Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1901-11-03 / 44. szám

1901. November 3. I. biró a VIII. fizet. oszt. I. fokozatába léptek elő. A birói kar e két kiváló birájának, t. barátaink­nak, mi is gratulálunk. — Stefánia főhercegnő Zemplénből. Lónyay Elemér grófné, Stefánia kir. hercegnő őfensége,néhány nap múlva, előreláthatóan 10-ike körül, ellátogat Bodrog-Olasziba, Elemér gróf kedves kastélyába. A kir. hercegnő ebből az al­kalomból meglátogatja Lónyay Gábor grófékat is deregnyei kastélyokban. — Boldogult trónörö­kösünk özvegyét, most már Lónyay Elemér gróf­nőt, ki ezúttal először s mint nem idegen lép vármegyénk földjére, bizonyára osztatlanul lel­kesen és a legszívesebb szeretettel fogják üdvö­zölni nemcsak B.-Olaszi, Sárospatak, Sátoralja­újhely és az egész szomszédos nagy környék, hanem bizonyára a vármegye közönsége képvi­seletében eljáró nagy küldöttség is. Mint érte­sülünk, már is lépések tétettek arravaló nézve,hogy az eseményszámba menő b.-olaszii látogatás alkal­mával — ha t. i. ez a terv a fenséges asszony dispoziciójába ütközni nem fog — különvonatokat indítson a m. kir. államvasutak igazgatósága Szerencsről és Ujhelyből B.-Olasziba és vissza.* * —i Isten hozza a várva-várt érkezőket Zemplén ege alá : tiszteletünk és szeretünk körébe 1 — Halottak estéje a gyászos, szomori este, midőn megnépesül a temető és a sirhan- tok mécsei kigyulnak : újra elhaladt felettünk. A múlt péntek estéjét mindenki az ő „kedveshalott­ja“ emlékének szentelte. Kevés ember mondhatja el, hogy ne volna egy-két kedves halottja kinek csöndes sirhalmához kizarándokol, hogy ott igaz könyet ejtsen. A néma bú, a közös fájda­lom borongó érzéseivel ülték meg a kegyelet emez \ ünnepét az idén is városunknak mind a négy keresztyén temetőjében. A szivek közös nagy ün­nepe volt a tegnapelőtt estéje. — Aludni indul a nagy természet és téli álma után újra ébred, a fű kizöldül és ismét tavasz mosolyog át a látó­határon ... de ők, a temető csendes aluvói, nem ébrednek újra, nem zöldéi nekik a remény mir­tusz-ága, s nem mosolyog számukra uj tavasz . . . És ti, büszke emberek, mit birtok hát e sár­tekén? Egy pillanatnak köszönjük létünket s egy másik pillanat az enyészetnek ad át ben­nünket ! A harangoknak az a bánatos zúgása tehát, ne feledjétek, nem az elhunytaknak, hanem az élőknek szól. És ha kerget bennünket a sors, a rög sebzi lábainkat: van egy hely, a hol, ha koldusok vagyunk is, együtt pihenünk a király- lyal, ha ifjak vagyunk is, egyenlők vagyunk az aggal, ha szegények vagyunk is, együtt osztozunk a gazdaggal: az enyészet ölén, a siri ágyban! . . . Aztán? Kialszik a fáklya, a feledés éje borul reánk, csak olykor-olykor, igy évenként egyszer, halottak estéjén, keres fel a bus emlékezet. . Em­lékezet ! Sírunk fölött viruló virág: forró köny az öntözője, a hit kertésze, a remény napja, a szeretet tápláló talaja. — Fénytengerben úsztak a róm. kát., g. kát., ref. már bezárt temetők. — • Ez aligha lehet, a pályaudvar szűk volta miatt. SzerA-. rannó. Vasúti állomása: Őrmező. Soroz a 66. hadkiegészítő kerületbe, a IX. honvédezredbe, a 14. huszárezredbe, a VI. hadtest-tüzérezredbe. Népfelkelőit nyilvántartja a 28. járásparancs­nokság. Törvényszéke Sátoralja-Ujhelyben, járás­bírósága telekkönyvi hatósággal felruházva és kir. adóhivatala Varannón. Agyidócz. A homonnai járás területén, az udvai kör­jegyzőségben, az Udva (tótul: Udavka) pataká­nak jobbpartján, az udva—jablonkai községi közlekedési közút mentén, a zempléni Beszkéd hegység laborcz-udvaközi csoportja mellett fekvő kisközség Agyidócz, tótul: Agyidovce.* Alapitója bizonyos Aegid (Egyed) nevezetű egyén lehetett a XVII. században, mikor a ho­monnai uradalomhoz tartozott. Úgy gondolhat­juk magunknak a dolgot, hogy az a bizonyos Drugeth-jobbágy, vagy talán „főember szolgája“ Egyed (Aegidius) kiirtotta az erdőségben a mai községnek első belhelyét, ott lakóházat épített magának, utána mások is és többen sorjába, a mint nekik ennyiért, vagy annyiért azokat a házhelyeket a földesur „inscribál“-ta. Az igy képződött házsort, helységet, az első települők elnevezték Aegidről (Egyedről) a telepítőről Agyi- dócz-nak, mintha mondanák ma: Egyed-ut- cának, Égyedvágásnak vagy Egyedszállásnak. Mert tudni kell, hogy Egyed = Aegidius. Aegidius szentnek a nevét pedig régen Egyud, Egyidut (ma: Egyed) változatokban mondották * Az „ovce“ azt jelenti, hogyí juhok (Matolai E. jegyzete,) Melléklet a „Zemplén11 44. számához. A főgimnáziomi ifjúság ezidén is a szokott ke­gyelettel emlékezett meg elhunyt tanárairól. Az ifjúság a tanárokkal együttesen vonult ki a róm. kát. temetőbe, a hol az énekkar gyászos énekeket adott elő, Bakajsza Andor VIII. o. tanuló pedig a sirok fölött alkalmi beszédet mondott. — Emlékünnep. A s.-pataki főiskola taná­rai és ifjúsága — írja levelezőnk — ünnepiesen ülték meg okt. 31-én a reformáció 384-ik év­fordulóját. Reggel 8 órakor istentisztelet volt a főiskolai imateremben, melyen az alkalmi imát Novak Lajos főiskolai lelkész mondotta; délután 2 órakor emlékünnep, szintén az imateremben a következő műsorozat mellett: 1. Luther éne­ke, előadta a főiskolai énekkar. 2. Alkalmi be­széd, tartotta Csontos József főiskolai tanár. 3. A reformáció emlékünnepén. Irta Kun Béla, szavalta Nyitrai Lajos hittanhallgató. 4. Zwingli éneke. Előadta a főisk. énekkar. 5. Az aposto­lok. Irta Lévai József, szavalta Molnár István hittanhallgató. 6. A gályarab. Irta Bihari Kál­mán, szavalta G. Nagy Béla hittanhallgató. 7. Gályarabok éneke. Előadta' a főiskolai énekar. A nagy közönség élvezettel hallgatta a műsor minden pontját s tetszésével adózott minden előadásnak, első sorban Csontos tanárnak a mag­vas, tartalmas felolvasásért, másod sorban az énekkarnak és a szavatoknak ügyes előadásaikért. — Eljegyzés. Vidor Marci, a „Zemplén­nek is ösmert poétája, Ungvárról, jegyet vál­tott Pavlovits Rózsikéval Nyíregyházán. — Ez a szivbeli esemény képezi érzelmi forrását an­nak a boldogan filozofáló versikének, mely mai számunk »Csarnok“ rovatában olvasható. — Szenzációs öngyilkosság. Hncskajló György, újhelyi gk. segédlelkész, a f. évi nov. hó 26-án, este 5 és 6 óra között, a vasúti ja- vitó-mühelytelepen felül, a Csörgő felé menő tehervonat mozdonya elé vetette magát úgy, hogy a gép maga előtt és alatt jó darabra el­vonszolta mikor a mozdonyvezető észrevette. Akkor már halott volt a szerencsétlen és bor- zadályos sérülésekkel tették föl s vitték vona­ton a legenye-mihalyi vasúti állomásra, a hon­nan az esti személyvonattal hozták vissza Uj- helybe. Orvosrendőri eljárása után hétfőn dél­után 2 órakor temették el a gk. kántor lakásá­nak udvaráról, százakra menő közönség rész­vételével. A szerencsétlen és önmagát oly tra­gikus kimúlásra kárhoztatott segédlelkész két­ségtelenül a mértéktelen ivás okozta