Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1901-06-16 / 24. szám

rom óráig tartott, óriási küzdelem után, sikerült a lakosság és helyi intelligencia együttes működésének a szörnyű elemet megfékezni. A tűzoltásért dicséretet érdemel az agárdi úri közönség, mely fáradságot nem ismerő buzgalommal segitett az oltásnál; elismerésre méltó munkát végeztek Belá- necz Ferenc községi derék segédjegyzőnk, úgyszintén Böbék Antal mérnök, Kremmer Dezső, Nemes József és Fodor Bertalan urak. Önfeláldozó viselkedésök, mindig a legveszedelmesebb pontokon, bátorságot és kitartást öntött a megrémült lakosság soraiba. A kár elég jelentékeny, mert a leégett hat ház közül csak kettő volt biztosítva A leégett szerencsétlen tulajdonosok nagy része mindenét elvesztette.

— Felhőszakadás Imreg községből írja alkalmi tndósitónk, hogy f. hó 12-én, a hajnali órákban, istenit életszerű zápor zudult alá a hegyről s pedig oly erővel, hogy a községnek Bodrog- menti részén, a lakóházakat is erősen megrongálta. A szennyes áradat helyenkint két-három méternyi magasságban rohant alá vad csörtetéssel és mindent, a mit útjában ta'ált, tört, rombolt és magával ragadott. Legnagyobb kárt okozott mégis a Bodrogparti »Selyem rét«-en, honnan a boglyákba rakott szénát nemcsak hogy mind elragadta, hanem a kaszálót iszappal meg kőtörmelékkel úgy elborította, hogy évek szorgalmas munkájába kerül az előbb volt állapot helyreállítása. — Hasonló értesítés érkezett a jún. 12-iki felhő- szakadás okozta kiszámíthatatlan nagy károsodásokról, a lentebb fekvő Bodrogmenti községekből, Zemplénből, Ladmóczról, B.-Szerdahelyről, Berecz- kiből. A felhőszakadás okozta vizáradásnak hatalmas erejére mutat az is, hogy a szőlőskei Bod- rog-átmetszés hidját elsodorta. — Ugyanakkor ebből a záporból kijutott Ujhelynek is, hanem itt kárt nem okozott, sőt hasznos volt, mert vagy egy órán át jól megitatta a szomjas földet.

— A sátoraljaújhelyi rk. fógimnáziom rajzkiállitása ma van a rajzteremben.

— »Tanítók gyöngye.« Nagy sikerrel tettek vizsgálatot f. hó 10-én Kovács Andor rk. kántortanitó iskolájában a radi kis magyarok, A fényes eredményű vizsgálatról szerkesztőségünkhöz két hosszú tudósítás is érkezett. Az egyiknek első, a másodiknak utolsó mondatát nyomatjuk le csak(mert többre most nincs helyünk:) Az egyik így : Rád longobárd vezér idejétől ezen a darabka földön, melyet Jíaad-nak Írunk, nem haladt annyit előre a népművelődés, mint haladt az alatt az egy év alatt, hogy Kovács Andor a néptanítónk.« A — másik meg igy: »Ft. Szepessy Ede rk. esperes úr, ki személyesen elnökölt a vizsgálaton, záróbeszédében Kovácsot a »tanitók gyöngyé«-nek nevezte.« Ezt meg már mi mondjnk : Bra- visszimó!

— Mi szükséges minden hölgynek?

Szép, tiszta, üde arcbőr. Ez a legkönnyebben és legbiztosabban az egész világon elismert és kedvelt Földes-féle Margit-krémnek használata által érhető el. E törvényesen védett arckenőcs sem higanyt, sem ólmot nem tartalmaz, a szep- lőt, májfoltot, pattanást és az arc mindennemű ttsztátlanságát pár nap alatt eltávolítja, a ráncokat kisimítja és az arcnak finom fiatal, rózsás srint ad. Kapható a készítőnél: Földes Kelemen gyógyszerésznél Aradon és minden gyógyszertárban. II.

— A lipiki gyógyfürdő. A jelen fürdöidény alkalmából, úgy mint eddig is, újólag a lipiki gyógyfürdőre hívjuk feltisztelt olvasóink figyelmét, annál is inkább, minthogy ezen csudatevö forrásai ós kitűnő berendezésénél fogva rendkívüli gyógyhatásúnak ismert jódfürdö az utóbbi években még olyan irányban is nagy gyógysikere- ket ért el, melyek eddig egyetlen gyógyfürdőnél sem tapasztaltattak. Ismeretes volt ugyan, hogy e forrás gazdag natron-tartalommal bir és hogy ezen tulajdonságánál fogva érvényesítette csodatevő hatását csuzos ós köszvónyes bántalmaknál. A tudományos vizsgálatok, melyek az utóbbi években Némethonban folytak, azt mutatták, hogy hires külföldi források, melyek mint a csuz ós köszvóny kiváló gyógyvizei tekintetnek, ezen hatásukat csak éppen e natron tartalomnak köszönik. így történt, hogy a wiesbádeni, emsi, plombiersi stb. hason vegyhatással biró fürdők, mint a köszvóny gyógyítására való specifikus hírébe jutottak Magyarországon nincsen több hasonnemü forrás, mely ilyen magas hőfoknál fogva |64” C.) annyi nátront tartalmazna, mint éppen Lipík ós azért azon tény, miszerint az emíitett köszvónyes és csuzos bajokban szenvedő betegek Lipiken visszanyerték egészségüket, miután másutt hiába kerestek bajuk ellen gyógyulást, csak az utóbbi időben találta a tudomány megfejtését. A mi a lipiki fürdőnek gyógyjavalatait illeti, t. i. görvélykórnál, bőrbán- talmaknál, izzadmányoknál, vörbetegségeknól stb., azokról fölösleges volna még külön megemlékezni, a mennyiben ez köztudomású s igy nem szükséges arra az olvasó figyelmét különösen felhívni. A lipiki fürdő a legmodernebb építkezésekkel, gyógyépületekkel, szállodával, kényelmes és czélszerü belső berendezéseivel egy színvonalon áll a külföldi nagy fürdőhelyekkel A nagy kiterjedésű angol parkban levő gyógyópületekbon nagy ós gyönyörű gyógyterem, kávéház, vendéglő olvasó- és játszótermek, valamint színpad van, úgy hogy a fürdözö közönség a kúra idejét kellemes szórakozással töltheti ki. Az összes fürdőépületek és az egész telep villamos világítással van eilátva.

Egyesületi élet.

A magyar nyelvet és népnevelést Zemplénvármegyében terjesztő egyesület

Sátoralja-Ujhelyben f. hó 12-én d. u„ Fejes István e. I, alelnök előlülése mellett tartotta meg

ez évi közgyűlését az egyesületi tagok élénk érdeklődése közepette.

A folyó ügyek napirendje előtt Bevegszászy István, az egyesületnek buzgó titkára, olvasta fel az 1900. évről szóló tartalmas jelentését, melyből kíméljük, hogy az egyesület tizenegy kisdedóvó iskolát tart fenn, a melyek nemcsak a kisdednevelést, de a magyar nyelv és szellem terjesztését is szép sikerrel munkálják, — hogy az egyesületnek 1900. évi összes bevétele 16,578 K. 16 í. kiadása 9573 K. 63 f. volt s igy a f, évre áthozott pénzmaradvány 7004 K. 53 f. Ezenkívül az egyesület vagyonát képezi még 6349 K. 40 f. alapítványi tőke és külön 1460 K. mint a Nemzeti Kaszinó alapítványa, — hogy a tót vidékeken működő hitfelekezeti iskoláknak a magyar nyelvben legszebb előrehaladást tett növendékei között 100 db jutálomkönyvet osztatott ki a választmány, — hogy segedelmet és adományt kapott az egyesület a vall. és közokt.-ügyi minisztertől 300 K.-t, a vármegyei közmivelődési alapból 8940 K.-t. a sátoralja-ujhelyi ipar-, termény- és hitelbanktól 40 K.-t

A titkár jelentésének felolvasása után Molnár főispán tolmácsolta a közgyűlés elösmerését az elnökség, a választmány és a számvizsgáló bizottság irányában; fölemlítvén azt is és biztosítván a közgyűlést arról is, hogy habár főispán i állásától búcsúzik, ettől az egyesülettói, mely a legszentebb nemzeti ügyet szolgálja, nem fog búcsút venni végleheletéig. (Lelkes éljenzés.)

Fejes István, alelnök, Molnár István főispánnak Zemplénvármegye közmüvelődésügye körül, különösebben pedig a magyar nvelvet és népnevelést Zemplénvármegyében terjesztő egyesület érdekében tanúsított önzetlen hazafiui buzgóságát méltatván, a hálás érzet legszebb virágaiból kötött elismerés koszorúját illesztette élénk és meg- megujuló éljenzések közt a búcsúzó főispán homlokára, — egyszersmind az egyesület elnökéhez, Andrássy Tivadar gróf őnagyméltóságához, a közgyűlés nevében üdvözlő sürgönyt intézett. — Beregszászy István h. kir. tanfelügyelő egyesületi titkárnak, Staut József e. tag indítványára szavazott elösmerést a közgyűlés, bokros teendőin felülkerekedő munkásságáért.

A folyó ügyek során pénzbeli jutalmakat ítélt oda a közgyűlés azoknak a tanítóknak, kik a beérkezett jelentések szerint magukat a legérdemesebben és érdemesen tüntették ki az egyesület céljainak hazafias munkájában. 100—100 K. jutalomra méltónak ítéltetett: Vass József

n.-mihályi, Domonics Mihály juszkó-volyai, Koly- voska József n.-dobrai és Orosz Mihály márki tanitók, — 60—60 korona jutalmat kapnak: Salgó Antal varannai ig. tanító és Zseltvay Ida varannai óvónő, — 50—50 korona jutalomban részesülnek: Takács János kazsui, Király Antal

n.-mihályi, Gyömbér György izb.-hosszumezei, Gardos Miklós Erzsébet-tanyai, Saup Imre garanyi, Hlopák Mihály helmeczkei, Molnár Antal kleno- vai, Spenik Sándor petróczi, Kurucz János ruda- bányácskai, Miskolczy Ödön karosi, Nyitrai József lasztoméri, Sallay Simon lasztóczi, Loykó Imre pazdicsi, Lengyel Sománé—Engländer Ágnes homonnai, Özv. Dzubay Istvánné tőke-tere- besi, végre Berecz Károly a.-bereczkii tanitók.

Ezek során ad. u. 2 órakor kezdődött közgyűlés 3 után véget ért.

A sátoralja-ujhelyi műkedvelők a Zem- plén-vármegye közönsége részéről emelendő Kos- suth-szobor javára Sátoralja Ujhelyben, a fol>ó évi junius 16-án, az .ücskay brigadéros« második előadása után, a »Bock“ vendéglő kertbelyiségé- ben, nyári táncmulatságot rendeznek.

A »Zempléni Újság« folyó év 12 számában a *Hirek« rovatában megjelent: »Az uszoda a bukás örvényében.« »Asszonyok sztrájkja« cimü közlemény folytán értesítjük a tisztelt felszólalót, miként a sátoraljaújhelyi egyesületi uszodában ez évben szabályozott fürdési beosztás azonos az uszodákban általában szokásos beosztással, s a mihez alkalmazkodni kellett annál is inkább, mert az egylet jól felfogott érdekei ezt úgy kívánják.

A nők fürdési ideje tehát mostan reggeli 8 órától 11 óráig tart, amely idő a fürdésre a legkellemesebb, hozzá a leghatásosabb is.

Kérjük tehát a t. felszólalót, miszerint megbízóit felvilágosítani szíveskedjék, hogy ez intézkedésben megnyugodni, s úgy az egyesület, mint maguk kárára szolgálandó bejelentett sztrájktól elállani kegyeskedjenek, annál is inkább, mert bár az uszodai medencében elférő 1136 köbméternyi vízmennyiség állandóan másodpercenként 210 liter, percenkint tehát 12600 liter lefolyás sál bir, tehát ugyanannyi fris befolyást is nyer s ennélfogva is az uszoda állandóan tiszta fris vizet tartalmaz, ezenfelül a medence hetenkint többször teljesen kiürittetik, esténkint s éjjelen át újonnan töltetik meg, s igy a délelőtti időben a a fürdés előnyösebb, amennyiben ez időszakban a nők mindig teljesen fris folyású Rongyva-viz- ben tölthetik lubickáló s a testre nézve egész napra üditőleg kiható kedvtelésüket.

Az egyesületi választmány,

A Zemplénvármegye! községi és körjegyzők egyesülete, az »Erzsébet Királyné Országos Jegyzői Árvaház« alapjára, Erdőbényén, a fürdő helyiségeiben, Waldbott Frigyes br. és Füzesséry Ödön pártfogása alatt, a f. évi júl, hó

6-án, d. u. 5 órakor zártkörű nyári táncmulatságot rendez. Ugyanakkor és ugyanott d. e. 10 órakor tartja az egyesület ez évi rendes közgyűlését is. Főtárgyai a közgyűlésnek: Elnöki előterjesztés az egyesület 25 éves fennállásának megünneplése iránt — és az általános tisztujitás.

Az isr. népkonyha által e hó tizenkilencedikén, szerdán, este 7 órakor a Bock-féle kerthelyiségben rendezendő nyári táncmulatsága iránt élénk érdeklődés nyilvánul. Azok, kik meghívóra igényt tartanak és esetleg nem kaptak, szíveskedjenek a meghívást ez utón elfogadni.

TANÜGY. ”

1 Zemplén várnepyei Titó-Epulet látás ront».

— Rovatvezető: Molnár Gyula. —

Kéziratok rovatvezetőhöz Sátoralj a-üjhelybe küldendők.

A »Zemplén-vármegyei Tanító-egyesület Felső köréinek gyűlése.

(.2. folyt.)

Letényi Ármin áll. tanító bemutatja ezután osztálya 15—20 növendékével, az írás olvasástanításban a fonoraimikai módszer utján elért eredményt. A gyermekek jól olvastak. A kör egyes tagjai e módszer alkalmazását illetőleg több fontosabb kérdést intéztek az előadóhoz, ki mindegyik kérdésre megadta a kellő magyarázatot, itt-ott gyakorlati alapon is. E módszernek előnyeiről azonban, a nagyobbrészt tótajku iskolákban működő tanítókat meggyőzni nem tudta, már csak azért sem, hisz e módszer alkalmazása a magyar nyelvnek teljes tudását tételezi föl, ami pedig iskolájokban 6—7 éves gyermekeknél igen hiányzik, kivált osztatlan iskolában kivihetetlen; nem lenne helyes továbbá a fonomimika kedvéért egyéb fontos tantárgyakat elhanyagolni. Szerény véleményem pedig: végezzük csak kellő precizitással a hangoztatási előgyakorlatokat, olvasás-tanításunk könnyű s biztos sikerű leszen. Gyűlés a gondos tapintatossággal vezetett bemutatásért előadónak köszönetét mondott.

Tizenegyre járt az idő, midőn elnök a gyűlést 10 percre felfüggesztette, mely időben mindannyian a varannói tantestület vendégeiként dúsan terített asztaloknál foglaltunk helyet, itt vidám csevegés s a gyöngéd kezek szolgálta jobbnál-jobb ételek és italok élvezése mellett már-már feledni kezdtük komoly munkánkat, mígnem az elnök csengettyűje a gyűlés folytatását jelezte.

A szünet után elfoglalván helyeinket, mély csöndben szólt vármegyénk tanfelügyelője s a tőle megszokott lelkesítő és ékes szavakban fejtegette a tanítói állás fárasztó, de magasztos voltát, majd örömét fejezte ki, hogy e napon adhatja át Jesztrebényi Kálmán ev. ref. tanítónak a magas Ministeéium által, a magyar nyelv sikeres tanításáért küldött 100 korona jutalmat, kéri egyúttal a jutalmazottat, hogy e jutalom, mint erkölcsi elösmerése az érdemnek, serkentse őt jövőben is a haza javára szolgáló céltudatos munkálkodásban. — Lőrinczy János ev. ref. lelkész, egyháza nevében is, lendületes beszédben mondott köszönetét a jutalmazottnak. — Diószeghy János főszolgabíró, ki nemes ambícióval fárad járása tanügyi állapotainak megerősödésén, szintén üdvözölte az ünnepeltet. — Jesztrebényi Kálmán meghatottan válaszol az üdvözlésekre s Ígéri, hogy ez elismerés tevékenységét, munkaerejét a jövőben még inkább fokozni fogja.

Ezután Dr. Simonovits Ignácz járásorvos lépett a fölolvasó asztalhoz s tartott szabad előadást „Első segélynyújtás a baleseteknél“ címen. Az orvos úr előadása bevezető részében elmondja, hogy baleseteknél az első segélynyújtás főfeladata haladéktalanul orvos előteremtéséről gondoskodni, — elmondja, hogy az orvos megérkeztéig a laikus által adott segélynyújtás mily fontos, kellő időben és céltudatosan nyújtva értékre nézve vetekedik az orvos későbbi sikeres működésével, sőt adott körülmények között határozottan felül is múlja; gyakran a rögtöni beavatkozás menti meg a szerencsétlenül járt egyént az életnek.

Előadását a balesetek leggyakoríbbjaival, a sérülésekkel kezdi, elmondja azoknak nemeit, a különféle sebeknek az orvos elérkeztóig való megtisztítását, desinficiálását, minek következtében a sebek gennyedés és láznélküli gyógyulásának ideális menetét elősegítjük, útját egyengetjük. A sebeket többnyire vérzések kísérik, melyeknek lecsilapitása igen fontos. A vérzések eredetökre háromfélék lehetnek s kettő kőzűlök t. i. a visszeres és üteres vérzés a teljes elvér- Folytatá» a II. mellékleten.