Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1901-11-17 / 46. szám

is, hogy a községekkel vétessen fel költségve­tésükbe bizonyos összeget a községi tanítók napi és fuvardíjaira, mint a kiknek költségeit eddig senki nem téritette meg. Majd ezután az elnöknek egy régebbi határozat folytán tett azon indítványát fogadta el egyhan­gúlag a közgyűlés, hogy az egyesület lépjen be a M. U. T. O. B.-ba. Majd a tanügyi rovat kér­désére tért át. A rovatot az előfizetők hiánya miatt eddig is csak a laptulajdonos áldozat- készsége folytán tarthatta meg az egyesület s ha továbbra ia meg akarja tartani, úgy gondos­kodnia kell kellő számú előfizetőkről. Ezért el­nök indítványozta, hogy bocsásson ki az egye­sület aláírási ivet, vagy pedig indítson külön la­pot. A közgyűlés Vitt József javaslatára e fon­tos kérdést alapos megvitatását egy bizottságra ruházta. Ezután elnök jelentette, hogy múlt évi közgyűlésünk a közgyűléseket a Z. T. H.-za javára rendezendő mulatsággal határozta ösz- szekötni, a mi azonaan ez alkalommal a nagy- mihályi testületet egyik kartársuknak elhalá­lozásával ért gyász folytán elmarad, de hogy a Z. T. H. rövidülést ne szenvedjen említett tes­tület saját segélyalapjából 100 koronát adomá­nyozott a Z. T. H.-ra. A nemes tettért az egye­sület legőszintébb köszönetét jegyzőkönyvileg jejezi ki. Ezután a Z. T. H. ügye került szőnyegre. Hodossy Béla szép szavakban ecsetelte az esz­mének szép, magasztos célját, majd rámutatott arra az okra, a mely az eszme megvalósításá­hoz szükséges alap megteremtését eddig akadá- lyozá, ez ami az egyetértés hiánya, mely onnan származik, hogy sokan nem ismerik még ma sem azokat az intentiókat, melyek az egyesüle­tet ennek megvalósításában vezérlik miért is ismételten kijelenti, hogy a cél nem az, hogy egy helyhez kötött internátust létesítsünk, ha­nem egy oly alap megteremtése, melynek segé­lyezését a zemplónvármegyei tanítók árvái az ország bármely helyén élvezhetik. Majd felhívta a tagokat a már 1274.46 koronát tevő alapnak további gyarapítására és a gyűjtés módozatai­nak megvitatására.* A közgyűlés hosszú pro és contra vélemények elhangzása után abban álla­podott meg, hogy 2, 10, 20 filléres szelyényeket bocsát ki s azokat kiosztja azoknak a tagoknak a kik azoknak árusítására önként vállalkoznak. Erre elnök az ülést 10 percre felfüg­gesztette, mely idő alatt a mintegy 140—-150-et számláló jelenlévők a nagymihályi állami taní­tótestületnek voltak szívesen látott vendégei. A komoly tanácskozást a jobbnál jobb hideg sül­tektől és süteményektől görnyedő hatalmas asz­talok és a gyűlési terem fülledt levegője után igazán üditőleg ható friss sör hatása alatt — mely utóbbival az ottani sörgyár volt szives a tanító­ságot meglepni — csak hamar kedélyes tár­salgás fejlődött ki s még a gyülésteremben elégedetlenkedők arczai is felderültek. Nagy volt a kínálat, de még nagyobb a fogyasztás, legnagyobb pedig az a szívesség, melylyel a ked­ves házigazdák vendégeiket elhalmozták, kik fogadják itt e helyen is az összes jelenlévők őszinte köszönetét. A 10 perez letelte után ismét megszólalt az elnök csengője, s kili sietett be a gyűléste­rembe, hol ismét fontos ügy tárgyalása az alap­szabályoknak módosítása következett. — Az alapszabályok módosítását sok körülmény tette szükségessé ; nevezetesen : nem volt abban a vezetőségnek elég befolyás adva az egyesület szellem ügyeinek vezetésére; az anyagi ügyek vezetése ne volt kellőleg meghatározva; az egye­sület mely eddig nem volt tagja az T. O. B.-nak most annak tagjává lesz, végre a Z. T. H. Mindezeknek a kérdéseknek beillesztése tehát szükségessé tettek a módosítást, ami meg is történt. A módosítások közül, mint fontosab­bakat felemlítem a következőket: A gyűlésről elmaradó tagok birsága ezután sugoruan behaj- tatik s az a Z. T. H. javára adatik. A 3 éves cyilus 5 évre emeltetik. A cyclus leteltével min­denkinek jelentkeznie kell. Az egyesület tagja a T. O. B.-nak melyen választott képviselők által veszj részt. A járásköri gyűlések éven- kint egyszer tartatnak. A módosítások keresz- tülvételével megbizatott az elnökség. A tárgysorozat következő pontja György Mózes felolvasása volt, ki az állami iskolák gondnoksága és tanítói számára kiadott uj Uta­sítást ismertette; szépen megszerkesztett mun­kájában felsorolta mindazokat a jogokat és kö­telességeket, melyeket az utasítás ad, illetve ráró a tanügy fizetetlen és fizetett munkásaira. Majd Mihályfi József olvasta fel a „Nyug­díj törvény revíziójáéról irt értekezését. Ezen igen aktuális kérdés alapos tanulmányozásáról tanúskodó munkájában nem feledkezve meg a legcsekélyebb dolgokról sem, rámutatott mind­azokra a pontokra, melyek a tanitóságra hát­rányosak s végül több pontból álló határo­zati javaslatot terjesztett elő, melyet a közgyü­• Elnöknek a Z. T. H. alapjáról szóló részletes szá­madását kővetkező számunkban közöljük, lés egy pontnak módosításával egyhangúlag magáévá tett. — A gyűlés mindkettőjüknek köszönetét szavazott. Ezután elnök felolvasta az üdvözlő sür­gönyöket, melyeket a közgyűlés közoktatás- ügyünk lánglelkü vezérének Dr. Wlassies Gyu­la közokt. ministernek és 40 éves szolgálati jubileumát ülő Zsilinszky Mihály közokt. ál­lamtitkárnak küldött. Ezzel a gyűlést d. u. 3 órakor berekesztette. A programmnak utolsó pontja, a sörgyár megtekintése volt még hátra, ez azonban az idő elhaladottsága miatt elmaradt s az egész társaság a „Barnay szálló“ nagy termébe vo­nult, hol fehér asztalok s vig muzsikaszó vár­ták az érkezőket. A jó és igazán olcsó ebéd a rendezőséget, különösen pedig Nagy.-Mihály vá­rosát dicséri, mint a mely anyagi áldozattal is hozzájárult az ebéd rendezéséhez. A harmadik fogásnál Hodossy Béla elnök állott fel s a tár­saság lelkes éljenzése mellett ivott áldomás pohara fenkölt gondolkozásu vezérünkért. Dr. Wlassies Gyuláért. Utána Beregszázy István vármegyénk fáradhatlan munkásságu kir. tan- felügyelője emelt poharat, őszinte sajnálatát fe­jezve ki a felett, hogy e kellemeg körből a kö­telesség parancsoló szava folytán távoznia kell, poharat a tanitóságért ürítette. — Ezután Pólá- nyi Géza nemes hévvel előadott szép beszédé­ben Nemes Lajosért, a tanítóegyesületért s an­nak kitűnő, az egyesület ügyeit igazán szivén viselő elnökéért, Hodossy Béláért ivott áldomás poharat. — Majd Nemes Lajos emelkedett fel s a tőle megszokott ékesszólással mondott hálás köszönetét azért a szeretetért, melylyel 21 éves működése alatt s most is a tanítók és tanügy- barátok elhalmozzák; ürítette poharát Nagy-Mi- hály és vidéke intelligentiájáért, különösebben annak vezérférfiáiért Polányi Géza és Sulyovszky Istvánért és Zemplénvármegye tanítóságáért Kötse István Nagy-Mihály gondnokságáért és tanítótestületéért mondott szépen átgondolt be­szédet. György Mózes vármegyénk tanügyének lelkes vezetőjéért, Beregszázy Istvánért emelt poharat szűnni nem akaró éljenzéstől kisérve. Vitt József a lelkészi karért, Opitz Sándor a tanitóságért, Vass József a hölgy kollégákért, Füzesséry Tamás Nemes Lajosért, Gaál Endre Csécsy Pálért a 48-as nagy idők tanújáért, nyu­galomba vonult, kartájunkért, Dráveczky Fü­zesséry Tamásért. Sikolya Antal az e. elnöké­ért. Zseltvay B. Mathiász Józsefért, Vitt József Sulyovszky Istvánért ürítette poharát. Vitt József beszéde után Sulyovszky Ist­ván állott fel, kinek szívből jövő melegszeret hangján tartott magas szárnyalatu szép beszé­dét a legnagyobb csendben s figyelmével hall­gatta a társaság mindaddig, mig beszéde vé­gén ki nem jelentette, hogy a Z. T. H.-ra a mai napon 1000 kor. ad. A mi ekkor történt, azt látni s hallani kellett Tapsvihar, szűrni nem akaró éljenzés töltötték meg a termet; az öröm és hála könnyei csillogtak a szemekben; minden kebel, minden tanító örömmámosban oszott. Ennek a leikedésnek, örömnek hatása alatt oszlott szét a szép társaság, sietve kiki az állo­máshoz, ott hagyja azt a kedves helyet, hol hasznosan töltött egy napot s oly otthonosan érezte magát. Szétmentünk, de magunkkal vittük a közügyért való igaz lelkesedésnek azt a tü- zét, melyet egy nemes jellemű, fenkölt gondol­kozásu férfiú e napon gyújtott fel a keblekben, mely — hiszem — a Z. T. H. most még gyen­ge csemetéjét hatalmas fává fogja növelni. Nagy- Mihály város tanügy pártoló közönsége és ot­tani kedves kartársaink pedig, kik mindent el­követtek, hogy kellemessé tegyék azt a napot, melyet körükben töltöttünk el, fogadják legmé­lyebb köszönetünket és hálánkat. Isten éltessé boldogan mindnyájokat 1 Közgazdaság. Pinceszövetkezeti gyűlés Tarczalon. A borértékesitési nehézségekkel, a borárak rossz alakulásával, a kereskedelmi pangással szem­ben — melyek már a múlt évben is, de különö­sen ez évben ijesztő mértékben jelentkeznek, — ha nem akarjuk kitenni magunkat annak, hogy boraink a homokival egy árban keljenek, okve- tetleri gondoskodnunk kell arról, hogy, borainknak régi jó hírnevét visszaállítva, piacot keressünk neki. Mert nem a helyi kereskedelemben van az egyedüli hiba, — bár elvitázhatatlan tény, hogy az olasz bornak és újabban az erősebb homoki bornak hegyaljai borral való házasitásával az igazi hegyaljai bortól elszokott külföld könnyen megté­veszthető és az ily módon előállított nagymeny- nyiségü úgynevezett »hegyaljai borral« az igazi versenyezni nem bír. De ha mi módot találunk arra, hogy a külföldet visszahódítsuk, hogy véle az »igazi hegyaljai«-t újból megismertessük: ak­kor ezek a házasított borok nem lesznek képesek többé az igazival versenyezni. Erre azonban nem elég erős sem egy keres­kedő, sem egy pinceszövetkezeti de igenis erősek lesznek együtt, ha a reális kereskedők, az alaku­landó pinceszövetkezetekkel karöltve, iparkodnak visszahódítani azt, a mit jóhiszeműségünk és egyes lelketlen kufárok miatt elvesztettünk Az első tehát a bizalom visszahóditása. És erre kell a pinceszövetkezet, illetve szö­vetkezetek, hogy legyen a külföldnek hová for­dulnia. Azért mondom »szövetkezetek,« mert nem elég egy szövetkezet, nem elég egy termelési kör felkarolása és megismertetése, hanem szükséges, hogy az egész vonalon alakuljanak ily szövetke­zetek, melyek azután talán egy egységes szerve­zetben, egy központban, vezettetnek és igy közös erővel iparkodnak kivívni azt, a mire sem az egyes kereskedő, sem az egyes szövetkezet nem képes. Ezek a szövetkezetek lennének hivatva a mű­ködési körükben termett borokat megismertetni és úgy a saját tagjai, mint az ismert reális keres­kedők termékeit forgalomba hozni. E cél elérését óhajtották Tarczai város szőlőbirtokosai akkor, midőn í. hó 10-én pince­szövetkezeti gyűlésre jöttek össze. És, hogy a jelen viszonyok nehézségeitől mennyire áthatva jöttek oda, mutatta az áldozatkészség, a lelkese­dés az ügy iránt. Gyűlésükön az országos központi hitelszö­vetkezet is képviseltette magát Hajós cs. és kir. kamarással, kit Tarczali ny. honv. ezredes üdvö­zölve, fölkért, a szövetkezeti eszme ismertetésére és a pénzügyi támogatás nagyságára a központtal szemben. Hajós, válaszában részletesen előadta úgy a szövetkezés előnyeit, mint a módokat, melyek segélyével pénzbeli támogatásban részesül a szö­vetkezet. Majd Kováts Kálmán, szőlészeti felü­gyelő, tekintettel arra, hogy a jelen gyűlésen igen sok oly birtokos volt, kik az előbbeni gyű­lésen nem vettek részt, az Alapszabályokat újból felolvasta pontról-pontra, hogy azok felől teljes tájékozottsággal bírjanak. Az Alapszabályokat — a helyi viszonyok­hoz történt módosítással — teljességében elfo­gadták, bár egyes pontjaiban erős vitára adott alkalmat, melyhez Tarczali ezredes, Sebeő, Ku- lás, Doffkay és Andrássy birtokosok szóltak nagy tárgyilagossággal hozzá. Végül, midőn Tarczali ezredes Hajós Ömél­tóságát a birtokosok nevében Darányi miniszter őexcellenciájánál a szövetkezet érdekében teendő pártfogásra kérte, Kováts Kálmán, megköszönve úgy az országos központi hitelszövetkezet kikül­döttjének fáradságát, mint a résztvevő birtokosok támogatását, a további összetartásra kérte mind­nyájokat. A gyűlés azzal oszlott fel, hogy, a kinek tetszik, az aláírásokat Kováts Ká mánnál eszkö­zölje Városi és községi ügyek. * A sátoralja újhelyi Ronyva szakasz árapasztó csatornájával kapcsolatos malom-en­gedélyek dolgában benyújtott vm.-i tiszti ügyészi véleményt a f. hó 11-én ülésezett közig, bizott­ság, mivelhogy a vélemény az ülés alatt érke­zett,lés mert alaposan körültekintő tárgyalást igé­nyel, levették a napirendről és áthelyezték a f. évi dec. havi ülés tárgysorozatába. * Szarvasmarhakiállitás. A zemplén- vármegyei gazdasági egyesület Sárospatakon f. hó 18-án,azaz holnap reggel díjazással egybekötött tenyészmarhakiállitást rendez. * DénesfaLva, vármegyénknek ez a régi helyéről (Szelepka községből) áttelepült és bő­kezű főúri pártfogójának, Andrássy Dónes gróf­nak jóvoltából a modern fejlődés kellékeivel felruházott községe érdekében felhívta a t. vár­megye közig, bizottsága a nagymihályi járás fő- szolgabiráját, hogy a Dénesfalva érdekében lé­tesítendő és Sztrázsból Füzessérbe vezető köz­ségi közlekedési közút ügyét vegye sürgős tár­gyalás alá. * Részleges tisztujitás. Olasz-Liszka községben még az 1900. évben volt községi tisztujitás megfellebbeztetvén, a községi biró és pénztáros választását a kir. közigazgatási bíróság megsemmisítette. Ennek következtében az általános tisztujitásig hátralevő egy évre folyó hó 8. napján volt a részleges tisztujitás most már a lecsillapodott kedélyek nagyobb animozi- tása nélkül, amikor is községi bíróvá Nagy Kál­mánt, nagy szótöbbséggel, pénztárossá pedig Muraközy Istvánt közakarattal ujdól megválasz­tották. * A tavarnai körjegyző Nyomárkay Géza fegyelmi ügyében, a Mitály Mihál és neje hagyatékából eredően hozott másodfokú határoza­tot, legapróbb részletekig ment tárgyalás után, a közig, bizottság f. hó 11-iki ülésán feloldotta, egyszersmind az újabb mozzanatok felmerülé­sére történt rámutatással a vizsgálat folytatását rendelte el. * Sztakcsin községben ma csak póstaügy- nökség van. A község és környékének folya­

Next

/
Oldalképek
Tartalom