Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1901-11-03 / 44. szám

— Hogy kél a bor? Nem is bor még, csak must Gálszécsről Írja tudósitónk, hogy az idén szűrt mustnak ott olyan ára van, a minőt már régen nem fizettek. Legutóbb a gálszécsi ter­mésű idei uj bor hordónként, beleértve a hordó árát is, 70 azaz hetven koronájával kélt. — A kilenoedik osztálysorsjátók. So­hase volt szerencsére olyan nagyon szükségünk mint most. Nagyon időszerű tehát a m. kir. osztálysorsjáték kilencedik sorsjátékénak bekö­szönte. Már nem új intézmény hazánkban az osztálysorsjáték, hiszen nyolc sorsjátéka meg­kedveltette közönségünkkel, és meggyökereztette a beléje vetett bizalmat. Kifogástalan műkö­dése, kezelésének abszolút korrektsége, szerencse esélyeinek rendkívül kedvező volta, nyeremé­nyeinek sokasága és nagysága, a sorsjegyek vásárlását mindenki számára könnyítő osztály­rendszer a magy. kir. osztálysorsjátékot népsze­rűvé, sőt egyonesen közszükséggé tették. Á most kezdődő IX. osztálysorsjáték első osztá­lyára szóló sorsjegyek már kaphatók. Ennek az osztálynak húzását az idén november 21. és 22-én tartják meg. — A törzsasztal. Budapest egyik ösmert törzsasztalánál estéről-estére a legkedélyesebb módon csipkedik egymást a társaság tagjai. Floridor a sokat csudáit hősszerelmes, a nők kedvence, utóbbi időben feltűnően lehangolt. „Floridor szerelmes!“ suttogják a bankárleá­nyok. „Az igazgató nem ad már előleget!“ jegyzi meg egy asztaltársa így megy a heecelő- dés napról-napra. Floridor komor arcán sötét gondolatok mély barázdát szántanak. Senki sem tudja megfejteni Floridor rossz kedvének okát. Egyik barátja véletlenül látta, hogy egy délelőtt komoly ábrázattal hagyta el egy ismert bankház üzlethelyiségét. Ahá I Tehát tőzsdén játszik ? Avagy sorsjegyeket vásárolt? . . . Ettől aznap­tól fogva nem volt nyugta és csak annyit mond a csipkedésekre: „Szerencsecsillagom elhagyott 1“ Egy este azután a premiéren oly tüzzeljátszta el szerepét, hogy hasonló hatást még nem ért el művészetével. Barátai ünnepelték. Bankettet rendeztek tiszteletére. Folyt a pezsgő és a be­szédek árja. A kedélyek hulláma magasra csa­pott, midőn Floridor egyik barátja a következő beszéddel üdvözölte a művészt: „Nos kedves barátunk, most már mindig jó kedvű lehetsz és nyugodtan alhatsz, mert Töröknél megütötted a főnyereményt!“ És csakugyan a háttérben Török A. és Társa bankháza (Budapest, V., Váczi- körut, 4.) két küldötte jelent meg, kiket a művész hálából a lakomára meghívott. Most már a szerencsés bankházat is lelkes szavakban ünnepelte a jókedvű társaság. A szerenzsés Tö­rök bankház mai színes hirdetése jellemzetes rajzokban mutatja be a művész arcképeit. Színház. Az elmúlt hót után némi megnyugvással tapasztaljuk, hogy színtársulatunk kezd erős- bödni; a kar megszaporodott, az újonnan szerző­dött naiva is bemutatkozott Berlányi Vanda sze­mélyében, a kisegítő énekesnő, Barcs Aranka is fellépett két alkalommal, azonban úgy a szin- ügyi bizottság, valamint az uj igazgató is be­látta, hogy Barcs Aranka szubrettnek egyáltalán nem való és igy a nov. 28-án tartott szinügyi bizottsági ülésen Mezei színigazgató is jelentette hogy szubrett és koloratur énekesnők szerződ­tetése végett több társulatot fog felkeresni s hogy legkésőbb e hó 9-én már az igényeknek telje­sen megfelelő társulattal folytatja előadásait. Addig a társulat naponkint tart előadást. Egyébként Mezey Béla színigazgató, mint e sorok Írása közben értesülünk, minden lehe­tőt elkövet s nem riad vissza a legnagyobb anyagi áldozatoktól sem, csakhogy a sátoralja­újhelyi szinügyet teljes erejéből előmozdítsa, felvirágoztassa és a'műpártoló közönség teljes elismerését megnyerje. Körntja — melyet a primadonna kérdés megoldására és a társulat újjá alakítása érdekében tett — sikerült is neki, a mennyiben Gergely Gizát, a pécsi nem­zeti színház szubrett primadonnáját, továbbá Vécsey Ilona drámai és szalonhősnőt, kit már is igen jó hir előz meg; Kováts Miksát, a po­zsonyi színház karnagyát és Ujházy Margit magántáncosnőt már szerződtette eddig.Most foly­tat tárgyalásokat a Méránban időző Ledofszky Mariskával, a vidék legkiválóbb koloratur primá donnájával és Polgár Károly jeles bonviván szi- nészszel, ki a pozsonyi színház főrendezője s a közönség kedvence volt — Ily erőkkel ha ki­egészül a már meglévő társulat, közönségünk­nek sok élvezetes előadással kedveskedhetik. A hét története ez: Szombaton, okt. 29-én, került színre a Lili bájos zenéjü operett fél ház előtt. Itt láttuk fel­lépni Barcs Arankát Lili szerepében s meggyő­ződtünk. hogy habár szép hangja és nagy ének­tudása van, egyénisége mégis más szerepkörre utalja, — Remete G. (Plinchard) szerepében ügyesen játszott. — Gulyás M ki (Hypothese) márkit játszotta, nehezen tudta magát szerepé­ben találni, az utolsó felvonásban pedig rikítóan tarka-barka öltözékével visszatetszést szült. Vasárnap, okt. 27-én, Görög rabszolga meglehetős rossz előadásban, rossz szereposztás­sal. Ezt az operetet láttuk tavaly a Halasy tár­sulatától összehasoulithatlanul jobb előadásban. — Barcs A. Irise nagyon gyenge volt s az Iris szép táncaiból nem láttunk semmit. — Várady Margit (Aspasia) ügyesen játszott és sok tapsot kapott. —- G. Székely René (Antóniát) énekelte. — Szelényi Emilia (Melanopisz) szerepében túl­ságosan komédiázott. — Gulyás (Heliodorusza) jó volt, sok tapsot kapott. — Bay László (Dio- med) kellemesen énekelt s jól játszott. — Tá­bori E. (Pomponius) szerepében egészen rossz volt, a mulatságos részleteket úgyszólván leda­rálta. Hétfőn, okt. 28-án, Aáni került előadásra fél helyárakkal fél ház előtt. Az előadás kifo­gástalanul jó volt; különösen Barcs A. (Náni) szerepében kapott sok tapsot, Dobó S. (Kreuzer), Tábori E. (Szepi), Gulyás (Szilárd P.) igen jók voltak s mulatatták a közönséget mindvégig. Kedden, okt, 29-én, A bor, Gárdonyi Gé­zának ez a kiváló népszínműve, telt házat hozott össze, már a nyáron láttuk ezt a darabot Szendrey társulatától, s még élénken emlékezünk vissza Hunyadi Baracs Imréjére, mely szerepében kivá­lóan excel Iáit, most Csiky László játszotta ugyan­ezt elég rátermettséggel, hatásosan, bár az első fel­vonásban a lassú átmenetet a józan és berúgott ember között nem tartotta be. — Dobó S. (Dur- bints) szerepében különösen kivált. —1 Gulyás (Baracs Ma,tyi) is sikerült ábrázolás volt. — Pa- taky Riza (Baracsnó) érzéssel játszott, Csiszérné (Eszter) ügyesen adta a kikapós menyecskét, Tábori E. (Göre) jól alakított. — Ez estén mu­tatkozott be Berlányi Vanda naiva egy jelentékte­len szerepben, egyelőre csak annyit mondunk róla. hogy kedves és kecses alak. Egyébként az előadás kifogástalanul jó volt. Szerdán, okt. 30. a Nagymama, Csiky 3 felvonásos vigjátéka került színre, úgyszólván üres ház előtt, pedig az előadás telt házat érdemelt volna, annyiraösszevágó és jó volt. Po­zsonyi Júlia (Szerémi grófné) szerepében, meg- kapóan és élethűen adta az arisztokratikus höl­gyet, majd az érzékeny nagymamát. -— Berlányi Vanda Mártája szintén kedves alakítás volt ügyes játékban. Az ifjú művésznőnek mai sze­replése szép jövőre jogosít. — Csiszérné (Tímár Karolin) szerepében kissé arisztokratikusan moz­gott. — Pataki Riza (Piroska) igen szép volt, szemeivel azonban egy kissé affektált. — Sze­lénéi A. (Seraphine) szerepében igen mulatsá­gos volt, sok tapsot kapott. — Dobó S. (Tódorka tanár) ; Remete G. (Kálmán), Tábori JE. (Koszta lelkész), Gulyás M. (Ernő), Csiky (Örkényi ez­redes) szerepekben nem kis mértékben járultak hozzá az est szép sikeréhez. Csütörtökön, okt. 31-én, Tartalékos férj-et Guthy és Rákosi bohózatát mutatták be, fél ház előtt. — A darabról magáról sokat nem Írhatunk, csupa összevisszaságból és lehetetlenségekből áll az egész, itt-ott mulattató jelenetekkel. Sze- lényi E. (Bukovics neje) sok természetességgel játszotta a féltékeny házastársat, s a házsártos anyóst. — Pataky Riza (Tímár neje) szépen és kedvesen játszott. — Csiszérné (Dorotya) sze­repében jól mutatta be a kicsapongó asszonyt. — A férfi szereplők közül Csiky L. (Csillám Olivér), Radó S. (Bukovics M); Remete G. (Tí­már Zoltán); Tábori E. (Hólyag Tóni): Nagy Miklós (Popovka) igyekeztek a darabot élvez­hetővé tenni. Pénteken, nov. 1-én, zónaelőadásul: A molnár és gyermeke c. alkalmi színmű hozott zsúfolt házat össze. A díszletek ugyan gyarlók vol­tak, de a szereplők mindannyian megállták he­lyeiket. — Radó Sándor (Reinhol) szerepében jó alakítással mutatta be a zsugori és rosszlelkü apát, Pataki Riza (Mária), Csiky L. (Konrád); Gulyás (John) egészen megfelelőek voltak. Szombaton, nov. 2-án, a Báránykák c, operet került előadásra. Erről és a többiről jövő számunkban. E. Irodalom. Az „Adalékok Zemplénvármegye Tör­ténetéhez11 c. havi folyóiratunknak 1901. évi, egy­szersmind a VII. évfolyamnak novemberi füzete a következő tartalommal jelent meg: J. Zem­plénvármegye történeti földrajza (XXXVIII.) Agyagos. Agyidócz. Irta: Dongó Gy. Géza. — 2. Zemplén-vármegye politikai és helyrajzi ös- mertetése. (69. folyt.) Latinból: Matolai Etele. — 3. Történeti jegyzetek Zemplénvármegyéről. (69. folyt.) Latinból: Dongó Gy. Géza, — 4. Újabb adatok ’Sennyey Pongrác br. élettörténetéhez. (VI.) Irta: Lojda József. — 5. Babotsay Izsák naplója. (22. folyt). Közli: Hubay Kálmán. — 6. Szirmay András naplója. (63. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 7. Egy adat az 1817-iki ínség történetéhez. Közli: Eötvös Lajos. — 8. Egy adat az 1825. évi nagy szárazság történetéhez. Közli: Kerekes György. — 9. Levelesláda. Bocskay-irományok. (X.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 10. A Rájíóczi-levelek jegyzőkönwéből. (I) Közli: Karsa Ferenc. — 11. A Rakóczi-fóle adománylevelekből. (XVI—XVII.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 12. Irodalom. A „Nagy Képes Világtörténet“ 134—139, füzeteinek ösmertetése. — 13. Tárca. A’ Kestaurátió. (Fáy Andrásnak eddig ösmeretlen verse.) — 14. A szerkesztő pos­tája. — 15. A kiadó postája. — A havonkint 2 ivén megjelenő „Adalékok“ előfizetése egész évre (12 füzetre) csak 4 kor. 80 fillér. —- Melegen ajánljuk mindenkinek, a kit vármegyénk vi­szontagságos története érdekel; főképp pedig ajánljuk a vármegyebeli községek figyelmébe, már csak azért is, mert ebben az évfolyamunk­ban is folytatódik a községeknek külön-külön történeti és helyrajzi ösmertetése. — Az előző évfolyamokhoz díszes könyvtáblákkal még szolgálhatunk. —- Ára 1 kor. 80 fillér, postai küldéssel'. 1 kor. 9G fillér. Gyűjtemény a magyarországi református egyház megújítandó énekeskönyvéhez. Kiadja Fejes István, az egyetemes énekügyi bizottság elnöke. Sárospatak. Nyomatta Steinfeld .Jenő, az ev. ref. főiskola betűivel. 1901. — Ily cim alatt hagyta el a sajtót és adatott át a közbirálatnak az a heves munkálat, melynek teljesítéséhez az ev. ref. egyházkerületek még az 1875. évben adtak mandátámot az egyetemes énekügyi bizottság­nak. Tehát nem kevesebb mint 26 év lelkiis­meretes, buzgó munkájának eredménye, gyü­mölcse ez a „Gyűjtemény.“ Tartalma : 1. A pro­gram szerint átdolgozott Zsoltárok. 2. Progra­mon kívül átdolgozott Zsoltárok. 3. A magyar- országi Énekeskönyvből átdolgozott Dicséretek. 4. Az erdélyi Énekeskönyvből átdolgozott Di­cséretek. 5- Uj énekek. 6. A Zsoltárok és Di­cséretek ritmizált dallamainak kóta-képletei. — Mindez 300 nyomtatott oldalon. A „Gyűjtemény“ az énekügyi bizottsághoz beküldött énekanyag gondosan megrostált maradványa és arravaló, hogy ebből a megbecsülendő anyagból létrejöj­jön az Új Énekeskönyv. Mert itt az ideje, hogy, most már hosszabb halogatás nélkül, az ének­ügyi bizottság munkálatainak befejeztével testet öltsön a régi jámbor vágyódás és legyen a ma­gyarországi református egyházaknak is nemcsak egységes, de modern nyelvezetű és szellemű Énekeskönyvük. Az énekszerzők és dallam-kom- ponálók neveit csak a nyilvános bírálat meg­történte után fogja a nagyérdemű énekügyi bi­zottság elnöke nyilvánosságra hozni. A „Gyűj­temény“ árát és megszerezhetésének módját a köteten nem találtuk feljegyezve. A vérnász. Hiába állapodott meg a pro­testantizmus hódítása, a vallásos türelmetlenség üszke, ha közbe el-elcsendesült is, újra fei-fel- lobogott, mihelyt a politika átsuhant az orszá­gon. Hiába sorozzák az Újkorhoz az ellenrefor­máció korát, mégis csak Középkor ez az idő intézményeiben, szokásaiban, s mindenek fölött erkölcseiben. Karddal oldalukon jártak e kor­szak férfiai, méregüveggel a hölgyek, S a tró­non és a trón körül azok az alakok ültek, a kiknek neve Medici Katalin, Henrik navarrai herceg, Guise Henrik. A vallásos szenvedély átnyúlt a politikai térre, a politikai indulat fel- gyujtogatta a vallásos érzést, a fegyveres ármány benyomult a templomba, a mise és a nász ün­nepi jelenetei közzé. És a vérnász után követ­kezett az irtózatos Szent-Bertalan-éj Páris ut­cáit és királyi palotája udvarait, tereit a huge­nották vére festette pirosra. — Ennek a csodá latos, színeire festői, erkölcsében középkori, nyers és vad kornak a mozgalmas történetét találni a Nagy Képes Világtörténet 140. füze­tében. A „Borászati Lapok Zsebnaptára“ az 1902. évre, szerkesztette Drucker Jenő dr. épp most hagyta el a sajtót. A „Borászati La­pok Zsebnaptáráénak ez a harmadik (1902. évre szóló) évfolyama, jelentékenyen bővített és javított tartalommal jelent meg. Az a kedvező fogadtatás, melyben hazánk szőlőtermelő közön­sége az előző kiadásokat fogadta, ösztönzésül szolgált a naptár szerkesztőjének arra, hogy az uj évfolyamban a gazdák igényeinek még in­kább megfeleljen. A könyv célját, hogy nélkü­lözhetetlen segédkönyve legyen a müveit ma­gyar szőlőtermelő közönségnek, tökéletesen el­éri, mert nemcsak, hogy tartalma sokkal bővebb, mint más külföldi szőlészeti zsebnaptáraké, ha­nem a hazai viszonyok szigorú szemmeltartá- sával állította egybe a szerkesztő. A szőlőmi- velésre és borkészítésre való összes tudnivalók kivonatos ismertetése mellett, közli mindazokat a törvényeket és rendeleteket, szervezeteket, intézményeket és kedvezményeket stb., melyek a szőlőtermelők érdekeinek védelmére és elő­mozdítására szolgálnak. A díszes kötésű, irón- nal és noteszszel ellátott zsebnaptár ára bér­mentes küldéssel 3 K. 20 f. Kapható a „Borá­szati Lapok“ kiadóhivatalában (Budapest, IX., Üllői-ut 25.) Kis Lap. Több mint negyed évszázad óta gyönyör­ködteti a ,Kis Lap* című képes gyermekujság Magyaror­szág apró olvasó közönségét, hétről-hétre mint a legszí­vesebben látott vendég. A ,Kis Lap* gyönyörű tartalmá­Folytatás a II, mellékleten,

Next

/
Oldalképek
Tartalom