Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1901-01-06 / 1. szám

Egyesületi élet.

Az izr. iskoláztató egyesület jubiláns gyűlése.

A sátoralja-ujhelyi izr. szegény gyermekeket segitő-egyesület a múlt évi dec. hó 31-én tartotta az egyesület 25 éves fennállásának megünneplése alkalmából diszgyűlését.

Az egyesületi tagok, különösen a szépnem, igen nagy számban vettek részt. Az a tudat, hogy ez egyesület már 25 éve gyakorolja az emberszeretet legnemesebb tényét, emelkedett és ünnepies hangulatot kölcsönzött a gyűlésnek.

Kozmái Kun Frigyes, egyesületi elnök, szép és lendületes szavakban ecsetelte az egyesület nemes működését a múltban, magasztos feladatát a jövőben ; köszönetét mondott a nemes adakozóknak és mindazoknak, kik az egyesület érdekében fáradoztak; különösen elismeréssel nyilatkozott Singer Izrael és Knopíler Sándor tanítókról, kik az egyesület előteremtésében nagy érdemeket szereztek, Schneider\ Jakab tanítóról is, ki itt léte óta teljes odaadással fáradozik az egyesület érdekében; végezetül a tagok figyelmébe ajánlotta az egyesület 25 éves működéséről ez alkalomra a Knopíler Sándor irta Történetet, a miért szerzőnek, az egyesület nevében is, köszönetét mondott. Végezetül úgy a maga, mint tiszttársai nevében köszönettel visszaadta a közgyűlésnek megbízatásukat.

Schön Vilmos dr., választási elnök, az egyesület nevében hálás köszönetét fejezte ki a tiszti karnak működéséért, — ő, úgymond, az egyesület javát és felvirágozását jó kezekben látja s ezért a volt tisztikarnak közakarattal újból leendő megválasztását kéri, mi is nagy lelkesedéssel megtörtént. Megválasztották a szűkebb választmányt is. — A kiküldött számvizsgáló bizottság jelentése alapján megadták a tisztikarnak a felmentvényt.

Kozmái Kun Frigyes újból elfoglalván elnöki székét, a maga és társai nevében köszönetét mondott az újból reájok ruházott bizalomért, kérvén egyszersmind az egyesületi tagok részé • buzgó pártolását. — Erényi Manó dr., egye- leti titkár, beszámolt az egyesület működéséről, megemlékezett a hagyományozókról és a pártoló tagokról, mint arról a ruhakiosztásról is, melyről a „Zemplén“-ben már referáltam. — Grosz Dezső dr. megható szavakban méltatta néh. Nagy Armin dr.-aak az egyesület 19 éven át volt elnökének az egyesület körül szerzett bokros érdemeit; ennek elismerése és kegyeletes megörökítése fejében egyszersmind a Nagy Armin dr. nevére szóló száz koronás alapítványt tett az egyesület javára, mely alapítványt a közgyűlés lelkes éljenzéssel honorált. — Schneider J. hálás köszönetéit mondott mindazok részéről, kik a jelenben és a múltban élvezték e nemes egyesület jótékony működését; tolmácsolta azok háláját is, kik e magasztos pillanatban csak szellemi réven vehettek részt az ez egyesületnek ezen a lélekemelő ünneplésén; mert hiszen mindazok, kik a hálaadás irányából ennek a jubiláris ünnepnek szellemi részesei, egytől-egyig és mindannyian ennek az egyesületnek köszönhetik, hogy valamire vitték az életben.

Elnök a gyűlést a tagok éljenzése közt zárta be, a jelen voltak emelkedett érzelemmel távoztak. rl.

Főurnői kegyes adomány.

Özv. ’Sennyey Pálné báróné őnagyméltó- sága, Andrássy Dénesné grófné őméltősága megbízásából, 2000 (kétezer) koronát küldött címemre oly utasítással, hogy ez az összeg a Gál- szécsen felállítandó kórház céljára fordittassék.

Fogadja a végtelen szivjóságáról és apad- hatlan áldozatkészségéről országszerte tisztelt és nemesszivü grófné a szenvedő emberiség oltárára letett azért az ifjabb fejedelmi adományáért, — az adományt beküldő nemes bárőné őexellen- tiája pedig készséggel teljesített kegyes közbenjárásáért — kórházi egyesületünk legmélyebben érzett hálás köszönetét és hódolatteljes tiszteletének hü kifejezését.

Gálszécs, 1901. január 3-án.

Obláth Mór dr.

mint a gálszécsi járási kórházegyesület id pénztárosa,

Igazgató-választmányi ülés. A zem- plén-vármegyei gazdasági egyesület igazgatóválasztmánya f. hó 4-én d. e. Andrássy Sándor gr. e. elnök előlülése alatt rendkívüli nagy érdeklődés mellett ülést tartott. Az egyesületi titkárnak jelentése az egyesület munkálkodásáról és a gazdasági házi ipari tanfolyamok állapotairól örvendetesen tudomásul vétettek és elhatároztatott, hogy ’Sennyey Miklós br., Pá- ricsy József és Molnár János uraknak a házi ipari tanfolyamok támogatása körüli érdemeiért jegyzőkönyvben mond köszönetét az egyesület. Elfogadta a választmány az elnökségnek f. évi költségvetését és munkatervét, továbbá kimondta, hogy a gazdák biztositó szövetkezetének vezérképviseletét a vármegye területére — a jelenleg érvényben levő szerződés lejárta után — elvállalja az egyesület. Elhatározta, hogy az 0. M. G. E. által tervbevett 2 napos gazdasági előadást Sárospatakon fogja rendezni az egyesület. — Klein Albert a.-bereczkii lakost és a sárospataki gazdakört évdijas tagokul felvette a választmány és egyszermind a sárospataki gazdakör munkálkodásának megkezdéséhez 100 korona segélyt utalt az egyesület. Belépett az egyesület a gazdasági munkás és segélypénztár alapitó tagjául, kimondta, hogy tagokat is fog toborozni e nemes intézménynek. Referens.

Nyilvános köszönetek.

I.

Dókus Gyula csász. és kir. kamarás úr Öméltósága az izr. népkonyhában, a gyermekeket saját költségén ebéddel látta el, fogadja ezen nemes cselekedeért az egyesület nevében hálás köszönetünket.

II.

Weinberger Manónó úrnő az izr. népkonyhában, a gyermekeket saját költségén ebéddel látta el, fogadja ezen nemes cselekedetéért az egyesület nevében hálás köszönetünket.

Widder Gyula, Schön Vilmos dr.,

e. titkár. e. elnök.

A homonnai jótékony nőegyesület

1900. dec. 23-án a polg. és felső-kereskedelmi iskolának egyik földszinti termében 11 iskolás gyermeknek lábelit, 3 fiú gyermeknek egész öltöny téli ruhát, 3 leány gyermeknek ugyanazt, 2 leány gyermeknek télikendőt és 4 elöregedett s munká- képtelen asszonynak készpénzt adtak ki, mintegy 130 korona értékben, igen nagyszámú közönség jelenlétében. Réz László egyesületi titkár intézett a közönséghez beszédet, fejtegetvén a társadalomnak a jótékonyság gyakorlása céljából való tömörülésének felséges és nagy eredményt biztositó voltát. Referens.

Nyilvános számadás, nyugtató és köszönet. A „homonnai jótékony nőegyesület“ 1900. évi dec. 31 én, az u. n. Szilveszter-estén, minden tekintetben kitünően sikerült „mulattatóesté“-! rendezett, melyen közreműködtek: Ta- maskó Szerén k. a., Haraszthy Miklós, Kováts Jószef és Tóth Béla urak. — Az alkalom számadása következő eredménynyel záratott le. Összes bevétel: 275 korona, összes kiadás 114 kor. 96 fill.; tiszta jövedelem maradt: 160 kor. 04 fill., mely összeg az egyesület tőkéjéhez csa toltatott. E szép anyagi sikerhez hozzájárultak szives felülfizetéseikkel Wolmann Kázmér (Krasz- nibród) 20 kor.; Haraszthy Miklós 15 kor.; Takács János (Koskócz) 6 kor. ; Hladonik János (M.-Laborcz) és Sztlaukil Ferenc 5—5 kor.; Grünrald Ignác dr., Horváth Ármin és Kelemen Kálmán 4—4 kor.; Neviczky Miron, Klein Zsig- monz dr. (M.-Laborcz), Gojdics Antal zárdafő (Krasznibród), Hossza Gyula, Pápai Julia, Jaku- bovics Dávid, Friedman Márkusz, Kováts József, Jakab Béni, Legyei Samu, Yittnyédi József, Ligeri Albert dr., Vadnai Károly, Bernáth Béla, Homicskó Pál, Harmatta Andor, Édes Gyula, Persenszky Lajos, Goldbach Xavér, Adorján Endre, Szigethy Bertalan, Vajnár Béla (Radvány)

2—2 kor.; Pólányi Dezső, Kutka István, Toron- szky Elek, Rigán Mihály (Csebinye) 1—1 kor. Kedves kötelességet teljesítek, mikor úgy a fentebb megnevezett szereplőknek; mint a felülfize- tőknek jótékonycélu egyesületünk nevében hálás köszönetémnek adok kifejezést.

Kelt Homonnán, 1901. január 2-án.

Réz László

egyesületi titkár.

A gálszécsi kaszinó egyesület f. évi

jan. hó 1-én tartotta évi rendes tisztújító közgyűlését. Megválasztattak elnökké : Molnár Béla dr., alelnökké: Ihnatkó Emil, titkárrá: ifj. Koch Gábor, ügyészszé: Elek Imre dr., pénztárossá: Füíep Ignác, ellenőrré: Kemény Dezső dr., könyvtárossá: Laubner Károly.

Nyilvános leszámolás.

Alulírottak a király-helmeczi önkéntes tűzoltó-egyesület javára alkotandó alap létesítése céljából a kir.-helmeczi úri és polgárnők körében gyűjtést kísérlettünk meg még az 1897. augusztus hóban, minek eredményéről ezúton és nyilvánosan számolunk be. — A felkért úri és polgárnők a legnagyobb készséggel ajánlottak fel az alap létesítéséhez szükséges pénzbeli segedelmet, három évre kiterjesztve, s pedig havonkénti 40 fillért. Mely adakozásokból a 3 év leforgása alatt befolyt összesen 1302 K. 94 f. — Ez összegben van kimutatva a nemesszivü, most már néhai Balázsházy Bertalan henczidai nagybirtokosnak 50 K.-s adománya és a kir.-helmeczi műkedvelők erre az alapra rendezett közreműködésének a tiszta jövedelme is. Az összeg a bodrogközi takarékpénztárban 5°/o-es kamatra gyű mölcsözik és a tüzoltó-egyesületnek csak akkor fog átadatni, ha a kilátásba helyezett jövedelemmel nagyobb összegre felszaporodik.

Egyúttal kedves kötelességünknek ismerjük, hogy a nemesszivü adakozóknak hálás köszönetünket nyilvánítsuk.

Király-Helmecz, 1901. január 2. özv. Bányay Albertné. Némethy Jánosné. Mitrovics Endréné. Schuster Györgyné.

TANf'GY.

1 Zemplén-vánoesvei Tanitó-Epület iatalos rovata.

— Rovatvezető: Molnár Gyula. —

Kéziratok rovatvezetőhöz S.-A.-Ujhelybe küldendők.

Felkérjük a t. tanitó urakat szíveskedjenek hátralékaikat valamint az “j előfizetési pénzeket is mielőbb beküldeni, mert csak az esetben marad lapunk a t. tanitó egyesület hivatalos közlönye ha t. i. az .előfizetők megfelelő számban fognak jelentkezni.

A természettudományi oktatás jelentősége.

C. Baenitz dr. után irta : Hódinka Ágost.

(Folytatás.)

A virágok színe, a lomblevelek őszi színezete különböző átmeneteikkel megfigyelésre és csodálatra indítanak. A mezőn, réten és erdőben látható színek természetes szépsége által megtanulja a szem a színeket megkülönböztetni. A szemnek a természetes szinszépségre való ezen képzése a lányokra nézve különösen fontos ; e nélkül a lányok hímzéseik színeinek ösz- szeállitásánál igen gyakran hibát követnének el s ez sértené a szemet, úgyszintén az ízlést. A szépnek első föltétele az igaz és a természetes; ha a lányok az igaznak és természetesnek érzékével és felfogásával bírnak, későbbi életűkben hálát fognak érezni az iskola iránt, melyben ilynemű aestheticai képzést nyertek.

Sok levélnek, virágnak és gyümölcsnek egyszerű alakjai anyagul szolgálnak az alaki érzék első fejlődéséhez. A gyermekek magoktól, tehát a nélkül, hogy erre külön indíttatnának, jelölik meg a virágok és levelek alakját az általuk ismert tárgyak szerint és a természeti testeken, vagy azok részein a tojás, kör, harang, tányér stb. alakját találják.

A leányok szin- és alaki érzékét lényegesen az mozdítja elő, ha megtanulják hogyan kell a virágokat, füvek virágzatait, leveleket, harasztokat és mohokat praeparálni. Ezeket azután a lányok levélpapírra, lámpaernyőre stb. ízlésesen összeállítják.

A szin- és alaki érzék képzését a szülék és tanitó azáltal mozdíthatják elő hathatósan, hogy a szépet megcsodálják. A kiképzett színes alaki érzék a gyermekeknél a szépnek kímélésében jelentkezik. „Rückert költői etymo- logiája: a szép a kímélésből ered, ha nyelvileg tarthatatlan is, a nevelésre mégis mély igazságot foglal magában; az ifjúságot mindenek előtt a szép kímélésének kell megnyerni.“ (Sigismund). Ha ez sikerült, akkor az állatok és növények elleni nyerseség és rombolási hajlam el fog tűnni és a szin- és alaki összetételek jótékony összhangja ott is érvényesíteni fogja hatalmát és befolyását, a hol a természeti testek torzalakjai a szemet látszólag sértik. A természet példányképe a szépnek; a művészet a természetből veszi a legszebb alakjait és a természet maga az ő egészében nagyobb műremek, mint mindaz, a mit az emberi szellem alkotni képes volt.

A természet az emberre mindig nemesitő hatást gyakorol.

Ha a szin- és’alaki érzék a kicsiny, a jelentéktelen, a gyakran ismétlődő, sőt a nem szépnek látszó iránt is felébresztetett és képez- tetett, akkor képesítve vagyunk arra, hogy a hazai fenyves-, nyír-, tölgy-és bükkerdeinknek, a zöldülő és érésben lévő szántóföldeinknek, virágos rétjeinknek, fűdús pusztáinknak, meredek vagy lankás, kopár vagy erdővel benőtt hegyeinknek, szőlővel beültetett hegyoldalainknak érzéki szemlélése örömmel töltötsön el és élvezetet nyújtson.

A szülőföld, a haza iránt való szeretet a természettudományi oktatásból sarjadzik ki, ha az a hazai természet és ennek szin- és alaki szépségei iránt fogékonynyá tett; a természet- tudományi oktatás megtanít arra, hogy a szülőföld, a haza az embernek drága és kedves, — és ez áltál a kivándorlási láz ellen működik, mely láz napjainkban elnéptelenedéssel fenyegeti hazánkat.

„A ki a természettel rokonszenvez, annak az mindig újabb szépségeket nyújt és a járatos szemnek mindig uj csodákat mutat. Vajha a