Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1901-07-21 / 29. szám

E közleménynyel szemben kijelentem, hogy én a tisztviselők gyűlésén jelen nem voltam s bi­zottsági taggá történt megválasztásom tudtomon kívül és akaratom ellenére történt. Kérem e nyi­latkozatom szives közzé tételét. Kiváló tisztelet­tel stb. Beregszászy István kir. h. tanfelügyelő. — Szavaló-est. A Sátoralja-Ujhelyben fel­állítandó Kossuth-szobor javára Homonnán f. hó 14-én este, a „Stefánia-szálló“ nagytermében R. Kováts Laura, az ismert nevű szavaló művésznő, nővérjének, R. Kováts Ilka énekesnőnek közre­működésével, műszavaló előadást tartott. Az est ugyan nem sikerült úgy, mint ahogy egy rész­ről a jótékony cél, másrészről a szavaló mű­vésznő egyéniségének értéke megérdemelte volna. Ennek oka bizonyára abban a gyászos esetben keresendő, mely épp e nap alkonyán történt a Szirtalján. A jótékony cél igy is jövedelme­zett 21 K.-t, mely összeget Réz László vette át rendeltetéséhez való eljuttatás céljából. — r, 1. — A „rom. kát. kör“ nyári mulatsága. Az újhelyi római katolikus kör, a mely még csak alig néhány hónapja áll fenn, ma egy hete a Va- dászkürt kerti helyiségében nagy sikerű nyári­mulatságot rendezett. Hogy mily népes volt a mulatság, mutatja az is, hogy a négyeseket közel 100 pár táncolta. A mulatság tiszta jöve­delme 480 korona. — Államosítás. A tokaji posta- és táv- iróhivatalt — Írja levelezőnk — folyó hó 1-től kezdve az állam vette át és a városháza föld­szinti részében rendezkedett be. Az idegenből ide küldött hivatali személyzet rövid két hét alatt is már annyira bele élte magát működés- körébe, hogy a nagy közönség örül a változás­nak, mert naponkint sűrűbb a kézbesítés, mint volt eddig. — Tűz. F. hó 16-án Ujhelytől délre, a Waliss grófné tanyáján, melynek Fuksz Jenő a bérlője, tűz támadt. Az erős szélben több nagy szalmakazal égett meg és csak a véletlen szerencsének tulajdonítható, hogy a tanyai épü­letek épen maradtak. Tűzoltóságunk az oltás körül fáradságos és érdemes munkát végezett. — Gyűl a szoberalap! A varannai önk. és öns. iparegyesület a Kossuth-szobor javára e napokban nyári táncmulatságot rendezett, mely­nek tiszta jövedelmét, 66 kor. és 60 fillért, Ud- vardi Viktor szoborbizottsági pénztáros kezeihez tette le. A hazafias intencióju egyesület e tény­kedésével szép példáját adta itt a felvidéken ön­zetlen hazaszeretetének. rl. — Vérmérgezés halottja. Imrei József váltóőr volt a tokaji pályaudvaron. Csekélyke fizetése mellett is éldegélt becsülettel. Fizetés­kéjén kívül ugyanis volt joga egy kecsketartásra, így nyáron aztán, ha elmentek a vonatok és szünet állott be a ki- és bepakolásban, vagy leteltek a nap hivatalos órái, fogta a gida kötelét s árokparto­kon, kubikokban, utszéleken jól tartotta a tejelő állatot, mely nem is maradt a gondozásért há- ládatlan, oly duzzadt tőgyet cipelvén haza, hogy asszonya alig győzte kifejni. A múlt héten va­lamelyik nap nem vezette legelni a gidát, ha nem vette a sarlót és ponyvát s a kubikban levő jó fűből akart szedni egy jó háttal. Szedés közben a sallóval megvágta a kezét, a sebre pedig, mert a vérzés csak nem akart odahaza sem elállani, pókhálót tett. Ettől-e, vagy talán a rozsdás sallótól elkezdett a keze, majd a karja dagadni, s mikor orvoshoz folyamodott, már késő volt. Budapesten, a hová felküldötték, sem tudtak rajta segíteni. Ott halt meg a 30—35 éves erőteljes férfi rövid idő alatt nagy kínok között. Elárvult szegény családját általános részvét veszi körül. — Szálló- és vendéglőátvétel. A „Va- dászkürl“ szálló és vendéglő bérletét e mai