Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1901-09-15 / 37. szám

1901. szeptember 15. II Melléklet a ..Zemplén' 37. számához. Irodalom. A Nagy Képes Világtörténet 133 füzete látott most napvilágot. E füzettel a vállalat VII. kö­tete záródik le, mely a reformáció korát tár­gyalja. A reformátorok életét és hatását rajzol­ja a kötet kitűnő szerzője Marczali Henrik dr. és életük rajzát szerencsésen olvasztja össze a kor hatásával és mozgató eszméivel. Hatalmas korszak zárul le ezzel az emberiség törté­nelmében. Az emberi gondolkodás uj és minden eddiginél hatalmasabb lökést kap; szabadabb tér nyílik meg előtte és az emberekben feltá­mad a kritika, mely attól fogva a tizedik mú­zsává lesz, mely pusztít és teremt. Az emberi elmének kifejlődésében nagy és hatalmas vál­tozást jelent e pillant, a gondolkodás biztossá­gának és realitásának minden eddiginél erősebb feltűnését mutatva. Az emberi elme, melynek fejlődése lehet csak a világtörténelemnek igazi tárgya, ettől fogva uj fegyverekkel és nagyobb lépésekben halad célja felé, hullámai nagyobb gyűrűzésekkel futnak a parthoz, mert mind na­gyobb és nagyobb területen hatnak az egyes eszmék is. Vége minden romanticizmusnak, oda van Hellas és a Renaissance minden bűbája, oda az arabok és keletiek mythikus nagysága, oda Róma fenséges ereje, oda a lovagkor hősi erénye, misztikus vágyódása a Végtelen után, oda mindaz a nagy költőiség, a mely addig az emberi szivét eltöltötte. Uj korok, uj emberek jönnek, Erzsébet és Cromwell, IV. Henrik, XIV. Lajos és Turenne, Bethlen Gábor és Gusztáv Adolf korszaka. íme az érző és képzelgő embe­rek helyében a gondolkodó és kritikus fők, a kik nem képzelődnek, hanem számítanak, nem álmodoznak, hanem terveznek, nem remélnek, hanem cselekesznek, a kik az elmének megtisz­tult és kiélesült fegyvereivel küzdenek. íme a modern ember ősei. Ezt a kort oly szépen, be­hatóan irta meg Marcali Henrik dr., hogy kötete valóban díszére válik irodalmunknak A 12 kö­tetes nagy munka szerkesztője Marcali Henrik dr. egyetemi tanár. Egy-egy kötet ára, díszes félbőrkötésben, 16 korona; füzetenként is kap­ható 6Ö fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek írod. Int. Rt. Budapest, VIII., Üllői-út 18. sz.) Sátoralja-Ujhelyben is, Lővy Adolf könyvkeres­kedése utján. Zrínyi Miklósnak egy levele. Van az Országos Le­véltárban egy roppant érdekes másolata Zrínyi Miklós egy levelének, melyet Csáktornyáról 1566 április 19-én, három hónappal Szigetvár megvívása előtt irt Nádasdy Tamásnéhoz, tőle sagitséget kérvén A latin nyelv irt levélből, melyet a Nagy Képes Világtörténetnek most megjelent 132. füzete egész terjedelemben közöl, kivesszük és ide iktatjuk a következő pontot: , . . . Elszántuk ma­gunkat arra, hogy Isten nevében ott bezárkózunk, a t .óhajtva, hogy első sorban a jó Istent, aztán ő császá i ,és királyi felségét, a keresztyén köztársaságot és ezt az „édes végső nyomorúságra jutott hazát szolgáljuk hiven, »rendületlenül, vidáman, vérünk ontásával, fejünk vésztő­ivel is“ (ha a sors akarja) . . . Miklós, Zriny örökös grófja — A 12 kötetes Nagy Képes Világtörténet szer­kesztője Marczali Henrik dr. egyetemi tanár. Egy-egy kö­tet ára díszes félbörkötésben 16 korona; füzetenként is kapható 00 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek, írod. Int. Rt. Bu­dapest, Vili., Űllői-út 18 sz.) Sátoralja Djhelyben is, a Lővy Adolf könyvkereskedésében. Népszerű törvénykiadások. A Ráth Mór (Budapest, Haas-palotaj által kiadott és Imling Konrád dr. kir. táblai tanácselnök által jegyzetekkel ellátott oly népszerű tör vénykiadásokból immár a 35-ik 1901. évfolyam 1-ső füze­tei a szokott díszes nagybetűs és zsebkiadásokban meg­jelentek. Áruk 4 korona. Számos igen fontos törvények között tartalmazzák az összeférhetetlenségi és a közigaz­gatás egyszerűsítéséről szóló törvényeket Ezen két fon tos törvény megjelent külön kézi kiadásokban is, és pedig 1901. XX. t. ez. Az összeférhetetlenségről, az összeférhe­tetlenségi bizottságok és a képviselőház szabályainak mó dositására vonatkozó rendelkezésekkel, ős a képviselővé lasztások feletti bíráskodásról szóló t. cikkel, mely a kép­viselőjelöltek megengedhető választási kiadásait is szabá lyozza. Ára 1 K. 60 f. A fentebbi és az előbbi összes vá lasztási törvények, az 1874. és 1848- évi alapvető törvé nyekkel és azok módosításával 3 kor. 1901. XXIV. t.-cz. A közigazgatás egyszerűsítéséről. A m. kir. közigazgatási bíróságról szóló 1896. évi törvénynyel. melynek egyes §-ait az 1901. évi uj törvény oly lónyegeson módosítja. Ara 2 K. 40 f. 1)' Ai •ce kapitány. Regény, irta Giovanni Yerga. Egy asszony története, kit az érzése ör­vénybe sodor. Verga, a modern olasz irók kö­zött a legnagyobbik, ezt a mindennapi történe­tet formába öntötte, a mesének változatossága és a ragyogó stílusa, elsőrangú helyet biztosí­tanak neki a modern regényalkotások között, Magyarra fordította Gauss Viktor. Megjelent az Egyetemes Regénytár kiadásában díszes piros vászonkötésben. Ara egy korona. Singer és Wolfner kiadása Budapest. Judith könyve. Elbeszélések, Irta Malonyay Dezső. A cselekvés, mit Írásaiban hősével és alakjaival végbe vitet Malonyay, mindig érde­kes, mert a meseszövéshez pompásan ért ez a fránciába ojtott magyar iró. A Judith könyve a legjobbak közül való, miket irt! Megjelent az Egyetemes Regónytárban Ara, piros vászon­kötésben egy korona. Singer és Wolfner kia­dása Budapest. A Magyar Hírlap éppen tizenegyedik esz1 tendeje szolgálja már a magyar közönség érde­keit. A Magyar Hírlapot az eszmékért vívandó harc vágya teremtette meg. Semmiféle pártkö­telékhez nem tartozva, szabad szólást biztosit magának mindig és mindenben. Csak a közér­dek az, amit urául elösmer, s amiért folyvást fáradhatatlanul küzd. Politikája nemzeti, ma­gyar, demokratikus és liberális. Irodalmi része a Magyar Hirlap-nak elsőrangú. Tárcái csupa hírneves irók tollából valók. Regényei nagy fel­tűnést keltő kiválóságok. Hírszolgálata páratla­nul gyors és megbízható. A Magyar Hírlap egy sereg kedvezményt ad előfizetőinek teljesen in­gyen, minden dij nélkül. Ezek között a leg­nagyszerűbb azaz ingyen könyvtár, amit az ál­landó előfizetők kapnak karácsonkor. Tizenkét kötet gyönyörű regényt ad a Magyar Hírlap minden előfizetőjének, aki megszakítás nélkül egész éven át előfizet a lapra. Különben pedig minden előfizető annyi regényt kap, a hány hónap óta egyfolytában előfizetője karácsonkor a Magyar Hírlapnak. A kedvezmények ezen kí­vül még a következők: Az uj előfizetők ingyen kapják meg az éppen közlés alatt levő könyv­alakban nyomott lapregény elejét. A szerkesztő üzenetekben minden előfizető, a ki komoly kér­déssel fordul a laphoz, teljesen megbizható vá­laszt kap szintén díjtalanul. A Magyar Géniusz cimü pompás havi folyóiratot kedvezményes áron negyedévenkint 75 krajcárért (1 korona 50 filléri a „Francia Divatlapot“ és a „Képes Gyer­meklapot“ negyedévenkint 50 kr.-ért (1 korona.) A lap előfizetése félévre 7 frt (14 korona.) negyedévre 3 frt 50 kr. (7 kor.), egy hónapra 1 frt 20 kr. (2 korona 40 fillér). A „Magyar Hírlap“ kiadóhivatala Budapest, V., Honvéd­utca 10. sz. a van. A közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — Köszönetnyilvánítások, I. Ez év július havában a községünkben tör­tént tűzvész alkalmával 22 gazda és zsellér szen­vedett kárt. A károsultak közt volt olyan is, kinek összes ez évi termése, szekere és egyébb gazdasági eszköze égett el. De a legtöbb káro­sultnak szénája pusztult el. Akkor külföldön utazó földes urunk, mél- tóságos Andrássy Sándor gr. úr, a hírlapokból szerzett értesülést a tűzvészről. Tisztjei által azonnal intézkedett, hogy a károsultak közt az uradalom részéről segély osztassák szét. A tel­jesen leégettek közt pénzt és gabonát osztatott szét; azok pedig, kiknek szénájok égett el az uradalomban ingyen kaszálót kaptak. Külföldi útjáról hazatérve tájékoztatta ma­gát az idei termésről. Meggyőződött arról, hogy a falusi gazdák termése általában alkalmatlan újabb vetésre, és azért elrendelte hogy vetőmag gyanánt az uradalom első osztályú termése cse­réltessék be a gazdák termésével. Ma a gazdák 80 kilgrammos búzát vetnek a méltóságos gróf kegyessége folytán. A községben levő egyházi községi elöljá­róságot magához hivatván, velők a község min­den ügyes-bajos dolgát behatóan megbeszélte. E formális tanácskozás eredménye gyanánt fel­említjük, hogy a gróf úr Öméltósága óvoda és jegyzői lakás építésére egy körülbelül 3000 ko­rona értékű belsőséget adományozott a község­nek — Sőt kilátásba helyezte azt is, hogy az óvoda felállításánál máskép is segélyére lesz köz­ségünknek. Mindezen kegyes adományozások és segé­lyezések folytán igen kedves kötelességet telje­sítünk, midőn a vezetésünkre bízott egyházi és polgári község, valamint a tűzkárt szenvedtek nevében is a nyilvánosság előtt mondunk köszö­netét méltóságos Andrássy Sándor gr. urnák ke­gyes adományaiért; kérve Öméltóságát arra, hogy pártfogó szeretetét továbbra is terjessze ki községünkre és annak esetleg segedelemre szo­rulandó lakosaira. A mindenható kegyelme segítse Öméltósá­gát, hogy még számtalan éveken keresztül gya­korolhassa nemes jótékonyságát. Hardicsán, 1901. évi, szeptember 8-án. Juhász József, Marikovszky Béla, gör kát. lelkész. jegyző. Maruska András, biró. II. Velejte, szeptember 10. Alulírott úgy a magam, mint híveim ne­vében a legmélyebb köszönetemet fejezem ki Andrássy Sándor gróf ur ő méltóságának, ki, dacára annak, hogy most 2 éve, midőn a köz­ség lakosai a tűzvész következtében teljesen haj­léktalanná váltak, őket 1000 korona készpénzen felül díjtalanul fa- és kőanyaggal ellátta, a le­égett gk. templom belsejét felszereltette, az uj harangok beszerzését lehetővé tette, a múlt év­ben a rk. iskola részére belsőséget ajándékozott, az iskolát felépítette stb. stb., mely kiadásai az 5000 koronát megütik. Mindazonáltal a f. évben parókiális laká­somat újra építette s egy egész uj szobával ki­bővítette, mely újabb kiadásai a 2000 koronát szintén meghaladják. Ezen valóban nemeslelkü áldozatkészsé­géért fogadja a méltóságos gróf ur ismételve legnagyobb köszönetemet. Matyaczkó György, velejtoi gk. lolkósz. III. Sztropkó, szept. 12. Azzal a kieszelt kortes mende-mondával szemben, a mely választókerületünkben a békés választópolgárok nyugalmát minden igaz ok nél­kül zavarja ; bátorkodom röviden felemlíteni, hogy Andrássy Sándor gróf, kit a kerület önzetlen bizalma e hó 10-én újból közakarattal orsz. kép­viselővé kiáltott ki, a mi mostoha sorsra jutott felvidéki népünk érdekében minden alkalomkor a legszívesebb készséggel és a legszebb ered­ménynyel járt el. Miért is mi őt nem csupán kép­viselőnkül, hanem kerületünknek édesatyjaként tekintettük és éppen ezért minden ügyünk-bajunk orvoslása végett egész bizalommal fordultunk hozzá. Nemes cselekedeteinek hosszú láncolata kö­zül felemlítem, hogy a mikor a felvidéki ínség vész­harangja megkondult, Andrássy Sándor gróf volt az első 500 korona adományával azok között, a kik népünk nyomorán enyhíteni iparkodtak. Egy más alkalomkor pedig egyetlen sza­vunkra 400 koronát adományozott nekünk, sztrop- kaiaknak, jótékony célokra a nemes gróf. Iskolánk felavatási ünnepén pedig 50 koro­nával váltotta meg belépő jegyét. Ebből, s még több nemes cselekedeteiből láthatni, hogy kerületünk mandátuma Andrássy Sándor gróf kezében a legeslegjobb kézbe van letéve. Unghváry Ede, városi főbíró. TAN ÜGY. 1 Zemplén vármesyei Tanitö-Epit hivatalos rovata — Rovatvezető: Molnár Cynla. — Kéziratok rovatvezetőhöz Sátoralja-Ujhelybe küldendők. Ä magyar nyel/ tanítása idegen ajkú iskolában."' Félve fogok hozzá felolvasásomhoz, tuda tában lévén a felvetett théraa nagyfontosságá- nak s ama szétágazó véleményeknek, felfogások­nak, melyek a magyar nyelv mikénti tanításá­ról el vannak terjedve. Mint tiszta és csupán magyar ajkú tanító egy és fél éve működöm oly községben, hol iskola soha nem volt és a hol kívülem más senki sem beszélt magyarul; e körülmény né­mileg már feljogosít arra, hogy tapasztalataimat s gondolataimat szakférfiak előtt elmondhassam: — nemzetiségi vidéken levő iskolák emez „ae- hillesi sarkáról.“ Tekintve, hogy a tárgy módszere véglege­sen megállapítva és a meggyőzés erejével vala­mennyi tanító szellemi birtokába juttatva még nincsen; tekintve, hogy az eszközök birtokában teljesen még nem vagyunk: kérem, hogy eset­leges tévedéseim és túlzásaim iránt elnézéssel legyenek! Halhatatlan emlékű királynőnk, a „Ratió edicationis“ megteremtője Mária Terézia ki­monda: „Az iskolaügy politikum volt és marad mindenkor!“ O volt az, a ki felismerte, hogy az iskola a legfontosabb eszköz az allam hatal­massá s egységessé tételében ; O neki, valamint fiának és utódjának, a birodalmi egység volt a fő ideája, csakhogy az akkori viszonyok és a mi felfogásaink szerint törekvésük helytelen és ki­vihetetlen volt — a céljuk elérésére használt eszközök az erőszakosság bélyegét hordozták magukon. Formailag az akkori és jelenlegi politikai cél egy: az egység megteremtése mindenben; csakhogy mig akkor az egész Monarchiát — az azt alkotó összes nemzeteket — németté akar­ták tenni — ma — a mikor különsen mi ma­gyarok részben önállók s függetlenek vagyunk — akarjuk, hogy a hazánk területén élő idegen * Felolvastatott a »Zemplénvármegyei ált. tanító­egyesület felső körének“ 1901. évi május hó 28. napját! Varannón tartott gyűlésén.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom