Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1901-11-03 / 44. szám

1901. November 3.

I.

biró a VIII. fizet. oszt. I. fokozatába léptek elő. A birói kar e két kiváló birájának, t. barátainknak, mi is gratulálunk.

— Stefánia főhercegnő Zemplénből.

Lónyay Elemér grófné, Stefánia kir. hercegnő őfensége,néhány nap múlva, előreláthatóan 10-ike körül, ellátogat Bodrog-Olasziba, Elemér gróf kedves kastélyába. A kir. hercegnő ebből az alkalomból meglátogatja Lónyay Gábor grófékat is deregnyei kastélyokban. — Boldogult trónörökösünk özvegyét, most már Lónyay Elemér grófnőt, ki ezúttal először s mint nem idegen lép vármegyénk földjére, bizonyára osztatlanul lelkesen és a legszívesebb szeretettel fogják üdvözölni nemcsak B.-Olaszi, Sárospatak, Sátoraljaújhely és az egész szomszédos nagy környék, hanem bizonyára a vármegye közönsége képviseletében eljáró nagy küldöttség is. Mint értesülünk, már is lépések tétettek arravaló nézve,hogy az eseményszámba menő b.-olaszii látogatás alkalmával — ha t. i. ez a terv a fenséges asszony dispoziciójába ütközni nem fog — különvonatokat indítson a m. kir. államvasutak igazgatósága Szerencsről és Ujhelyből B.-Olasziba és vissza.* * —i Isten hozza a várva-várt érkezőket Zemplén ege alá : tiszteletünk és szeretünk körébe 1

— Halottak estéje a gyászos, szomori este, midőn megnépesül a temető és a sirhan- tok mécsei kigyulnak : újra elhaladt felettünk. A múlt péntek estéjét mindenki az ő „kedveshalottja“ emlékének szentelte. Kevés ember mondhatja el, hogy ne volna egy-két kedves halottja kinek csöndes sirhalmához kizarándokol, hogy ott igaz könyet ejtsen. A néma bú, a közös fájdalom borongó érzéseivel ülték meg a kegyelet emez

\ ünnepét az idén is városunknak mind a négy keresztyén temetőjében. A szivek közös nagy ünnepe volt a tegnapelőtt estéje. — Aludni indul a nagy természet és téli álma után újra ébred, a fű kizöldül és ismét tavasz mosolyog át a látóhatáron ... de ők, a temető csendes aluvói, nem ébrednek újra, nem zöldéi nekik a remény mirtusz-ága, s nem mosolyog számukra uj tavasz . . . És ti, büszke emberek, mit birtok hát e sártekén? Egy pillanatnak köszönjük létünket s egy másik pillanat az enyészetnek ad át bennünket ! A harangoknak az a bánatos zúgása tehát, ne feledjétek, nem az elhunytaknak, hanem az élőknek szól. És ha kerget bennünket a sors, a rög sebzi lábainkat: van egy hely, a hol, ha koldusok vagyunk is, együtt pihenünk a király- lyal, ha ifjak vagyunk is, egyenlők vagyunk az aggal, ha szegények vagyunk is, együtt osztozunk a gazdaggal: az enyészet ölén, a siri ágyban! . . . Aztán? Kialszik a fáklya, a feledés éje borul reánk, csak olykor-olykor, igy évenként egyszer, halottak estéjén, keres fel a bus emlékezet. . Emlékezet ! Sírunk fölött viruló virág: forró köny az öntözője, a hit kertésze, a remény napja, a szeretet tápláló talaja. — Fénytengerben úsztak a róm. kát., g. kát., ref. már bezárt temetők. —

• Ez aligha lehet, a pályaudvar szűk volta miatt.

SzerA-.

rannó. Vasúti állomása: Őrmező. Soroz a 66. hadkiegészítő kerületbe, a IX. honvédezredbe, a 14. huszárezredbe, a VI. hadtest-tüzérezredbe. Népfelkelőit nyilvántartja a 28. járásparancsnokság.

Törvényszéke Sátoralja-Ujhelyben, járásbírósága telekkönyvi hatósággal felruházva és kir. adóhivatala Varannón.

Agyidócz.

A homonnai járás területén, az udvai körjegyzőségben, az Udva (tótul: Udavka) patakának jobbpartján, az udva—jablonkai községi közlekedési közút mentén, a zempléni Beszkéd hegység laborcz-udvaközi csoportja mellett fekvő kisközség Agyidócz, tótul: Agyidovce.*

Alapitója bizonyos Aegid (Egyed) nevezetű egyén lehetett a XVII. században, mikor a homonnai uradalomhoz tartozott. Úgy gondolhatjuk magunknak a dolgot, hogy az a bizonyos Drugeth-jobbágy, vagy talán „főember szolgája“ Egyed (Aegidius) kiirtotta az erdőségben a mai községnek első belhelyét, ott lakóházat épített magának, utána mások is és többen sorjába, a mint nekik ennyiért, vagy annyiért azokat a házhelyeket a földesur „inscribál“-ta. Az igy képződött házsort, helységet, az első települők elnevezték Aegidről (Egyedről) a telepítőről Agyi- dócz-nak, mintha mondanák ma: Egyed-ut- cának, Égyedvágásnak vagy Egyedszállásnak.

Mert tudni kell, hogy Egyed = Aegidius. Aegidius szentnek a nevét pedig régen Egyud, Egyidut (ma: Egyed) változatokban mondották

* Az „ovce“ azt jelenti, hogyí juhok (Matolai E. jegyzete,)

Melléklet a „Zemplén11 44. számához.

A főgimnáziomi ifjúság ezidén is a szokott kegyelettel emlékezett meg elhunyt tanárairól. Az ifjúság a tanárokkal együttesen vonult ki a róm. kát. temetőbe, a hol az énekkar gyászos énekeket adott elő, Bakajsza Andor VIII. o. tanuló pedig a sirok fölött alkalmi beszédet mondott.

— Emlékünnep. A s.-pataki főiskola tanárai és ifjúsága — írja levelezőnk — ünnepiesen ülték meg okt. 31-én a reformáció 384-ik évfordulóját. Reggel 8 órakor istentisztelet volt a főiskolai imateremben, melyen az alkalmi imát Novak Lajos főiskolai lelkész mondotta; délután 2 órakor emlékünnep, szintén az imateremben a következő műsorozat mellett: 1. Luther éneke, előadta a főiskolai énekkar. 2. Alkalmi beszéd, tartotta Csontos József főiskolai tanár. 3. A reformáció emlékünnepén. Irta Kun Béla, szavalta Nyitrai Lajos hittanhallgató. 4. Zwingli éneke. Előadta a főisk. énekkar. 5. Az apostolok. Irta Lévai József, szavalta Molnár István hittanhallgató. 6. A gályarab. Irta Bihari Kálmán, szavalta G. Nagy Béla hittanhallgató. 7. Gályarabok éneke. Előadta' a főiskolai énekar. A nagy közönség élvezettel hallgatta a műsor minden pontját s tetszésével adózott minden előadásnak, első sorban Csontos tanárnak a magvas, tartalmas felolvasásért, másod sorban az énekkarnak és a szavatoknak ügyes előadásaikért.

— Eljegyzés. Vidor Marci, a „Zemplénnek is ösmert poétája, Ungvárról, jegyet váltott Pavlovits Rózsikéval Nyíregyházán. — Ez a szivbeli esemény képezi érzelmi forrását annak a boldogan filozofáló versikének, mely mai számunk »Csarnok“ rovatában olvasható.

— Szenzációs öngyilkosság. Hncskajló György, újhelyi gk. segédlelkész, a f. évi nov. hó 26-án, este 5 és 6 óra között, a vasúti ja- vitó-mühelytelepen felül, a Csörgő felé menő tehervonat mozdonya elé vetette magát úgy, hogy a gép maga előtt és alatt jó darabra elvonszolta mikor a mozdonyvezető észrevette. Akkor már halott volt a szerencsétlen és bor- zadályos sérülésekkel tették föl s vitték vonaton a legenye-mihalyi vasúti állomásra, a honnan az esti személyvonattal hozták vissza Uj- helybe. Orvosrendőri eljárása után hétfőn délután 2 órakor temették el a gk. kántor lakásának udvaráról, százakra menő közönség részvételével. A szerencsétlen és önmagát oly tragikus kimúlásra kárhoztatott segédlelkész kétségtelenül a mértéktelen ivás okozta delirium- nak lett szánandó áldozata. Ebből a testi és lelki állapotból eredt mulasztásai és gyarlóságai miatt nem egyszer jutott összeütközésbe egyházi fel- sőbbségeivel is. úgy. hogy felfüggesztetése a f. évi szept. hó 27-ik napján már tovább halaszthatatlanná vált. Tragikus vége szolgáljon elrettentő például, hogy még a magasabb műveltség sem képes feltartóztatni az embert, ha egyszer az alkoholizmus romboló hatalmába kerül, az örvénybe sülyedéstől. Az ily szerencsétlen szenvedély rabságába került egyén életében az ilyen katasztrófa előbb-utóbb bekövetkezik és kimarad- hatatlan. Emberi szánó részvétünk a jelen áldozat iránt fokozott, mert a szerencsétlent a reverenda önérzete sem volt képes az örvény szélé ről, a mely felé bomlott agyszervezete ragadta,

magyarul.1 Érdekes tudni, hogy helységünk nevét a XVII. században volt földesura, Drugeth György gróf, a homonnai jezsuiták számára kiállított adománylevelében, Ad/udócz-nak irta2 * 4 érdekes egy bizonyságul, hogy még akkor a telepitő személynek, Aegidiusnak (Egyednek), a neve élhetett a köztudatban.8 Pecsétjén egy nőstény őz áll, előtte egy kis bakőz van. A pecsét, mely viasz nyomatra való, következő felírással bir: Adydócz helysége Petsétye}

Helységünk nevében Drugeth gróf íródeákja a gy hangot dj-vel irta az idéztük adománylevél során és mert az Egyud alakra gondolt: ud-ot irt id helyett. A dj pedig akkor a mai gy jegynek és hangnak felelt meg. Az ócz avult magyar szó = utca, vágás.

Délről lapályos, keleti részében hegyes (tatárának erdőségei bővelkednek vadakban. Különösen el van szaporodva a „királyszarvas“ és a vaddisznó.5 Határának kiterjedése: 3613 kát. hold. Egyike a legszebb vadászterületeknek Zemplénben. Legnevezetesebb határdombja a Makovicza.

Tőszomszédosak vele északról: Zubna (4.7 kim.) északkeletről: Pichnye (8.5 kim.), kelet1 ől: Szinna (15.2 kim.), délről Felső-Körtvélyes

1 Páriz-Pápai-Bod szótára : 012. 1.

2 Akk. IV. óvf. 351 1.

8 Itt emlitem meg, hogy Egyud (Egyed) a Dúsa fia mint vitéz katona szerepelt IV. László király alatt; 1273-ban kitüntette magát Győr ostrománál és a király szolgáinak, vagyis a köznomeseknek rendjébe iktattatott. (Uj Magyar Múzeom. II. év. 1852. X. filz. 626: !.) — Homon- nin laktak a pálosrendü szerzetesek Is, kiknek védó- s ;entjök volt Egyed (Aegidius, görögösen Írva : Aigidios)

4 Kula István körjegyző közlése.

8 Haraszthy Miklós t- munkatársam közlése. .

visszatéríteni. A békéltető sir testének, az ég irgalmassága lelkének adjon örök nyugodalmat!

— Villámos világítás mizériái. Ismét több panaszt hallottunk kereskedőktől és közhivataloktól, hogy dacára a rövid napoknak, villanyvilágítást csak délután V2 5 órakor lehet kapni. Kérjük a részvénytársulat igazgatóságát, segítsen ezen a tűrhetetlen állapoton. Tudomásunk szerint egyes kereskedők, sőt a gyógyszerészek is, pincehelyiségeikbe is bevezettették a villanyt, hogy a gyertyavilágitásból támadható robbanásoknak elejét vegyék és most ezeknek a bevezetéseknek semmi hasznát nem veszik mert, az áram úgy szólván estig szünetel. Reméljük hogy ennek az ujabbi felajdulás- nak meg lesz a kívánt eredménye!

— Te* jed az ó-hit! Sztropkó környékéről

írja levelezőnk : A sztropkai járás közelében fekvő, de már Sárosvármegyéhez tartozó Beheró községben az Amerikából visszakerült rutének erősen küzdenek a görög nemegyesült vallás behozatala mellett. Sőt, a mint egy megbízható egyéntől hallottam, templom építésre 40.000 koronát várnak Amerikából, még pedig az ottan működő orosz propagandától, mely, a mint kétségtelen jelek tanúsítják, müködéskörébe vonta már a mi felvidékünket is. A pénzt, hogy a politikai hatóságok eszén túljárjon, az orosz propaganda nem közvetetlenül, hanem közvetve küldi s azt a látszatot adja a dolognak, mintha az a pénzküldemény egyes hívektől jönne Amerikából. Sárosvármegyében, Zemplén határszélén, e napokban volt Beberó községben a vegyes politikai és egyházi részről összeállított bizottsági vizsgálat, a midőn az ó-hitnek Amerikában hazatért három buzgó apostola kihallgatásuk alkalmával és ultraliberális törvényeink alapján valósággal nevetségessé iparkodott tenni a vegyes bizottság kiszállását. Ugyanis midőn az elnök meggyőzni iparkodott őket és magyarázgatta nekik, hogy ti nem vagytok muszkák, miért akarjátok tehát szent vallás- tokat elhagyni, rövidesen ezt felelték; „Budán is laknak ó-hitü görög nemegyesültek, püspökük is van ott, hát ők muszkák ?“ (Persze hogy az ilyen okoskodás csak furfang az atyafiaktól — szerk.) A mi pedig a vallást illeti. — mondották — Magyarországon szabad bármelyik vallást követni. Szóval az ipszéket Amerikában oly alaposan beoktatták már, hogy a papokkal az evangéliom legfontosabb tanai fölött is konok vitatkozásba bocsátkoznak. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy itt, a mi felvidékünkön, a visz- szaraagyarosodásnak legveszedelmesebb ellenségéül kezd bemutatkozni Amerika. Azért: „vi- deant consules 1“ r. 1.

— Tűzvész. Csütörtökön, okt. hó 31-ón, délután nagy tűz pusztított N.-Bári községben. Tizenöt lakbár és melléképületek estek áldozatúl. Dacára, hogy az oltásnál a szomszédos Borsi és Kis-Bári lakosai is fecskendőkkel vettek részt, a tüzet alig lehetett lokalizálni. A tűz keletkezésének oka ismeretlen, csak az bizonyos, hogy a tűz a Csizmadia Istvánná házában ütött ki. Sok takarmány és életnemü is odaégett, a miért sok szegény család ínségbe jutott. — A hatóság a kárvallottak segítségben való részesítése iránt intézkedett.

(2.8 kim), nyugatról: Maskócz (4.7 kim.) helységek.

Lakosainak lélekszámú az 1901. évi nép- számláláskor 339 volt, tehát tiz év folyásán szaporodott 53-al. — A görög katolikusok papja Zubnán lakik, a r. katolikusoké Felső-Körtvó- lyesen, az izraelitáké Homonnán.

Van gk. hitfelekezetű iskolája egy tanítóval, 46 mindennapi és 26 ismétlő iskolába járni kötelezett gyermekkel.

Történeti esemény nem fűződik ugyan nevéhez, de igy is nagyra lehet vele, mert az ország he lységnévtárában ő az egyetlen egy Agyidócz. Ha, mint remélhető is, arra szánja el magát, hogy nevét megmagyarositja, bízvást lehet: Egyed- szállás.

Törvényszéke: Sátoralja-Ujhelyben, járásbírósága, telekkönyve és kir. adóhivatala Homonnán. Utolsó postája: Udva, táviróállomása: Ho- monna. A járás székhelyétől 15.3 klm.-nyire, Sátoralja-Ujhelytől 92 klm.-nyire fekszik.

Földesura volt a múlt század elején Csáky gróf, jelenben, Csáky-jogutódlás során, Andrássy Géza gróf.

Agyidócz lakosságának főfoglalkozása a földmivelós. A nők télen át kenderfonással, vászonszövéssel vannak elfoglalva, mert ők maguk gondoskodnak a család e nemű szükségleteinek fedezéséről.

A nép józanságára mutat, hogy csak egy korcsmája van.5

6^Kula István körjegyző közlése.