delirium- nak lett szánandó áldozata. Ebből a testi és lelki állapotból eredt mulasztásai és gyarlóságai miatt nem egyszer jutott összeütközésbe egyházi fel- sőbbségeivel is. úgy. hogy felfüggesztetése a f. évi szept. hó 27-ik napján már tovább halaszt­hatatlanná vált. Tragikus vége szolgáljon elret­tentő például, hogy még a magasabb műveltség sem képes feltartóztatni az embert, ha egyszer az alkoholizmus romboló hatalmába kerül, az örvénybe sülyedéstől. Az ily szerencsétlen szen­vedély rabságába került egyén életében az ilyen katasztrófa előbb-utóbb bekövetkezik és kimarad- hatatlan. Emberi szánó részvétünk a jelen áldo­zat iránt fokozott, mert a szerencsétlent a reve­renda önérzete sem volt képes az örvény szélé ről, a mely felé bomlott agyszervezete ragadta, magyarul.1 Érdekes tudni, hogy helységünk nevét a XVII. században volt földesura, Drugeth György gróf, a homonnai jezsuiták számára kiállított adománylevelében, Ad/udócz-nak irta2 * 4 érdekes egy bizonyságul, hogy még akkor a telepitő sze­mélynek, Aegidiusnak (Egyednek), a neve élhe­tett a köztudatban.8 Pecsétjén egy nőstény őz áll, előtte egy kis bakőz van. A pecsét, mely viasz nyomatra való, következő felírással bir: Adydócz helysége Petsétye} Helységünk nevében Drugeth gróf íródeákja a gy hangot dj-vel irta az idéztük adományle­vél során és mert az Egyud alakra gondolt: ud-ot irt id helyett. A dj pedig akkor a mai gy jegynek és hangnak felelt meg. Az ócz avult magyar szó = utca, vágás. Délről lapályos, keleti részében hegyes (tatárának erdőségei bővelkednek vadakban. Különösen el van szaporodva a „királyszarvas“ és a vaddisznó.5 Határának kiterjedése: 3613 kát. hold. Egyike a legszebb vadászterületeknek Zemplénben. Legnevezetesebb határdombja a Makovicza. Tőszomszédosak vele északról: Zubna (4.7 kim.) északkeletről: Pichnye (8.5 kim.), kelet­1 ől: Szinna (15.2 kim.), délről Felső-Körtvélyes 1 Páriz-Pápai-Bod szótára : 012. 1. 2 Akk. IV. óvf. 351 1. 8 Itt emlitem meg, hogy Egyud (Egyed) a Dúsa fia mint vitéz katona szerepelt IV. László király alatt; 1273-ban kitüntette magát Győr ostrománál és a király szolgáinak, vagyis a köznomeseknek rendjébe iktattatott. (Uj Magyar Múzeom. II. év. 1852. X. filz. 626: !.) — Homon- nin laktak a pálosrendü szerzetesek Is, kiknek védó- s ;entjök volt Egyed (Aegidius, görögösen Írva : Aigidios) 4 Kula István körjegyző közlése. 8 Haraszthy Miklós t- munkatársam közlése. . visszatéríteni. A békéltető sir testének, az ég irgalmassága lelkének adjon örök nyugodalmat! — Villámos világítás mizériái. Ismét több panaszt hallottunk kereskedőktől és köz­hivataloktól, hogy dacára a rövid napoknak, vil­lanyvilágítást csak délután V2 5 órakor lehet kapni. Kérjük a részvénytársulat igazgatóságát, segítsen ezen a tűrhetetlen állapoton. Tudomá­sunk szerint egyes kereskedők, sőt a gyógysze­részek is, pincehelyiségeikbe is bevezettették a villanyt, hogy a gyertyavilágitásból támad­ható robbanásoknak elejét vegyék és most ezeknek a bevezetéseknek semmi hasznát nem veszik mert, az áram úgy szólván estig szüne­tel. Reméljük hogy ennek az ujabbi felajdulás- nak meg lesz a kívánt eredménye! — Te* jed az ó-hit! Sztropkó környékéről írja levelezőnk : A sztropkai járás közelében fekvő, de már Sárosvármegyéhez tartozó Beheró köz­ségben az Amerikából visszakerült rutének erősen küzdenek a görög nemegyesült vallás behozatala mellett. Sőt, a mint