Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1901-04-28 / 17. szám

szerelő asztalánál a sorozol)izotlság tagjait. Az első fel köszöntőt a házigazda a közös, honvédségi és polgári elnökökre mondván, erre nyomban Matolai Étele, vármegyénk közszeretetben álló alispánja, válaszolt, a háziasszony és kedves családja egészségére ürítvén poharát. A jegyzői kar nevében és megbízásából Nyomárkay Géza mondott felköszöntőt a főszolgabíróért, mint a járásnak igazságos érzésű atyjáért, — mire a főszolgabíró közlelkesedést ébresztett beszéddel válaszolt. — Ismét Nyomárkay Géza éltette a vm. alispánját, ki nyomban válaszolván, hang­súlyozta, hogy mint volt, ezután is igazságos jóaka­rója marad az arra érdemes jegyzői karnak. — Igen nagy hatást keltett a Blaskowits major­nak német nyelven mondott, de magyarul vég­zett szerencsekivánata. — A társaság vidám ci­gányzeneszó mellett reggeli 3 óráig a legjobb kedvben mulatott együtt a kitűnő házigazdánál. — Bucsuvacsora. Narannó város és a varannai járás közönsége, Diószeghy János fő­szolgabíróval az élén, május 4-én, búcsúvacsorát rendez a köztiszteletben álló és nyugalomba vonult Antalóczy Antal kir. járásbiró tiszteletére, ki 30 évi szakadatlan ügybuzgó munkálkodással vezette az igazságszolgáltatást, s e téren soha el nem évülhető érdemeket szerzett. Antalóczy Antal, a nagy időknek egyik közöttünk élő tanúja, kezdetben a nemes vármegye szolgálatában állott, u. i 1862. jan. 1-től előbb latorczai, később tokaji esküdti minőségben, éspedig mint a vármegye irataiból olvassuk — „teendőinek teljesítésében „minden irányban kitűnő szakképzettséggel páro­sult ernyedetlen buzgalmát, tapintatos eljárását „és párját ritkán található pontosságát fényesen tanúsító módon“ Ezért a kir. jbiróság személyze­tével az ünneplésben összefog nemcsak a járási, községi, de a vármegyei érdekeltség is. A búcsú­vacsorán — amint a készülődések mutatják — igen díszes közönség fogja üdvözölni a távozó járásbirót. — Halálozás. Lapunk nyomatása közben vesszük a gyászos hirt, hogy ft. Szalánczy Jst- ván. a jászóvári prémontréi kanonok-rend leleszi társházának feje, rendnagy, házi lelkiatya, gyé­mánt misés áldozópap, a rend idősbje, érdeme­sült főgimnáziomi tanár, majd jószágkormányzó s a leleszi orsz. levéltár hites tagja, Leleszen a f. évi ápr. hó 26-án, nyolcvanhat éves korá­ban, rendi életének 68-ik, áldozópapságának 62-ik évében, hosszas szenvedés és a haldoklók szent­ségeinek ájtatos felvétele után az Urban elhunyt. A megboldogultnak földi maradványait a hol­nap d. e. 9 órakor bemutatandó engesztelő szent­miseáldozat után helyezik szerető és sirató rend­tartásai a leleszi sirtkertbcn örök nyugalomra. Az örök világosság fényeskedjék neki! —, Tüzek. E hó 21-én hajnalban Komen- dovics Ágoston Klastrom-utcai háza udvarán, a fából épült szin zsindelytetőzete ismeretlen okból kigyulladt és már jókora darabon égett, a mikor a házbeliek szerencsére észrevették s mielőtt nagyobb baj támadhatott volna, beoltották. — Rúd a-Bány ácska, Ujhely szomszédságában eső faluban a múlt héten két ház leégett. A nagy szélben az a hir jött a városba, hogy az egész falu ég, s erre a városi tűzoltók is kisiettek ; szerencsére azonban dolguk már kevés akadt, mert a tüzet megfogták. — Titokzatos hölgy. A minap történt az újhelyi postán, hogy egy fiatal gyászruhás és fátyolos nő 50 koronát adott át a kezelő­tisztnek a postatakarékpénztárba való elhelyezés céljából. A mikor a betéti könyvet kiállító tiszt a hölgytől nevének bemondása után lakóhelyét kérdezte, arra nem válaszolt, hanem sarkon fordult és gyors léptekkel eltávozott. Azóta nyoma veszett. Ott hagyott 50 koronáját, ter­mészetesen, letétbe helyezték. — Jegyváltás. Lieberman Mór könyvelő a napokban váltott jegyet helybeli polgártársunk Friss Herman kedves és szeretetreméltó leányá­val Cliikével. — Halálozás. Eperjessy István Gálszécs városnak hosszú időn át volt bírája, képviselő- testületi tag, az ev. ref. egyháznak 35 éven át volt gondnoka, ipartestületi elnök, a „Polgári olvasókör“ elnöke, agálszécsi „Polgári takarék- pénztár“ igazgatósági tagja hoszzas szenvedés után életének 63. évében, elhunyt Gálszécsen, ápr. hó 21-én. Halála városszerte nagy részvétet kel-, tett. Temetése folyó hó 23-án ment végbe. — Gyermekek réme. Juszko Volya köz­séget — írja tudósítónk — már másodízben lepte meg egy átkos epidémia : a vörheny, mely irgalmatlanul pusztítja a község apraját. Ezt a községet különben is a kivándorlás mániája át meg át pregnálta, s ma-holnap alig lesz öregen aggastyásnon és gyermeken kívül más a köz­ségben. — Eljegyzések. Alkalmi tudósítónk írja Homonnáról, hogy ifj. Durcsinszky Gyula tb. szolgabiró Husvét első napján jegyet váltott Haraszthy Puskával, Haraszthy Miklós és neje kedves leányával. Az égben kötött szép frigyen legyen Isten áldása! —• Schmiedt Géza, intéző tis?t Lónyay Gábor gróf deregnyői uradalmá­ban, eljegyezte somlyui és óvári Szilágyi Mariska kisasszonyt, Somlyói és óvári Szilágyi Ferenc szeretvai földbirtokos és neje Hutka Erzsébet kedves leányát. Gratulálunk 1 —^Üzletáthelyezés. Szabó Vince, üveg- és porcellánkereskedő, üzletét folyó évi ápril s hó 24-étől a Teich Zsigmond-féle ház üzlethelyiségébe helyezte át (Bővebbet 1 hirdetési rovatunkban.) — Tolvaj-cigányok. Begala Zsuzsi és Balog Erzsi, az egyik félszemére vak, a másik sánta, Nagy-Szelmeczre való cigányasszonyok, koldulva kóboroltak mindenfelé a vidéken. így jutottak a Káté-hegy alá, a hol kmeszelték, hogy egy utmenti lakóházban senki sincs otthon. Fel­törték a ház ajtaját s igy bejutva nehány pár­nát, dunnát és ruhadarabot elloptak. Másnap a lopott holmikkal Ujhelyben mind a kettőt elfog­ták s a kir. ügyészséghez kísérték. A károsult Filipovszki József vincellér. — Öngyilkos fiú. Egy tizenhét eszten­dős fiú dobta el magától a múlt héten az életet- Pásztor Jánosnak hívták, szegény napszámos asszonynak beteges, csenevész fia volt, a ki, úgy látszik, felismerte saját nyomorúságát és élhe­tetlenségét és e miatt vált meg örömtelen életétől, úgy, hogy anyja csalogány-utcai lakásán az ágy fejébe vert szögre felakasztotta magát. Mire anyja haza jött, még élt, hanem már menthetetlen volt, mert nehány órai haláltusa után meghalt. Számtalan e'ismerölevél és azon hite­les orvosi nyilatkozatok, melyeket a fővárosi, vidéki és külföldi kórházakban folytatott kísér­letekről, és azok kiváló eredményéről állítottak ki, bizonyítják, hogy a Zoltán-féle kenőcs a csuz és köszvényes bajok egyedüli biztos gyógyszere. Üvegje 2 kor. Zoltán B. gyógytárában Bpest. V. Sétatér utca. (Btt.) — Esküvő. Gálszécsről Írja alkalmi tudósí­tónk : F. hó 20 án vezette oltárhoz Mling Tivadar vasúti hivatalnok Lakatos Vilma kisasszonyt. Az esketés szertartását ft. Gáy János r. k. plébá­nos végezte, miután már előbb Pekáry Géza m. kir. anyakönyves a polgári eljárás szerint összeadta az ifjú párt. Mondanom sem kell, hogy a lakadalmas háznál lukullusi lakoma volt, fűszerezve az ifjú párt éltető szebbnél-szebb po­hárköszöntőkkel. A lakadalmas társasághan vol­tak az örömszülők: Lakatos Istvánné m. kir. adóhivatali főtiszt özvegye, Imling Viktor m. kir. kúriai tanácselnök és neje; nyoszolyóleá- nyok: Gara Giziké és Baranyi Giziké; vőfé­lyek ; Valkóvszky Győző és Imling Álfonz; nyoszolyóasszonyok : Kovalszky Gyuláné, Bartha Richárdné dr.-nó és Tátray Dezsőné dr.-nó; násznagyok : Spillenberg József, Dinnyés József és Bartha Richárd dr. — Jelen volt leányok : Ba­ranyi Szerénke, Gara Mariska, Gogh Gizi, Mi- hálcsik Tériké, Olchváry Gizi, Romádkay Nina és Ureczky Mariska. Asszonyok: Andrejkovits Pálné, Eperjessy Elemérné, Faragó Sándorné, György Lászlóné, Juhász Pálné, Koch Gáborné, Novák Istvánné, Pacsuga Jánosnné, Sebeczky Győzőné, Szirmay Béláné és Tóth Árpádné. —y —r­— Nincs többó tyúkszem! Mondja La­zarovits Sándor lapunk mai számában foglalt hirdetésében, ki külföldről jött hozzánk néhány napra, hogy e fájdalmas és kellemetlen tehertől a szenvedőket megszabadítsa . . . Található a Magyar Király szálló 4. számú szobájában. — Templomrenoválás. A megyaszai ev. ref. templom renoválására vonalkozó enge­délyt Pintér István szerencsi főszolgabíró a m. kir. államépitészeti hivatal kiküldött szakköze­gének véleménye alapján, f. hó 19 én a helyszí­nén azonnal megadta. Ezzel kapcsolatosan rö­viden még a következőket közöljük. A templo­mot 1615-ben építették újjá és 1735-ben reno­válták ; akkor készült menyezetót két miskolci mesterember festette. Ezek a tisztán magyar motívumokat tartalmazó festmények sem a szí­nezés élénkségéből, sem a rajz bámulatra méltó precíz kiviteléből mit sem vesztettek és való­színű, hogy valamelyik muzeuin egyik szobájá­nak menyezetdiszét fogják képezni. A templom mostani átalakítására vonatkozó tervrajzot a .műemlékek országos bizottsága« nevében Stehló Ottó budapesti műépítész készítette. A templom két oldalszárnynyal megnyobbittatik, hajója egy méterrel, tornya két méterrel magasittatik, to­vábbá, a hajó uj szerkezetű, u. n. Rabitz-féle menyezettel s úgy a hajó, mint a torony uj festéssel láttatik el. Az átalakítás költsége a 36,000 koronát meghaladja ; ezen összegnek na­gyobb részét Andrássy Dénes grófnak valóban fejedelmi bőkezűséggel tett adománya fedezi, ki e célra 20,000 koronát adományozott. Az átala­kítással járó munkálatok Tarczal János sáros­pataki és Nagy Rezső miskolci építészek szak­avatott kezeiben vannak. — „Gyermekáldás — Istenáldás “ Ezt tartja egy régi közmnadás. Már pedig a közmondá­sok az élettapasztalat példáiból keletkeznek És csakugyan bebizonyítja a mindennapi élet, hogy a hol sok a gyerek, ott közel van Isten áldása is. Egy családapával, kinek kilencz leánya van, tör­tént meg az az eset, hogy — bár nagyon szegénye­sen élt — mégis összekuporgato t egy osztály­sorsjegy vásárlásához szükséges pénzt. Játszott egy-két osztályon keresztül s mit sem nyert, mig végül beütött a — főnyeremény. Még pedig egy nagy főnyeremény. A családapa, midőn a nagy összeget felvette, örömében mind a kilencz leá- nyát díszbe öltöztette és képzelhető minő feltű­nést keltett, midőn kilencz szép leány eljött a Török A. és Társa bankházába hálájukat leróni a nagy nyereményért, mert boldoggá tette az egész családot. Több ily megható jelenet ját­szódik le a Török-bankház üzleteiben (Budapest V., Váczi-körüt 4., Muzeum-körüt 11„ Erzsébet- köríit 54.), ami természetes is, mert a Török A. és Társa vevői ritka szerencsével játszanak és a ezég országszerte ismét pontos, diserét és előzékeny kiszolgálásáról. Azért vásárolja biza­lommal e czégnél sorsjegyeit. — Ügyvédi iroda áthelyezés. Krasz- napolszky Ferenc ügyvédi irodáját a Róth Bernáth házából a Kossuth Lajos-utca 197. szám alatt levő (Klein Salamon fakereskedő háza: házba tette át. — Rendőri hírek. Lopások. Gácsi Mihály józseffalvi lakos napszámost tegnapelőtt este a Szécbenyi-téri rendőr épp akkor csípte meg, a mikor egy kék vizes kancsót akart eladni. Be­kísérték s ott kisült, hogy a kancsót több más holmival együtt hurcolóskodás közben lopta. — Béres János Pázsit-utcai lakásáról e hó 24-én ismeretlen tettes egy arany órát ellopott. A gyanúsítottak ellen a rendőrség a nyomozást folytatja. — Mandel Májer üveges Papsor-utcai boltja elől, még a múlt decemberben elloptak két nagy fali tükröt. A tettesek azonban csak a múlt héten kerültek elő a tükrökkel együtt. Kerekes Juli és Balog Józsi újhelyi rovott múltú cigánynők személyében — Közöltük annak ide­jén, hogy egy magát Róth Marinak valló 20 év körüli nő, Zemlényi órástól, mint Andrássy grófné komornája, gyűrűket és pénzt csalt ki s ezenfelül két helyen lopást is tett s a rendőrség zárkájából a zárkaőr vigyázatlanság miatt meg­szökött. Azóta országszerte eredménytelenül kö­rözik. Annyit mégis sikerült kinyomozni, hogy valódi neve Fülöp Juli, Hajdu-Nánásra való, 20—22 éves csavargó személy. Most ezen a né­ven körözik mindenfelé. — Fölhívjuk. Olvasóink b. figyelmét la­punk nyiltér-rovatában foglalt Szolyvai, Luhi- Erzsébet és Polenagyógyitó források ásványos vizeinek hirdetésére. Egyesületi élet. A zemplénvármegyei gazdasági egye­sület igazgató vá asztmánya folyó hó 25-én Kun Frigyes e alelnök elnöklete mellett elhatározta, hogy az iszákosság terjedésének meggátlása ér­dekében ho ott javaslatát*) a vármeg e alispán­jának megküldi. Pestvármegye gazd egyesületének a mező- gazdasági termékek áralakulását tárgyazó átiratát á választmány magáévá tette s pártoló felterjesz­tését az elnökségbe bízta. Az erdélyi gazdasági egyesületnek a tiny- leges és tartalékos katonáknak az ara'ás idejére való szabadságolá a tárgyában kelt átiratára ki­mondta, hogy ebben a közérdekű dologban az országgyűléshez hasonló szélién,ü feliratot intéz. A sárosvármegyei gazdasági egyesületnek a gazdasági munkás- és cseléd-segélypénztárról alkotott 1900. évi XVII. t-c. módosítása tár­gyában hasonló értelemben felhitatot határozott. A magyar gazdatisztek o:szágos egyesüle­tének május 5-iki közgyűlésén az egyesület kép viseletére Andrássy Sándor gr. egyesületi elnök kéretett fel. A szatmárvármegyei gazdasági cgye-iilet házi Ipari kiállítására Fedák István e. titkár kül­detett ki. * A választmányi ülés befejezése után d. e, fél 11-kor kezdődött az egyesület rendes közgyű­lése, melyen az elnökség évi jelentését ésj^az 1900 évet záró számadásokra való felmentvényt a közgyűlés általános helyesléssel és jegyzőkönyvi köszönet szavazásával megadta. Megemlékezett a közgyűlés Molnár István volt szőlészeti elnök és Staut József volt szol. szakoszt. jegyző buzgó működéseikről is. Azután áttért: az elnökség rs választmány megválasztá­sára. Újabb hat évre maradt, mint volt: Andrássy Sándor gróf e. elnök, Meczner Béla és Kun Fri­gyes alelnök. Az elnökségnek közakarattal történt megmarasztása után a megüresedett választmányi tagsági helyet Nagy Barnával töltötték be, A zemplénvármegyei kaszinó évi ren­des közgyűlését f. hó 28-án tartotta meg, mely alkalommal Staut József titkár felolvasta az el­nökség évi jelentését és bemutatta a felülvizsgált évzáró számadást, melyet helyesléssel tudomásul vettek. A tervezett nyári kerthelyiség eszméjét — * E tárgyhoz legközelebb lapunk is hozzászól. Szerk. Folytatás a II, mellékleten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom