boldogságban nyilatkozott meg a magasröptű költői véna, mely annyi szép dalban nyert kifejezést. A vékei előkelő uriházba. melynek géniusza volt, mély szomorúság költözött. Csak a fájó és mégis kedves emlék maradt meg vigasztalásul. Cicero azt mondja, hogy a halál nem nagy földi baj ha az »cum gloria« történik. Egy nő a ki hü feleség, önfeláldozó anya, igaz honleány volt: annak emlékezete tölött ott fog lebegni mindig a „glória« 1 . . .. A szirtaljai gyilkosság. Mélyen megrendítő bűnös eseménynek voltak szemtanúi ez évi július hó 14-én, ma egy hete délután, a Homonna mellett elterülő „Szirtalja“ nyári mulatóhely kirándulói. A kir. járásbíróság tagjai, több ügyvédő, orvos és hivatalbeliek, családostul, kirándultak a múlt vasárnap délután üdülni, egy kellemes délutánt eltölteni a közelfekvő, kitűnő levegőjű, vadregényes „Szirtalja“ nyári mulatóhelyre s ott a „Géza-szikla“ mellett letelepedoe, a legjobb kedvben, beszélgetve, da- nolva töltötték már az estét is, mikor úgy 9 óra felé odavetődött 2 helmeczkei és 1 barkói legény s megállva a társaság mellett, bámulták a mulatókat. Mivel tolakodásuk már terhére kezdett lenni a társaságnak, Ruby Pál kir. albiró odaszólt : — Menjetek fiuk a fenébe innen el. . . Erre Ruják István, Amerikát látott katonaviselt helmeczkei legény odaszólt: — Hát mért küld minket az úr innen a fenével, mért nem Isten nevében ? Ruby Pál odalépett hozzá egészen közel megsimogatta arcát s kérte: — Hát menjetek Isten nevében. Erre Ruják egy rövid konyhakéssel halántékába szúrt Ruby kir. albírónak, 8 cm. mélyen, minek következtében eszméletlenül lerogyott. A kés oly szorosan tartózkodót a koponyacsontban, hogy az orvos két kézzel s csak nagy erőfészités után volt képes kihúzni halántékából. A súlyosan sérültet bevitték az étkezöterembe, ágyra fektették, hol eszméletlenül feküdt orvosi ápolás alatt másnap délig, a mikor d. e. Vs 12-kor kiezenvedett. Éz a száraz tényállás, a mint Ruby Pál homonnai kir. aljárásbirónak Homonnán júl. hó 15-én oly tragikus módon kimúlnia kellett. Foglalkozzunk mélyen megrendülve ezzel az esettel kissé behatóbban is azért, mivel a 30 éves Ruby Pál tart. honvédhadnagy, egy feddhetetlen jellemű, vasszorgalmu, kitűnő biró volt, a társadalomban vig kedélyével, elegáns úri modorával, mindenki irányában tanúsított türelmes- ségével, előzékenységével, kiváló helyet foglalt el, köztiszteletben, szeretetben részesült s mindezek mellett mégis hivatásának áldozata, mert a Ruják István gyilkos cselekedete a boszú műve mivelhogy Ruby biró a Ruják nővérét gyermekülés miatt letartóztatta. A gyilkos mindent tagad, mivel köztudomású dolog, hogy még mint katona négy évvel ezelőtt 8 napi szabadságra hazabocsáttatván, parasztruhába átöltözve, a helmeczkei „Kolovrát“ majorbeli Tokár János urasági gazdát megleste, sötét estve egy nagy doronggal kezében Hel- meczke község alatt — mikor a korcsmából pálinkával tért vissza a majorba — agyonverte; szemtanuk hiányában, tagadásával szemben, felmentetett s igy ebben bízik most is. De foglalkozzunk ez esettel azért is, mivel rendkívüli humánus, szabadelvű törvényeink mellett maholnap nincs vagyon- és személybiztosság. Egy rendőri hatóság, vagy közeg nem mer erélyesen fellépni, mivel a bíróság rögtön „hivatalos hatalommal való visszaélés“ vagy más címeken vonja eljárás alá. Egy főszolgabíró egy bukott diákot, a ki közveszélyes magatartást tanúsít, eltávolít az iskolától, nem engedvén megverni tanárait, akad fiskális, ki „fenyitő feljelentést tesz“ ellene, bel- ügyministernél fegyelmit kér s ráadásul még akad hírlap is, a mely meghurcolja. Egy dologkerülő iszákos napszámos tör, zúz a korcsmában halomra mindent, a rendőrök beviszik, másnap előállítják, a rendőrhatóság 8 napi elzárásra és 100 K. pénzbüntetésre Ítéli; de a mint szabadul, panaszt tesz a rendőrök ellen a bíróságnál s a két rendőr „vád alá helyeztetik“ hivatalos hatalommal történt visszaélés miatt, két végtárgyalás is tartatik, mig sikerül nagy- nehezen a két rendőrt megmenteni az elcsukástól. A csendőrség a gonosztevőt bekíséri a bírósághoz vagy hatósághoz. Mindjárt a legelső kérdés is az, nem bántalmazták-e a csendőrök becses személyét? Az uj bűnvádi perrendtartás szerint a gonosztevőt, bitangot le kell ültetni s válogatott szép szavakkal kérdést intézni hozzá, lesz-e kegyes kérdésünkre felelni s ha azt mondja „nem,“ többé kérdést intézni hozzá nem szabad, de megköszönni szives megjelenését s bocsánatot kérni, hogy merészkedtünk becses személyéhez kérdést intézni! Iskolákat, népnevelést előbb s aztán humánus, szabadelvű törvényeket, mert hajdanában egy mogyorópálca többet ért a mostani összes törvényeknél s halmaz §§-oknál. Hová fognak vezetni ezek a szabadelvű alkotások, most még csak sejtjük, vagyis a vagyon- és személybiztosság teljes veszélyeztetésére. Álljanak meg még egy kis időre szobatudós uraink nagyszabású alkotásaikkal s inkább gondoskodjanak az iskolák, nem a modernül berendezett börtönök szaporításával.* Harasztby Miklós, főszolgabíró. Adományok a Kossuth-szoborra. Kónya Miklós, a „Szulini-viz“ forrásainak bérlője a vármegyénk területén elfogyasztott Szulini viz után nyert jövedelméből a Kossuth-szoborra 5°/o-t ajánlott fel, ily címen kaptunk tőle f. hó 10-én 1 kor. 50 fit. — Dely Endre jző pedig Szinnáról 10 koronát, küldött hozzánk ugyancsak az említett célra, az itt következő sorok kíséretében : Egy „valaki“ az én és segédem — Ackermann Sándor — részére 10 kor. készpénzt felejtett az asztalunkon; minthogy ezt a pénzt mi meg nem szolgáltuk, közös akarattal azon kérelemmel küldjük a tekintetes szerkesztőúrnak, szíveskedjék azt a Sátotalja-Ujhelyben felállítandó „Kossuth-szobor“-ra fordítani. Múlt kimutatásunk volt . . 239 kor. 98 fill, a jelenlegi küldemények . . 11 „ 50 „ Kezelésünk alatt áll . 221 kor. 48 fill. A „Zemplén“ kiadóhivatala. Különfélék. Lapunk mai számából a „Vármegyei ügyek“, a »Hírek az országból és nagyvilágból,“ végre a „Városi és községi ügyek“ rovatait a főispáni beiktatásról nagy részletességgel szóló tudósításaink kiszorították — Személyi hírek. Székely Elek polgár- mester f. hó 17-én hat heti szabadságra nyir- bogdanyi birtokára utazott. Hivatalos teendőinek elvégzésében Meczner Gyula árvaszéki ülnök helyettesíti. — Meczner Béla takarékpénztári igazgató a múlt héten Igló-Füredre utazott, hol néhány hetet fog eltölteni. — Törvényszéki uj biró. Görömbey Balázs keszthelyi járásbirósági albiró a sátor- alja-ujhelyi törvényszékhez bíróvá neveztetett ki a néh. Mattyasóvszky Kálmán bírói székére. — Uj plébános. A nagy-mihályi rk. plébániára Oppitz Sándor, a kassai tanítóképző intézetnek volt jeles tanára, kapta meg a prezentál. — Eljegyzés. Zlotzky Pál ügyvédőjelölt Sátoralja-Ujhelyben eljegyezte Jakubcsá Margitkát, özv. Jakubcsó Józsefné háztulajdonos kedves leányát. — Tisztelgés Andrássy Sándor grófnál. Homonnáról Írja levelezőnk : Foly hó 13-án Homonna város képviseletének 22 tagból álló küldöttsége tisztelgett Andrássy Sándor grófnál, mint a kerület országos képviselőjénél, hogy megköszönje azt a városra nézve nagyfontosságu közbenjárást, melynek eredménye, hogy a vall. és közokt. minister már az 1901—2. iskolai évtől kezdve a homonnai polgári és felső keresk. iskolát teljesen állami kezelésben veszi át. A küldöttséget, melynek szónoka Réz László homonnai ref. lelkész volt, a nagy könyvtárteremben fogadta Andrássy gróf és a küldöttség szónokának beszédére adott válaszában kijelentette, hogy a magyar nemzeti kulturabeli intézmények létrehozásában és azok fejlesztésében a jövőben is szívesen s örömmel fog közremunkálni. — Nyilatkozat. A következő sorokat vettük: Tekintetes szerkesztő ur! Becses lapjának múlt heti számában azt olvastam, hogy az állami tisztviselők fizetésének felemelése céljából megalakult bizottságnak én is tagja vagyok. * A gyilkos Rujákot f. hó 19-én reggel 2 csendőr hozta be az újhelyi kir. törvényszék fogházába. Nagy népcsődiilet nézte az újhelyi főutcán baladó, hatalmas testalkatú gyilkost, kit most már átadnak a büntető igazságszolgáltatásnak. Szerk.
