Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1901-06-16 / 24. szám

1901. június 16. II. Melléklet a „Zemplén'' 24. számához. zéshez is vezethet. Előadó a különféle testré­szeken támadható vérzések csillapítási módjait bemutatja. Említést tesz a gyakori orrvérzésről s e vérzés elállításáról. A sérüléseknél a lágy­részeken kívül a csontok és Ízületek is szen­vedhetnek bántódást, vagyis csonttörések és fi- czamok keletkezhetnek. Á csonttörés nemeinek elsorolása után előadja azon teendőket, melye­ket mi laikusok az orvos megérkeztéig végez­hetünk, szól a ficamokról is. Végre elősorolja azon teendőinket, melyeket akkor kell végez­nünk, midőn embertársainkat veszett eb vagy mérges kígyó mart meg avagy mérges rovar csíp meg. A majdnem egy óráig tartó, fölötte érdekes, tanulságos előadást a hallgatóság meg­éljenezte, szellemes előadójának gyűlés hálás szívvel mond köszönetét. (Folytatjuk ) László. Értesítés. A nagymélt. vallás- és közokt minister ur­nák í. évi 29.217. sz rendelete értelmében a ve­zetésem alatt álló felső keresk iskolánál az 1901—- 1902. tanévre a tanulók felvétele és beiratása már junius hó 30-ától július 5-éig délelőtt 9—12 óráig lesznek megtartva az igazgatói irodában. , A felvételhez minden tanuló a szülő-, vagy gyám kíséretében tartozik megjelenni s ott isko­lai bizonyítványát bemutatja s a 10 korona felvételi dijat lefizeti. Szeptember első napjaiban folytatólagosan esakis azon osztályokban lesz felvétel, melyekben a szabályszerű létszám — 40 tanuló —, még nincs betöltve. Évi tandíj: 50 korona, mely összeg a tan­év folyama alatt két részletben fizetendő le. Kelt Ilomonnán, 1901. junius 12-én. Kováts József, igazgató Záróvizsgálatok. A rom. kát. Carolineum nőnevelő intézet­ben az évzáró vizsgálatok már e hó 10-én meg­kezdődtek és 22-én végződnek, az e napon dél­után 3 órakor tartandó zene- és énekvizsgálat­tal. 23-án délelőtt fél 9 órakor „Te Deum“ és a bizonyítványok kiosztása. Az ének- és zene­vizsgálat műsora a következő: dem Meere“ L. Andree. Négy kézre előadja : Schweitzer M. és Thury Mariska, és Írón .Engesztelhe­tetlen gyűlölség.* Tóth I. Szavalja: Mitrovics Margit. 2. .Marche Brillante* Streabog-tól. Hat kézre. Elő­adja : Prókay Vilma, Simák . 3. Csócsy I., czimbalmon kiséri: Hábor Vilma 4. .Chopin Yalzer.' Két czimbalmon előadja : Klein Zelma és Schönberg Irén. 5. .Bűnösök oltalma.* Pály Ede. Szavalja: Thury Mariska. 6. „Harangszó.* Lambillotte. Fordítás. Előadja az énekkar. 7. .Hnbay csárdások.* Négy kézre játszsza : Zajka Jolán és Stadler Margit. 8. »Sorentó.* Mazurka. G. Bachmanntól. Hatkózre. Előadja: Weinberger B , Becske A. és Gerícz J. 9. »La Pluie * L. Ami. Előadja az énekkar. 10. „Grande Valse brillante.“ Nyolcz kézre. Előadja két zongorán: Füzesséry I. és Szilágyi Mariska, Eiszeit Jolán és Tschörner Ida. 11. „Magyar dalok.“ 4 hangra, előadják az összes növendékek. 12. „Felköszöntés.“ Ford.S zász K. Szavalja: Roson- berg Erzsiké, 13. „Magyar tánezok“ Chowán K -tói. 4 kézre elő­adja. Malártsik A. és Mitrovics M. 14. „Petőfi a Hortobágyon.“ Melodráma Szavalja: Pekáry A. Zongorán kíséri: Pekáry M. Czimbalmon : Lan- germann Mariska, Hegedűn : Friss Lenke. 15. „Tourbillon.“ Galopp Brillant I. Guttmann. 2 zongorán előadja Gyulay M. és Lakatos L. 10 „Eine ländliche Concertprobe“ Ernst Simontól. Vegyeskar. 17. „Bienenhaus“ Marsch. Hermann I.-tói. Zongorán Eiszeit Ilona. Czimbalmon Pekáry Anna és Köröskényi M. 18. „Zwei Schwätzerinnen“ I. Manhart tol. Szavalja Simák Irénke és Mitrovics Margitka. 19. „Ungarische Fantasie.“ Rubinstein A.-tól. Két zon­gorán előadja Schweitzer Leopoldin ós Rópászky Margit k. a. 20. „Szózat,“ Éneklik az összes növendékek. A sátor alja újhelyi áll. el. népiskola évzáró vizsgálatainak sorrendje: Június hó 16-án délelőtt 8 órától az ev. ref. vallásu növendékek hitt. vizsgája az ev. ref. templomban. — l7-én a a róm. kát. tanulók hitt. vizsgája; és pedig dél­előtt 8—9 az I. fiúosztály, 9—10. lf. fiuoszt, 10 —12-ig III—IV. fiúosztály ; — d. u. 2—3-ig az I. II, leányosztály. 3—5-ig a III—VI. leányosztály. (Vizsgaterem a III. A. fiúosztály terme.) — 17-én délelőtt 9 órától kezdve a gör. kath. vallásu ta­nulók hittani vizsgája a II ik fiuoszt termében. — 17-én az izraelita vallásu növendékek hit. vizs­gája; még pedig r délelőtt 8-ig az I. leányoszt., 9—10-ig a II. leányoszt., 10—11-ig a III—IV. leányoszt., 11—12-ig az V—VI. leányoszt., dél­után 2—3-ig az I.—II. fiuoszt., 3—5-ig a III—VI. fiúosztály vizsgája a III. A. leányosztály termé­ben. — 18-án délután 2-órától a II. A. fiúosztály vizzgája. — 19-én d. e. 8 órától: I. A. leányoszt., II. A. leányöszt, III. A. leányoszt., V. VI. leány­oszt. — Délután 2 órától: IV. leányoszt, I. A. fiuoszt., III. A. és B. fiuoszt IV. fiuoszt. — 20-án délelőtt 8 órától: I, B. leányosrt., II. B. leány ­oszt., II. C. és III. B egyesitett 1. o. — délután 2 órától: I. B. fiúosztály, a II. B. fiúosztály, az V. VI. fiúosztály. A vizsgák alatt a leánynö­vendékek csoportosított kézimunka kiállítású a II. A. fiúosztály termében. — 21-én délelőtt 9 órá­tól magánvizsgálatok. — 23 án a róm. és görög katholikus vallásu növendékek számára saját templomukban hálaadó Istentisztelet. Utána a bi- zonyitványök kiosztása. 2410/1901. Tf. sz. Zemplénudrmegye kir. tanfelügyelősége. A Zemplénvármegyei népoktatási intézetek elnökségeihez és tanítói karához. A gödöllői Erzsébet szobor leleplezési ün­nepére, Ripka Ferencz, a szoborbizottság meg­bízásából »Erzsébet királyné Gödöllőn 1867— I897.« című Emlékkönyvet adott ki, mely igen sok kedves, megkapó és lelket fölemelő mozza­natot tartalmaz áldott emlékű Királyasszonyunk életéből és ennél fogva kiválóan alkalmas arra, hogy a tanuló ifjúság lelkében is felébressze, éb­ren tartsa és növelje azt az imádatszerü, rajongó szeretet, melylyel nemzetünk összesége dicsőült Királynénk felejthetetlen kedves emlékét örökre szerető szivébe zárta. A fent jelzet oknál fogva tehát arra hívom fel a zemp’énvármegyei népoktatási intézetek el­nökségeinek és a tanítói kar figyelmét, hogy ezen kiállítás tekintetében is díszes munkát saját hatás­körükben terjeszteni, s jutalomkönyvül az iskolai ifjúsági könyvtár számára megszerezni szíves­kedjenek. Kelt Sátoralja-Ujhelyben, 1901. jún, 7-én. Beregszászy István, kir. h. tanfelügyelő. Városi és községi ügyek. * Szinügyi bizottsági ülés. Szendrey kassai színigazgató legújabban azért folyamodott, hogy f. hó 25-ikétől az újhelyi városi színházban hat előadást tarthasson. Á szinügyi bizottság az ajánlkozást elfogadásra ajánlotta. — Abban az esetben, ha — amint Szendrey kilátásba helyezte — két e^tén át Márkus Emilia, a budapesti Nemzeti Színház kitűnő művésznője is föllép, a belépő­díjak mérsékelt fölemelésére a direktort feljo­gosították. * Diána-fürdő A nyári melegre va’ó te­kintettel s mig az idő igy marad, intézkedett a polgármester, hogy a Diána fürdőben hetenkint kétszer, t. i. hétfőn és csütörtökön ne adjanak gőzt. * Választók névjegyzéke. Sátoralja­újhely választmánya annak idején összeállította a községi képviselőtestületi tagok választóinak 1901. évi névjegyzékét, mely azután felebbezés ré­vén a vármegyéhez került. A t vármegyének közig, bizottsága f. hó 12-én tartott ülésén tárgyalta a íelebbezést és a t. főügyész véleményét magáévá tévén, az 1886. évi XXII. t. c. 39. §-ának 2-ik bekezdésü pontja értelméhen a felebbézést tár­gyalás végett visszaadta a községi választmánynak. * Vásárhely község rk. hitfelekezete uj iskolát kíván építtetni. Az iskola uj épületének tervét f. hó l2-én jóváhagyta a vármegyei közig, bizottság és sürgősen kiadatni rendelte. * Gyermekek réme. Sátoralja-Ujhelyben a roncsoló toroklob esetei szórványosan mutat­koznak. Szülök, éberek legyetek! * Két „Útmutatás“ ment ki e héten a közsé­gek biráihoz nyomtatásban ; az egyik a káposzta-pil­langó hernyójának, a másik a mezei egerek irtá­sának módjáról szól. Az egyiket is, a másikat is a m kir. állami rovartani állomás adta ki. * Rendkívüli közgyűlés. Sátoralja-Ujhely r. t. v. képviselőtestülete folyó hó 12-én délután rendkívüli közgyűlést tartott Székely Elek polgár- mester elnöklete mellett és határozott a városi gyámpénztár 1900. évi számadásainak és az azok alapján megállapított mérleg ügyében az 1877. évi XX. t. c. 300 §-a alapján. * Ebek bejelentése. Figyelmeztetjük a sátoralja-újhelyi ebek gazdáit, hogy ebeiket f hó 25 ig (huszonötödikéig) bejelenteni, saját jól felfo­gott érdekökben el ne mulaszszák. * Lóvásár. Sátora'ja-Ujhelyben folyó hó 11-én a még mindig, habár nem nagy szerencsével háborúskodó ángol hadsereg részére lovakat vá­sároltak. A vármegye alsó járásaiból több mint 200 lovat állítottak ki a hecskei vásártérre ; és noha sok szép és jó állat került eladásra, a meg­bízottak csupán 6 lovat vásároltak meg s ebből is amint haljuk egy darabot a vétel után egy vi­déki birtokosnak 100 korona nyerességgel nyom­ban eladtak. * Kivételes nősülés megengedéséért folya­modtak Pázsur Mihály zubnai, Kutas Mihály szalóki, Slyepkóvszky János isztáncsi, Duplinszky János ezéki, Mrazsik János zsalobinai, Czichy István sztropkai, Ujlaky János abari, Iván György kvakóczi, Orosz András m -zombori, Timosko Péter valkói, Bányácsky József b.-szerdahelyi, ifj. Hegedűs András monoki, Olyka Mihály henczóczi, ifj. Zsidó jános kis-kemenczei, Hender Baruch cz.-bélai, Garandulya János nátafalusi, Szunyinczki Mihály jeszenői, Gubc-ó Pál matyasóczi, Harma- nyos János szinnai, Ognicsák József szinna-józsef- völgyi, Szegedi István monoki, Korsós Mihály b.-újlaki, Hanuenszki György és Hrenyó György butkai, Vojtkó János tőke-terebesi, Estók Horocsák János bánóczi, Koczák Mihály és Tóth Mihály lasztóczi, Bzdik János b.-újlaki, ifj. Krupla István h.-kaki, Kvesiba János szerencsi, Kmetz István nagy-dobrai, jfj. Hatzák György homonnai, Tin- csik József felső-sitnyiczei, Delenák András gyapa- lóczi végre Göndör István sárospataki hadköteles egyének. Folyamodásaikat felterjesztette a honv- ministerhez a t. vármegye közigazgatási bizottsága, és pedig pártoló véleménynyel., * A harmadik osztályú kereseti adó pótkivetését tartalmazó lajstrom Sátoralja-Ujhely városházánál 8 napi közszemlére kitétetett. * Ős élet jelei a temetőben. Sátoralja- Ujhely közös temetőjében, a »Cepre« domb lejtő­jén, most ássák a Dókus-család sírboltjának ter­jedelmes üregét. A földmunkások az üreg ásásával jún. hó 11 én már 4 méternyi mélységben jártak. A szinte kőkeménységü agyagos föld, az úgyne­vezett »nyirok« kiásása bizony igen fárasztó, veri- tékes munka. Nekünk, kiket ez a földmunka a geológia szempontjából érdekel, igen tanulságos ; mert az a nyitott sirüreg máris egy eddig ösme- retlen másvilágot tárt elénk ! Ugyanis a mondottuk sirüreg fenekén a földmunkások két egymás mel­lett íekvő hatalmas szikla-tuskóra bukkantak, geló- giai nyelven úgynevezett »zárványok«-ra, vagyis azok a sziklatuskók nem valami sziklagyökér- zetnek s avval egy testet képező tartozékai, hanem magukba külön állott, illetve a 4 méternyi nyirok­rétegbe zárt, hatalmas tömegű, vagy egy-egy köb­méternyi (ha nem nagyobb térfogattal biró alak­zatai. Önként merül fel a kérdés: hogyan s mi­kor kerülhettek oda, ceprei nyirok-sirjokba, azok a szikla-tuskók ? Erre a geológia azt feleli, hogy vándorlás utján, t. i. akkor, a mikor az ős idő­ben hegységeinket még jégkéreg borította. Az a jégkéreg ugyanis olvadni kezdett, a beléje fagyott sziklatuskókkal együtt a magasból alá- csuszott, azután pedig a jég elolvadván, a kő­zárványokat szárazon hagyta. — De hol vette magát megint és oly rengeteg mennyiségben az e sziklatuskók fölibe raktározódott nyirok ? Erre meg azt feleli a geológia tudománya, hogy az akkor, az ős időkben, még környöskörlil szakadatlan egybefüggésü hegykoszruktól övezett belső tenger­nek iszaplerakodása az a nyirok. — Hanem az a kvadrát-fórmában nyitott sirboltüreg négy oldal­síkjával még más tekintetben is tanulságos »kereszt- metszet« ; mutatja t i., hogy a felsiktól vagy 3 méternyi mélységben fehérkő- (olyan mint a kié­getett mészkő) rétegzet is van, vagy 1ß méternyi vastagságban. Hát ez a fehérkő-zárvány, az úgy­nevezett »conglomerat*, mely a keresztmetszetben hullámos irombákat mutat, hogy került a szikla­tuskók fölé és a nyirok közé? Erre meg azt feleli a geológia, hogy tü-hányó erők jussán került oda. Csakugyan a Siegmeth-féle geológiai elmélet, hogy t. i. a mai Magas-, Kopaszka- és Sátor­hegyeink övezte völgykatlanban, a geo ógiai ős­korban, tűzhányó kráter volt, megbizonyosodást nyert a Dókus-család sirboltüregének geológiai ké­péből és sziklatuskó leleteiből 1 — Még csak azt jegyezzük meg, hogy [fentebb leírtuk sziklatuskó anyaga és szerkezete tökéletesen egyezik a ma művelés alatt lévő Kopaszka-oldalai városi kőbá­nyából fejtett trachyt kőzetével. — Különben pedig a ki ezt a tanulságos dolgot még kézzel fog­hatóbban akarja felfogni: ne sajnáljon egy ne­gyed sétát a sátoralja-ujhelyi gyönyörű fekvésű és kilátású közös temetőbe. * Nyílt levél. Lapunk nyomatásának elő­rehaladása közben a következő sorokat vettük Tekintetes szerkesztő url , Becses lapjának ma egy hetes számában „Éjjeli razzia“* cim alatt közli tek. szerkesztő ur, hogy a városi tiszti főorvos a rendőrkapitá­nyi hivatal egyik főtisztviselőjével az összes pék- és sütőműhelyeket megvizsgálta, s hogy ezekkel szemben a legszigorúbb egészségügyi intézkedéseket fogják foganatosítani stb. Ugyan­itt csillag alatt a következő megjegyzés olvas­ható : „Félreértés kikerüléséért megjegyezzük, hogy ez a „razzia“ nem Sátoralja-Ujhelyben, de a mintaszerűen igazgatott M.-Sziget rend. tan. városban történt. Bízunk azonban a mieink­ben, hogy a szigeti jó példát ők is követni fog­ják.“ Ezzel a közléssel szemben van szerencsém tudomására adni tek. szerkesztő urnák, hogy Szepesi Arnold dr. főorvos és Vilissy Béla r. alkapitány, városunkban még a múlt május hóban nemcsak az összes pékműhelyeket, ha­nem a közhelyeket u. m. vendéglőket, kávé­házakat, cukrászdákat, korcsmákat és számos magánház udvarát is megvizgálták. És ahol

Next

/
Oldalképek
Tartalom