Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1901-10-27 / 43. szám
táplálákot képesek felvenni, mint az oly fák gyökerei, melyek nem voltak megmetszve. Ez eljárás által tavaszszal a fa fejlődése visszatartatik s a gyümölcsrügyek fejlődése-pedig elősegittetik. Tanácsos ezenkívül évenkint vagy a tél folyamán, vagy rügyfakadáskor, jó trágyalével vagy hígított trágyával megöntözni a fát olyfor- mán, hogy az öreg fa idejéhez mérten minden egyes évre egy öntöző kanna trágyalevet üntünk annak tányérjára. Magát az egész eljárást minden harmadik évben kell ismételni, mert kürülbelől ez az az idő, a mely alatt a fa körül levő gödörben a föld tápláló anyaga kimerül. Csaknem valamennyi gyümölcsfa meghálálja az ily kezelést, kivételt legfeljebb a mandulafa, a diófa és a szelid gesztenyefa képez. Ma, a midőn a gyümölcs mind keresettebb exportcikké válik, nagyon is háladatos dolog a fent körülirt eljárás alkalmazása, mert roppant nagy mértékben képessé teszi az a fákat bő termés előállítására s ezzel jelentékeny jövedelem emelésére. —y. A gyümölcsfák tisztogatása. A gazdának a gyümölcsfa valóságos mostoha gyermeke. Csak akkor törődik vele, ha már a szó teljes értelmében törődnie kell. — Pedig ez elég hiba, mert pl. egy oly fa, a melyet évente vagy soha, vagy rosszul nyesnek, csak alapos tisztogatás után hozható ismét termőképes állapotba. De többet mondunk, nemcsak a rosszul nyesett fáknál szükséges a tisztogatás, hanem mindegyiknél. Ez a tisztogatás abban áll, hogy a fa egy évnél idősebb ágainál a koronát ritkítjuk, mi által a levegő, világosság, hő és nedvesség befolyása sokkal jobban érvényesülhet, mert a levelek az általuk bezárt rügyek kiképződését elősegítik. A tisztogatást legalább minden másodikharmadik évben kell végrehajtani és pedig november elejétől februárig. Oly ágat, mely száraz vagy törött, továbbá a mely egészségtelen, vézna hajtást mutat, okvetetienül le kell fűrészelni, úgyszintén el kell távolítani minden sűrűn álló vagy túlságosan elágázó hajtást, továbbá a kisebb ágakat, mig a korona elegendő világosságot nem nyert. Az eltávolitandó ágakat szorosan képző • désük helyén kell levágni és a sebhelyet tisztán lehomlitani, Az ily helyet legjobb azután faviaszszal vagy kátránynyal bekenni, hogy a sebhelybe a hóié vagy eső be ne hatolhasson, *nert a fásrész külömben könnyen rothadna. A tisztogatás azonban nem az egyedüli munka, a melylyel gyümölcsfáink termőképességét fentarthatjuk; hanem szükséges ezenkívül arról is gondoskodni, hogy az évi termés által elvont tápláló anyagok megfelelően pótoltassanak. Az úgynevezett keverék trágya, továbbá a vízzel hígított trágyalé, vagy még inkább a műtrágya, mindig jó anyagok, melyek e tekintetben sikerrel használhatók. De a ki használja, az nem is fog arról panaszkodni, hogy kár a mezőgazdának a gyümölcsfákkal is bíbelődni. Külföldön csaknem minden gazdaságban gyümölcsfákkal vannak körülszegve a szántóföld táblái. Miért ne tehetnök meg mi is ugyanazt ? —y. A szőlőbirtokosok figyelmébe. A Zem- p'énvármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatala tisztelettel figyelmezteti a szőlőbirtokosokat, hogy tavaszi szénkéneg szükségletüknek ez év december hó 1-ig való előjegyeztetéséről meg ne feledkezzenek, mivel azok, a kik szénkéneg szükségleteiket elő nem jegyeztették, a bizományi raktárból szénké- negkiadásra számot nem tarthatnak; és egyúttal tudatja, hogy a szénkéneg raktárból szénkéneg kiadás minden kedden és pénteken d. u. 11—12 óráig van. Eladás alá kerülő famagvak kimutatását küldktte meg a földmivelésügyi kir. minister a t. vármegye közig, bizottságának. A kimutatás szerint eladásra kerülnek az 1900. év őszén lomb fák, éspedig: kocsányos tölgy, kocsánytalan tklgy, akác, csertölgy, bükk és amerikai dió, magvai, —továbbá fenyőfák, úgymint: lucfenyő,, jegenyefenyő, erdei fenyő, fekete fenyő, magvai. Kocsánytalan tölgymag Tállyán is a Mailott György báró erdőhivatalában, 2000 Hl. mennyiségben. Egységára 5 K. (öt korona) „loco erdő“ értendő. Vasúti állomása: Szerencs. A famagvakról szóló részletes kimutatás a t. vármegye közig, irattárában 567. érd. szám alatt található, Venni szándékozóknak ott, úgyszintén a kir. erdőgondnokságoknál (Sátoralja-Ujhely, Homon- na, Szinna és Varannó községekben) előmutatják. Városi és községi ügyek. * A községi és körjegyzők nyugdíj- intézetének talpraállitása és jövendőjének biztosítása érdekében Hadik Béla gróf előlülése mellett f. hó 23-án d. u. értekezlet volt a vármegye közgyűléstermóben. Az értekezlet nem maradt meddő, mert Dókas Gyula főjegyző indítványának elfogadásával abban állapodtak meg, hogy a nyugdíjintézetnek évente mintegy 3— 4000 K.-ra becsülhető hiánylata megszüntetése érdekében ez az évi kvóta uj szükségletként vétessék fel a vármegye területén fekvő 451 község költségvetésébe az összes adónemek érték-arányában. A nyugdíjintézet Alapszabályainak ily irányban leendő átdolgozására bizottságot küldöttki az értekezlet. Áz értekezleten jelen volt jegyzők részéről és a községi, illetve körjegyzői kar nevében Korchma Menyhért agárdi jegyző tolmácsolta a hálás érzelmeket, köszönetét mondva az értekezleti elnöknek és az indítványozó főjegyzőnek a mindkét részről irányukban tanúsított atyai érzésű jóindulatokért. * Országos vásár. A közönség tudomására adjuk, hogy az újhelyi úgynevezett Imre- vásárt a jövő hó 4 és 5-én fogják megtartani. * A város költségve lése Sátoralja-Ujhely r. t. város 1902-ik évi költségvetése már elkészült. A polgármester most áttette a költség- vetést a pénzügyi bizottsághoz, ahol e napokban tárgyalni fogják a költségvetést. * A bor és husfogyasztási adó. Sáto- ralja-Ujhely r. t. város a bor- és husfogyasztási adót újabb három évre megszerezte. Az erre vonatkozó szerződést már alá is Írták. A város a közeli napokban felhívja a közönséget az egyezkedésre. * Állami anyakönyvi statisztika. A sátoralja-ujhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1901. okt. 19-től 1901. okt. 26-ig a) házasságot kötött: 2 pár; b) kihirdettetett: 5 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 13 esetben; d) elhalálozott: 13 egyén. Vármegyei Hivatalos Rész. 21988. sz. T. Zemplén vármegye alispánjától. s 10 főszolgabírónak és Sátor alj a XJjhely r. t. v. polgármesterének. Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1901. évi XIII. t. c. 3: § a alapján folyó évi 63617 szám alatt kiadott kereskedelemügyi ministeri intézvényt tudomás és alkalmazkodás céljából kiadom. Sátoralja-Ujhely, 1901. október hóM7-én. Matolai Etele, alispán. Másolat. % 63617. sz/VHI 901. Kereskedelemügyi m. kir. Minister. Rendelet. Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. törvénycikk 3. §-a alapján, a belügyi és földmivelésügyi minister urakkal, illetve a horvát-szlavon-dalmát bán úrral egyetártőleg, hivatali elődöm 1892. évi március hó 5-én 14837 szám alatt kiadott rendeletének II. A. 4, g, és TI. B. pontjához a következőket rendelem : Gyorsáruknak fuvarozása, felvétele és kiszolgáltatása általában, valamint sörnek, élő baromfinak és romlékony természetű élelmi szereknek (mint friss gyümölcs, friss főzelék, friss hús, friss hal, leölt baromfi, leőlt vad, tojás, tej, vaj, túró, sajt stb.) fuvarozása, elszállítása céljából fehéráruként való feladása, valamint a teheráruként érkező ily cikkekből álló küldeményeknek kiadása és az állomásról való elfüvarozása vasárnapokon és Szent-István király napján déli 12 óráig végezhető. Az idézett rendelet II. A. 5. a. pontjához, illetve hivatali elődömnek ezt módosító, 1893. évi november hó 23-án 84842. szám alatt kibocsátott rendelete I. pontjához pedig a következő rendeletet fűzöm: Vasárnap és Szent-István király napján a jég egész napon át gyártható, árusítható, szállítható, szállítás céljából feladható, rendeltetése helyén kiadható és az állomásról elfuvarozható. E rendeletem, kihirdetése napján azonnal életbe lép. Budapest, 1901. évi szeptember hó 25-én. Hegedűs, s. k. 21747/sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától. Tekintetes szerkesztő ur! A nagyközönség tájékoztatása céljából közhírré teszem, hogy a képviselőház érvényben levő házszabályai a vármegyei levéltárban vannak elhelyezve, a hol is a házszabályok 217. §-a értelmében mindenki által megtekinthetők. Sátoralja-Ujhely, 1901. október hó 7. Matolai Etele, alispán. T. Zemplén vármegye törvényhatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben az 1201. évi szeptemb. hó 18-én tartott közgyűléséből. 302/15337. sz. Olvastatott a Belüyminister őnagyméltóságának folyó évi julius hó 8-án 16183. szám alatt a kassai kereskedelmi szak- tudósitók által az oroszországi mozgó konyhák felől beszerzett adatokat közlő körrendeleté. A körrendelet és az említett adatokat magában foglaló melléklete a nagyközönség tájékoztatása céljából a „Zemplén“ hivatalos lap utján közhírré tétetni határoztatok. Jegyzetté: Kiadta: Dókus László, Dókus Gyula, Il-od aljogyző. föjogyzö. Másolat. Magy. kir. belügyminister 16183/VI. szám. Körrendelet valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak. — A kassai keresked. szak- tudósitónak az ororszországi mozgó konyhák felől beszerzett adatait tudomásvételül ezennel közlöm. — Budapesten, 1901. évi julius hó 8-án. A minister meghagyásából: (ol vashatlan aláírás) osztálytanácsos. — Megemlítést érdemel egy valóban humánus uj vállalat, mely a nagy városok szegénysorsu munkás-osztályának tápláló és olcsó eledellel való ellátását irányozza. Egy varsói vállalkozó Karl Rose úgynevezett „mozgó konyhákat“ építtetett, melyeken naponként kb. 5000 liter meleg levest küld a város különböző utcáiba s annak literjét öt kopekért adja el a munkásoknak, kiknek túlnyomó része száraz kenyeren és pálinkán szokott élni. A mozgó konyha nap-nap után megjelen bizonyos meghatározott helyeken és ez által lehetővé válik, hogy a munkások olcsó áron és könnyen jussanak egészséges táplálékhoz. Több mint valószínű, hogy hasonnemü vállalatok Budapesten vagy egyébb jelentékeny magyar ipari városokban is megfelelő üzleti nyereséget hajtanának a kezdeményezőknek. Tekintetbe veendő az ily nemű vállalatok szociális értéke is, a mennyiben épen a munkások legszegényebbjeinek, a kisegítő gyári munkásoknak, az építő munkásoknak, stb. válnak hasznára és hivatva vannak arra, hogy hathatós fegyverül szolgáljanak a pálinka-ivás ellen folytatott küzdelemben. Nem lóvén kizárva, hogy ez a példa hazánkban is követőkre akad, alábban közöltéinek pontos adatok a varsói intézményről. A központi konyha Varsó egyik külvárosában Prágában helyeztetett el, az első felszerelés kb. 15 ezer rubelbe (38 ezer koronába) került. Az üstöket egy hildesheimi cég, a Senking szállította ; egy-egy üst űrtartalma kb. 1000 liter, a beszerzési ára kb. 800 rubel (2000 korona). A meleg leves szállítására öt csinos kocsi áll rendelkezésre, melyek a brombergi Wigner-cég műhelyéből kerültek ki és egyenként 2000 márkába kerültek. A tűzhelyeket kőszénnel fütik; 1Ö0 liter leves főzésre kb. 90 kg. (5 púd) kőszén szükséges. Minthogy 1 púd kőszén 20 kopekbe kerül, ezer liter leves főzésére 100 kopek értékű kőszén használtatik el. 10 liter leves főzése e szerint 1 kopekbe kerül. A vállalat csak akkor fizetődik ki, ha naponkint legalább 3000 liter levest adnak ol, — 3500 liternél már nyereség mutatható ki. — A folyó kiadások következők: a cseléd és szolgaszemélyzet bére, a lovakért fizetendő kölcsöndij, a felszereléseknek jó karban tartása, élelmi cikkek beszerzése, fütő anyag, végül a vállalat amortizációja. A szakácsok és szolgák bére 525 rubel, havonként, a lovakért fizetendő 450 rubel a főzelékek hámozását és tisztítását végező asszonyok bére 250 rubel havonként. Egy adag (burgonya főzelék, vagy bab) leves önköltsége 372 kopek, ehhez járul Va kopek kezelési költség Vs kopek, a lovakért marad tiszta nyereség 1/z kopek. 22262. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak és Sátoralja-Ujhely r. t. város polgármesterének. A nmgu belügyministerium 81721. szám alatt szeptember hó 21-én kelt az ecetsavak 14°/o meghaladó tartalmának jelzésére vonatkozó rendeletét a kereskedőkkel való ismertetés és végrehajtás végett kiadom. Sátoralja-Ujhely, 1901. október 10. Alispán helyett: Dókus Gyula, főjegyző. Másolat Magy. kir. belügyminister 81721/VI—-b. sz. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. A töményitett ecetsavnak (ecetesonciának) forgalomba hozatalából az egészségre származható káros befolyások megakadályozása céljából pótlólag az 1900. évi 51459. sz. itteni körrendelethez az országos közegészségügyi tanács javaslatára, a kereskedelmi minister úrral egyetártőleg elrendelem, hogy a gyárosok és kereskedők a forgalomba hozott 14°/0 ecetsavat meghaladó tartalommal bíró ecotfólóken annak savtartalmát