nap­tól kezdve Bokros János tapasztalt jó nevű vendéglős vezeti, ki a sátoralja-ujhelyi közönség ezen legkellemesebb és kényelmes üdülőhelyénak régi jóhirnevét bizonyára még gyarapítani fogje. — Betörés. Ä múlt héten a Deutsch és Kroó újhelyi keresk. cég Kazinczy-utcai boltjá­ban tolvaj járt, a ki a bolt udvari ablakának betörése után mászott a boltba és az áruasztal fiókjából 12 koronát ellopott. A rendőrség a tet­test Körösi kőmives inas személyében kinyo­mozta. — Nagy tűz Klenován. F. hó 15-én a délelőtti órákban porrá égett vármegyénk szin- nai járásának egyik falucskája Klenova. A la­kosok legnagyobb része a mezőn szorgoskodott, mikor a tüzveszedelem hire eljutott hozzájok. Lelkendezve futott mindenki haza, hogy családi kicsinyke fészkében, az ő szegénységét meg­mentse. Emberfeletti erővel dolgoztak, hogy a tűz tovaterjedésének gátat vessenek; de minden erőfeszítésük dacára is óriási pusztítást vitt vég­hez a romboló elem, mert hiszen mire haza ér­tek, már vagy 15—20 épület állott lángokban. Csodálni sem lehet a tűz ily gyors és óriási to­vaterjedését, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a községbeliek nagy része még lent van az Al­földön aratni. Főidig égett 22 lakóház és 13 melléképület és a bennük és mellették elhe­lyezett összes élelem- és takarmánykészlet. Két emberélet is áldozatul esett! Mindezeken felül számos baromfi, 1 darab szarvasmarha és nagyobb mennyiségű készpénz lett a tűz mar­talékává. Biztosítva csupán 3 ház volt s igy a szenvedett kárnak csak elenyészően csekély része fog megtérülni, pedig a megejtett vizsgá­lat és becslés szerint a kár nem kevesebb, mint 54.600 korona! A szerencsétlen égettek a leg­nagyobb testi nyomornak néznek elébe. A haj­léktalanok és éhezők nevében emeli fel szavát levelezőnk Zemplénvármegye áldozatra kész, ne­mesen gondolkozó közönségéhez, hogy a kik csak tehetik, segítsenek letörölni a szerencsét­lenek könyüit és enyhíteni fájdalmukat! Bár mily csekély, pár fillérből álló adományt is a legnagyobb köszönettel fogadunk és rendeltetése helyére juttatunk. Juttassa el és ne sajnálja el­juttatni kegyes, emberszerető adományát a »Zemplén“ mai számának minden olvasója Winkler Emil klenovai körjegyző (U. p. Ublya) címére. Nyújtsuk ki kezünket minden tétovázás nélkül, mert: „Kétszer ad, ki gyor­san ad.“ — Kózrekerült betörő. A „Zemplén“ múlt számában körülményesen leirt perbenyiki betöré­ses lopás tettese már megkerült s pedig elég érdé kés módon. A károsult lelkész ugyanis a tett elkövetése ntán másnap olvasta, hogy a buda­pesti rendőrség a keleti pályaudvaron egy vi­dékről érkezett gyanús alakot elfogott, a kinél sok mindenféle ékszert és egy revolvert is talált. Ezekre nézve az illető nem tudott kellő felvi­lágosítással szolgálni, miért is a rendőrség fogva tartotta. Erre a perbenyiki lelkész a tőle ello­pott holmikat körülményesen leírva, levelet intézett a budapesti rendőrséghez. Levelére az a sürgöny-válasz érkezett a község birájához, hogy a készpénz és 3 db. arany kivételével összes ellopott ékszerei és értéktárgyak megtaláltattak. A notórius betörő most az egyszer tehát nem sátoros oláh cigány, hanem Baksi Sándor, aki elébb Kiss János miskolczi ékszerésznek ha­zudta magát. Előbb már Miskolczon is, Szikszón is követett el betöréseket. Dicséret az éber budapesti államrendőrségnek ! — Harc oláh cigányok és csendőrök közt. A perbenyiki betöréses lopás ügyében gyanúba vett oláh cigányok, kik Semjén köz­ség határában 16 szekeren 60-an tanyáztak, az elfogatásukra kiküldött csendőrségnek nemcsak hogy ellentállottak, de lőttek is, mire