Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1901-11-03 / 44. szám

— Hogy kél a bor? Nem is bor még, csak must Gálszécsről Írja tudósitónk, hogy az idén szűrt mustnak ott olyan ára van, a minőt már régen nem fizettek. Legutóbb a gálszécsi termésű idei uj bor hordónként, beleértve a hordó árát is, 70 azaz hetven koronájával kélt.

— A kilenoedik osztálysorsjátók. Sohase volt szerencsére olyan nagyon szükségünk mint most. Nagyon időszerű tehát a m. kir. osztálysorsjáték kilencedik sorsjátékénak beköszönte. Már nem új intézmény hazánkban az osztálysorsjáték, hiszen nyolc sorsjátéka megkedveltette közönségünkkel, és meggyökereztette a beléje vetett bizalmat. Kifogástalan működése, kezelésének abszolút korrektsége, szerencse esélyeinek rendkívül kedvező volta, nyereményeinek sokasága és nagysága, a sorsjegyek vásárlását mindenki számára könnyítő osztályrendszer a magy. kir. osztálysorsjátékot népszerűvé, sőt egyonesen közszükséggé tették. Á most kezdődő IX. osztálysorsjáték első osztályára szóló sorsjegyek már kaphatók. Ennek az osztálynak húzását az idén november 21. és 22-én tartják meg.

— A törzsasztal. Budapest egyik ösmert törzsasztalánál estéről-estére a legkedélyesebb módon csipkedik egymást a társaság tagjai. Floridor a sokat csudáit hősszerelmes, a nők kedvence, utóbbi időben feltűnően lehangolt. „Floridor szerelmes!“ suttogják a bankárleányok. „Az igazgató nem ad már előleget!“ jegyzi meg egy asztaltársa így megy a heecelő- dés napról-napra. Floridor komor arcán sötét gondolatok mély barázdát szántanak. Senki sem tudja megfejteni Floridor rossz kedvének okát. Egyik barátja véletlenül látta, hogy egy délelőtt komoly ábrázattal hagyta el egy ismert bankház üzlethelyiségét. Ahá I Tehát tőzsdén játszik ? Avagy sorsjegyeket vásárolt? . . . Ettől aznaptól fogva nem volt nyugta és csak annyit mond a csipkedésekre: „Szerencsecsillagom elhagyott 1“ Egy este azután a premiéren oly tüzzeljátszta el szerepét, hogy hasonló hatást még nem ért el művészetével. Barátai ünnepelték. Bankettet rendeztek tiszteletére. Folyt a pezsgő és a beszédek árja. A kedélyek hulláma magasra csapott, midőn Floridor egyik barátja a következő beszéddel üdvözölte a művészt: „Nos kedves barátunk, most már mindig jó kedvű lehetsz és nyugodtan alhatsz, mert Töröknél megütötted a főnyereményt!“ És csakugyan a háttérben Török A. és Társa bankháza (Budapest, V., Váczi- körut, 4.) két küldötte jelent meg, kiket a művész hálából a lakomára meghívott. Most már a szerencsés bankházat is lelkes szavakban ünnepelte a jókedvű társaság. A szerenzsés Török bankház mai színes hirdetése jellemzetes rajzokban mutatja be a művész arcképeit.

Színház.

Az elmúlt hót után némi megnyugvással tapasztaljuk, hogy színtársulatunk kezd erős- bödni; a kar megszaporodott, az újonnan szerződött naiva is bemutatkozott Berlányi Vanda személyében, a kisegítő énekesnő, Barcs Aranka is fellépett két alkalommal, azonban úgy a szin- ügyi bizottság, valamint az uj igazgató is belátta, hogy Barcs Aranka szubrettnek egyáltalán nem való és igy a nov. 28-án tartott szinügyi bizottsági ülésen Mezei színigazgató is jelentette hogy szubrett és koloratur énekesnők szerződtetése végett több társulatot fog felkeresni s hogy legkésőbb e hó 9-én már az igényeknek teljesen megfelelő társulattal folytatja előadásait. Addig a társulat naponkint tart előadást.

Egyébként Mezey Béla színigazgató, mint e sorok Írása közben értesülünk, minden lehetőt elkövet s nem riad vissza a legnagyobb anyagi áldozatoktól sem, csakhogy a sátoraljaújhelyi szinügyet teljes erejéből előmozdítsa, felvirágoztassa és a'műpártoló közönség teljes elismerését megnyerje. Körntja — melyet a primadonna kérdés megoldására és a társulat újjá alakítása érdekében tett — sikerült is neki, a mennyiben Gergely Gizát, a pécsi nemzeti színház szubrett primadonnáját, továbbá Vécsey Ilona drámai és szalonhősnőt, kit már is igen jó hir előz meg; Kováts Miksát, a pozsonyi színház karnagyát és Ujházy Margit magántáncosnőt már szerződtette eddig.Most folytat tárgyalásokat a Méránban időző Ledofszky Mariskával, a vidék legkiválóbb koloratur primá donnájával és Polgár Károly jeles bonviván szi- nészszel, ki a pozsonyi színház főrendezője s a közönség kedvence volt — Ily erőkkel ha kiegészül a már meglévő társulat, közönségünknek sok élvezetes előadással kedveskedhetik.

A hét története ez:

Szombaton, okt. 29-én, került színre a Lili bájos zenéjü operett fél ház előtt. Itt láttuk fellépni Barcs Arankát Lili szerepében s meggyőződtünk. hogy habár szép hangja és nagy énektudása van, egyénisége mégis más szerepkörre utalja, — Remete G. (Plinchard) szerepében ügyesen játszott. — Gulyás M ki (Hypothese) márkit játszotta, nehezen tudta magát szerepében találni, az utolsó felvonásban pedig rikítóan tarka-barka öltözékével visszatetszést szült.

Vasárnap, okt. 27-én, Görög rabszolga meglehetős rossz előadásban, rossz szereposztással. Ezt az operetet láttuk tavaly a Halasy társulatától összehasoulithatlanul jobb előadásban.

— Barcs A. Irise nagyon gyenge volt s az Iris szép táncaiból nem láttunk semmit. — Várady Margit (Aspasia) ügyesen játszott és sok tapsot kapott. —- G. Székely René (Antóniát) énekelte.

— Szelényi Emilia (Melanopisz) szerepében túlságosan komédiázott. — Gulyás (Heliodorusza) jó volt, sok tapsot kapott. — Bay László (Dio- med) kellemesen énekelt s jól játszott. — Tábori E. (Pomponius) szerepében egészen rossz volt, a mulatságos részleteket úgyszólván ledarálta.

Hétfőn, okt. 28-án, Aáni került előadásra fél helyárakkal fél ház előtt. Az előadás kifogástalanul jó volt; különösen Barcs A. (Náni) szerepében kapott sok tapsot, Dobó S. (Kreuzer), Tábori E. (Szepi), Gulyás (Szilárd P.) igen jók voltak s mulatatták a közönséget mindvégig.

Kedden, okt, 29-én, A bor, Gárdonyi Gézának ez a kiváló népszínműve, telt házat hozott össze, már a nyáron láttuk ezt a darabot Szendrey társulatától, s még élénken emlékezünk vissza Hunyadi Baracs Imréjére, mely szerepében kiválóan excel Iáit, most Csiky László játszotta ugyanezt elég rátermettséggel, hatásosan, bár az első felvonásban a lassú átmenetet a józan és berúgott ember között nem tartotta be. — Dobó S. (Dur- bints) szerepében különösen kivált. —1 Gulyás (Baracs Ma,tyi) is sikerült ábrázolás volt. — Pa- taky Riza (Baracsnó) érzéssel játszott, Csiszérné (Eszter) ügyesen adta a kikapós menyecskét, Tábori E. (Göre) jól alakított. — Ez estén mutatkozott be Berlányi Vanda naiva egy jelentéktelen szerepben, egyelőre csak annyit mondunk róla. hogy kedves és kecses alak. Egyébként az előadás kifogástalanul jó volt.

Szerdán, okt. 30. a Nagymama, Csiky 3 felvonásos vigjátéka került színre, úgyszólván üres ház előtt, pedig az előadás telt házat érdemelt volna, annyiraösszevágó és jó volt. Pozsonyi Júlia (Szerémi grófné) szerepében, meg- kapóan és élethűen adta az arisztokratikus hölgyet, majd az érzékeny nagymamát. -— Berlányi Vanda Mártája szintén kedves alakítás volt ügyes játékban. Az ifjú művésznőnek mai szereplése szép jövőre jogosít. — Csiszérné (Tímár Karolin) szerepében kissé arisztokratikusan mozgott. — Pataki Riza (Piroska) igen szép volt, szemeivel azonban egy kissé affektált. — Szelénéi A. (Seraphine) szerepében igen mulatságos volt, sok tapsot kapott. — Dobó S. (Tódorka tanár) ; Remete G. (Kálmán), Tábori JE. (Koszta lelkész), Gulyás M. (Ernő), Csiky (Örkényi ezredes) szerepekben nem kis mértékben járultak hozzá az est szép sikeréhez.

Csütörtökön, okt. 31-én, Tartalékos férj-et Guthy és Rákosi bohózatát mutatták be, fél ház előtt. — A darabról magáról sokat nem Írhatunk, csupa összevisszaságból és lehetetlenségekből áll az egész, itt-ott mulattató jelenetekkel. Sze- lényi E. (Bukovics neje) sok természetességgel játszotta a féltékeny házastársat, s a házsártos anyóst. — Pataky Riza (Tímár neje) szépen és kedvesen játszott. — Csiszérné (Dorotya) szerepében jól mutatta be a kicsapongó asszonyt.

— A férfi szereplők közül Csiky L. (Csillám Olivér), Radó S. (Bukovics M); Remete G. (Tímár Zoltán); Tábori E. (Hólyag Tóni): Nagy Miklós (Popovka) igyekeztek a darabot élvezhetővé tenni.

Pénteken, nov. 1-én, zónaelőadásul: A molnár és gyermeke c. alkalmi színmű hozott zsúfolt házat össze. A díszletek ugyan gyarlók voltak, de a szereplők mindannyian megállták helyeiket. — Radó Sándor (Reinhol) szerepében jó alakítással mutatta be a zsugori és rosszlelkü apát, Pataki Riza (Mária), Csiky L. (Konrád); Gulyás (John) egészen megfelelőek voltak.

Szombaton, nov. 2-án, a Báránykák c, operet került előadásra.

Erről és a többiről jövő számunkban. E.

Irodalom.

Az „Adalékok Zemplénvármegye Történetéhez11 c. havi folyóiratunknak 1901. évi, egyszersmind a VII. évfolyamnak novemberi füzete a következő tartalommal jelent meg: J. Zemplénvármegye történeti földrajza (XXXVIII.) Agyagos. Agyidócz. Irta: Dongó Gy. Géza. —

2. Zemplén-vármegye politikai és helyrajzi ös- mertetése. (69. folyt.) Latinból: Matolai Etele. —

3. Történeti jegyzetek Zemplénvármegyéről. (69. folyt.) Latinból: Dongó Gy. Géza, — 4. Újabb adatok ’Sennyey Pongrác br. élettörténetéhez. (VI.) Irta: Lojda József. — 5. Babotsay Izsák naplója. (22. folyt). Közli: Hubay Kálmán. —

6. Szirmay András naplója. (63. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 7. Egy adat az 1817-iki ínség történetéhez. Közli: Eötvös Lajos. — 8. Egy adat az 1825. évi nagy szárazság történetéhez. Közli: Kerekes György. — 9. Levelesláda.

Bocskay-irományok. (X.) Közli: Dongó Gy. Géza.

— 10. A Rájíóczi-levelek jegyzőkönwéből. (I) Közli: Karsa Ferenc. — 11. A Rakóczi-fóle adománylevelekből. (XVI—XVII.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 12. Irodalom. A „Nagy Képes Világtörténet“ 134—139, füzeteinek ösmertetése.

— 13. Tárca. A’ Kestaurátió. (Fáy Andrásnak eddig ösmeretlen verse.) — 14. A szerkesztő postája. — 15. A kiadó postája. — A havonkint 2 ivén megjelenő „Adalékok“ előfizetése egész évre (12 füzetre) csak 4 kor. 80 fillér. —- Melegen ajánljuk mindenkinek, a kit vármegyénk viszontagságos története érdekel; főképp pedig ajánljuk a vármegyebeli községek figyelmébe, már csak azért is, mert ebben az évfolyamunkban is folytatódik a községeknek külön-külön történeti és helyrajzi ösmertetése. — Az előző évfolyamokhoz díszes könyvtáblákkal még szolgálhatunk. —- Ára 1 kor. 80 fillér, postai küldéssel'. 1 kor. 9G fillér.

Gyűjtemény a magyarországi református egyház megújítandó énekeskönyvéhez. Kiadja Fejes István, az egyetemes énekügyi bizottság elnöke. Sárospatak. Nyomatta Steinfeld .Jenő, az ev. ref. főiskola betűivel. 1901. — Ily cim alatt hagyta el a sajtót és adatott át a közbirálatnak az a heves munkálat, melynek teljesítéséhez az ev. ref. egyházkerületek még az 1875. évben adtak mandátámot az egyetemes énekügyi bizottságnak. Tehát nem kevesebb mint 26 év lelkiismeretes, buzgó munkájának eredménye, gyümölcse ez a „Gyűjtemény.“ Tartalma : 1. A program szerint átdolgozott Zsoltárok. 2. Programon kívül átdolgozott Zsoltárok. 3. A magyar- országi Énekeskönyvből átdolgozott Dicséretek.

4. Az erdélyi Énekeskönyvből átdolgozott Dicséretek. 5- Uj énekek. 6. A Zsoltárok és Dicséretek ritmizált dallamainak kóta-képletei. — Mindez 300 nyomtatott oldalon. A „Gyűjtemény“ az énekügyi bizottsághoz beküldött énekanyag gondosan megrostált maradványa és arravaló, hogy ebből a megbecsülendő anyagból létrejöjjön az Új Énekeskönyv. Mert itt az ideje, hogy, most már hosszabb halogatás nélkül, az énekügyi bizottság munkálatainak befejeztével testet öltsön a régi jámbor vágyódás és legyen a magyarországi református egyházaknak is nemcsak egységes, de modern nyelvezetű és szellemű Énekeskönyvük. Az énekszerzők és dallam-kom- ponálók neveit csak a nyilvános bírálat megtörténte után fogja a nagyérdemű énekügyi bizottság elnöke nyilvánosságra hozni. A „Gyűjtemény“ árát és megszerezhetésének módját a köteten nem találtuk feljegyezve.

A vérnász. Hiába állapodott meg a protestantizmus hódítása, a vallásos türelmetlenség üszke, ha közbe el-elcsendesült is, újra fei-fel- lobogott, mihelyt a politika átsuhant az országon. Hiába sorozzák az Újkorhoz az ellenreformáció korát, mégis csak Középkor ez az idő intézményeiben, szokásaiban, s mindenek fölött erkölcseiben. Karddal oldalukon jártak e korszak férfiai, méregüveggel a hölgyek, S a trónon és a trón körül azok az alakok ültek, a kiknek neve Medici Katalin, Henrik navarrai herceg, Guise Henrik. A vallásos szenvedély átnyúlt a politikai térre, a politikai indulat fel- gyujtogatta a vallásos érzést, a fegyveres ármány benyomult a templomba, a mise és a nász ünnepi jelenetei közzé. És a vérnász után következett az irtózatos Szent-Bertalan-éj Páris utcáit és királyi palotája udvarait, tereit a hugenották vére festette pirosra. — Ennek a csodá latos, színeire festői, erkölcsében középkori, nyers és vad kornak a mozgalmas történetét találni a Nagy Képes Világtörténet 140. füzetében.

A „Borászati Lapok Zsebnaptára“

az 1902. évre, szerkesztette Drucker Jenő dr. épp most hagyta el a sajtót. A „Borászati Lapok Zsebnaptáráénak ez a harmadik (1902. évre szóló) évfolyama, jelentékenyen bővített és javított tartalommal jelent meg. Az a kedvező fogadtatás, melyben hazánk szőlőtermelő közönsége az előző kiadásokat fogadta, ösztönzésül szolgált a naptár szerkesztőjének arra, hogy az uj évfolyamban a gazdák igényeinek még inkább megfeleljen. A könyv célját, hogy nélkülözhetetlen segédkönyve legyen a müveit magyar szőlőtermelő közönségnek, tökéletesen eléri, mert nemcsak, hogy tartalma sokkal bővebb, mint más külföldi szőlészeti zsebnaptáraké, hanem a hazai viszonyok szigorú szemmeltartá- sával állította egybe a szerkesztő. A szőlőmi- velésre és borkészítésre való összes tudnivalók kivonatos ismertetése mellett, közli mindazokat a törvényeket és rendeleteket, szervezeteket, intézményeket és kedvezményeket stb., melyek a szőlőtermelők érdekeinek védelmére és előmozdítására szolgálnak. A díszes kötésű, irón- nal és noteszszel ellátott zsebnaptár ára bérmentes küldéssel 3 K. 20 f. Kapható a „Borászati Lapok“ kiadóhivatalában (Budapest, IX., Üllői-ut 25.)

Kis Lap. Több mint negyed évszázad óta gyönyörködteti a ,Kis Lap* című képes gyermekujság Magyarország apró olvasó közönségét, hétről-hétre mint a legszívesebben látott vendég. A ,Kis Lap* gyönyörű tartalmáFolytatás a II, mellékleten,