Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1901-11-17 / 46. szám

is, hogy a községekkel vétessen fel költségvetésükbe bizonyos összeget a községi tanítók napi és fuvardíjaira, mint a kiknek költségeit eddig senki nem téritette meg.

Majd ezután az elnöknek egy régebbi határozat folytán tett azon indítványát fogadta el egyhangúlag a közgyűlés, hogy az egyesület lépjen be a M. U. T. O. B.-ba. Majd a tanügyi rovat kérdésére tért át. A rovatot az előfizetők hiánya miatt eddig is csak a laptulajdonos áldozat- készsége folytán tarthatta meg az egyesület s ha továbbra ia meg akarja tartani, úgy gondoskodnia kell kellő számú előfizetőkről. Ezért elnök indítványozta, hogy bocsásson ki az egyesület aláírási ivet, vagy pedig indítson külön lapot. A közgyűlés Vitt József javaslatára e fontos kérdést alapos megvitatását egy bizottságra ruházta.

Ezután elnök jelentette, hogy múlt évi közgyűlésünk a közgyűléseket a Z. T. H.-za javára rendezendő mulatsággal határozta ösz- szekötni, a mi azonaan ez alkalommal a nagy- mihályi testületet egyik kartársuknak elhalálozásával ért gyász folytán elmarad, de hogy a Z. T. H. rövidülést ne szenvedjen említett testület saját segélyalapjából 100 koronát adományozott a Z. T. H.-ra. A nemes tettért az egyesület legőszintébb köszönetét jegyzőkönyvileg jejezi ki.

Ezután a Z. T. H. ügye került szőnyegre. Hodossy Béla szép szavakban ecsetelte az eszmének szép, magasztos célját, majd rámutatott arra az okra, a mely az eszme megvalósításához szükséges alap megteremtését eddig akadá- lyozá, ez ami az egyetértés hiánya, mely onnan származik, hogy sokan nem ismerik még ma sem azokat az intentiókat, melyek az egyesületet ennek megvalósításában vezérlik miért is ismételten kijelenti, hogy a cél nem az, hogy egy helyhez kötött internátust létesítsünk, hanem egy oly alap megteremtése, melynek segélyezését a zemplónvármegyei tanítók árvái az ország bármely helyén élvezhetik. Majd felhívta a tagokat a már 1274.46 koronát tevő alapnak további gyarapítására és a gyűjtés módozatainak megvitatására.* A közgyűlés hosszú pro és contra vélemények elhangzása után abban állapodott meg, hogy 2, 10, 20 filléres szelyényeket bocsát ki s azokat kiosztja azoknak a tagoknak a kik azoknak árusítására önként vállalkoznak.

Erre elnök az ülést 10 percre felfüggesztette, mely idő alatt a mintegy 140—-150-et számláló jelenlévők a nagymihályi állami tanítótestületnek voltak szívesen látott vendégei. A komoly tanácskozást a jobbnál jobb hideg sültektől és süteményektől görnyedő hatalmas asztalok és a gyűlési terem fülledt levegője után igazán üditőleg ható friss sör hatása alatt — mely utóbbival az ottani sörgyár volt szives a tanítóságot meglepni — csak hamar kedélyes társalgás fejlődött ki s még a gyülésteremben elégedetlenkedők arczai is felderültek. Nagy volt a kínálat, de még nagyobb a fogyasztás, legnagyobb pedig az a szívesség, melylyel a kedves házigazdák vendégeiket elhalmozták, kik fogadják itt e helyen is az összes jelenlévők őszinte köszönetét.

A 10 perez letelte után ismét megszólalt az elnök csengője, s kili sietett be a gyűlésterembe, hol ismét fontos ügy tárgyalása az alapszabályoknak módosítása következett. — Az alapszabályok módosítását sok körülmény tette szükségessé ; nevezetesen : nem volt abban a vezetőségnek elég befolyás adva az egyesület szellem ügyeinek vezetésére; az anyagi ügyek vezetése ne volt kellőleg meghatározva; az egyesület mely eddig nem volt tagja az T. O. B.-nak most annak tagjává lesz, végre a Z. T. H. Mindezeknek a kérdéseknek beillesztése tehát szükségessé tettek a módosítást, ami meg is történt. A módosítások közül, mint fontosabbakat felemlítem a következőket: A gyűlésről elmaradó tagok birsága ezután sugoruan behaj- tatik s az a Z. T. H. javára adatik. A 3 éves cyilus 5 évre emeltetik. A cyclus leteltével mindenkinek jelentkeznie kell. Az egyesület tagja a T. O. B.-nak melyen választott képviselők által veszj részt. A járásköri gyűlések éven- kint egyszer tartatnak. A módosítások keresz- tülvételével megbizatott az elnökség.