a csend- őrség is tüzelt. Erre az elmenekülni akart szekérbe fogott 2 ló elesett. A cigányok felett a csend­őrök csak akkor tudtak urak lenni, mikor te­temes erősbitést nyertek több szomszéd csendőr­őrstől ; de még akkor is kénytelenek voltak igénybe venni a községbeli lakosok segítségét. A letartóztatott oláh cigányoknál nem találtak semmit. Egy szekérnek sikerült elmenekülnie. Többen lóháton száguldoztak el. r. 1. — A vásárok ára. Egy régi kormányren­delet értelmében a magyarországi városok csak akkor tarthatnak vásárt, ha az állami adóhiva­talba 31 forint 50 krajárt befizetnek. Úgy látszik azonban, hogy a városok ezt az összeget nem igen fizették meg s igy az állam károso­dott. Erre vall legalább a kereskedelemügyi kir. ministernek az a legújabb rendelete, melyben a városokkal tudatja, hogy ezután az országos vá­sárokat mindaddig meg nem nyithatják, mig az adót az illető kir. adóhivatalba be nem fizették. A minister arra is gondolván, hogy a városok majd halasztásért is könyörögnek, kijelentette, hogy fizetésre halasztást az adóhivatalok nem adhatnak, mert ily kérelmet csakis ő teljesíthet. Irodalom. Az „Adalékok Zemplénvármegye Tör tenetéhez“ c. havi folyóiratunknak 1901. évi, egy­szersmind a VII. évfolyamnak júliusi füzete a következő tartalommal jelent meg: 1. Molnár István kitüntetése (Képpel) Irta: Dongd Gy. Géza. — 2. Ünnepi alkalmi beszéd. Irta és el­mondotta Meczner Gyula. — 3- Az erdőbényei őskori növény-lenyomatokról. (Képpel) Irta: Kun Zoltán dr. — 4. Zemplénvármegye történelmi föld­rajza. (XXXV. közi.). Irta: Dongó Gy. Géza, — 5. Zemplén vármegye politikai és helyrajzi ösmertetése. (66. folyt.) Latinból: Matolai Etele. — 6. Történeti jegyzetek Zemplénvármegyéről. (66. folyt.) Latinból: Dongó Gy. Géza, — 7. Babotsay Izsák naplója. (18. folyt). Közli: Hubay Kálmán. — 8. Szirmay András naplója. (70. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 9 Leveles­láda. Bocskay-irományok, (VI.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 10. A Rákóczi-féle adományleve­lekből. (XIV) Közli: Dongó Gy. Géza. — 11. A Bacsányi Jánost köröztető levél 1810-ből. Közli :Dongó Gy. Géza. — 12. A szécs-keresz- turi gk. parókhia alapítólevele. Közli: Fedák Endre. — 13. Irodalom. Machiavelli — Olcsó könyvtár — A reformáció. (Könyvismertetés.) — 14. Tárca. Az 1831-iki parasztlázadás kez­detéről. (4.. folyt.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 15. A szerkesztő postája. — Függelék. A Hadik család, (futaki gróf) nemzedékrendi táb­lázata. (III) Összeállította: Doby Antal. — A havonkint 2 ivén megjelenő „Adalékok“ elő­fizetése egész évre (12 füzetre) csak 4 kor. 80 fillér. — Melegen ajánljuk mindenkinek, a kit vármegyénk viszontagságos története ér­dekel; főképp pedig ajánljuk a vármegyebeli községek ügyeimébe, már csak azért is, mert ebben az évfolyamunkban is folytatódik a köz­ségeknek külön-külön történeti és helyrajzi ösmertetése. — Az előző évfolyamokhoz dí­szes könyvtáblákkal még szolgálhatunk. — Ára 1 kor. 80 ül lér, postai küldéssel 1 kor 90 fillér. Egy hölgy emlékiratai címmel ritka érdekes könyv került a könyvpiacra. Beck Vilma Bárónő, ki az 1848|49-iki szabadságharcban mint titkos kém jelen­tékeny szerepet játszott s mint Kossuth Lajos és Gör­gey Arthur begbizottja, a legfontosabb küldetéseket vé­gezte, kiadta hazánk e legdicsőbb és egyúttal legszomo- rubb korszakára vonatkozó emlékiratait. Bátran állíthat­juk, hogy rég látott napvilágot e műhöz fogható érdekes könyv. Az olvasó nem bir megválni az érdekesnél érde­kesebb részletektől, melyek a nagy idők legintimebb rész­leteit tárgyalják. Sok olyan dolgot tudunk meg e könyv­ből, melyet eddig elferdítve olvastunk a valóságnak meg nem felelő leírásokban. Minden hazafi igaz gyönyörűség­gel jogja olvasni e művet, mely Ferenczi B. miskolczi könyvkiadónál rendelhető meg. — Ára 3 korona. Egyesületi élet. „Bodrogközi dalárda.