Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1901-10-06 / 40. szám
Sátoralja-Ujhely, 1901. október 6. 40. (21280 Harminckettedik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁRA: Egész évre . . 12 kor. Félévre .... 6 „ Negyedévre . . 3 „ Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. ? Egyes szám ára 30 fill. A nyilttórben minden garmond sor dijja 40 fill. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉN-VÁRMEGYE KÖZÖNSÉGÉNEK ÉS A ZEMPLÉN-VÁRMEGYEI „TANITÖ-EGYESÜLET“-NEK HIVATALOS LAPJA. megjelenik: minden s.Á.X5UST-A.E=*. HIRDETÉS DIJJA hivatalos hirdetéseknél : Minden szó után 2 fill. Petitnél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden népprszög centim, után 6 till, számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések és pénzküldemények a kiadóhivatalhoz intézendők. Október 6. (S—r.) Ötvenkét esztendeje múlt annak, hogy az 1848— 49-iki honvédek, a halhatatlan félistenek, a haza szent szabadságának védelmére fegyvert fogtak. Kiomló forró vérükkel, drága életük hősies feláldozásával szerezték vissza nekünk ezt a drága hont, melyen kívül nincsen számunkra hely. A hős vértanuk örök álmokat alusz- szák a sir csöndes ölén. Néma, csendes emberek ők, a kik ötvenkét évvel ezelőtt a magyar haza szabadságáért küzdöttek, de emlékezetük él minden nemes magyar szívben — mindörökké ! Minden igaz magyar érző szív lerójja a kegyelet adóját a mai napon. A mindennapi élet gyötrelmeitől elfáradt lélek a mai napon megpihen, magába tér és átérzi azt, hogy a nagy tettek jutalma örökön-örök- ké tart; hogy a magyar nemzedék az ő dicső emlékezetű nagyjait soha feledni nem fogja. A diadalmas csaták hősei örök pihenésre tértek, de emlékezetük él mindazok szivében, kiket a hazafiság lángja hevit és élni fog, mig a haza fogalma ki nem vész. . . . Minden nemzet arany betűkkel vési történetébe dieső nagyjai nevét. Emlékük kitörölhetetlen, mert mindannyian a nemzet becsületének, hősiességének, sőt magának a nemzetnek fenntartói és megmentői. Mennyivel inkább kell azt a mi nemzetünknek tennie, mely |annyi küzdelmén, annyi sorscsapásán ment át a múltban, és hogy még meg van : csakis az olyan hősöknek köszönheti, mint a milyenek voltak ötvenkét évvel ezélőtt a mai nap vértanúi Is. Az a 13: arany betűkkel van a nemzet történetkönyvébe felirva. Ott fog az ragyogni az késő utódoknak is, mint sokat sanyargatott nemzetünk őrszelleméinek szent névsora. Vezérlő csillagokul ragyognak ők nemzetünk egén. Vezéreink voltak — elvesztettük! De őrködő szellemük megmutatta az utat, melyen haladnunk kell Magyarország olyanná emelkedett, a milyennek Ök álmodták. A szabadelvű szellem, melynek zászlóvivői voltak, nemzetünknek minden intézményében diadalát üli. Emléküknél találkozik az egész nemzet: régi ellenfelek kezet nyújtanak egymásnak, vitatkozó testvérek feltalálják a magyar Golgotán a közös édes anyát, azt a közös hazát, a ki örököse lesz annak a szeretetnek, melyet kincsek helyett gyűjtöttek maguknak egy életen át. Lelkűk itt lebeg közöttünk a mai napon. Megtértükben egy uj világot lát a 13 maga előtt az ó világhelyén. A kidült erdő helyén egy uj pálma-geszt emelkedett fel azóta. Az egy vivásu korból megtört alakok, megőszűlt fejek fogadják a visszatérő hősöket; de körülöttük egy uj nemzedék támadt: szeretetben őseihez hasonló. A hála és hűség ikertestvérek. Ez hoz összebennünket e napon. A mely nemzet fiait igy tudja tisztelni, az atyját is tiszteli. Amely nemzet alkotmányát kész védeni, az alkotmányának oszlopait is megvédi. A mely nemzet halottait megtudja ünnepelni, az a nemzet tudja az élőket is felmagasztalni, az osztja a halhatatlanságot és a dicsőséget. . . Nyugodjatok békében megdicsőűlt szellemek. Találjátok meg csendes álmotokban a mit a földön hiába kerestetek: a nyugalmat. Amig a rögös földet tapossuk: őrködjék felettünk megdicsőűlt szellemetek és vezessen bennünket ama szent eszmék felé, a mikért éltetek, küzdöttetek; a szabadság, egyenlőség, testvériség szent eszméje felé! Leborulunk nagyságtok előtt és értetek egy forró imát rebegünk. Könyeink sírotokig hatoljanak, s Ti, mint halhatatlan hősök, fohászunkkal az egek Urához fogtok jutni, hogy miértünk és szeretett hazánkért, egy jobb korért, „mely után buzgó imádság epedez százezer ajakán“ velünk együtt esedezzetek. Viraszszon őrszellemetek a haza felett mindaddig, mig megzendül a föltámadás harsonája ! Vezessetek bennünket, Ti halottaitok- ban is óriások e nemzet további nagysága felé! Társas tanulmányi kirándulás. Sáros-atak szept. 25. A zemplén vármegyei gazdasági egyesület szőlészeti szakosztálya 1901. augusztus hó 16-án tartott ülésében — Láozay László dr. ügybuzgó és fáradhatatlan sz. o. elnök meghívására és indítványára — elhatározta, hogy szeptember hó végén szőlőoltvány szaporító és rekonstruált telepeinek megtekintése végett társas tanulmányi kirándulást rendez. A kiránduláson, melynek kitűnő idő kedvezett s mely szeptember hó 25-én volt, Tokaj- Hegyaljánk 20 úttörő, tanulnivágyó szőlőtelepi- tője vett részt. A kirándulásnak két része volt. Egyik a sárospataki alsó határban, a Tisza partján árad- mányos iszaptalajban kultivált oltvány telep tanulmányozása, — a másik a felső határban rekonstruált hegyi szőlők és zöldoltási módszer megtekintése. Az oltványtelepen egész érdekes összehasonlító kísérletekkel találkoztunk. A tulajdonos az általa feltalált hézagos oltási módszernek további tökéletesítésére törekedve, minden kísérletét nagyobb arányokban eszközölte, hogy az eredményt annál bizonyosabban állapíthassa meg. Kísérleteit az átlagos viszonyokra fekteti s ezért szinte feltűnő, hogy mily közepes és vékony alanyokra oltott. Célja — úgymond —- egy nagy oltvány szaporító telep esélyeinek az itteni klimatikus viszonyok alapján való előzetes kipuhatolása; tehát ő nem parádéra, de zsebre dolgozik. S még is láttunk oltvány-szakaszokat, hol a hefogant oltványok 70—80>/o-ka tökéletesen körülforradt, a hézagos módszer alapján. Ez a szép eredmény a gyökeres alanyu oltványoknál éretett el ; de a tulajdonos bízik abban, hogy ha válogatott, vastag, sima tővesz- szőkre is fog oltani, ugyan ezt az eredményt TARCA. Küzdelmes választások. (Vázlat egy sajtó alá készülő korrajzból.) — A »Zemplén« eredeti tárcája. — A mikor e soraim a tek. szerkesztő ur becses engedelmével napvilágot látandanak, már fél Magyarország, avagy talán az egész is, el lesz látva a törvényben előirt számmal megválasztott országos képviselőkkel. A ,,numerus clausus*' be lesz töltve, legfeljebb itt-ott egy pótválasztás, vagy, a mi még kellemetlenebb, uj választás, ha a magas királyi Kúriának úgy tetszik. Vége a dicsőséges napoknak, a midőn a képviselőházi mandátumbiráló bizottság gyakorolta hatalmát, jogát, fényes tisztét. Szegény kúriai biráknak gyűlik meg a bajuk és munkájuk erősen ziháló keblű jelöltek okirataival. Régente, azaz nem is oly régen jobb világ volt. A választások is kurucabb módon zajlottak le, vigabban, zeneszóval, dáridóval, végtelen murikkal. Csak pár esztendő előtt pl. az egyik árvámé gyei kerületben oly harc folyt le a piros és fehér tollasok között, hogy 40 sebesült ember nyögte az alkotmányos háborúsdi kellemetlen következményeit. De voltak is ám ott olyan „ivá- sok“, hogy egy-egy korcsmárosnak elfogyott 50------r “ " ' hektoliter söre és 150 akó pálinkája egyetlen egy éjszakán és e rengeteg italt, mely fölért akárcsak az Árva folyóval: 300, mond: háromszáz választó drótostót itta meg. Szepes-Szombatban is hevesen küzdött a két párt egymással 1884-ben. Pulszky Károly és gömöri Szontagb Pál állottak egymással szemben, tieteken át korteskedtek, verekedtek — közben- közben pedig nagyokat ittak — a jámbor szepe- siek, akárcsak a kefekötők. Az utolsó három nap alatt annyi sör fogyott el, hogy á poprádi sörgyár teljesen kiürült. Leszavazott pedig 2260 polgár ; Pulszky Károlyra 1134, Szontagbra ellenben csak 1126 — tehát nyolccal kevesebb. Pulszky azóta a túlvilágon él — Szontág Pál azonban főrendi lett „méltó- ságos“ cimmel. De vájjon megboldogult Pulszky Ágost szerencsésebb volt-e a nyolcvanas években Uj- Verbászon ? Nem, igazán nem. Mandátuma kerek 80.000 forintjába került és a mellett mennyi fáradtságba, izgalomba ! Azt hiszem, ott szerezte szív- és vesebaját. Nem járt nálánál szerencsésebben Anda- házy László sem, ki Kézsraárkon Veszter Imrével szemben óriási kisebbségben maradt — a liceomi diákok agyafúrt csínjai következtében. Fényes nappal csenték el táborából a gimnazisták! (horribile dictu!) a szende magurai választókat oly módon, hogy a városba érkezőknek összes kocsijait egyenesen a Veszter táborába hajtották. Lett is erre oly pompás verekedés, hogy 6 század gyalogságnak kellett a küzdőket széjjelválasztania, de már akkor késő volt, 4—500 választó előtt ott volt a mindenható pálinka, spiritusz, égetett szesz, borovicska és tudja isten mi mindenféle boldogító nektár ital! Valahol az Alföldön történt meg az a hires választás, (az egyik jelölt Benedek Sándor dr. volt) melyen a másik kandidáns 1, azaz egy szavazattal bukott el, vagyis mint mondták : egyhangúlag. Az azonban csak Franciaországban történhetett, hogy mindkét jelöltnek egyforma számú szavazat jutott, és igy az elnök sorshúzás utján döntötte el, hogy ki vigye el a mandátumot . . . Klein Simon dr. Ág-Csernyő. Irta : bongó (ty. Géza. A kettős, mondhatjuk magyar és szláv névben a „Csernyő“ szláv nevezetét igy találjuk leirva az Árpádkori oklevelekben: Sűrűn* 1 és Chorna,2 igy is : Cherna.3 * Mutatváuy az „Adalékok Zemplónvármegyo Történetéhez“ c. havi folyóiratunknak most megjelent októberi füzetéből. 1 Kozma József rk. esperes-lelkész (lakik : Szt-István községben Heves vm.) az „Akk« V. óvf.-nak 351. lapján. Nevezett munkatársamé az érdem, hogy a Salamon király korabeli (1067-iki) okiratban a .Csernyő“ nevezetet felös- merte. Mivel az okiratbeli szóalakot betüről-betüro loirva nem közölte velem: Anonymus XL. fejezetéből, hol a Névtelen Jegyző Csongrádot Surungradnak írja,a Kozma félő XI. századbeli okirat Csernyő alakját „Surun“-nak Írtam. 2 Szirmay A. „Not. Top.« 305. 1. A üempién nm) ti*« oldal,