A tárgysorozat következő pontja György Mózes felolvasása volt, ki az állami iskolák gondnoksága és tanítói számára kiadott uj Utasítást ismertette; szépen megszerkesztett munkájában felsorolta mindazokat a jogokat és kötelességeket, melyeket az utasítás ad, illetve ráró a tanügy fizetetlen és fizetett munkásaira.

Majd Mihályfi József olvasta fel a „Nyugdíj törvény revíziójáéról irt értekezését. Ezen igen aktuális kérdés alapos tanulmányozásáról tanúskodó munkájában nem feledkezve meg a legcsekélyebb dolgokról sem, rámutatott mindazokra a pontokra, melyek a tanitóságra hátrányosak s végül több pontból álló határozati javaslatot terjesztett elő, melyet a közgyü• Elnöknek a Z. T. H. alapjáról szóló részletes számadását kővetkező számunkban közöljük,

lés egy pontnak módosításával egyhangúlag magáévá tett. — A gyűlés mindkettőjüknek köszönetét szavazott.

Ezután elnök felolvasta az üdvözlő sürgönyöket, melyeket a közgyűlés közoktatás- ügyünk lánglelkü vezérének Dr. Wlassies Gyula közokt. ministernek és 40 éves szolgálati jubileumát ülő Zsilinszky Mihály közokt. államtitkárnak küldött. Ezzel a gyűlést d. u. 3 órakor berekesztette.

A programmnak utolsó pontja, a sörgyár megtekintése volt még hátra, ez azonban az idő elhaladottsága miatt elmaradt s az egész társaság a „Barnay szálló“ nagy termébe vonult, hol fehér asztalok s vig muzsikaszó várták az érkezőket. A jó és igazán olcsó ebéd a rendezőséget, különösen pedig Nagy.-Mihály városát dicséri, mint a mely anyagi áldozattal is hozzájárult az ebéd rendezéséhez. A harmadik fogásnál Hodossy Béla elnök állott fel s a társaság lelkes éljenzése mellett ivott áldomás pohara fenkölt gondolkozásu vezérünkért. Dr. Wlassies Gyuláért. Utána Beregszázy István vármegyénk fáradhatlan munkásságu kir. tan- felügyelője emelt poharat, őszinte sajnálatát fejezve ki a felett, hogy e kellemeg körből a kötelesség parancsoló szava folytán távoznia kell, poharat a tanitóságért ürítette. — Ezután Pólá- nyi Géza nemes hévvel előadott szép beszédében Nemes Lajosért, a tanítóegyesületért s annak kitűnő, az egyesület ügyeit igazán szivén viselő elnökéért, Hodossy Béláért ivott áldomás poharat. — Majd Nemes Lajos emelkedett fel s a tőle megszokott ékesszólással mondott hálás köszönetét azért a szeretetért, melylyel 21 éves működése alatt s most is a tanítók és tanügy- barátok elhalmozzák; ürítette poharát Nagy-Mi- hály és vidéke intelligentiájáért, különösebben annak vezérférfiáiért Polányi Géza és Sulyovszky Istvánért és Zemplénvármegye tanítóságáért Kötse István Nagy-Mihály gondnokságáért és tanítótestületéért mondott szépen átgondolt beszédet. György Mózes vármegyénk tanügyének lelkes vezetőjéért, Beregszázy Istvánért emelt poharat szűnni nem akaró éljenzéstől kisérve. Vitt József a lelkészi karért, Opitz Sándor a tanitóságért, Vass József a hölgy kollégákért, Füzesséry Tamás Nemes Lajosért, Gaál Endre Csécsy Pálért a 48-as nagy idők tanújáért, nyugalomba vonult, kartájunkért, Dráveczky Füzesséry Tamásért. Sikolya Antal az e. elnökéért. Zseltvay B. Mathiász Józsefért, Vitt József Sulyovszky Istvánért ürítette poharát.

Vitt József beszéde után Sulyovszky István állott fel, kinek szívből jövő melegszeret hangján tartott magas szárnyalatu szép beszédét a legnagyobb csendben s figyelmével hallgatta a társaság mindaddig, mig beszéde végén ki nem jelentette, hogy a Z. T. H.-ra a mai napon 1000 kor. ad. A mi ekkor történt, azt látni s hallani kellett Tapsvihar, szűrni nem akaró éljenzés töltötték meg a termet; az öröm és hála könnyei csillogtak a szemekben; minden kebel, minden tanító örömmámosban oszott.

Ennek a leikedésnek, örömnek hatása alatt oszlott szét a szép társaság, sietve kiki az állomáshoz, ott hagyja azt a kedves helyet, hol hasznosan töltött egy napot s oly otthonosan érezte magát. Szétmentünk, de magunkkal vittük a közügyért való igaz lelkesedésnek azt a tü- zét, melyet egy nemes jellemű, fenkölt gondolkozásu férfiú e napon gyújtott fel a keblekben, mely — hiszem — a Z. T. H. most még gyenge csemetéjét hatalmas fává fogja növelni. Nagy- Mihály város tanügy pártoló közönsége és ottani kedves kartársaink pedig, kik mindent elkövettek, hogy kellemessé tegyék azt a napot, melyet körükben töltöttünk el, fogadják legmélyebb köszönetünket és hálánkat. Isten éltessé boldogan mindnyájokat 1

Közgazdaság.

Pinceszövetkezeti gyűlés Tarczalon.

A borértékesitési nehézségekkel, a borárak rossz alakulásával, a kereskedelmi pangással szemben — melyek már a múlt évben is, de különösen ez évben ijesztő mértékben jelentkeznek, — ha nem akarjuk kitenni magunkat annak, hogy boraink a homokival egy árban keljenek, okve- tetleri gondoskodnunk kell arról, hogy, borainknak régi jó hírnevét visszaállítva, piacot keressünk neki.

Mert nem a helyi kereskedelemben van az egyedüli hiba, — bár elvitázhatatlan tény, hogy az olasz bornak és újabban az erősebb homoki bornak hegyaljai borral való házasitásával az igazi hegyaljai bortól elszokott külföld könnyen megtéveszthető és az ily módon előállított nagymeny- nyiségü úgynevezett »hegyaljai borral« az igazi versenyezni nem bír. De ha mi módot találunk arra, hogy a külföldet visszahódítsuk, hogy véle az »igazi hegyaljai«-t újból megismertessük: akkor ezek a házasított borok nem lesznek képesek többé az igazival versenyezni.

Erre azonban nem elég erős sem egy kereskedő, sem egy pinceszövetkezeti de igenis erősek lesznek együtt, ha a reális kereskedők, az alakulandó pinceszövetkezetekkel karöltve, iparkodnak visszahódítani azt, a mit jóhiszeműségünk és egyes lelketlen kufárok miatt elvesztettünk

Az első tehát a bizalom visszahóditása.

És erre kell a pinceszövetkezet, illetve szövetkezetek, hogy legyen a külföldnek hová fordulnia.

Azért mondom »szövetkezetek,« mert nem elég egy szövetkezet, nem elég egy termelési kör felkarolása és megismertetése, hanem szükséges, hogy az egész vonalon alakuljanak ily szövetkezetek, melyek azután talán egy egységes szervezetben, egy központban, vezettetnek és igy közös erővel iparkodnak kivívni azt, a mire sem az egyes kereskedő, sem az egyes szövetkezet nem képes.

Ezek a szövetkezetek lennének hivatva a működési körükben termett borokat megismertetni és úgy a saját tagjai, mint az ismert reális kereskedők termékeit forgalomba hozni.

E cél elérését óhajtották Tarczai város szőlőbirtokosai akkor, midőn í. hó 10-én pinceszövetkezeti gyűlésre jöttek össze. És, hogy a jelen viszonyok nehézségeitől mennyire áthatva jöttek oda, mutatta az áldozatkészség, a lelkesedés az ügy iránt.

Gyűlésükön az országos központi hitelszövetkezet is képviseltette magát Hajós cs. és kir. kamarással, kit Tarczali ny. honv. ezredes üdvözölve, fölkért, a szövetkezeti eszme ismertetésére és a pénzügyi támogatás nagyságára a központtal szemben.

Hajós, válaszában részletesen előadta úgy a szövetkezés előnyeit, mint a módokat, melyek segélyével pénzbeli támogatásban részesül a szövetkezet. Majd Kováts Kálmán, szőlészeti felügyelő, tekintettel arra, hogy a jelen gyűlésen igen sok oly birtokos volt, kik az előbbeni gyűlésen nem vettek részt, az Alapszabályokat újból felolvasta pontról-pontra, hogy azok felől teljes tájékozottsággal bírjanak.

Az Alapszabályokat — a helyi viszonyokhoz történt módosítással — teljességében elfogadták, bár egyes pontjaiban erős vitára adott alkalmat, melyhez Tarczali ezredes, Sebeő, Ku- lás, Doffkay és Andrássy birtokosok szóltak nagy tárgyilagossággal hozzá.

Végül, midőn Tarczali ezredes Hajós Öméltóságát a birtokosok nevében Darányi miniszter őexcellenciájánál a szövetkezet érdekében teendő pártfogásra kérte, Kováts Kálmán, megköszönve úgy az országos központi hitelszövetkezet kiküldöttjének fáradságát, mint a résztvevő birtokosok támogatását, a további összetartásra kérte mindnyájokat.

A gyűlés azzal oszlott fel, hogy, a kinek tetszik, az aláírásokat Kováts Ká mánnál eszközölje

Városi és községi ügyek.

* A sátoralja újhelyi Ronyva szakasz

árapasztó csatornájával kapcsolatos malom-engedélyek dolgában benyújtott vm.-i tiszti ügyészi véleményt a f. hó 11-én ülésezett közig, bizottság, mivelhogy a vélemény az ülés alatt érkezett,lés mert alaposan körültekintő tárgyalást igényel, levették a napirendről és áthelyezték a f. évi dec. havi ülés tárgysorozatába.

* Szarvasmarhakiállitás. A zemplén- vármegyei gazdasági egyesület Sárospatakon f. hó 18-án,azaz holnap reggel díjazással egybekötött tenyészmarhakiállitást rendez.

* DénesfaLva, vármegyénknek ez a régi helyéről (Szelepka községből) áttelepült és bőkezű főúri pártfogójának, Andrássy Dónes grófnak jóvoltából a modern fejlődés kellékeivel felruházott községe érdekében felhívta a t. vármegye közig, bizottsága a nagymihályi járás fő- szolgabiráját, hogy a Dénesfalva érdekében létesítendő és Sztrázsból Füzessérbe vezető községi közlekedési közút ügyét vegye sürgős tárgyalás alá.

* Részleges tisztujitás. Olasz-Liszka községben még az 1900. évben volt községi tisztujitás megfellebbeztetvén, a községi biró és pénztáros választását a kir. közigazgatási bíróság megsemmisítette. Ennek következtében az általános tisztujitásig hátralevő egy évre folyó hó 8. napján volt a részleges tisztujitás most már a lecsillapodott kedélyek nagyobb animozi- tása nélkül, amikor is községi bíróvá Nagy Kálmánt, nagy szótöbbséggel, pénztárossá pedig Muraközy Istvánt közakarattal ujdól megválasztották.

* A tavarnai körjegyző Nyomárkay Géza fegyelmi ügyében, a Mitály Mihál és neje hagyatékából eredően hozott másodfokú határozatot, legapróbb részletekig ment tárgyalás után, a közig, bizottság f. hó 11-iki ülésán feloldotta, egyszersmind az újabb mozzanatok felmerülésére történt rámutatással a vizsgálat folytatását rendelte el.

* Sztakcsin községben ma csak póstaügy- nökség van. A község és környékének folya