Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1901-09-15 / 37. szám
ajkú honfitársaink az állam hivatalos nyelvének birtokába juthassanak, hogy a magyar állam : nyelvben is egységes legyen. Az aztán más kérdés, hogy anyanyelvűk is meghagyas- sék-e; én azt mondom, hogy addig, mig egy nemzedék élete tart, mig mindenki nem fog tudni magyarul beszélni: meghagyható, de azon túl semmi szükségük többé reá, mert az mindig kockáztatná az elért eredményt s útjában lenne a teljes magyarrá válásnak. Az 1879. évi XVIII. t.-c.-ben van letéve a nemzeti egységre való törekvésünk alapja- e törvény létesítése óta már 22 év telt el; nagy idő, majdnem egy nemzedék élete és — bár tagadhatatlan, hogy nagyon sok helyen szép és maradandó eredményeket értek el e téren — mégis általánosságban véve, majd ott vagyunk, a hol , voltunk. Én egyik okát e lassú és nehéz haladásnak az eddig — és még ma is sok helyen — divó helytelen fordító módszerben látom. Vizsgáliuk a kérdést először a psychológia és paedagogia szemüvegén! Tudvalevőleg a gyermeki lélek a szerzett észrevételeket szemléletekké, képzeletekké tömöríti s ehez kapcsolja a megfelelő szót, mi által a képzet fogalommá válik. „A szó térbeli és időbeli korlátáiból megszabadítja a képzetet, végtelenné teszi, gondotattá emeli azt.“ (Dezső L. lélektana.) Vagyis a szó által lesz a képzet általánossá s lelkünk maradandó birtokává; azt tehát minél szorosabban, közvetlenül kell a képzethez kapcsolni. Miért nem helyes tehát a fordító módszer? Azért, mert az anyanyelvi szó a képzet s annak magyar szava közé ékelődik; miként a légmentesen összeforrasztandó tárgy közé — ha nem elég vigyázattal történik a forrasztás — levegő szorul, mely megakadályozza annak tartósságát s erősségét: igy az anyanyelvi szó is — a mely természetszerűleg erősebb, otthonosabb a gyermek lelkében — megakadályozza, hogy a magyar szó közvetlenül s elválaszthatatlanul kapcsoltassék a képzethez ; — megtűri ugyan maga mellett addig az „uj jövevényt,“ mig az emlékezet friss és a gyakorlás által folyton ismételtetik, de megszűnvén a hatás, csakhamar „kidobja a tót a hívatlan vendéget“! Láng Mihály, a direkt (közvetlen) módszer egyik vezér úttörője mondja: „Első a külvilági kép, a második a lelki kép, a harmadik a szókép. Előbb a dologképet s azután nyomban reá a szókópet add meg“! E két szabály világosan elénk állítja a gyermeki lélek munkájának fokozatát a képzet alkotásánál és megmutatja á követendő irányt és modot. A külvilági képet állítsuk tehát először a gyermek elé, azaz szemléltetés legyen a kiiuduló pontunk, mert lelki kép csak igy szár- mazhatik, a melyhez mint alaphoz a magyar szót közvetlenül kapcsoljuk. Az idegen nyelv (szavak) tanulása felsőbb iskolákban s felnőtteknél azért oly nehéz, mert nincsenek meg a lélekben az annak megfelelő képzetek ; a szó magában adva legfeljebb hangképzetet idéz elő. Gondoljunk csak vissza, mikor pld. a német szavakat „magoltuk“, mily nehéz volt egyiket-másikat megragasztani emlékezetünkben I A fő tehát a szemléltetés — a mi képzetet teremt — melyhez a szó, mint a képzetalkotás munkájának betetézője csatolandó. Annak a 6 éves gyermeknek ugyan már vannak homályos s hézagos képzetei egyes dolgokról, de idegen anyanyelvűéinél az a baj, hogy azokat már anyanyelvi szóképpel kapcsolva hozza az iskolába; arra tehát vajmi keveset támaszkodhatunk, arra építenünk — miként a sa- létromos (szikes) régi épületfalra nem lehet — sokkal nehezebb lenne, mintha elölről kezdjük a képzetalkottatás munkáját; e körülmény legfeljebb annyiban lehet könnyebbségünkre, hogy alakilag nem egészen kopár területbe, hanem némileg már munkált talajba kell veteményez- nünk. Szemléltetnünk kell hát újólag azon dolgokat is, melyeket a gyermek már részben ismer Itt felmerül azon ellenvetés, hogy minden nem szemléltethető; vannak elvont kifejezések, cselekvésszók stb. melyeknek mikénti szemléltetésére a tanító a legnagyobb fejtörés után sem jön rá. Ez lehet igaz oly értelemben, hogy ma még, a mikor az anyag egybegyűjtve és fokozatokban feldolgozva nincsen, nem tudjuk, miként lehet és kell egyes elvont fogalmakat érzékeltetni, de hiszem, hogy lassankint rájövünk mindennek a nyitjára; de meg másrészről — ezt tapasztalatból mondhatom —a gyermekek egyes kérdő kifejezések, határozók, melléknevek stb. értelmére a gyakorlás közben ösztönszerüleg rájönnek. Szükséges lenne mindenesetre, hogy oly hivatott kiváló paedagogusok, kik mély tudományuk mellett gazdag tapasztalatokkal is rendelkeznek, gondolkodnának e fontos kérdésről és egy műben részletesen megjelölnék minden beszédjelenség (szó), elvont fogalom mikénti szemléltetés módját — a lehetőség határain belül — egyszersmindt a gyermek beszéde (nyelve), anüak kialakulása (szóbőség fokozatos bővülése) törvényeinek tekintetbe vételével egy anyagtárt állítanának egybe a fokozatok világos kitüntetésével tanmenetszerüleg. (Folytatjuk.) Tekintetes rovatvezető Ur !* Kérem méltóztatnék az alábbi soroknak b. lapjában helyet adni. A „Zemplén“ 36. számában „Reláció“ cim alatt megjelent közleménynek reám vonatkozó részére kellő tájékozás okáért a következőket kell megjegyeznem. , Ft. Hornyák Ágoston cziróka-hosszumezei plébános, mint az 1900—1901. tanévben a szin- nai róm. kát. népiskola vizsgáló elnöke, az ez évi május hóban megtartott iskolai vizsga alkalmával hozzám, a jelenvolt vendégek előtt nyilvánosan, körülbelül a következő szavakat intézte : „Gratulálok önnek 'a szép eredményhez és pedig annál inkább gratulálok, mivel eddig úgy voltam informálva, hogy ön nagyon is gyönge tanító s ime most, hogy személyeseu vagyok jelen, örömmel győződöm meg az ellenkezőről. Ha tekintetbe vesszük azon nehézségeket stb. . .“ Hasonlóképen nyilatkozott az elmúlt iskolai évben, mint vizsgáló elnök ft. Szekey Viktor lyubisei plébános — csupán a hitoktatásra kívánt nagyobb gondot fordítani, de hát ez —■ ft. Lehóczky Endre plébános urnák szól, mert a királyi kormány és püspöki rendeletek alapján a hitektatást az illetékes plébános köteles ellátni. Ezekután felhívom a nt, olvasók és az érdekelt körök szives figyelmét a „Zemplén“ 36. számában közölt XI. pont alatti „Relációdra és ítéletükre bízom annak megállapítását, hogy mi vezérli ft. Lehoezky Endre esperes, szinnai plébános urst az iskolai relációk megírásánál. Szinna, 1901. szeptember 10. Tisztelettel Horváthy Gyula. * Alak és tartalomért a beküldő felelős. CSAHNOK Egyszerű. Egyszerű az én életem, Semmi cifra benne, Mintha csak egy kicsi tanya Érverése lenne. A kis tanya mozgó népe: Gondolatim, melyek Napkeltével, ébredtével Szárnyaikra kelnek. Messzeségbe nem kerengnek, Csak közelben járnak Nincs ideje, nincs itt tere Elcsapongó vágynak. Édes anyám, Isten háza, Hivő népem nyája: Ez a gondom s ha elmondom, Elmondva mindnyája. Hejh de mégse! Este jöttén, Mikor minden alszik, Benn a tanyán kis furulyán Méla nóta hallszik. Méla nótán néma vágyam, — Hogy-mint tudja Isten, — Úgy el-eljár, úgy el-elszáll, Nem marad meg itt benn. (Kovácsvágás.) Janka Károly. Közgazdaság. A tokaj-hegyaljai szőlőmivelés előmozdítása érdekében a földmivelésiigyi kir. miniszter szükségesnek tartván, hogy a szőlők között .vezető közös dülő-utakra nézve az 1894- VII. t. c. határozmányai pontosan végrehajtassanak és úgy ezek, mint az 1890. 1.1. c. alá eső, a szőlőkbe vezető utak jó karban tartassanak. E végből a minister helyszíni tárgyalást rendelt el s ennek foganatosítására Németh József ministeri titkárt küldötte ki. A minister megbízottja tegnap délután Sátoralja-Ujhelybe érkezett. A zemplénvármegyei gazdasági egyesület szőlészeti szakosztálya Sátoralja-Ujhely- ben f. hó 16-án, délután 4 órakor, a vármegye- háza kistermében ülést tart. Gyümölcs- és kertészeti kiállítás Kassán. Áz Abauj-Torna vármegyei gazdasági egyesület, Borsod, Sáros, Szepes és Zemplén vármegyék gazdasági egyesületeivel karöltve, a f. évi október hó 12. 