Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1901-12-22 / 51. szám
jövőben mindaz várt reá, a mi az életet széppé, kívánatossá, örömmel telivé teheti. És mégis ... Ne kérdjétek, miért dobta el magától mindezeket? Tudjátok-e mi forr a földnek izzó méhé- ben? Tudjátok-e, hogy miért marad félben s oszlik vissza elemeire ott a kagyló mélyén is az a nemes anyag, a miből drága gyöngy lett volna, fényes és fehér? Ne kérdjétek, ne bíráljátok 1 Az isten szabad tetszése szerint adja és veszi a lelkeket. Szent az örök rejtély, ne kutassátok. Utána mindig áttörhe tétlenebb a homály ! ... Itt suttogja csak a sajnálat és a közrészvét : megnyugvás és vigasztalás legyen a gyásznak, s kegyeletes emlékezet a drága hamvak felett 1! Könyez a részvét ... oh még a Gyülölség is, ha itt véna, Ejtene egy dréga gyöngyöt Egy könyüt e koporsóra. . . (Petófl.) * A „Máramaros“ Írja: „ ... szülei határta- talanul szerették benne az egyetlen fiút s teljesítették minden kívánságát. Jókedvű, vidám fiú volt, akit mindenki szeretett. Becézték. „Pubi“- nak nevezték mindenfelé. Meg is volt elégedve a sorsával. Sokszor elmondta, hogy ő a szerencse fia. És mégis eldobta magától az életet. Ismét egy olyan rejtólylyel állunk szemben, amit nem lehet megérteni, de aminek a feladásával örökre tátongő, gyógyíthatatlan sebet ütött szegény kis Meczner Pubi az édes apja, édes anyja szivén“... Koporsóját a vasúti állomásra kisérték a jogakadémia tanárai és hallgatói is és ez utóbbiak nevében az indulás előtt Molnár Samu mondott megható búcsúbeszédet. A koporsóra nemcsak a jogászok tettek koszorút, de — friss élő virágból — a „szigeti lányok* is „utolsó üdvözletül.“ A öngyilkosság okát senki sem tudja. Meczner- nek valóban nem lehetett oka megunni az életet. Levelet, írást nem hagyott maga után. Nem is szólt tervéről senkinek. Valószínű, hogy a pillanat hatása alatt dobta el az életet, mely pedig olyan kedves volt szerető szüleinek . . . A ki megsebezni engedte szivüket, az Isten, meg is gyógyítja majd. Tűrjenek, bízzanak, vigasztalódjanak! * A gyászló család részéről kiadott jelentés igy szól: Deteki és tengerfalvi Meczner Béla és neje miklósvári Miklós Lujza és leányai: Anna férjével négyesi Szepessy Kálmánnal s gyermekeivel Annával és Lászlóval; Sarolta férjével bernátfalvi Bernáth Aladárral s gyermekeivel Gyulával és Borbálával; detek és tengerfalvi Meczner József, ragyóczi Csorna Istvánná szül. miklósvári Miklós Mária, férje ragyóczi Csorna István és leányuk Mariskával, özv. miklósvári Miklós Lászlóné gyermekeivel, Margit és Lászlóval, miklósvári Miklós Béla fiával, Bélával, valamint az egész rokonság nevében megtört szívvel jelentik felejthetetlen s forrón szeretett fiók, testvérük, sógoruk, nagybátyjuk, unoka- öcscsük, unokatestvérük és rokonuknak: detek és tengervalvi Meczner Ferenc joghallgatónak Máramaros-Szigeten 1901. évi dec. hó 15-én éjjeli 12 órakor, életének 21-ik évében hirtelen történt gyászos elhuny tát. * Szeretet és béke honoljon sírja felett 1 * Néh. Meczner Feri öcsém szülőihez. Ha igaztalan a sora Mélyen sújtó keze, Ha kitépte reményetek Az enyészet szele: Ont fájó szivetekre A részvét balzsamot Nem egyedül tiétek csak, — M’ónk is fájdalmatok! A megosztott keservet Könnyebb viselni . . . Lásd: Isten kegyelme küld nektek, Küld majd vigasztalást. Bajusz József id. Különfélék. — T. olvasóinknak és a „Zemplén" minden hű barátjának boldog karácsom szent ünnepeket kívánunk! — (chr.) Karáoson. A keleti épen csillag ragyogása tűnik fel, melynek fényessége szét- sugárzik az egész világon . .. Jövel, jövel szent Karácson, szivbeli egyezésünk és egyessógünk sátoros ünnepe! Megelégedés, öröm, boldogság derűje ragyog a keresztényvilág népeinek átszellemült orcájáról Kelettől Nyugatig. Minden keresztény ember, kiben a hitnek csak egy parányi szikrája is eleven még, beleképzeli magát most, a szent Karácson sátoros ünnepének küszöbén, a betlehemi szegény, együgyű, boldog pásztorok örvendező társaságába, kik ezerkilenc- száz egy esztendővel ezelőtt, azon a boldog éj- felen, tanúi voltak a világra szóló eseménynek, az Ige megtestülésének, a kik a rongyokba pó- lyázott isteni kisdedet ott a betlehemi istállóban, a barmok jászolyában, köszöntötték. — Teljenek meg a szivek, lelkek örömmel, menybéli érzésekkel, édes vigassággal 1 A szegény feledje szegénységét, a gazdag gazdagságát, a beteg szenvedését, a csüggedő szomorúságát, a bosz- szuálló haragját, a rab nyomorúságát s a szolga alávetettségét... Csak két rövid nap múlik el még s felhangzik a glória éneke világvárosokban és kietlen pusztákon egyaránt. És egybeolvad a keresztényvilág nemzeteinek örömdala az égi angyalok „Glóriá“-jával. És beleolvad tengerek morajlása, hegyek zúgása, rengetegek dunnogása-----------Még az Ave Maria haranghangja is oly lágyan, oly szivrehatóan szól, mintha egyenesen Betlehemből suhanna fülünkbe. Egy érzésűvé tesz a Karácson éjfele minden keresztény szivet és önmagába szállít minden lelket. Az a boldogságos éjfél egyenlővé teszi a hit eszméivel koldust a királylyal, kicsit a nagy- gyal, gyengét az erőssel és minden élő embert a keresztény világon. Még a zsugori is megnyitja markát 'azon a szent napon alamizsnaosztásra, mert azokban a szent pillanatokban még ő neki is eszébe jut, hogy: a szegények, a szerencsétlenek könyüinek letörlése, érdem az örök életre — — — Próféták szava, Isten szózata beteljesedett: a halandó hallhatatlanná, az ember istenné lesz Betlehemben, Dávid városában — — — Itt az uj király, jertek elébe édes vig örömmel, ékes köszöntéssel. Itt a jó pásztor, ki a bárányokat hordozza ölében. Hozsánna neked „égi Szeretet“, kit epedve vártunk s eljövél az Úrnak nevében — szent Karácson! — Királyi adományok. Őfelsége a király, kabinetirodája utján és főispánunk közbenjárásával, Fedor István porubkai tanítónak és özv. Zsatkovics Andrásnó szül. Dzula Anna pich- nyei lakosnak 80—30 kor. legkegyesebb adó mányt küldött. — Az újévi gratulációk megváltására újból felkérjük a „Zemplén“ t. olvasóközönségét. A kik elfogadják, immár a tizenegyedik év szokása szerint, azt a szép gyakorlatot, hogy jóbarátaikat és ösmerőseiket lapunk utján keresik a boldog-ujév kívánásával s egyszersmind bizonyos váltságösszeget az újhelyi árvaház-alap gyarapítására kiadóhivatalunkhoz befizetnek: kettős célt érnek el; egyrészt, hogy a jobbára terhes újévi üdvözlést, az Hiedelem megsértése nélkül, mellőzhetik; másrészt: hogy az emberi nyomor enyhítésére, vallás különbsége nélkül, áldozatot hoznak. Mindazokat tehát, kik a konvencionális B. u. é. k.-t magukon cipelő biléták gyártásánál többre becsülik a jótékonyság gyakorlását: most is bizalommal kérjük, szíveskedjenek váltságaikat a „Zemplén“ kiadóhivatalához annak idején eljuttatni. Mi pedig mindazok nevében is, kik uj évi gratulációikat az újhelyi árvaház javára megváltják, már a jövő, vagyis dec. 29-én megjelenő számunkban kifejezést adunk uj évi köszöntésüknek. — Uj évi gratuláció megváltására újabban kaptunk ft. Kovács Endre főgimnáziomi igazgatótól és Kádár Gyula gyógyszerésztől 4—4 kor., — özv. Liszy Edéné- től 3 koronát. Kezelésünk alatt áll összesen 21 korona. A kiadóhivatal.* — Vallásos est. Lapunkban már több ízben referáltunk olvasóinknak a helykeli ev. ref. lelkészi lak tanácstermében minden héten csütörtökön este végbemenő vallásos esték lefolyásáról. A jelzők és megjegyzések, melyeket e referádák tartalmaztak, sohasem voltak túlzottak. Épp igy nem túlzott, de való, igaz és méltó az a dicséret és elismerés, melylyel a legutóbbi, f. hó 19-én megtartott vallásos est szereplői vívtak ki maguknak. Már maga az ügyesen összeállított műsor is magában hordja a dicséretet. E műsor következő volt: 1. Gyülekezeti ének. 2. Ima; tartotta Harsányi István s. lelkész. 3. „Vasárnap a pusztán“ (Krentzer) Előadták: Mihály fi József, Bakoss Elek, Lábos Béla és Mester Dezső. Mindannyian gya• Jelentjük a .Zemplén* t. olvasóközönségének hogy M.-Szigeten, hol az nj évi gratulációk megváltását a mi tizenegy éves gyakorlatunk szerint most először hoztak úzusba, e hét elején a váitságösszeg, mit a müveit közönség összerakott, már felülmúlta a 2000, azaz kétezer koronát I Nekünk még csak 21 koronánk van, Szerk, korlott enekesek; a betanulás kifogástalan. 4. „Az elvesztett ideálok“ címmel felolvasást tartott Rohoska József sárospataki teol. tanár. A felolvasó kedves témát dolgozott ki nagy alapossággal; előadása a figyelmet mindvégig lekötve tartotta. 5. „Bűnbánó“ Ének Haendel „Rinaldó“ c. dalművéből, Szalay Béla gondos vezetése alatt előadta a vegyes énekkar, melynek tagjai voltak : Székely Sándorné, Spillenberg Sarolta, Nagy Margitka, Szigethy Lidia, Bartkó Kamilla, Szép Ilonka, továbbá Mihály fi József, Lábos Béla, Bakoss Elek, Mester Dezső és Nagy Béla. Dicséret a vezetőnek; elismerés a csengő hangú hölgyeknek, kik kifogástalan énekükkel szeretetre- méltóan tartották fenn az összhangot az ambiciózus férfi-tagokkal. 6. Arany Jánosnak „A honvéd özvegye“ c. költeményét szavalta és pedig pompásan Bakoss Elek ügyv.-jelölt gyakorlott szavaló ; kiérdemelte a sürü tapsokat 7. Kuruc ének Szalay Béla vezetése mellett előadták Rohoska József, Mihály fi József, Bakoss Elek és Lábos Béla. A kritika ugyanaz, a mi a fenti kvartetre; kaptak is éljeneket bőséges számmal. 8. A haldokló honvéd, Lévay Józseftől. Szavalta Batta Miklós sárospataki teológus. Igazi szavalat volt a legjobbik fajtából, de vártuk is, mert a fáma szerint a szavaló. most,e nemben a legelső a pataki kollógiomban. 9. Ének a reformátusok uj énekes könyvéhez kiadott gyűjteményből. Szalay Béla fisz-harmonium kísérete mellett előadta Fedák István g. e. titkár. Még megérhetjük, hogy a titkár úr valamikor a kir. opera színpadáról gyönyörködteti a publikumot. A hanganyag bőséges; a darabot igazi áhítattal és lélekemelőén adta elő. 10. Szabolcska Mihály „Jézus“ c. költeményét szavalta Vágó Ilona polg. isk. növendék. Rendkívül ügyes rutinos kis lány; szüleinek büszkessége lehet. A tapsokat meg is érdemelte. — II. Gyülekezeti ének. Ez este — sajnos, már az utolsó volt e polgári esztendőben ; a legközelebbi 1902. január 9-én leend. melyen Janka Károly kovács-vágási ref. lelkész tart felolvasást. Kálomista. — Április decemberben. Bolondos kedve van ennek a decembernek. Eleinte fagyott, havazott, jégpáncélba kényszeritette a folyókat és most egyszerre fucs lett a télnek; sőt a tava- szias fordulat hozott olyan locs-pocs időt, hogy a feneketlen sár billenék akár áprilisba. Fekete Karácsonnak nézünk elébe, sőt talán fehér Húsvétnak is — a mit Isten távoztasson! — Karácsoni országos vásár. F. hó 16-án tartották meg Sátoralja-Ujhelyben az úgynevezett karácsoni vásárt, mely rendszerint igen népes és igen forgalmas szokott lenni. Nem úgy azonban ez idén, mert erősen meglátszott, hogy e napon Tokaj és Nagymihály községekben is orsz. vásár volt, a melyek az újhelyi vásárt látogatni szokott környékbeli nép egy részét a mi városunktól elvonták. így ennek a karácsoni vásárnak roszvoltáról méltán panaszkodhatnak iparosaink és kereskedőink. A marha- és lóvásár szintén silány volt. 1224 felhajtott szarvasmarhából csupán 342 kélt el, 393 lóból pedig 124. Sertést 127-ből eladtak 24-et. — Az izr. nőegyesület bálja. Az újhelyi izraelita jótékony nőegyesület szokásos farsangi táncmulatságát, értesülésünk szerint, a jövő évi január hó 18-án fogja megtartani. — Elhalasztott táncmulatság. A zem- plénvármegyei vivő- és sportklub bálbizottsága tegnap estére tervezett zártkörű táncestójét a közelgő farsangra elhalasztotta. — Lapok egyesülése. A „Borsodme- gyei Lapok“ és „Borsod Miskolczi Közlöny“ kiadóhivatala tudatja, hogy a két lap egyesül és az 1902. jan. 1-től mint politikai napi lap jelenik meg „Borsodmegyei Lapok“ címmel és országos szabadelvű politikai programmal. — Az egyesült két politikai lap szerkesztője Sugár Ignác, a ,,B. M. Közlöny“ redaktora lesz. — Lopások. A dec. 16-iki újhelyi országos vásárban, mint ilyen alkalmakkor rendszerint, most is több jelentéktelenebb lopás történt, így Horvát Mari, bodrogközi cigány asszony, vásári tolvaj, Löwinger korcsmájában vasalót s a másikban kendőket lopott. — Markovics Sándor füzéri származású 16 éves cigány fiú pedig a suszter-sátrakban próbált szerencsét, a mi részben sikerült is neki, mert egy pár lopott cipőn hamarosan túl is adott, a második pár lopásánál azonban már rajta vesztett. — Ugyanígy pórul járt Usala Anna sztr.-olykai származású napszámos asszony is, ki a Papsoron különféle edényeket lopkodott össze. Lakásán a lopott holmikat megtalálták, —Valamennyien a rendőrséghez kerültek s a bíróságtól megérdemelt büntetésüket rövidesen megkapják. — Eljegyzés. Krausz A. Herman helybeli lakos f. hó 14-én eljegyezte Linder Bertát, Linder Dávid t. polgártársunk kedves és szeretetreméltó leányát. — Mindenki tudja meg, hogy a legbiztosabb szer különféle gyermekbetegségek (vérszegénység, angolkór, skrofulózis, tüdővész) keletkezéseinek elhárítására a Zoltán-féle csukaFolytatái a II, mellékleten,
