Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1901-10-06 / 40. szám

éri el. A tökéletes forradás eredményének tekinthető az erős hajtás és dús lombozat, mely a gyökérzetet is erőteljesen képezi ki.

Egyik kísérleti tábla olyan oltványokat mutat, melyek tavaly gyökereztetett portális alanyba helyben lettek beoltva. Vagyis ezek a sorok nem szedettek ki, de ott helyben beoltat- ván, ezeket a tavalyi gyökérzet 2—3 méter magas lombokkal nevelte tel. így oly erősek ezek az oltványok, mint a két-három évesek, az oltás sebhelyei pedig teljesen eltüntetve egy-egy erős formás tőkenyak képzésének adtak helyet. Ezek az erős oltványok főképp beültetett szőlők hiányainak pótlására szánvák.

Igen szépen sikerült az idén a vadalanyok gyökereztetése egy 5 holdas táblában. Érdekesek a kisebb kísérletek és a vállassüveges, angol és sima párosítás stb. oltásmódok közül, hol ritka, hol sűrű kötéssel, gyökeres és sima alanyban.

Különösen lekötötte azonban a kiránduló társaság érdeklődését „a hibás oltványok koródája“, hol a megoperált másod és harmad osztályú hibás forradásu fás oltványok élénk zöld lombjai tettek tanúságot arról, hogy a gyógymód sikerült. Ezeket a hibás fásoltványokat eddig ezer meg ezer számra dobtuk a szemétre, mint eddigi fásoltási telepítéseink átkait, s ime itt a kísérletező megtanít bennünket arra, hogy a természet erejének és működésének okos alkalmazása mellett ezekből egy évi késedelemmel tökéletes oltványt lehet csinálni. Ő ugyanis a be nem forradt sebhelyeket kiíaragja, merészen úgy, hogy nem törődve azzal, mily nagy sebhelyet kap igy — addig halad a faragcsá- lással, mig a sebszélek köröskörül egészséges, eleven szövetrészt nem mutatnak. Ezeket aztán kiülteti. S ime az első évben a sebszélek egészségesen duzzadó sebpara által vannak körülvéve s ha az ily oltványt újra kiültetjük, ez a sebpara tovább képződik s egy, legfeljebb két éven át összeborul.

Láttuk a gyönyörű eredményt utóbb a rekonstruált szőlőben, hol a harmadik éves, fürtökkel rakott töveken már csak szigorú kereséssel találtuk meg a sebpara összeborulásának helyét, mig a második éves oltványoknak merész, sokszor tiz centiméter hosszú sebei ajakszerűen borulnak össze, mert a korhadó szövetek tökéletes eltávolítása által az egészséges gyógyulásra a növénynek az alkalom meg van adva s a kór további terjedésének útja el van vágva.

Világos útmutatás ez a kísérlet arra, hogy oltványainkat akár kiültetés előtt, akár növekedés közben gondosan meg kell néznünk s ha valahol korhadt, élettelen, vagy elhaló pontokat tapasztalunk, szedjük ki ezeket bátran, s a növény gondoskodik maga arról, hogy előtörő kal- luszával a sebet beépítse. Ennek az eljárásnak a birtokában — úgy lehet — a fásoltványokkal való telepítés kárait elkerülhettük volna.

A már újjáépített szőlőtelepro a kiránduló társaságot két érdek vezette. Az egyik Láczay- határozott állásfoglalása a tőkefej metszés visszaállítása mellett, melyről három évvel ezelőtt gazdasági egyesületünkben felolvasást tartott. A másik a zöldoltványok kezelése és beérlelésének viszonyai a porbujtási rendszer alapján, melyről s e részbeni élettani kísérleteiről e télen tartandó előadását egyesületünk borászati szakosztályának bejelentette.

Első részben bemutatta legelsőbben beteAz „Ág“ magyar nevezetet is megtaláljuk az Arpádkori okiratokban ilyen formán: Ágh. — Hogy ez az Ág, mely akkor folyót jelentett, személynévül is használtatott, kétségtelen. A dolgot Szirmay Antalunk,V. István királynak 1210. évi, latin nyelven Írott adomány-levele szerint úgy adja elő, hogy Csernaföldet (Cherna- fewld) Ágh, a Rok (Ruke) fia, vitéz szolgálatainak jutalmául kapta a királytól. Az Ágh, mint vélem, kozár eredetű család volt tehát első ösmert birtokosa a mai Ág-Csernyőnek, a mely család magát a birtok után „chernei“-nek nevezte, megkülönböztetésül a Bodrogköz egy másik hasonló nevű (Oherne) pusztájától, mely ma Lelesz-Pó lyán község határához tartozik.* 4 Épp oly kétségtelen, hogy ez a szóalak Ág „folyó“ értelemben is használtatott, miről az Arpádkori okiratoknak effajta vízrajzi kifejezései: Sebusag (Sebes), Eleag (Élő), Megeag (Megye) stb. stb. tanúskodnak5 6 melyekben az ag egyezik a latin „aqua“ szóval, mely nem pusztán vizet, de folyóvizet is jelent.8 Tehát az Ág Árpádkori egy személynév és az ag (= aqua) köznévtől eredt.

Béla király „Névtelen Jegyzője“ említi (a „Gesta Hungarorum“ XIII. XIX. és XX. fejeze* u. o.

4 D. o. a 306. 1. ós Akk. II. óvf. 130. lapján. Ma, mint tagositott birtokrósz »Cserniszög“ néven ismeretes és a leleszi própostság ,Fejszés-tanya* uradalmához tartozik.

(DóbóBertalan közlése.)

6 Szarvas-Simonyi: Magyar Nyelvtörténeti Szótár. I.

K. 18. szelét.

6 Pl. Adverse aqua navigare => Folyóvíz ellen evezni.

— is éló fogalom ós folyó Máramaros vármegyében

fu Ág (Nagy-Ág), mely a Tiszába ömlik.

lepitett 10 és 8 éves — mintegy 10 holdnyi tábláit, — melyeket hat éven át a váltakozó rövid csapos művelés alá fogott, de a termés fokozatos apadását tapasztalván, ezelőtt 3 évvel tőkéit a csapoktól és elhalt szarvaitól letisztítva, a tőke fej művelésre tért át, hogy igy — úgymond — a mellékvesszők termőerejét a meghagyott csapok által el ne raboltassa, azokat egyenlő rangba helyezze, s igy az állandó termő erőt biztosítsa.

Ez idén a Tokaj-Hegyalján dús termés van mindenütt. De ez a két tábla mindent felül múl. — Nem itt-ott látjuk a rakott tőkéket, hanem minden felé roskadnak a tőkék a gerezdek terhe alatt. — A szomszédos idegen szőlők már csak a normális termést mutatják.

A zöldoltást ez idén a tulajdonos 12 holdon végezte százezer oltványnyal. -- Külsőképp ezek a táblák úgy mutatnak, mint a három éves kész szőlők, sötét zöld sűrű lombjaikkal.

Beoltás előtt az alanyról minden levelet leszednek, mert Láczay ezek meghagyását növény élettani tanulmányai alapján, — melyekről be fog számolni — károsnak tartja az oltvány foganására és zsenge állapotban való fejlődésére. Az oltványok befoganása és növésnek indulása után, a lelevelezett alanyt egész véghosszán föld alá bujtja s külön légkörbe helyezve, külön karóhoz köti ki a sarok mentében. Ezáltal a karó tövéhez került oltvány a karó egész hosszán dús lombot fejleszt, s az eltemetett alany ízületei uj sarjak helyett gyökeret eresztenek s igy ezen uj gyökerzet is közvetíti az életfolyamatot a lombozatnak és viszont; hizlalja, vas- tagitja az alanyt és nemes részt és sokkal hatályosabban végzi be a tökéletes beérlelést.

A kiránduló társaság egyértelmű ítélete szerint ezen eljárás külső képe meglepően szép s mindenki belátta annak igazságát, hogy annak a nehány vadlevélnek érlelő szerepét — amit az alanyon rajta hagyni szoktak—sokszorosan kipótolja, sőt hatványozza a nemes levelek egész sorozata s a szerteágazó lombok, s miután To- kaj-Hegyaljánk rekonstrukciója főképp zöldoltás utján történik: érddekkel várjuk az eljárás kilátásba helyezett tudományos megokolását.

• Zempléni uj honatyák.

Zemplénvármegye nyolc választókerületében

f. hó 2-án zajlott le az országos képviselők megválasztása. Három kerületben, mint mondani szokás, egyhangú volt, de helyesebben mondva: közakarattal és közlelkesedéssel ment végbe a választás.

Az uj honatyák egyébként — egynek kivételével — a régi honatyák; mert a volt honatyákat, minden legcsekélyebb lajstrom-harc nélkül, az uj országgyűlésre is megmarasztották; éspedig a homonnai választókerületben: Andrássy Sándor gr. dr.-t, — a gálszécsi kerületben: Andrássy Tivadar gr.-t, — a mádi kerületben Bernáth Bélát.

Némi alkotmányjogi csete-paté volt a nagy- mihályi választókerületben, hol a kormánypárti Hadik-Barkóczy Endre gróffal a Kossuth-pár- ti(?) Várlaki Sándor czéki rk. plébános vette fel az urna-harcot. D. e. 10 órakor igy állott a szavazatok eredménye: Hadik-Barkóczy Endre grófra

teiben), hogy ezen a környéken, a Latorcza és a Tisza folyók között, ezeken az első foglalásu területeken, a hová Szvatopluk király tótjai visz- szahúzódtak, Öesöb és Velek vajdák kurgatták őket Sűrűn (Csernyő) ingoványos erdőségeiben is — hogy az ők száguldó lovasaik irtották a velők szembe szállott szláv öcsöket és — a mint képzelni lehet — nyeregkápáikba kerítették a szláv dukáknak (szabad uraknak) kezök ügyébe került zsöszke szép szüzeit.

Nagyon jellemző, hogy a mai ÁgCsernyő község neve II. Endre királynak 1214-bői felmaradt okiratában igy van leírva: „Cherna/b7o“ és ,,praedium“-nak, azaz pusztának nevezve, mely akkor a leleszi klastrom (coenobium) birtoka.— Tehát még mielőtt a vitéz Ágh birtokába ment volna át Csernyő: már félig tősgyökeres magyar elnevezésű hely,- vagyis folyó (és nem a szláv nevezetű voda.) Azért mondom, hogy félig magyar, mert nevének első része, a „Cserna“ maradt a XIII. század Árpádkori földrajzában is szláv és ma is érthetően azt jelenti, hogy „fekete.“

A XIII. század negyedik tizedében mai Ág-Csernyő községünk szlávlakta pusztaságán már csergedezni kezd a magyar kultúrának valamelyes életerecskéje, melyet azonban eltiport a tatárjárás7 a Csernyő tőszomszédságában virágzott Maráza (emlékét e pár sor maraszsza!) helységgel egyetemben.8 Ha a Csernyő keleti

7 Szirmay id. m. 306. 1.

s Akk. Vl. évf. 72.1. Ma is ösmeretes pusxta (Marásza) az Ág-Csernyó és K.-Tárkány északi határszélén ; jó buzater mó lapályos föld (Dóbó Bertalan közlése.)

szavazott 245, Várlakira 85- Ekkor Várlaki visz- szalépését bejelentvén, a nagymihályi kerület megválasztott országos képviselőjéül kijelentetett: Hadik-Barkóczy Endre gróf, a ki tehát ekként szinte egyhangú választás utján lépett az Andrássy Géza gróf örökébe, vagyis a nagymihályi választókerület honatyái sorába.

Az olasz-liszkai kerületben az eddig és három cikluson át volt honatya, Molnár Béla dr., a mandátumra tovább nem reflektálván, két jelölt küzdött a többségért: Ballagi Géza dr. és Hammersberg Miklós dr., mindketten kormánypárti programmal. A szavazás eredménye az lett, hogy Ballagi kapott 878 szavazatot, Hammersberg 636-ot, és igy Ballagi lett a győztes 242 szavazattal.

A bodrogközi kerületben ’Sennyey István br. az eddig volt. orsz. képviselő ellen Komjáthy Gábor ungvári ref. lelkészt léptette fel a Kos- suth-párt Erős küzdelem után, melynek folyamán 2005 szavazat adatott le, 173 szótöbbséggel ’Sennyey István br. maradt a győztes.

Lent a meggyasszai kerületben Nagy Sándor dr.-nak, az eddig volt orsz. képviselőnek támadt elkeseredett küzdelme a szintén kormány- párti jelölttel, Potoczky Dezsővel. Nagy Sándor dr. maradt a győztes 150 szótöbbséggel.

Az újhelyi választókerületben a kormány- párti Dókus Ernővel, a kerületnek nagyérdemű képviselőjével, Búza Barna dr. csapott össze Kos- suth-párti programmal. A d. e. 9 órától esteli 10 óráig szakadatlanul tartott igen heves küzdelemnek, melyben vér is folyt — a Buza-pártiak leütöttek egy Dókus-választót, ki hozzá még ref. pap is — az lett az eredménye, hogy az izzó szenvedélyesség dacára Dókus Ernő győzőit 68 szótöbbséggel.

A Zemplénben ekként megválasztott nyolc országos képviselő mind kormánypárti, vagyis Zemplénvármegye többsége maradt, mint volt, továbbra is rendületlen hive az országos szabadelvű politikai irányzatnak.

Mind a nyolc uj honatya — Andrássy Géza gróf, Andrássy Tivadar gróf, Ballagi Géza dr., Bernáth Béla, Dókus Ernő, Hadik-Barkóczy Endre gróf, Nagy Sándor dr. és ’Sennyey István báró — fogadják egyenkint és mindannyian hazafiui osztatlan üdvözletünket.

Mint eddig nem tévesztették soha, egy pillanatra sem, szemeik elől a varázserejű mondást, ne tévesszék ezután sem ezt a „négy szócská“-t:

A haza minden előtt!

*

A töke-terebesi választókerületben csöndesen, izgalom nélkül folyt le a választás. Andrássy Tivadar grófot ismét közlelkesedéssel ajándékozták meg a választók bizalmukkal. Miután a képviselőválasztás megtörtént, a Választók, élükön Csőke József dr. elnökkel, felkeresték a kastélyban lévő grófot. A választási elnök tudtára adta, hogy e kerület egyhangúlag a nemes grófot választotta képviselőjévé. Andrássy Tivadar gr. meleg szavakban köszönte meg a bizalmat, melyet a polgári önérzet legnagyobbikának tart. Ennek megtörténte után villásreggeli volt a kastély termeiben, melyen mindvégig kitűnő hangulat uralkodott. Természetes, hosry toasztokban sem volt hiány. Elsőnek szólott Schütz Nándor dr. szeretett képviselőnkért, Andrássy grófért, — Andrássy gr. a választókért, — Szakszun Izidor gk. lelkész a grófnőért, — Polyánszky Gyula a grófért

szomszédságában fekvő Csap község Batu tatár kán egyik alvezérétől, kinek neve vala Csáb, vette nevezetét — igy vélem értelmozendőnek a Buday Ferenc feljegyzését — akkor az Árpádkor- beli Sűrűn helységet, Csernyő ősét, ez a Csáb vezérelte tatár horda seperhette el a föld színéről, Maráza szomszédos helységgel egyetemben, az élő községek sorából* Ujjátelepitője, Ágh vitéz, a tatárjárás után (1270-ben), minden bizonynyal idegen országból jött gyarmatosok élén, helyet kap és nevet ad a mai Csernyő községnek, de a helység elnevezésében már elsőnek teszi az ő maga magyar birtokos jelzőjét igy: Ágh-Cherne.

— Hosszas per kerekedik xígh vitéz és a leleszi klastrom között, hogy ő-e, ivgh-e annak a földnek igaz birtokosa? Végre az enyém-tied dolgában

— úgy hogy az egyiknek is jut, a másiknak is marad — barátságosan megegyeznek9 mint „actuates Domini,“ azaz tény szerint való birtokosai a XIII. századbeli Ág-Csernyőnek.

Név- és helytörténeti adatait tovább keresgélve, igy találom a XIV. és XV. századbeli királyi okiratokban10 Cherney (1355.) Agh- cherne (1448.)

A tiz esztendővel később (1458.) Írott levél bepanaszolja Mátyás királynak Simon urat meg a helmeczi vár kapitányát, Peturt. A panasz veleje az, hogy Pálóczy Máté nádornak a fia, Simon, ki akkor Helmecz várát bírta, tűrte, engedte az ő kapitányának, Matyócz Péternek,

* Polgári Lexicon I köt. 224. 1.

B Szirmay. id. m. id. h.

10 Csánky Dezső dr. »Magyarország Történelmi Földrajza a Hunyadiak korában.* I. K. 345 f.

Folytatta »« X. uiel lék létén,