13. és 14. napján Kassán, a Schalk- ház-szálló dísztermében és mellékhelyiségeiben, gyümölcs és általános- kertészeti kiállítást rendez. Ez ügyben a napokban értekezlet volt Kassán a vármegyeházán, hol a kiállítás rendezőbizottságának elnökéül Gerlóczy Géza gazdasági tanintézeti tanárt kérték fel. A kiállítás szakelőadásokkal és juta'mazássil lesz egybekötve. Kiállítók lehetnek a gyümölcs és konyhakertészet bárminő termékeivel Abaúj-Torna-, Borsod-, Sáros-, Szepes- és Zemplénvármegyék gazdái, kertészei és szőlőtermelői, a diszkertészet termékeivel, kerti eszközökkel, szerszámokkal gépekkel, diszkertészeti felszereléssel és a kertészetben használandó vegyi termékekkel, továbbá szak- irodalmi termékekkel — tekintettel az illetőségre — bárki is. A kiállítani szándékolt tárgyak legkésőbb szeptember hó 25-ig jelentendők be és bérmentve legkésőbb október 8-ig küldendők az Abauj-Torna vármegyei gazdasági egyesület (Kassa, Rózsa-utca) címére. A kiál itási tárgyakért térdij nem fizetendő. Viharjelző állomás létesittetéseért — mely kívánatos irányadást gyakorolna a Tokaj- Hegyalján már meglévő, vagy tovább fejlesztendő viharágyuk rajvonalaira felirt a t. vármegye közig, bizottsága i. hó 12-én tartott üléséből a földmivelésügyi kir. ministerhez. Erdőőri és vadőri szakvizsgálatok lesznek a f. évi október hó 4-én és az erre következő napokon Miskolczon, Kassán, Debreczen- ben Akik az erdőőri szakvizsgálatot letenni szándékoznak, hiteles bizonyitványnyal felszerelt folyamodásaikat a vizsgálatok székhelyére nézve illetékes kir. erdőfelügyelőhöz a f. évi okt. hó l-éig (elsejéig) nyújtsák be. A kik vadőri vizsgálatot is akarnak tenni, folyamodásaikat Budapestre, Pozsonyba, Szombathelyre, vagy pedig Kolozsvárra nyújtsák be, hol ezek a vizsgálatok az erdőőri szakvizsgálat'a'l kapcsolatosan tartatnak. Az állami tejgazdasági munkásokat képző iskolában Munkácson, a f. évi október hó 1-én 12 hónapra terjedő újabb tanfolyam nyílik meg, melyre ép, erős testalkattal biró, legalább 18 évet betöltött munkásifjak vétetnek fel. A ta- .nulók a tanfolyam alatt teljes ellátásban és 10 korona havi bérben részesülnek. Felvételért való folyamodások szeptember hó 20-áig a munkácsi uradalom igazgatóságához küldendők be. Ajánlatos volna, hogy a gazdaközönség is ebbe az iskolába jóravaló cselédjeit elküldje, hol, minden anyagi megterheltetés nélkül, szakértő tehene- sekké és tejgazdasági munkásokká képeztetnek ki. Uj szer a filoxera ellen. A jövő év tavaszán nagyobb kísérletet tesznek majd egy filoxerairtó szerrel, melyet Godzevics orosz vegyész talált fel. Hir szerint ez az uj szer abban különbözik az eddigiektől, hogy nemcsak a ülo- xerát pusztítja el, hanem a szőlőtőn élősködő állatokat is kiirtja. A laboratóriumban tett kísérletek, mint mondják, teljesen kielégítő eredményt adtak, nemkülönben a Krim félszigeten megkísérelt praktikus használatbavétel is. Városi és községi ügyek. * Városi közgyűlés Sátoralja-Ujhely r. t. város képviselőtestülete a jövő héten közgyűlést fog tartani. * Vároai pénztárvizsgálat. Matolai Etele alispán, Mizsák István várm. tiszti főügyész és Dongó Gy. Géza vármegyei főszámvevő közreműködésével f. hó 13-án Sátoralja-Ujhely város pénztárát várátlanul megvizsgálták s benne a kezelést és pénztári szolgálatot kifogástalanul rendben találták. A minden irányban tapasztalt rend és pontosság felett az alispán elösmerésó- nek adott kifejezést. * Ellenőrzési szemle. Köztudomásul adjuk, hogy a honvédség kötelékébe tartozó szabadságoltak és tartalékosok ellenőrző szemléjét Ujhelyben a f é. október hó 2-án a honvéd laktanyában fogják megtartani. * A szomotor—kövesd—páczin-czi- gándi törv. hat. közút Czigánd-Tiszaközi szakasza sürgősen és első sorban leendő kiépit- tetésének elrendelésére közig, bizottságunk f. hó 12-én tartott üléséből felkérte a t. vármegye közgyűlését. * Szalók községnek hazafias szellemben munkáló gk. lelkésze, ft. Csurgovich György, hívei számára magyar imádságos könyvekért folyamodott a t. vármegye közig, bizottságához, mely 160 K.-t utalványozott ki jelzett magasztos célra a közinivelődésügyi alapból. * Tavarna községben az állami kezelésbe átvett iskola, mely Tavarna és Tav.-Polyánka községek elemi iskolásnépét van hivatva befogadni, két fiatal tanító vezetése mellett a f. évi szept. hó 1-től megnyílt.