egy megbízható egyéntől hallottam, templom építésre 40.000 ko­ronát várnak Amerikából, még pedig az ottan működő orosz propagandától, mely, a mint két­ségtelen jelek tanúsítják, müködéskörébe vonta már a mi felvidékünket is. A pénzt, hogy a politikai hatóságok eszén túljárjon, az orosz propa­ganda nem közvetetlenül, hanem közvetve kül­di s azt a látszatot adja a dolognak, mintha az a pénzküldemény egyes hívektől jönne Ame­rikából. Sárosvármegyében, Zemplén határszé­lén, e napokban volt Beberó községben a ve­gyes politikai és egyházi részről összeállított bizottsági vizsgálat, a midőn az ó-hitnek Ame­rikában hazatért három buzgó apostola kihall­gatásuk alkalmával és ultraliberális törvényeink alapján valósággal nevetségessé iparkodott tenni a vegyes bizottság kiszállását. Ugyanis midőn az elnök meggyőzni iparkodott őket és magyarázgatta nekik, hogy ti nem vagytok muszkák, miért akarjátok tehát szent vallás- tokat elhagyni, rövidesen ezt felelték; „Budán is laknak ó-hitü görög nemegyesültek, püspökük is van ott, hát ők muszkák ?“ (Persze hogy az ilyen okoskodás csak furfang az atyafiaktól — szerk.) A mi pedig a vallást illeti. — mondot­ták — Magyarországon szabad bármelyik vallást követni. Szóval az ipszéket Amerikában oly ala­posan beoktatták már, hogy a papokkal az evangéliom legfontosabb tanai fölött is konok vitatkozásba bocsátkoznak. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy itt, a mi felvidékünkön, a visz- szaraagyarosodásnak legveszedelmesebb ellensé­géül kezd bemutatkozni Amerika. Azért: „vi- deant consules 1“ r. 1. — Tűzvész. Csütörtökön, okt. hó 31-ón, délután nagy tűz pusztított N.-Bári községben. Tizenöt lakbár és melléképületek estek áldozatúl. Dacára, hogy az oltásnál a szomszédos Borsi és Kis-Bári lakosai is fecskendőkkel vettek részt, a tüzet alig lehetett lokalizálni. A tűz keletkezé­sének oka ismeretlen, csak az bizonyos, hogy a tűz a Csizmadia Istvánná házában ütött ki. Sok takarmány és életnemü is odaégett, a miért sok szegény család ínségbe jutott. — A hatóság a kárvallottak segítségben való részesítése iránt intézkedett. (2.8 kim), nyugatról: Maskócz (4.7 kim.) hely­ségek. Lakosainak lélekszámú az 1901. évi nép- számláláskor 339 volt, tehát tiz év folyásán szaporodott 53-al. — A görög katolikusok papja Zubnán lakik, a r. katolikusoké Felső-Körtvó- lyesen, az izraelitáké Homonnán. Van gk. hitfelekezetű iskolája egy tanítóval, 46 mindennapi és 26 ismétlő iskolába járni köte­lezett gyermekkel. Történeti esemény nem fűződik ugyan nevé­hez, de igy is nagyra lehet vele, mert az ország he ­lységnévtárában ő az egyetlen egy Agyidócz. Ha, mint remélhető is, arra szánja el magát, hogy nevét megmagyarositja, bízvást lehet: Egyed- szállás. Törvényszéke: Sátoralja-Ujhelyben, járás­bírósága, telekkönyve és kir. adóhivatala Homon­nán. Utolsó postája: Udva, táviróállomása: Ho- monna. A járás székhelyétől 15.3 klm.-nyire, Sátoralja-Ujhelytől 92 klm.-nyire fekszik. Földesura volt a múlt század elején Csáky gróf, jelenben, Csáky-jogutódlás során, Andrássy Géza gróf. Agyidócz lakosságának főfoglalkozása a földmivelós. A nők télen át kenderfonással, vá­szonszövéssel vannak elfoglalva, mert ők maguk gondoskodnak a család e nemű szükségleteinek fedezéséről. A nép józanságára mutat, hogy csak egy korcsmája van.5 6^Kula István körjegyző közlése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom