Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1901-01-06 / 1. szám
természet mindig hű barátja volna tanítványainknak és vajha a költői természetérzések kincse egy talisman volna, mely őket egész életükön át kiséri. Ha majdan a kötelesség a gyermekség paradicsomából kiűzi őket, gondot s munkát parancsol, akkor éppen a természet befolyása fogja az ő jótékony hatását a legszebb módon nyilvánítani és fel fogja őket a közönséges és a mindennapi fölé emelni — és vigasztalni fogja az élet nyomorúságában.“ (Roll). A kedélyképzés, azaz a természetiránti érzék és az aestheticai érzelem kiképzése a természettudományi oktatás által legfőbbképpen a tanítótól tügg; ez még nagyobb mértékben áll a természettudományi oktatás vallásos oldaláról. A tulajdonképpeni természetszemlélet, mely a színekre és alakokra nézve a szépérzéket fejleszti, mely mindenkiben egyrészről a mulan dóság és semmiség gondolatát kelti életre, másrészről a minket körülvevő teremtés felséges voltát mutatja, a nagy és kis csodáknak világossá tétele és csodálata által egészen magától vezet vallásos alázatra és fölemelkedésre. Az erőtlen és lapos szólásmódok nem mozdítják elő sem az erkölcsiséget, sem a vallásosságot, sőt inkább ártalmára vannak a természettudományi oktatás főcéljának. „Fecsegő egyének gyakran használják fel e téren az alkalmat arra. hogy a természeti testek célszerű voltáról szóló bölcseségöket közöljék a gyermekekkel, természetesen, hogy többet rontsanak és romboljanak, mint építsenek. Saját érzelmünk és gyöngéd tapintatunk, melyre csak a természettel való bizalmas érintkezésben és annak gondos megfigyelése által teszünk szert, adhatja meg a helyes mértéket. Soha se segítsünk magunkon szertelen szavakkal, melyek egy ideig divatban voltak. A természetrajzra tanító, a ki egyúttal hitoktotó is, könnyen fogja az igazi helyet és alkalmas időt megtalálni, a mikor a gyermek az ilyen érzelmekre nézve megközelíthető és inkább fogja ilyen behatásra a hittani, mint a természetrajzi tanórát felhasználni“ (Diercke). — Ha van a tanítónak ilyen tapintata, akkor a biblia és a természet egészen önmagától lesz Isten közvetlen és közvetett kinyilatkoztatásává. „A természetvizsgálásnak a vallással közös tulajdona, hogy oly viszonyok közt nyújt vigaszt, a hol minden más vigasz sikertelen. Égy természetvizsgáló sem adja föl tudományát soha, azt soha sem unja meg. Rousseau és Goethe a természet tanulmányozásában lelték utolsó menedéküket az élet hiábavalósága ellen.“ (Ag- hardt). A természettudományi oktatás képezi a kedélyt, vagy az érzelmek, törekvések és érdekek összeségét, azaz az akaratot és jellemet. Ha ezek a természettudományi oktatás első eredményei a fiatalabb növendékekre nézve, az érettebb növendékekre nézve e most mondott szempontokon kívül vannak mások is, melyek az akaratot és a jellemet még nagyobb fokban befolyásolják. E helyütt megemlítendő a törvényszerűség a természetben, mely az egyes egyedek képzésénél szemlélhető s úgy természetrajzi, mint természettani és vegytani oktatás közben alkalomadtán hangsúlyozható, miáltal a növendékekben a törvény és rend iránti érzék feléb- resztetik és megerősittetik. (Vége köv.) CSARNOK Dal az iparról. Édes anyám, drága lelkem, Itt az ünnep, vegyen nekem Egy szép ruhát Vizkeresztre, A lábom eljárom érte? Veszek lányom, megérdemled. Mindeniknél jobbat, szebbet. Megvarratom kézzel, géppel, Milyent csak a lelked képzel. — Menjünk lányom a városba ? Azt választhatsz szebbe, jobba, S addig járjuk a boltokat, Mig tetszésedre nem akad. Mikor engem apád elvett. Nekem csak a honi kellett. Nem divatos, úri forma Abba járok a templomba. Hogy is volt csak ? Mit mond a dal ? Ragyog már a magyar ipar. Gróf Széchényi felemelte, A nemzet áldja most érte. Vakmerőség, törvényszegés Az idegen dédelgetés. Bomlik szakad az az ország, A mely maga alatt fát vág. Édes anyám, itt van egy cég, Ezt az egyet nézzük meg még? Ha itt sem lesz magyar ipar, Fonok szövök éjjel, nappal. (Tokaj.) Gönczy Bertalan „SEdsa, iBaayasifcl“* (Bodrogközi szállóige.) Csonka torony, tető nélkül Áll Góresben, s hogy nem épül Újra: annak oka vagyon Várják a jó esőt, nagyon, Toronytetőn kinőtt gyepre, Magát oda, mely felvette. A jó eső majd megered, Szinesitni fenn a gyepet Üde zöldre, tetszetősre, Lenne széna abbul őszre. Összeül a kupaktanács — Előtte bor, fonott kalács, — Hosszú vitát kezd a felett: Hogy használnák fel a gyepet ? . . . Kacsatalpu Petyko János — Kinél az ész nem hiános, — Bátran kiszól, előadja: — Hallgat mind a falu nagyja, — „Tisztelt sógorok és komák, Jó vón’ úgy, ha kimondanák: Toronytetőn levő füvet — Sz’ lekaszálni úgy sem lőhet, — Kösség-bika ha leeszi: Kösség-bika hasznát veszi.“ „Bivát!“ kiált valamennyi . . . De hogy mén a Göndri enni Fel majd a torony tetőre ? Tüsténg ezen a sok dőre . . . „No 1 mond Petyko : ahogy lehet... Adjatok egy jó kötelet, Hadd hurkolom a nyakára“ . . . Csak nézi a szegény pára. Mit csinál a kacsatalpú ? . . . De menni kell, — nincsen alkú; Á „rudallólw-t átaldobják Toronytetőn; sokan fogják S jól meghúzzák a másvégit . . . Szent Habakuk ! Mi lesz még itt ? . . . Szegény Göndri, egyet bőgve Fölszállott a levegőbe, Torkán összement a hurok, Azt se mondta : „jaj 1 megfutok 1“ Mire felért a tetőre, Elkámpeszolt — szegény sőre ! Nyelvét ki is ölté ottan; Nézi a sok bölcs legottan, „Mán kanyarit /“ . . . elkiáltják . . . „Bizon, kanyarit I — ti marhák“ — Kiált öreg papjok2 hátúi. Hisz megfúlt a — felhúzástúl! . . . * Ám azért, ha van lakoma, S im-ámmal eszik a koma: Bodrogközön szálló ige, Századokon, izről-ízre: „Akkor nyámmogj, komám, ha nincs; Előtted van „ne kanyarits /“ (A.-Bereczki.) (§erecz $droly, id. * Mutatvány szerzőnek »Bodrogközi rigó látta kalács* c. sajtó alá rendezett verses kötetéből, melynek ára csak egy korona. Szerk. ' Rudalló = hosszú kötél szónaszóllitáskor használják. -®• Az öreg pap a mezőről épp’ akkor jött haza. B. Városi és községi ügyek. a * Városi díszközgyűlés. Sátoralja Ujhely megnagyobbított és újjáépített színházának megnyitása alkalmából a város képviselőtestülete f. hó 4-én d. u. 3 órakor a városháza nagytermében díszközgyűlést tartott. — A közgyűlést, melyre a városatyák szép számmal s mindannyian „feketében“ látogattak el, Székely Elek polgármester nyitotta meg, örömmel jelentvén, hogy a Színház teljesen elkészült s a budapesti Nemzeti színház tagjainak közreműködésével este 7-kor megnyitható lesz. Ezután fölkérte Dókus Gyula csász. és kir. kamarást, mint a szinügyi bizottság elnökét, alkalmi beszédének elmondására. A lapunk más helyén egész terjedelmében közölt szép alkalmi beszéd elmondása után Székely polgármester indítványára, „a sok tudást és történeti kutatást igényelt szép munkáért“ Dókus Gyulának, nemkülönben kitartó fáradozásáért az egész szinügyi bizottságnak, jegyzőkönyvi köszönetét és elismerést szavaztak. A jelen volt Dókus Ernő o. gy. képviselőnek, mint a kinek főérdeme van a nemzeti színház művészeinek megnyerésében, végül a Nemzeti Színház közreműködő tagjainak szintén köszönetét szavaztak s arról ez utóbbiaknak jegyzőkönyvi kivonaton leendő értesítését is elhatározván, a díszközgyűlés véget ért. * Gyakorló orvos. Székely (Spizer) Béla dr., kinek orvosi diplomáját a múlt évi dec. 29-iki vármegye-gyűlésén hirdették ki, T.-Tere- bes községben telepedett le és kezdte meg orvosi gyakorlatát. * Községi költségvetések. A ' legutóbb 1900 évi dec. hó 29-én záródott vármegyei közgyűlésen jóváhagyattak és a számvevőség véleményezéséhez mérten megerősittettek : Sátoraljaújhely, O.-Liszka, Gesztely, F.-Harkány, M.- Zombor, Monok. B.-Keresztur, N.-Mihály, Kesz- nyéten, Varannó, T.-Lucz, S.-Hidvég, Karád. Tolcsva és Yarannó közsézek 1901. évi költség- vetéseit, — úgyszintén a v. csemernyei, zavadkai, izb.-radványi, girincsi, sókuti, Új hely-vidéki, legenyei, n.-kemenczei, csebinyei, Homonna-vi- déki, szécs-polyánkai, pcsolinai, b.-olaszi, butkai, viravai, udvai, göröginyei, gálszécsi, minyóczi, trauczonfalusi, koskóczi, és tavarnai közjegyző- ségek községeinek 1901. évi költségvetései — végre a brezsnyiesei körjegyzzség 1900. évi költségvetése. * Községi zárószámadások. Ugyanakkor, vagyis a dec. 29-iki vm.-i közgyűlésén tárgyaltatott és az észrevételek alapján jóvágyatott: B.- Keresztur, H.-Németi, K.-Helmecz, Szerencs, Tolcsva, F..Harkány, Varannó, O.-Liszka és Homonna 1899. évi, — továbbá : az ulicsi, ondi, n.-polenai, n.-kövesdi, ublyai, kelesei, a.-hra- bóczi, szécs-polyánkai, butkai, n.-kövesdi, kolo- niczai, v.-csemernyei, sztarinai, szécs-kereszturi, rátkai, göröginyei, csebinyei, e.-horvátii, papinai, czigándi, b.-ujlaki, b.-kisfaludi, viravai,*n.-dobrai, minyóczi, gálszécsi, sókuti, udvai és m.-laborczi körjegyzőségek községeinek 1899. évi birói számadása. * A gálszécsi anyakönyvi kerület anya- könyvvezetőségénél az 1900. évben bejegyeztetett 131 születés, 107 halálozás esete, kihirdetetett 49 pár, házasságot kötött 30 pár. * Állami anyakönyvi statisztika. A sátoralj a-ujhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1900. dec. 29-től 1901. jan. 5-ig a) házasságot kötött: 1 pár; b) kihirdettetett: 2 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 11 esetben; d) elhalálozott: 12 egyén. Vasúti menetrend. — Érvényes 1900. évi okt. 1-től. — Indul Ujhelyből: Budapest felé Reggel gyors v. 7 óra 28 perc. Délután személy v. 12 óra 13 perc. Délután gyors v. 4 óra 02 perc. Este vegyes v. 9 óra 10 perc. Kassa felé Reggel személy v. 7 óra 06 perc. Délután személy v. 1 óra 15 perc. Este személy v. 8 óra 32 perc.*) Mező-Laborcz felé Reggel vegyes v. 7 óra 06 perc. Délután személy v. 1 óra 35 perc. Este személy v. 8 óra 32 perc, Csap felé. Reggel vegyes v. 7 óra 39 perc. Délután gyors v. 1 óra 10 perc. Délután személy v. 5 óra 06 perc. Este gyors v. 8 óra 46 perc. Érkezik Ujhelybe: Budapest felől Reggel vegyes vonat 6 óra 33 perc. Délután gyors v. 12 óra 55 perc. Délután személy v. 4 óra 39 perc. Este gyors v. 8 óra 14 perc. Kassa felől Reggel személy v. 7 óra 13 perc Délután személy v, 2 óra 52 perc. Este vegyes v. 8 óra 31 perc. Mező-Laborcz felöl Reggel személy v. 7 óra 13 perc. Délután személy v. 3 óra 30 perc. Este vegyes v. 8 óra 31 perc. Csap felől. Reggel gyors v. 6 óra 54 perc. Délelőtt személy v. 11 óra 53 perc. Délután gyors v. 3 óra 41 perc. Este vegyes v. 7 óra 56 perc,