“ Folyó év június hó 29-én — Írja Leleszről alkalmi tudósítónk — lélekemelő ünnepies összejövetel tartatott Király- Helmeczen a kaszinó nagytermében, hova Kir.- Helmecznek a minden szépért, jóért és nemes célért törekvő tűzlelkü oszlopos vezérférfiai gyüjték össze a környék intelligenciáját, hogy régi közóhajtásukat megtestesítsék s ilyképp előre vigyék a Bodrogköznek kulturális haladá- sátt. Az a régi óhaj pedig a „Bodrogközi dalárda“ megalakítása. — lsépy Zoltán szolgabiró, ki első volt a nemes cél megpenditésében, nem nyugodott addig, mig eszméjét diadaira nem juttatta, szívből üdvözölte a szép számmal össze­jött helybeli s vidéki tagokat, a korelnökségre felkérte Egri Elek járási árvagyámot, kinek el­nöklete alatt 38 működő taggal igy alakultunk meg ‘„da^rdává.“* A dalárda pártfogójává a szivjóságáról s áldozatkészségéről ismeretes Mai­lát h József gr. Öméltósága kéretvén fel, nagy örömünkre elfogadta. — Elnök lett: Bodnár Fe­renc kir. aljárásbiró, ügyvivő alelnök: I’sépy Zoltán szolgabiró, alelnök: Pauliczky Ferenc tak pénztáros, d. pénztáros : Oláh Ignác, jegyző : Bajkay Imre, I. karnagy : Szeretin Hugó, II. kar­nagy: Palságh Géza. Választmányi tagok: Mis- kolczy Endre, Sóra János, Aczél Izidor, Okruczky Zoltán, Szűk Ödön, Egry Elek, Ölbey János és Heffler Konrád. Póttagok: Nagy Sándor és Bod­nár Kálmán. Adja Isten, hogy élete hosszas, mű­ködése áldással teljes legyen.(Amen ! — szerk.) Nyilvános köszönet. A sátoralja-ujhelyi első izr. betegsegitő egyesület részére a Polgári bank, a Központi ta­karékpénztár és a Népbank egyenként 20—20 koronát voltak kegyesek adományozni. Fogad­ják a tek. igazgatósági tag urak ezen nemes tettükért az egyesület nevében leghálásabb kü- szönetünket. Sátoralja-Ujhely, 1901. júl. 18. Keleti Jenő, Reicliárd Ármin, egyes, titkár. • egyes, elnök. Közgazdaság. A bodrogközi Tiszaszabályozó tár­sulat választmánya gróf Mailáth József el­nöklete alatt f. hó 11-én ü'ést tartott** melyen a többi közt a következő fontos ügyek képezték ta­nácskozás tárgyát: A folyó év tavaszán uralko­dott nagy szárazság előtérbe tolta az öntözés kérdését s elhatározta a választmány, hogy ezen életbe vágó kérdést felszínen fogja tartani — s a már létező csatornák s alkalmatos vízállá­sok felhasználásával — kellőleg előkészített szer­vezkedés mellett adandó alkalommal kísérletet fog tenni az öntözésre. Örvendetes tudomásul vette a választmány a földmivelési Miniszternek azon előrelátó intézkedését, hogy a Tisza folyó mentén gyakran előforduló partrongálások még az imminens veszély beállta előtt akadályoztas­sanak meg s ily célra már a 1. évre is 10,000 ko­ronát utalványozott. A Bodrogköz vízviszonyainak javítására fog szolgálni azon miniszteri intézkedés is, hogy jövőben az Ondava-Tapoly vizvidékén újabb munkálatok mindaddig nem fognak enge­délyeztetni, mig azt a vízviszonyok kedvezőbb alakulása megengedni nem fogja; ennek siette­tése céljából azonban elhatározta a választmány, hogy felterjesztést intéz a Miniszterhez, miként a Latorcza folyón s különösen annak torkolata * Bizony a XX. század tisztultabh nyelvizlése sze­rint már megalakulhattak volna ,,daloskör“-ró isi Szerk •* Jelen tudósítás múlt számunkról lekésett Szerk-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom