Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1901-04-28 / 17. szám
1900. április 28. IL Melléklet a ,.Zemplén^ 17. számához. tekintettel arra, hogy a kaszinói épületbea levő kert csak nagy anyagi áldozatok árán lenne rendbeszedhető — elejtették. A villámos világítás miatt tett még előterjesztést az elnökség, hogy t. i. aránytalanul többe kerül a petróleom- világitásnál; pl. hogy mig a petróleom-világitás évente 160 frt kiadással járt, addig a villámos- vilagitás majd 600 irtot emésztett fel! Ebben az ügyben a kaszinói választmányt kérték fel intézkedésre, — szükség esetében a petróleom- világitás visszahelyezésére. Végül megválasztották és pedig közakarattal, elnöknek : Molnár Istvánt, alelnöknek Hlavathy Józsefet; a választmány szavazás utján a régi maradt. A megüresedett egy helyre Halász Józsefet választották. TAN ÜGY. II Zemplén várraepyei Tanitó-lgyesalet .liii/atalos ront» — Rovatvezető: Molnár Gyula. — Kéziratok rovatvezetőhöz Sátoralja-Ujhelybe küldendők. Tf. sz. 1791/901. Zemplén-vármegye tekintetes Tanítói karához. A Töldmivelésügyi m. kir. Minister Úr 0- nagyméltósága, a gazdasági ismétlőiskolák vezetésére hivatott néptanítók gazdasági kiképzése céljából folyó évi julius hó 15-től augusztus hó 10-ig az aradi, algyógyi, csákovári, csabai, hód- mező-vásárhelyi, jászberényi, karczagi, komáromi, kecskeméti, lugosi, nagy-szent-miklósi, rimaszombati, szabadkai, szentimrei m. kir. földmives iskoláknál 20—20, összesen 280 néptanító részére négyhetes gazdasági tanfolyamot rendez. E négyhetes gazdasági tanfolyam tartamára minden felvett tanító (100) egyszáz korona segélyben részesül, melyből úti költség, ellátás szóval minden költség fedezendő. Ennélfogva felhívom a t. tanitói kar minden tagját, de különösen azokat, kik gazdasági ismétlő iskolát vezetnek s akiknek a legközelebbi gazdasági tanfolyamok megnyíltáig szóló jogosítványuk van, hogy esetleges kérvényüket legkésőbb május hó 10-ig terjeszszék be annális inkább, mert a később beérkezett kérvények nem lógnak figyelembe vétetni. A kérvényben megjelölendő a folyamodó kora, iskola je'lege s az a körülmény, hogy a községben — melyből nevezett folyamodik — van- e gazdasági tanfolyamot végzett tanitó ? S.-A.-Ujhelyben, 1901. április 25. Beregszászy István. kir, s. tanfelügyelő, A szülői ház- és az iskolának 'gymáshoz való viszonya. Távol áll tőlem, hogy annak a bizonyításába bocsátkozzam : mennyire szükséges az eredményes nevelve-tanitás nagy horderejű munkájához a jelen szerényke cikkein címsorában említett két paedagogiai faktornak összmüködése. Hiszen e rovat olvasóközönsége előtt nevetségessé válnék az, ha a nyomdafestéknek ily fölösleges pazarlásával baglyot akarnék importálni Athénbe 1 Aktuálissá tette azonban a szülői ház- és iskolának egymáshoz való viszonya fölött elmélkednünk a székesfővárosi tanférfiaknak azon nevelésügyünkre igen fontos ujitása, melyről a közelmúltban egyhangú elismerés közt regisztráltak egyetmást hazánk tanitásügyi lapjai. Közös értekezletre gyűltek össze nehány hét előtt Budapest felső-erdősori elemi iskolájának tanitói és növendékeik szülői, hogy [szakértelemmel és laikus fölfogással folytassanak eszmecserét azon két akut kérdés felett: 1. Szükségesek e a házi feladványok s van-e a mostani rendszer mellett adott házi feladványoknak praktikus értékök ? — 2. Miképen volnának rendezendök az iskolai kirándulások, hogy azok a növendékre nézve higiénikus és paedagogiai szempontból üdvös eredménynyel járjanak ? És a tanítótestület meghívására, az iskola demokratikus jellegének megható bizonyságául, rang és osztálykülönbség nélkül impozáns számban jöttek össze a szülők, hogy már e megjelenésben nyilatkozott érdeklődésükkel természetszerű tanúságot tegyenek régen érzatt szükségességéről azon összeköttetésnek, a melynek hiányában eddig tátongó ür volt iskola és család között. Az európai fölfogás szerint az intelligenciának már körülbelül legmagasabb fokán álló egyetemi tanár-szülő mellett szegény munkások, napszámosok, mosónők; a mágnások, dsentrik, orvosok, ügyvédek és magas állású egyéniségek mellett a socialisták is, mint gyerme keik ügyét sziyöjkön viselő jó szülők, a {közös, nagy érdek, vitatásánál békésen megfértek. De a fölvetett tételek vitatása tanuságos is volt szülőre, tanítóra egyaránt. Sok megszívlelendő igazság került a vita folyamán felszínre; sok egészséges eszme csillant meg az eszmecsere hevénél. A tanférfiak, kik hivatásuknál fogva szakszerüleg képeztettek ki a nevelésre, tanulhattak a szülőktől; s viszont sok theoretice üdvösnek talált eszme, számos, a laikus szülők előtt ismeretlen nevelési elv kerülhetett igy a gyakorlati élet próbakövére. Határozott eredményét ezen hazánkban elsőnek mondható és esetleg rendszeresen bevezetendő ezutáni vegyes értekezleteknek csak évek múltán konstatálhatjuk. De, hogy a tapasztalat szűrőjén belőlök számunkra csak üdvös eredmény maradhat fenn, az kétségtelen. Az említett újítás követését a vidék részére különösen kedvezőnek, de fontosnak is találom. És sokkal kevesebb fáradságba is kerül annak keresztülvitele a vidéki, kisvárosi, falusi iskoláknál. Itt úgyszólván minden gyermek szüleit, házi viszonyait ismeri a tanitó. S viszont: könnyebben fölkelthető személyes érintkezésünk utján a szülők érdeklődése az iskola iránt. Nem szükséges formális gyűléseket tartanunk. Hiszen egy kisebb községet nagyobb családnak tekinthetünk, amelyben a családfők mellett nekünk népnevelőknek jut a legelőkelőbb positió. Beefolyásun- kat érvényesíteni ebben a nagy családban, össz- müködést, egyöntetűséget teremteni a szülői házban és iskolában követendő nevelési elvek tekintetében vajmi könnyű. Csak ügybuzgóság kell ehez és a kellő szakértelem! Tapasztalásból tudom azonban, hogy mai viszonyaink között mindkettőből hiányzik egy jó porció. Az anyagi gondokkal túlterhelt, nyomorgó tanitónemzedék anyi ambícióval nem fog- lalkozhatik hivatásának fontos kérdéseivel, amennyit a nagy horderejü,nemzeti nevelés-ügy kétségkívül megkívánna. És talán ugyanezen okra volna visszavezethető azon elszomorító körülmény is, hogy a különben már átlag kielégítőnek mondnató tanitóképzőbeli közrehatás mellett tagadhatatlanul csak a neveléstan és psíchologiai ismeretek legelemibb részével pályájára lépő tanitógárda valami jelentékenyebb igyekezetei nem igen tanúsít szakszerű továbbképzése tekintetében. Hiszen, még ha meg is volna bennük erre az igyekezett, hiányzik náluk a mai korban mindenben „nervus rerum“ — az anyagi eszköz, a mely nélkül a még — sajnos — mindig drága szakmüveket beszerezhetni, mikből azután igazán a tökéletesbülés azon fokára emel hetné szakismereteit, melylyel a tőle elvárt üdvös sikerrel teljesíthetné hivatásának fontos kötelmeit. És itt akarnám már egyszer látni a társadalom, a nemzet, a törvényhozás és az összes nemzetalkotó tényezők elpalástolhatlan érdeklődését ezen legfontosabb nemzeti ügy : az iskola, a nevelés iránt. Jusson már végre mindenki annak belátására, hogy egy éhező hadseregtől joggal nem lehet elvárni Magyarországnak újból való meghódítását; az ilyen hadsereg csak különös apostoli ihlettség mellett mutat fel olyan eredményeket, a melyek itt-ott talán csudás hatással plauzibilissá teszik népnevelésügyünk haladását, de a jövőre nézve ezen látszólagos eréd- mények senkit ki nem elégíthetnek. Es a mig a társadalom a tanítók munkáját csak a hivatalszolgák és utcaseprőknek egyébként tiszteletreméltó foglalkozásai arányában honorálja: ne is legyen, nem is lehet — csakis kivételesen, — más a tanító, mint a nemzetnek utolsó rangba sorolt napszámosa! Ahasverus. Felvételi pályázat az eperjesi áll. elemi lanitónőképzöintézeibe az 1901—1902 tanévre. Felvehető az első osztályba 10 ingyenes 10 féldijas, 7 egész díjas és 13 bejáró növendék Az egész díjas bennlakó növendékek 240 koronát, a féldijasok 120 koronát fizetnek havi vagy évnegyes részletekben előre. A fölvétel iránt való folyamodványok a nm. vallás és közoktatásügyi m kir. Miniszter úrhoz czimezve f. é. május 31- ig az intézet igazgatóságához küldendők. Felvételért folyamodhatnak, kik a polg. leányiskola négy osztályát, a felsőbb leányiskola négy osztályát vagy a felső népiskola két osztályát sikerrel végezték, vagy f. évben végzik. Azoknak, kik a felső népiskolát végezték, felvételi vizsgálatot kell tenniök, melyre az engedélyt a Miniszter úrtól kell kérniök. A folyamodvány szükséges mellékletei: Születési bizonyítvány, hogy már meg van tizennégy éves. Iskolai bizonyítvány a megelőző Iskolai évről is és az utolsó évi tanulmányokról szóló évharmadi értesítő. Tiszti orvosi bizonyítvány a folyamodónak tanitói pályára alkalmas voltálól is és újra oltási bizonyitvány. Hatósági vagyoni kimutatás a családfő polgári állásának feltüntetésével. Hiteles családi kimutatás. A kik már f. évben iskolába nem jártak, hatósági erkölcsi bizonyitványt is mellékeljenek. Az igazgatóság. ■A- rovatvezető póstája. Zs. B, Hely szűke miatt csak a jövő számban közölhetjük. Köszönet az értesítésért. CSARNOK Ősz volt, mikor távoztatok, Hullott a lomb, a levél . . . Kedves, drága madársereg, Csakhogy végre megjövél 1 Veletek ment édes babám S nem jött vissza veletek, Jaj 1 mondjátok, hol, merre van, Mórt maradt el tőletek ? „Üvözleted kedves nekünk : Hála érte te neked! Kérdésedre meg válaszul Szolgáljon ez üzenet 1 Édes babád azt üzeni: Bár vágy látni tégedet, De a sorsa nem engedi S azért el sem jöhetett. Egyébiránt te rád gondol, Cak te reád egyedül: Ha a lelkét öröm éri S ha lelkére bánat ül. Siró szemmel, fájó szívvel Köszönt téged szívesen S arra kér, hogy ne feledd el, Ő sem feled sohasem. “ Szép madarak, jó madarak, Isten áldjon titeket! ügy örülök, hogy ezt hallom A babámról tőletek. Ha majd arra visz utatok, Mondjátok meg ő neki, Hogy szivem is csak érte ég, Hogy csakis őt szereti! Mondjátok meg, hogy, mig élek, Övé minden sóhajom, S ha meghalok, úgy halok meg: A nevével ajkamon 1 (Eperjes) IKIerelces I?á,l. Közgazdaság. Az Első magyar általános biztosítótársaság múlt szombaton tartotta az évi rendes közgyűlését, Cekonics Endre gróf v. b. t. t. elnöklése mellett. Az igazgatósági jelentés kiemeli, hógy a múlt évi üzlet minden biztosítási ágban, olyan kielégítő eredményre vezetett, hogy a társaság összesen 2.547,690 korona 70 fíllér üzleti nyereséget ért el- Ezzel szemben, a pénzpiac pangása folytán, a társaság tartalék-tőkei- nek befektetésére szolgáló értékpapirosokon ’— amelyek nagy részt magyar fölhitelintézeti záloglevelek — 1457,099 kor. 24 fillér átmeneti árfolyam-veszteség érte a társaságot. A jelzett üzleti nyereségben, amely a múltban elért tekintélyesebbek mellé állítható, e nagy átmeneti árfolyam- veszteség teljes fedezetet talál s ezenfölül még 1.090,591 kor. 46 fillér tiszta nyereség is marad, amelyből — az alapszabályszerü levonások után — részvényenként 168 korona kifizetését javasolja az igazgatóság s vele egyetértőleg a felügyelő-bizottság. A társaság üzlet-állománya, valamint a tartalékai tekintélyesen gyarapodtak ; sőt a biztosítás-üzleti nyereségből az átmeneti árfolyam-veszteségre a két utolsó évben visszatartott 2 702,807 kor. 33 fillérnyi összeg is vol- takép vagyongyarapodást jelen', mert a földhitelintézeti zálog'evelek, a korábbi jobb árfolyamokat idővel bizonyára ismét elérik s minden körülmények között teljes számértékben sorsoltat- nak ki. A jelentés, mérleg és zárószámadások bemutatása után Langer Vilmos miniszteri osztály- tanácsos mint részvényes, általános helyeslés közben fejezte ki a részvényesek köszönetét és bizalmát, a társaság kormányzó testületének, amelynek az élén Csekonics Endre gról áll s különös méltánylással emelte ki Ormódy Vilmos vezér- igazgató kitűnő működését, amely —nehéz gazdasági viszonyok közt is — a társaság folytonos erősödésére, gyarapodására s az üzlet- és üzlet vitel jelentékeny javulására vezetett. Csekonics Endre gróf szives szavakban köszönte meg az akként megnyilvánult bizalmat. A közgyűlés a mérleget és zárószámadásokat tudomásul vette, a fölosztásra vonatkozó javaslatot elfogadta s a fölmentvényt minden irányban megadta. Végül az igazgatóságba, az elhunyt báró Schossberger
